Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-06 / 234. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. október 6., kedd Hírháttér Ultimátum Belgrádnak Aligha nevezhető másképp az az üzenet, amellyel a délszláv vál­ságban évek óta közvetítő Richard Holbrooke tegnap Belgrádot felkereste. A daytoni békemegállapodás atyjaként emlegetett amerikai diplomata persze finomabban fogalmazott: „A koszovói válság megoldását szolgáló, hihető, visszavonhatatlan és szűk ha­táridőhöz kötött lépések megtételére szólítottam fel a jugoszláv vezetést.” Egyben jelezte: nem kétséges, ha Belgrád ellenáll a kö­vetelésnek, számolnia kell a régóta tervezett légicsapásokkal. Ám valóban beindul-e a NATO hadigépezete? Egyes szakértők szerint a figyelmeztető bombázásokat aligha lehet tovább halo­gatni, különben a brüsszeli katonai szövetség elveszti minden szavahihetőségét. Tény, hogy Milosevics elnök mindeddig fi­gyelmen kívül hagyta a nyugati fenyegetéseket s az ENSZ elítélő határozatait. Megszegte a rendezésre - például nyáron Jelcin orosz elnöknek tett - korábbi ígéreteit. A 90 százalékban albánok lakta Koszovóban bő fél éve szabályos polgárháború dúl, a halot­tak számát 1500-ra, a menekültekét pedig 300 ezerre teszik. Köz­ben tapodtat sem haladtak előre a tartomány autonómiájáról szóló tárgyalások, mind több viszont a tömegvérengzésről felröp­pent hír. A feszültség szinte kitapintható: jó néhány állam - köz­tük hazánk - a térség elhagyására szólította fel polgárait. Belgrád- ban benzin- és élelmiszer-felvásárlási láz tört ki, a jugoszláv nép­hadsereg megerősítette a repülőterek és légvédelmi állások ké­szenlétét. Egyes NATO-illetékesek nem is titkolják: a kérdés már nem maga az intervenció, csupán annak időzítése lehet. (Szondy) Új lehetőségek előtt Martonyi a magyar-szlovák kapcsolatokról Mozgalmas bel- és külpolitikai időszakban történik a látogatás Orbán Viktor Amerikában Martonyi János külügymi­niszter az osztrák Kurier- nak adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy a ma­gyar fél haladéktalanul párbeszédet akar kezdeni az pj szlovák vezetéssel. Az interjú szerint sok a meg­beszélnivaló: a három éve megkötött alapszerződés megvalósítására szolgáló szakértői csoporttól kezdve - amelynek létrehozását Vla­dimír Meciar eddigi kor­mányfő makacsul megakadá­lyozta - egészen a magyar és a szlovák kormányfő találko­zójáig. Ezek során elsősorban a továbbra is korlátozásokat Az Európai Unió november 10-én kezdi meg a konkrét csatlakozási tárgyaláso­kat hazánkkal, Lengyelor­szággal, Csehországgal, Szlovéniával, Észtország­gal és Ciprussal - közölték hétfőn Luxemburgban, uniós forrásból. Mint a soros elnökséget kép­viselő osztrák Wolfgang Schüssel alkancellár bejelen­tette: a közösségi joganyag átvizsgálása során azonosí­tott problémákról összesen hét fejezetben - a távközlés­ben, a kutatásban, az okta­szenvedő szlovákiai magyar kisebbség sorsáról lesz szó. Martonyi János úgy véli: Pozsonynak most az eddigi­eknél jobbak az EU integrá­ciós lehetőségei. „Érdekünk­ben áll, hogy Szlovákiával együtt lépjünk be az Európai Unióba” - nyilatkozta, ugyanakkor a bős-nagyma­rosi vízlépcsőről folyó vitá­ban nem számít a szlovák ál­láspont megváltozására - írja a Kurier. A magyar külügyi tárca ve­zetője szerint az emberi jo­gok érvényesülését elősegíti, hogy Románia után Szlováki­ában is részt vehetnek a ma­gyarok a kormányzásban. tásban, az iparpolitikában, a kultúrában, a külkapcsola- tokban, a közös és kisvállalati politikában - folytatnak meg­beszélést az Unió és a tagje­lölt országok miniszterei, kü­lön tárgyalás keretében. A tagországok nagykövetei a következő, október 26-i mi­niszteri ülésre készítik el a közösség végleges tárgyalási álláspontjait az említett té­mákban. A csatlakozási tár­gyalások március 31-én in­dultak meg az Unió, valamint Ciprus, Csehország, Észtor­szág, Lengyelország, Szlové­nia és Magyarország között. Orbán Viktor miniszterel­nök hétfőn ötnapos hiva­talos látogatásra az Egye­sült Államokba utazott. Amerikai tárgyalásaira el­kísérte Martonyi János külügyminiszter, Járai Zsigmond pénzügyminisz­ter és Boros Imre, a PHARE-program kormány­zati koordinációját ellátó tárca nélküli miniszter. USA A magyar miniszterelnök hét­főn megkoszorúzta az Isme­retlen Katona sírját, valamint Asbóth Sándor és Számwald Stahel Gyula magyar honvéd- tábornokok, amerikai polgár- háborús hősök sírját. Orbán Viktor és Bili Clinton Párizsban hétfőn az UNESCO szervezésében ötnapos világkonferencia kezdődött a XXI. század felsőoktatásáról. A ta­nácskozáson a magyar ok­tatási vezetőkkel és szak­emberekkel együtt részt vesz Pokorni Zoltán okta­tási miniszter is. Lionel Jospin francia kor­mányfő az értekezletet meg­nyitva hangoztatta, hogy bár a felsőoktatásnak alkalmazkod­nia kell a piachoz. amerikai elnök találkozójára szerdán kerül sor Washing­tonban. A kormányfő megbe­szélést folytat többek között Janet Reno igazságügy-mi­niszterrel, Richard Daley-ve 1, a kereskedelmi tárca vezető­jével, Louis Freeh FBI-igazga- tóval, valamint James Wol- fensohnnal, a Világbank el­nökével. A miniszterelnök ta­lálkozik amerikai nagybefek­tetőkkel és a helyi magyar szervezetek képviselőivel is. A miniszterelnök washing­toni látogatására mozgalmas időszakban kerül sor. Az Egyesült Államok ezekben a napokban dönti el, hogy elke­rülhető-e Koszovó ügyében a NATO Jugoszlávia elleni ka­tonai csapása. Eközben az amerikai belpolitikát is sú­Megnyitójában a francia mi­niszterelnök ugyanakkor min­denkit óvott az oktatási rend­szerek uniformizálásától, és felhívta a figyelmet annak ve­szélyeire, ha a végzett szak­emberek kivándorolva nem hazájuk fejlődését segítik. Pokorni Zoltán a tanácsko­zással kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy á konferencián a magyar felsőoktatás szinte va­lamennyi irányítója részt vesz. Közlése szerint a kormány ál­tal elhatározott oktatási integ­ráció egy áttekinthetőbb, hatá­lyos viták hatják át: a képvise­lőház igazságügyi bizottsága a hét elején dönt arról, java­solja-e Bili Clinton ellen a hi­vatalból történő elmozdítás lehetőségét is magában hor­dozó „impeachment” nevű el­járás megindítását a Le- winsky-szexbotrány miatt. E súlyos kül- és belpolitikai témák mellett a washingtoni kormányzat számára szinte „felüdülést” jelent, hogy ugyancsak ezekben a napok­ban tartja Washingtonban éves közgyűlését a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) és a Vi­lágbank, és ezen a tanácsko­záson Amerika igyekszik ma­gához ragadni a kezdemé­nyezést a pénzügyi válság el­hárítását célzó gyógymódok kidolgozásában. konyább intézményrendszer megteremtését célozza.-A világkonferencián szá­mos új ötlettel, módszerrel, és végiggondolt, esetenként ki­próbált szellemi termékkel le­het találkozni. Ezeket érdemes tanulmányozni, elemezni, hogy saját viszonyaink között mi és miként hasznosítható. Lemásolni nyilván egyet sem szabad. Ami a lényeg: a ta­nácskozás nyomán pontosab­bak lesznek kérdésfelvetése­ink, még ha nem is kapunk rá­juk kész válaszokat - mondta. HÍREK Magyar-szlovén katonai tárgyalásokat folytatott Szabó János honvédelmi miniszter hétfőn, a Zala megyei Misefán szlovén kollégájával, Alojz Krapez védelmi miniszterrel. A két katonai vezető egyezményt írt alá a védelmi és katonai együttműködésről, valamint a minősített katonai információk védelméről. Tizenhárom államban van­nak szociáldemokraták kor­mányon az Európai Unió tag­országai közül, tizenegyben pedig vezető erőt képviselnek- állapította meg Rudolf Scharping, az Európai Szociál­demokrata Pártok szervezeté­nek (SPE) elnöke, a német SPD frakcióvezetője hétfőn Bécsben az Európai Unió szo­ciáldemokrata vezetőinek ta­lálkozóján. Kisebb vihari kavart a né­met szociáldemokraták és a Zöldek közötti koalíciós tár­gyalások hétfői fordulóját kö­vetően, hogy a kisebbik koalí­ciós partner sebességkorláto­zást (óránként 120 vagy 130 kilométert) kíván bevezetni a német autópályákon. Gerhard Schröder kancellárjelölt szük­ségét látta közölni: egy ilyen fölvetésről még tárgyalni sem hajlandó a Zöldekkel. Mint mondta, a német autóipar nincs rózsás helyzetben, a se­bességkorlátozás pedig tovább rontaná a küátásait. Wolfgang Thierse személyében egyéb­ként - először az NSZK törté­netében - keletnémet politi­kust szemeltek ki a házelnöki posztra. Közel-keleti útra indult Ma­deleine Albright amerikai kül­ügyminiszter abban a re­ményben, hogy sikerül ki­mozdítania a holtpontról az Iz­rael és a palesztinok között 19 hónappal ezelőtt megrekedt tárgyalásokat. Albright több mint egy év óta most látogat először a térségbe. Útjának célja, hogy utat nyisson egy csúcstalálkozóhoz, amelyen október 15-én Benjamin Ne­tanjahu izraeli miniszterelnök, Jasszer Arafat palesztin elnök és Bili Clinton amerikai elnök venne részt. Merényletet hajtott végre va­sárnap a bagdadi zsinagóga el­len egy palesztin férfi. Az arab származású kegyetlen me­rénylő négy helybéli személyt- két zsidót és két muzulmánt- brutálisan meggyilkolt. Irak­ban a bagdadi az egyetlen zsi­nagóga, bár az országban 2 és fél ezer zsidó él. Bagdad nem tartja őket „az arab államok el­leni világméretű cionizmus” részének. Haladás a tagjelöltek és Brüsszel között Tárgyalások novembertől A jövő század egyeteme Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar felsőoktatás Ide nekem az oroszlánt is! Ez a négy nagymacskakandúr - fogságban ritka eseményként - a dél-svájci Magliaso állatkertjében látta meg a napvilágot szeptember 10-én. Anyjuk teg­nap engedte őket először a nyilvánosság elé. fotó: feb/reuters Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Szűz ne titkolja érzelmeit • A kövérek lépre mennek • Hódít az egyenes nő • Vágya vezérelje az ágyba Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom