Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Belpolitika 1998. október 6., kedd Hírek Kitüntetés Oktató-nevelő életútja elismeréseként Köz- társasági Elnöki Arany Em­lékérmet adományozott Göncz Árpád államfő Kanyó Lajos cégénydányádi peda­gógusnak. SZDSZ-kótségek Az SZDSZ Ügyvivői Testületének köz­leménye szerint a nemzetbiz­tonsági bizottság múlt heti ülésén bebizonyosodott: Pin­tér Sándor két kérdésben ko­rábban valótlant állított, ezért kétséges, hogy megfe­lel-e a belügyminiszteri tiszt­ség betöltéséhez nélkülözhe­tetlen feddhetetlenségi köve­telményeknek. MTV: alelnöki szavak Eu­rópai gyakorlat, hogy kor­mányváltást követően új ve­zetőket neveznek ki a köz- szolgálati tévék élére - mondta Feledy Péter, a Ma­gyar Televízió új alelnöke a Napkelte hétfői műsorában. Az új vezető rövid időn belül személyi változásokat is ter­vez, de erről egyelőre nem óhajtott bővebben nyilat­kozni. Új elnök az Antennánál László Gézát választották az Antenna Hungária Rt. Igazga­tóságának elnökévé a testület tegnapi alakuló ülésén. Takarékossági kampány Eredményesnek minősítették a szervezők a lakossági ener­giafogyasztás csökkentését ösztönző kampányt, amelyet a PHARE-program csaknem 500 ezer ecuvel támogatott. Ok-Tat-gyanúsított A ma­gyar rendőrség hazahozta Grúziából Damenija Csabát, az Ok-Tat ügy egyik gyanúsí­tottját, akit a hazai bűnül­döző szervek azzal vádolnak, hogy a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium pályázati pénzeiből mintegy három­száz millió forintot elsikkasz­tott. Petőfi Spanyolul A napok­ban jelenik meg Petőfi Sán­dor válogatott verseinek spa­nyol nyelvű kiadása Poemas címmel az Eötvös József Könyvkiadó gondozásában. Pomogáts Béla, a Magyar író- szövetség elnöke elmondta: ez a válogatás is szorosan kapcsolódik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója és a Petőfi emlékév megünnepléséhez. Ugyanakkor egy másik jelen­tős eseménynek, mégpedig a Frankfurt ,99 Könyvvásár és Kiállításnak is előfutára, amelynek hazánk lesz a díszvendége - tette hozzá. Szakmai integráció az egészségügyi felsőoktatásban A kórházaknak 1,6 milliárd Az orvostudományi egye­temek és az országos in­tézetek szakmai integrá­ciója a jövőben hatéko­nyabbá teheti a legfel­sőbb szintű egészségügyi szakemberképzést és a betegellátást - közölte dr. Gógl Árpád miniszter az orvosegyetemek rek­toraival folytatott rendkí­vüli megbeszélése után. A vitás kérdések tisztázása mellett az egyetemi vezető­ket sikerült a miniszternek megnyugtatnia a tekintetben is, hogy a tetemes adósságo­kat felhalmozó országos in­tézetek „számláját” az ösz­szevonások kapcsán nem nekik kell megfizetniük. A rektorok vállalták, hogy no­vember 15-ig kidolgozzák a jövő év szeptemberétől a végző orvosok számára be­vezetendő központi gyakor­noki rendszer szakmai krité­riumait. Ez a végzősök szá­mára kétéves felkészülési lehetőséget és státust te­remt. Minderre a kormány a jövő évi költségvetésből 1 milliárd forintot ad. Az egészségügyi szakem­berképzésben nemcsak a jö­vőbeni hazai igényekre, ha­nem az uniós csatlakozásra is készülnek. A felvételi lét­számkeretet - a képzés hosszadalmassága miatt - tíz év távlatában prognoszti­zálják. Az alapellátás az ok­tatásban is kiemelt támoga­tást kap, de összességében nem növelik a felvehetők létszámát. A miniszter lapunk kérdé­sére elmondta, hogy az eu­rópai mércének is megfelel a hazai egészségügyi szakem­berképzés színvonala. Or­vosegyetemeinkre egyre több az angol és német anyanyelvű jelentkező, a vérellátó hálózatunkat Eu- rópa-szerte a legkorsze­rűbbnek ítélik, és kitüntetett figyelem kíséri a magyar vé­dőnői szolgálat munkáját is. Veszélyeztetett százezrek Hazánkban a legutóbbi felmérések szerint meg­közelítőleg egymillió kis­korú él szegénysorban, és közülük 350-400 ezren kü­lönösen rossz körülmé­nyek között, veszélyezte­tett helyzetben vannak. Indokolt volt tehát megal­kotni a gyermekvédelmi törvényt, amely épp egy éve lépett hatályba. Hasonló igényű jogszabály 96 évvel korábban született, s gyakran elhangzott a bírálat, hogy egy-egy nyilvántartott gyerek - szinte egyik napról a másikra - egyszerűen „ki­pottyant” a rendszerből. Sor­sát nem tudták követni, és így segíteni sem lehetett rajta. A tavaly elfogadott törvény ezt a hibalehetőséget úgy igyekszik kiküszöbölni, hogy elkülöníti egymástól a szol­gáltató és a hatósági tevé­kenységet. Az önkormányza­tok által működtetett szolgál­tató irodákban dolgozó szak­emberek állandó kapcsolat­ban vannak a helyi védőnők­kel, a háziorvosokkal, a pe­dagógusokkal, a gyermekvé­delmisekkel, és ezúton is tájékozódnak a település gyermekvédelmi helyzetéről. A törvény a családköz­pontú megoldásokat pártolja, hangsúlyozták lapunknak szakmai körökben. Ennek je­gyében 2002-ig szeretnék mindenütt felszámolni a ri­deg, az emberi kapcsolatok kialakulására alig alkalmas, nagy gyermekotthonokat, és szeretnének helyettük csalá­dias típusú lakásotthonokat létrehozni. A csecsemőott­honokból anyaotthonok len­nének, ahol a babákkal együtt lehetnek a mamák is. A törvény alapelve, hogy kizárólag anyagi okok miatt nem lehet a gyermeket kie­melni a családból. Ezért be­vezettek két pénzbeli támo­gatási formát. Rendszeres és rendkívüli segélyt kérhetnek a rászorulók az önkormány­zatoknál. Nevelőszülői kép­zés indult. Az új országos adatbankban szerepelnek például az örökbefogadható gyermekek, és az örökbefo­gadók adatai is. Farkas Helgát továbbra is keresik Egyelőre csak az 1991-ben rejtélyes körülmények kö­zött elrabolt Farkas Helga szüleinek megzsarolását tudja a rendőrség rábizo­nyítani a más bűncselek­mények miatt elítélt, s most újra bíróság elé állí­tott Csapó Józsefre. A nyomozók szerint Csapó korábbi bűntársával, Ju­hász Benedekkel együtt ölte meg a lányt, később pedig őt Is elhallgattatta. Juhász tetemére már rálel­tek, ám Helgának semmi nyoma. Bsudapest Kovács Lajos ezredes, az ORFK bűnüldözési osztály- vezetője szinte biztos abban, hogy a jómódú Farkas család anyagi helyzetét ismerő két fiatalember előre megfontolt szándékkal rabolta el a piros Mazdájában utazó Helgát. A telefonon kért 500 ezer már­kás váltságdíj észrevétlen át­vételét mégsem sikerült meg­szervezniük, s ezzel a lány sorsa megpecsételődött. Juhász Benedek nemso­kára - más társakkal - újabb emberrablás részese lett, de csak a banda többi tagja bu­kott le, ő Csapónál kért és ka­pott menedéket. Amikor nyaka körül szorulni kezdett a hurok, Csapó úgy vélte: jobb megszabadulni a börtön küszöbén álló, sokat tudó cimborától. Juhász hulláját egy Szentes melletti csator­nában találta meg a rendőr­ség, ám Helgát eredményte­lenül keresték földben, víz­ben, mindenütt. Csapó ellen így csak a Far­kas család megzsarolását alá­támasztó bizonyítékokat si­került felvonultatni a nyomo­zóknak. Akár 5 évvel többet tölthet börtönben a komoly bűnözői múlttal rendelkező ifjú, akit korábban 40 rendbeli vagyon elleni cselekmény miatt Kis­kunfélegyházán 4,5 évre, csoportos rablásért Oroshá­zán 7,5 évre ítéltek. Jelenleg emberölés, emberrablásban való bűnpártolás, rablás, va­lamint lőfegyverrel való visz- szaélés miatt folyik eljárás. Csapó hallgat Helgáról, ám az ezredes szerint van re­mény a holttest fellelésére. Felkészültek a választásokra A pártok bizakodóan néz­nek a két hét múlva ese­dékes önkormányzati vá­lasztások elé. Az immár teljes sebességre kap­csolt kampányba csak a fővárosban vegyültek disszonáns hangok. Budapest Rapcsák András, a Magyar Kereszténydemokrata Szö­vetség ügyvezető elnöke úgy vélekedik, hogy az MKDSZ 10 százalék körüli eredményt ér el a választásokon. A szövet­ség a polgári erőkkel közös jelölteket indított. A MIÉP által is támogatott jobboldali főpolgármester megválasztásának veszélye nagyobb volt az MSZP-jelölt győzelmi esélyénél, ezért a budapesti küldöttgyűlés jól döntött, amikor visszaléptette Katona Bélát - nyilatkozta Kovács László, az MSZP el­nöke. Az FKGP megütközéssel és értetlenséggel szerzett tudo­mást arról, hogy Lendvai Il­dikó, az MSZP fővárosi testü­letének elnöke „antidemokra­tikus erők előretörésének ve­szélyére” hívta fel a választó- polgárok figyelmét - jelen­tette ki Horváth Béla, a párt főpolgármester-helyettes je­löltje. Áz MDF jó esélyt lát arra, hogy az önkormányzati vá­lasztásokon Latorcai János, a jobbközép politikai erők kö­zös jelöltje győzzön a fővá­rosban - mondta Lezsák Sán­dor pártelnök hétfői kam­pánynyitóján. Adójegyes cigaretta A szeptember 1-jén ha­tályba lépett jövedékiadó- törvóny értelmében a do­hánygyárak csak adójegy­gyei ellátott termékeket állíthatnak elő, amelyen feltüntetik a cigaretta kis­kereskedelmi árát is. Az új, adójeggyel ellátott terméket csak az azon szereplő áron lehet érté­kesíteni. A boltokban azonban még most sem kapható az egység­áras cigaretta. Az indoklás szerint ez azért lehetséges, mert még nem fogytak ki az előzetesen felhalmozott rak­tárkészletek.- A törvény lehetővé teszi, hogy szeptember 1. után is árusíthatják a kereskedők a régi zárjegyes terméket, ha bizonylatokkal igazolni tud­ják, hogy azt a jogszabály ha­tályba lépése előtt vásárolták - tudtuk meg Fehér Károly tói, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnoksága jöve­déki osztályának vezetőjétől.- A raktárkészletek hama­rosan kiürülnek, s egyes vi­déki boltokban már árusítják is az új adójegyes terméke­ket. A Csemege Julius Meinl raktáraiban már jobbára csak ilyen cigaretta található, s a napokban a bolti polcokon is megjelenik. Kevesebb munkanélküli Több mint 60 ezerrel keve­sebb a munkanélküli, mint a tavalyi év hasonló idő­szakában. Hét év után elő­ször 400 ezer alá, 398 ezerre esett a számuk, így a szeptemberi munkanél­küliségi ráta 8,9 százalé­kon állt - hangzott el az Országos Munkaügyi Mód­szertani Központban tar­tott tájékoztatón. Budapest A legtöbb munkanélküli Bor­sod-Abaúj-Zemplén (17,3 százalék), és Nógrád (14,7) megyében található, a leg­kedvezőbb helyzet pedig Bu­dapesten (3,9 százalék), Győr-Moson-Sopron (4,6) és Vas (5,2) megyében alakult ki. Az idei első félévben mért 85 ezer fős csökkenés oka, hogy nem emelkedett a pá­lyakezdő munkanélküliek száma, a gazdasági növeke­désnek köszönhetően pedig több lett a betölthető munka­hely. Ami pedig a külföldi ál­lampolgárok magyarországi munkavállalását illeti, az MMK adatai szerint a legtöb­ben Romániából és Ukrajná­ból jönnek hazánkba legális engedéllyel dolgozni. E két országból együttesen az ösz- szes külföldi munkavállaló hatvan százaléka érkezett. Az EU tizenöt tagországából 2300-an dolgoznak itt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a legendák és a valóság tükrében Haynau vesszőfutása Londonban Tisztelgés a hősöknek a budapesti Hősök terén fotó: feb/diósi Kegyelettel őrzi az emléke­zet az októberi tizenhét mák, Aulich, Damjanich, Tö­rök Ignác, Nagysándor Jó­zsef és társaik nevét, mi­közben ritkábban Idézzük a kevésbé Ismert vagy éppen névtelen hősök tetteit, akik pedig ugyancsak a hazáért, a szabadságért áldozták az életüket - mondja Zá- vodszky Géza történész, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának főigazgatója. A história avatott kutatójának a közelmúltban jelent meg Magyar mondák, magyar tör­ténetek című könyve, amely Rákóczi koránál fejeződik be. Előkészületben van azonban már a folytatás is. A „lázadókkal” szembeni megtorlás minden korábbinál brutálisabb volt, a vétleneket és védteleneket sem kímélte. Erre példa Maderspachné tör­ténete is, amelyet - mint egy legendát - a kortársak, az em- lékezők évtizedekig szájról szájra adtak, majd a króni­kákba és a tankönyvekbe is bekerült. Maderspach Károlyné egy tekintélyes ruszkabányai hámortulajdonos, bánya­mérnök tiszteletnek örvendő felesége volt, aki a világosi fegyverletétel után ’48-as honvédtiszteket bújtatott. Egy ideig Bem apó, Kmetty tá­bornok is menedékre talált náluk, az észak-magyaror­szági kisvárosban. Mindez persze kitudódott, és Haynau parancsára az asszony rab­láncra került.- Torz lélekre valló súlyos büntetést szabtak ki rá: mez­telenre vetkőztették és a vá­ros főterén nyilvánosan meg­vesszőztették. Ez olyan nagy megszégyem'tés volt, abban a környezetben különösen, hogy a férj nem élte túl a tra­gédiát és önkezével vetett vé­get életének - meséli Zá- vodszky Géza. Legendának is beillő igaz történet - természetesen más előjellel - Haynau londoni megvesszőzése. Valós ese­mény volt, olyannyira, hogy a korabeli londoni lapok hosz- szú tudósításokban és - ak­kor még fotótechnika nem lé­vén - rajzokban is beszámol­tak róla. Az „aradi hóhért” a császár viszonylag hamar nyugdíjba küldte, és ő utaz­gatott. Turistaként bejárta fél Európát. így jutott el 1851- ben Londonba is, ahol többek között felkereste a Barclay Sörgyárat. Bár ne tette volna - gondolhatta utólag. A mun­kások ugyanis felismerték, nem utolsósorban komikus harcsabajszáról, és megker­gették. De még ha csak azt tették volna! Seprűkkel, va­lamint a valószínűleg a fűtés­hez használt hosszú vessző­nyalábokkal a gyárudvaron helyben is hagyták. Kísérői alig tudták kimenteni. A lon­doni lapok rajzaikban nem­csak ezt az eseményt ábrázol­ták, hanem felidézték ma­gyarországi rémtetteit is, és az apró rajzocskák sorában ott van Maderspachné törté­nete is. A korabeli közvélemény, a „nép” - hallván a londoni in­cidenst, majd Haynau két év múlva bekövetkezett halálát, vagy például az aradi vár ke­gyetlen parancsnokának, Howigemek a felrobbanását a lőportoronnyal - isteni igaz­ságszolgáltatásról kezdett be­szélni. Mindezt valamely természetfeletti erőnek tulaj­donították, és nem a puszta véletlen számlájára írták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom