Somogyi Hírlap, 1998. november (9. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-07 / 261. szám

1998. november 8. A földi pilótafülkét Tufo nagykövet is megnézte fotó: lang Róbert A BEKET SZOLGÁLJÁK A PREDATOR IRÁNYÍTÓI Földhöz ragadt pilóták A szerb csapatok koszovói kivonulásának ellenőrzésé­ben főszerepet kapott két Taszáron állomásozó felde­rítőgép. A két A Predatorok, (azaz Ragadozók) nevükkel ellentétben csak kamerák­kal vannak felszerelve, s így őrzik a békét. A Predator törékeny és karcsú, leginkább egy túlméretes, nagy­fejű, reumában szenvedő szita­kötőre emlékeztet. Hátulsó szárnyait ugyanis úgy alakítot­ták ki, hogy ha véletlenül meg­sérül a futómű, az tudja megtar­tani leszálláskor. Az orrában kaptak helyet a kamerák, a pa­rabola-antenna és az egész fel­derítő technika. Ez meglehető­sen bumfordivá változtatta a gép elejét. A motor és a propel­ler leghátul van, ez további ko­mikus hasonlatokat juttat a fi­gyelmes szemlélő eszébe. De hát a tervezői nem szépségver­senyre szánták. A céljának vi­szont tökéletesen megfelel. Legalábbis ezt állította a gép egyik pilótája és a másodpilóta is. Persze ezzel a „pilóta” kifeje­zéssel is csínján kell bánni; a Predator ugyanis távirányítású robotrepülő. Tehát nincs pilóta­fülkéje, s így pilótája sincs. — Ennek ellenére csak kikép­zett pilóták irányíthatják — mondta Scott Swanson kapi­tány. — Sőt, így még nehezebb repülni, mint amikor a pilóta­fülkéből irányíthatja az ember a gépet. Bár az orr-részben helyet kapott kamera azonnali képet mutat, közel sincs olyan lát­ványban részünk, mint a „nor­mál” repüléskor a pilótáknak. — Ha az ember nézi hogyan irányítják, az az érzése, hogy egy jobb videojátékot játszanak. — Csak itt nem lehet tüzelni, és ha elrontunk valamit nem in­dul újra egy tízcentessel. Egészen pontosan 3,4 millió dollárért indul újra, ennyibe ke­rül ugyanis a Predator darabja. Hármat már veszítettek az IFOR missziójának ideje alatt. Egyiket lelőtték, a másik motorhiba, a harmadik pedig szenzor-meghi­básodás miatt zuhant le. Akárcsak a nagy repülőknek, a Ragadozónak is van másodpi­lótája. Ő a sensor operator. Va­gyis ő kezeli a felderítő techni­kát, a pilóta pedig a gépet irá­nyítja. Leo Glovka őrmester 17 éve szolgál az USA légierejénél, egy éve került a Predator keze­lőinek csapatába. — Számomra valóban olyan, mintha fenn repülnék a gépen, hiszen itt is főként a műszere­ket kell figyelnem. De én keze­lem a fotókamerákat, az infrakamerát és a videokamerát is. Olyannyira gépen érzem ma­gam, hogy egyszer, amikor rá­lőttek a Predatorra és a képer­nyőn láttam a nyomjelző löve­dékeket igen meglepődtem, még a fejemet is a nyakam közé húztam. Szerencsére akkor nem találták el a gépet. Mint minden pilóta, a Predator irányítói is büszkék gé­pükre, és szívesen dicsérik tu­dását. Glovka őrmester is ka­pásból sorolta az adatokat: 48,7 láb (kb. 15 méter) szárny-fesz­távolságú, 27 láb (kb 9 méter) hosszú, egy 81 lóerős Rotax mo­tor 70 csomós (130 kilométeres) sebességgel hajtja. Maximális repülési magassága 25 ezer láb (8 ezer méter), és akár 2300 mérföldet (kb 3700 kilométer) is képes leszállás nélkül meg­tenni. Technikája pedig bármi­lyen időjárási viszonyok között tud értékelhető képet produkál­ni, ami Taszáron, Anglián, Wa­shingtonon át két másodpercen belül a hadműveletek helyszí­nén a parancsnoknál lehet. Ezt bizonyítandó a pénteki sajtótá­jékoztató résztvevőiről is készí­tettek képeket, amit még a gép leszállása előtt kézbe kaphat­tunk. Remélem, a Pentagon nem sorolt minket a leküzden­dő célok közé. Varga Ottó Közelről oldal Lopják a Balatont Több mint tíz hektárt loptak el a Balatonból - derült ki a szakemberek megdöbbené­sére, amikor a repülőgépről lefényképezték a partvona­lat és összehasonlították a földhivatalok telekkönyvi térképeivel. Egy ingatlanközvetítő tájékozta­tása szerint a tóparti föld négy­zetmétere harmincezer forintba kerül. Óriási hasznot hozhat, ha a telektulajdonos a bevett gya­korlat szerint előbb háztartási szemetet, rá épületbontásból származó anyagokat rakta a parti vízbe, a tetejére pedig föl­det hord. Siófokon jókora autó­parkolót betonozott a Balatonba egy vállalkozó szellemű férfi, Zamárdiban pedig minden földi jót termő kertet működtetett a gazda a tóból ellopott területen. Az állam a balatoni vízügyi kirendeltségre bízta a tó kezelé­sét. Fejér Vilmos igazgató állítja: a tolvajokat roppant nehéz el­kapni. A föltöltögetett telkekre ugyanis nehéz bejutni; az utcá­ról belépve magánlaksértő le­het, az ellenőr. Nem lehet a partra lesétálni, s onnan beku­kucskálni, mert a házak szoro­san egymás mellé épültek; rit­kák a tóig vezető lejárók. Az egyetlen megoldás a nyílt víz fe­lől közeledni; így azonban ne­héz az azonosítás, s gyakran szabotálhatja az eljárást az idő­járás. Ráadásul ez a legdrágább módszer. — Négy bontásra került eddig sor a Somogy megyei parton — mondta az igazgató. — Eljárás jóval több személy ellen folyik. Nehezíti a dolgunkat, hogy bár az ágazat évente mintegy há- rommilliárd forintot költ el a Ba­laton ökológiai állapotának vé­delmére, a magánépítmények lebontására mindössze pár mil­lió jut. A bontást nem vállalják magukra a medret föltöltögetők; a költségeket nekünk kell állni. A pénzünkhöz aztán hosszas peres eljárás után juthatunk csak hozzá. A bontás úgy történik, hogy a telek elé uszályt vontatnak, és markoló, valamint kubikusok rakják a kiásott földet a hajóra. Az igazi veszély ilyenkor az iga­zát hangoztató, sértett ingatlan- tulajdonos. Aki nem csak a víz­felületből rabolt, de jóvátehetet­len kárt tehetett a nádasban is. Stégből is háromezret regiszt­ráltak a vízügyesek; csaknem negyven százalékuk engedély nélkül épült. Van aki egyszerű­en szabad utat hagyott a nyílt víz felé a csónaknak; csak a sa­ját zsebre, a kényelemre gondol ilyenkor az ingatlantulajdonos, arra nem, hogy a nád nagyon fontos szerepet játszik a Balaton vizének megtisztításában. 1861-ig a Balaton foglalhatott el kénye-kedvére területeket a szárazföldből. Akkor azonban megépítették a Déli vasutat. A síneket tartó töltés védelme ér­dekében lecsapolták a vizenyős részeket, partfalat erősítettek, majd a szeszélyes tó vízszintjé­nek megzabolázása érdekében kiszélesítették a korábban kis elvezető kapacitású Sió-csator­nát. A vízügyi kirendeltség 1994 óta negyvenkét településen mintegy ötezer telek partszaka­szát ellenőrizte, s ennek során bebizonyosodott: a természeten ez alkalommal felülkerekedő ember visszaélt az erejével. November elejéig mintegy kétszáz jelentősebb eltérést de­rítettek ki az ellenőrök. Jelenleg az északi parton, Ábrahámhegy­nél bontanak el egy kétszáz négyzetméter alapterületű föld­nyelvet, s a hozzá vezető desz­kabejárót. Egy zamárdi Balaton- tolvaj telke követi még az idén. Czene Attila Rum javítja a gesztenyét Ki ne álmodozott volna arról, hogy annyi finom­ságot ehet, amennyi csak belefér. A csurgói Tóth Tihamérnak meg­adatott ez a lehetőség, hiszen nyolc éve a csur­gói Mercurius gesztenye­püré üzem tulajdonosa. Azt mondja azonban, a lehetőségét egész év­ben csak néhány alka­lommal használja ki. — Az esős idő miatt rossz a gesztenye minősége, magas a víztartalma, és ezt még fő­zéskor sem veszti el. Másfé­le technológiát kell ezért al­kalmazni, párologtatni kell és hideg vízzel kezelni. Egy kiló szelídgesztenyének csak alig a fele marad masz- szának, évente száz-százöt­ven mázsa pürét gyártunk. Tóth Tihamér azt is el­mondta: régebben egyesek krumplit, babot is tettek a gesztenyepürébe, ő azon­ban nem híve ennek a mód­szernek. Nemcsak azért, mert ma már a bab lassan drágább, mint a gesztenye, hanem azért is, mert az rontja a gesztenyepüré mi­nőségét. A gépeiket lassan fel kellene újítani és ha len­ne hűtőházuk, több geszte­nyét tudnának felvásárolni, ráadásul az őszi szezon után is foglalkoztathatnánk a dol­gozóikat. Az elkészült pürét már a háztól elviszik a kör­nyékbeliek, de szállítanak boltokba is. Tóth Tihamér szerint az országos szab­ványrecepten csak kicsit le­het változtatni, ők például a vásárlók igénye szerint az át­lagnál kicsit rumosabban ké­szítik el. Talán ezért kedvelik oly sokan, még az Alföldön is, a csurgóigesztenyepürét. (Andrics) Fási Ádám hazánkban legirigyeltebb férfi lehet, mert a legszebb magyar lányokkal foglalkozik. A Miss Universe Hungary Nemzeti Bizottság igazgatójaként nyolc éve szervezi a világ legrangosabb szépségverseny­ének hazai küzdelmeit. A magyar lá­nyok pedig igen jó helyezésekkel „há­lálják” meg fáradságos munkáját: az idei szépségkirálynőnk például — tel­jesen megérdemelten — a világver­seny harmadik legszebbnek ítélt höl­gye lett. — A magyar lányok nagyon mutatósak: be­érett a szépségük — mondta a nemzeti igazgató. — A világversenyen évek óta az első tizenöt legszebb közé tartoznak. — Változott talán a szépségideál? — Nem. Változatlanul fontosak a test arányai, a 90-60-90-es méret, s a legalább 175 centis magassághoz „társuló” 52 kilós testsúly. Ez a tren évek óta. — A legutóbbi szépségverseny döntője előtt Honoluluban megjósolta, hogy ki lesz a világszépe. — Be is jött. Éreztem, hogy kilencven ország szépségei közül ki lesz a nyertes. Azt is, hogy Nagy Ágnes, a mi királynőnk a rangos 3. helyen végez. Ezzel ő lett Európa legjobb modellje; az első és második he­lyezett ugyanis Európán kívüli ország ver­senyzője volt. — Az ön alapvégzettsége szakács, ho­gyan került a szépségipar közelébe? — Svájcban tanultam a szakmát. Hu­szonkét évig szállodaigazgató voltam, töb­bek között Magyarország legszebb szállo­dájában, a békéscsabai Fiúméban. Úgy gondoltam, hogy a szép szállodában a szép lányok jó reklámot jelenthetnek. Aztán meghívtak Bangkokba a világszépség-vá- lasztásra; akkor láttam meg a verseny igazi lényegét. Nem sokkal később megkerestek az Egyesült Államokból, és hamarosan megkaptam arra a jogosítványt, hogy Ma­gyarországot bekapcsoljuk a világ legran­gosabb szépségversenyébe. Azóta eltelt nyolc év, és a Miss Universe Hungary ren­dezvényeit nem kísérte semmiféle botrány. — A verseny karitatív tevékenységéről is híres. — A támogatóknak köszönhetően min­den évben több millió forinttal segítjük a rászorultakat. Egyébként az első Miss Universe Hungary szépségkirálynő válasz­tástól kezdve azonosak a szponzoraink. Ők tartják életben a rendezvényt. — Hány éves? — Negyvenhét... Miért, nem jól nézek ki?-... Az ország legszebb lányaival foglal­Fási: „Szépek a magyar lányok” fotó: török kozik. Nem okoz ez konfliktust a feleségé­vel? — Nem, mivel ő sokkal többet foglalko­zik velük, mint én. A világversenyre való felkészítéshez a hazai királynővel a fogor­vostól a nyelvtanárig, a mozgásszakértőtől a kozmetikusig tizennégy tagú stáb foglal­kozik. Ennek a csapatnak a munkáját én találom ugyan ki, de a feleségem irányítja. Egyébként a feleségem nagyon szép és na­gyon csinos. És nagyon szeretem. Tamási Rita

Next

/
Oldalképek
Tartalom