Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-09 / 262. szám

SOMOGYI HÍRLAP 4 Megyei körkép 1998. november 9., hétfő Jó vásárt Az ősz legforgalmasabb, és az év talán utolsó nagy vására volt tegnap Kapos­váron, ahol a novemberi zimankó megenyhült a ha­talmas kereslet-kínálat láttán. Kaposvár Mindenki jó vásárt csinált, vevők és előadók egyaránt megtalálhatták a számításu­kat — mondta Katona Lásíló, a Mercato Vásárközpont Kft ügyvezetője, aki még kora délután is pezsgő életről számolhatott be. Az adok-ve- szek leginkább a téli ruha­neműt kínáló sátrakra össz­pontosult, de a háztartási cikkekkel boltolók, és a bol­hapiaci árusok sem unatkoz­tak. Hangulatról a lacikony­csináltak hások illatával keveredő tan- góharmonikaszó gondosko­dott. Mindez a közeli jövőben napi élmény lehet, a terv ugyanis a napi vásár, fogal­mazott az igazgató. Messze a várakozás alatt volt a szombati autópiac for­galma. A néhány héttel ez­előtt elindított vállalkozás egyelőre nem találta meg azt az eladó- és vásárlóréteget, amit a kezdéskor megcélzott. Ennek elsősorban az erős ka­posvári használtautó-piac le­het az oka. Az idén marad a szombati autóvásár, ahol nem szednek helypénzt. Felmerült azonban, hogy a későbbiekben vasárnap pró­bálnak helyet szorítani az autó és mezőgazdasági gép­jármű piacnak, ha a szombat végképp nem válik be. B. T. Az őszi télben nagy keletje volt a téli holmiknak FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Bűvös szó a logisztika Ügyfélközpontúság és költségmegtakarítás — ez a két legfontosabb cél a logisztikával foglalkozó cégek számára. Siófok Mintegy 250 szakember vett részt az Ezüstpart hotelban a Magyar Logisztikai, Beszer­zési és Készletezési Társaság 6. kongresszusán. Elhang­zott: a piac birtoklása fonto­sabb a termelőeszközök bir­toklásánál. Chikán Attila gazdasági miniszter azt mondta: ha hazánk a régió központjává akar válni, ah­hoz konkrét cél kell. Ez lehet a logisztika. Szerinte ehhez az állam és a vállalkozások összefogására van szükség. Egyesület az izombetegekért Félmilliárd a halkár Hat év alatt megkétsze­reződött a megyében jo­gosulatlanul horgászók és halászók száma. Az idén mintegy 1200 felje­lentés született. MEGYEI KÖRKÉP Az orvhorgászok zömét a Balatonon csípték el; több­nyire fővárosból érkező nyaralók horgásznak enge­dély nélkül. A nagy kárt azonban a szervezett ban­dák okozzák, becslések sze­rint évente legalább félmil­liárd forint értékű haltól fosztják meg a Balatoni Ha­lászati Rt-t. Szakái Tamás, a cég koordinációs igazgatója hangsúlyozta: 60 ezer hek­tár vízfelületet 14 halőrrel lehetetlen őrizni, és ezen még a -vízi rendőrökkel és a part menti őrsökkel együttműködve sem tudnak változtatni. Az idén kétezer és hatvanezer forint közötti bírságot szabtak ki a Bala­tonon jogosulatlanul horgá­szókra, s az orvhalászokra. A somogyi hivatalnak mindössze 46 ügye volt, vagyis a rabsicok 96 száza­léka más megyékből érke­zik. A bírságokból befolyt pénz a halgazdálkodási alapba kerül, s ezt a Bala­tonban őshonos fajok tele­pítésére és kármegelőzésre fordítják. Somogybán tavaly '52 egyesület 11,5 ezer tagot tartott nyilván, ők legálisan fejenként átlagosan 23,5 kiló halat fogtak: felét a 31 önálló vízterületen, 14 szá­zalékát a Desedából, tizedét pedig megyén kívüli vizek­ből. Katona József Gyógyításra váró patikák Hírek Erdei iskola A Soros Alapít­vány Egy falu, egy iskola pá­lyázatára a bányai 7 rét Ala­pítvány is elküldte jelentke­zését. Kétmillió forintos tá­mogatást remélnek megkez­dett erdei iskolájuk befejezé­séhez. Balatoni balesetek Za­márdi külterületén feltehe­tően műszaki hiba miatt csú­szott meg egy teherautó. A sofőrt súlyos térdtöréssel vit­ték kórházba. Öt könnyű sé­rültet kellett ellátni Balaton- keresztúron, ahol egy köve­tési távolságot nem tartó IFA ment neki az előtte forgalmi okból lassító Volán autó­busznak. A kár 1,3 millió fo­rint. VAN Új A NAP ALATT H IRODAGÉP AzirociagéphfCes a DOM US Árvtó SZAkkiÁllitÁSA bútorok, másolók es számítógepek kebvezweVmvfel Váijuk önt a DOMUS-ban november 12-én és 13-án 9-től 18 óráig Két somogyi beteget is de­legáltak a Magyar Izombe­tegek Országos Egyesüle­tének vezetőségébe. Mosdós, Budapest Szomorú aktualitása az ese­ménynek, hogy a főtitkárrá választott kaposvári Horváth Ferenc hazatérve tragikus hir­telenséggel elhunyt. így dr. Farkas Judit, a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház jogásza az egyetlen somogyi a veze­tőségben, ahol öt izombeteg és négy szakember látja el mintegy 3000, részben gene­tikai eredetű izomgyenge­ségben szenvedő ember kép­viseletét. A közgyűlésen dr. Herczegfalvi Ágnes, a Heim Pál Gyermekklinika főorvosa tájékoztatta az egyesület tag­jait az izombetegek diagnosz­tikájában és terápiájában be­következett változásokról. Az egyesület tagjai zömé­ben a gyermekek szülei, s mindent megtesznek a kis be­tegek kezelése érdekében. A Mosdósi Tüdő- és Szívkór­házban az idén — egyedülálló kezdeményezés nyomán — tizenhat izombeteg gyer­meknek nyújthattak egyhetes fejlesztőprogrammal kiegé­szített gyógykezelést. Ebben az életmódtáborban a kicsik ták a karbantartó kezeléshez szükséges tennivalókat. Ezt az Egészségügyi Miniszté­rium és az OEP által januártól támogatott 36 krónikus ágy tette lehetővé. A légzésreha­bilitációs kezelésekre azért van szükség, mert az izombe­teg gyermekeknél előbb- utóbb kialakul a tartós légzé­szavar, amely sorsukat is megpecsételi. A rekesz- és légzőizmok erősítése késlel­teti ezt a folyamatot. Dr. Far­kas Judit elmondta: egy né­met asztmagyógyszerrel jó eredményeket értek el a be­tegség kezelésében. Ez a ké­szítmény vélhetően kapható lesz hazánkban is. (Várnai) (Folytatás az 1. oldalról) Az országban először So­mogybán fejeződött be a gyógyszertárak privatizációja 1995-ben, ma csak két patika helyzete van függőben. A te­lepülések gyógyszerellátása tehát nem csorbult, a kis for­galmú patikák azonban gon­dokkal küzdenek. — Leginkább az árréssel van gond — mondta Major Jenő, a somogyi gyógysze­részkamara elnöke. — A 15- 16 százalékos árrés a felét sem éri el a nyugat-európai átlagnak. A falusi kis patikák bevétele sokszor még a rezsit sem fedezi. Bizonytalan a megélhetés. Nem hiszem, hogy indokolt lenne a gyógy­szerfelírás szigorítása, bízni kell az orvosok szakértelmé­ben. A lábodi Szent Hubertus gyógyszertár három település háromezer lakóját látja el. Vezetője, Bíróné Király And­rea szerint nem tapasztaltak felesleges gyógyszervásár­lást. — Sok a munkanélküli, a kisnyugdíjas; alig tudják megfizetni az orvosságot. Gyakran hitelbe adjuk, hi­szen a betegséget nem lehet türelemre inteni. Becsülete­sek az emberek, amint tud­ják, törlesztik az adósságot. Egy kis gyógyszertár nem halmozhat fel nagy készletet, szerencsére jó a gyógyszerel­látás, egy nap alatt be tudunk szerezni mindent. Ha nehezen megy az üzlet, a gyógyszerész akkor sem gondolhat különösebb áru­kapcsolásra: szigorú szabá­lyok mondják ki, hogy mi­lyen terméket tarthatnak. A gyógyszer mellé csak a koz­metikumok és a gyógyhatású készítmények kerülhetnek, ezeknek a forgalma azonban elenyésző a vidéki patikák­ban. Kalota Sándomé, a Zárda patika vezetője el­mondta: jelentősen csökkent a kozmetikumok iránti keres­let a nagyobb kozmetikai cé­gek áraival nem tudnak vér- senyezni. — A kisebb forgalmú pati­kák már így is alig léteznek. Az 1992-es árrést egyszer módosították, az energiaárak azonban folyamatosan nő­nek. S ezt nem háríthatjuk át a vásárlókra, hiszen a gyógy­szerek fix árasak, s amúgy is drágák. Lehetetlen helyzetbe kerülünk, ha az árrést nem igazítják az inflációhoz. A gyógyszerészek szerint árváltozáskor rendszerint ve­szítenek. A beteg azt hiszi, áremelkedés történt, közben csak a tb vonta el a támoga­tást egy-egy orvosságtól. A beteg többet fizet, de a pati­kusnak ebből nem jut több. A drága orvosságot nem veszik többé a betegek. Ez is egyik oka az óvatos készletezés­nek. Árva-Lóky Zsófia ka- posmérői gyógyszerész sze­rint jó ideje veszteséges a he­lyi gyógyszerkészítés is, mert a magisztrális díj is változat­lan. Közben a gyógyszerfor­galmazás, -nyilvántartás megköveteli a legmodernebb számítógépes technikát, s ez jelentős költség. Izményi Éva szüleikkel egviitt megtanul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom