Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-03 / 232. szám
1998. október 4. ilágvégét, éhezést, járványokat jósol — mai Nostradamusként — dr. Nagy Bálint, akit a magyar növényvédelem ma élő legnagyobb alakjának tartanak. Most megjelent, és mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma” című könyvében a katasztrófát logikus érveléssel, közgazdasági alapon vezeti le. A könyv - amelynek bemutatója Kaposváron volt - valóban megdöbbentő látlelet az ezredvégről.- Túlságosan sötét a kép vagy „csak reális”? — A kép valóban sötét, de sajnos reális. A világ a katasztrófa felé sodródik. A folyamatot megállítani nem lehet, legfeljebb lassítani. Elsősorban a globalizáció és a technikai korszakváltás fenyeget, s az, hogy összekeverjük, félreismerjük ennek a kettőnek a hatásait. Nem termelés-, hanem piacközpontú gazdaság jött létre, ahol minden áru, még az ember is, aki lassan elveszíti személyiségét. A világgazdaságban keletkező pénznek csak nagyon kis része jut vissza a termelésbe, jóval nagyobb része a „föld alá”, a szerencsejáték, a kábítószer, a csempészet, az illegális pénzcsinálás világába jut, és nyomon követhetetlen. Ez szabályosan kiszippantja a pénzt a gazdaságból. A pénzpiacok os hihetetlenül labilisak, szabályaikat, manipulálásuk mechanizmusát képtelenség kiismerni. A tőke átalakulása olyan gyors, amit a pénzpiac már nem tud követni. Fedezet nélküli óriási pénzek forognak, ami azt eredményezi, hogy pillanatok alatt összeomolhat a pénzpiac.- Az átlagember egyelőre semmit sem érez ezekből a veszélyekből... — Az apró jelek azért láthatók már. A szociális helyzet romlása, s az, hogy egyelőre semmiféle megölDf. Nagy Bálint: Hamarosan az is csoda lesz, ha a „mindennapi kenyeret” elő tudjuk teremteni dás nincs, ami ezt megállítaná, már rossz előjel. A mamutcégek egyik oldalon óriási tőkét termelnek, a másikon viszont „ontják” az egyre szegényebb embereket, a nyomorgó tömegeket. Ma csak Budapesten 30 ezer ember él az utcán és eszik a kukákból. Mi állíthatna meg például egy pestis- vagy kolerajárványt? A világéhezés víziójára utal a könyv címe is: hamarosan az is csoda lesz, ha az ember a „mindennapi kenyeret” elő tudja teremteni. — A kormányok, államok, nemzetközi szervezetek — vagyis azok, akik nem részei közvetlenül ennek a „globális gazdaságnak” - nem tudják befolyásolni ezt a folyamatot? — Ebben a helyzetben a kormány létjogosultságát a globalizáció hatásainak ellensúlyozása adja; intézkedéseivel védenie kell az embert, a környezetet, a demokráciát. A folyamat felgyorsulásával a kormánynak egyre több lenne a feladata, lehetőségei egyre szűkülnek. A globális gazdaság tőkéje, az igazán nagy pénzek a kormányok, az állam „feje fölött” vándorolnak, és elérhetetlenek. Maradna még használható eszközként a kisvállalkozások megadóztatása, de azok meg mobilitásukból adódóan ki tudják játszani az adórendszert.- De a polgár büszke arra, hogy adót fizet. — Ebben a helyzetben a „polgárt” keresni egyszerűen nevetséges. A polgár helyett ma szolgáltató, vállalkozó van. Számomra a polgárságot a valamikori jogászdinasztiák, a patikusdinasztiák jelentették, akik generációról generációra egymásnak adták át a társadalmi biztonságot. Ilyen most nem létezik.- A kép — amelyet fest — sötét. Reménytelenül is? — A jóslatok sokfélék. Soros György például egy világkormány létrejöttében látja a megoldást. Ennek kontúrjai már láthatók, kialakult az a háttércsoportosulás — világmágnásokból, uralkodókból, tőzsdemogulokból — akik egyetlen lépésükkel most is képesek tönkretenni a pénzpiacot. Úgy vélem — éppen azért, mert a profitnövelés jellegénél fogva nem tűr semmilyen korlátozást — egy világkormány csak elodázhatja a végkifejletet. Mindenkinek a maga területén kell leleplezni a hazugságokat. Most. ott tartunk, hogy minden előbbre való, mint az ember. Védjük az állatokat, a növényeket, természeti kincseket. Oda kellene eljutni, hogy végre az embert is védje meg valami. (Jakab) Megfenyegették - a levegőbe Egy nemzetbiztonsági tiszt a levegőbe lőtt pisztolyával a siófok-killti piacon. Védekezett — állította, mert a cigány vásározók rátámadtak. Lebeszélt ugyanis egy német turistát arról, hogy az általa drágának tartott áruból vegyen. — Egy bódésorral odébb voltam — mondta Orbán Ferenc a piac biztonsági főnöke. — Úgy hallottam: a férfi lebeszélte a külföldieket arról, hogy bőrmellényt vegyenek, mert sokallotta az árát. Két árus utánament és megfenyegette, hogy kitapossák a belét. Akkor vette elő a pisztolyát, és a levegőbe lőtt. A vásárlók nagyon megijedt. Orbán Ferenc azt állította: hét év óta, amióta a piac a jelenlegi formájában működik, először volt „balhé”. Még az Itt a piros, hol a piros játékkal sem próbálkoznak a csalók. Állítja: kisebb volt az idei idegenforgalmi szezonban a forgalom, s így a bevétel, emiatt is ingerültebbek a kereskedők. A siófoki piacon valóban biztonságos körülményeket teremtettek a vásárlóknak és árusoknak — ezt többen is állították. Ezért nem érti informátorunk sem, hogy mi szükség volt a pisztoly elővételére, és a lövésre. A Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel úgy tudja: a Tolna megyei nemzetbiztonsági szolgálat századosa szabadidejében vezetett német turistacsoportot a piacra. S ő volt a tolmács is. A rendőrtiszt a leadott riasztó lövés után igazolta magát. Ügyét elöljárói vizsgálják meg; a két vásározó ellen pedig garázdaság miatt szabálysértési eljárás indult... (Czene) A MÚLT RABSÁGA Autón érkezett a halál Az autóban ketten ültek: Kardos Tamás és barátnője, aki szakítani akart vele. Kaposfüred felé hajtva a férfi többször megismételte: „ha nem maradsz az enyém, együtt döglünk meg”. A nő rémülten hallgatta, amint az ittas Kardos félelmetesen felgyorsítva autóját sorolja a sebesség-határokat: 120, 130,140.... És vége. Mintegy 70 kilométer sebességkülönbséggel belerohantak egy előttük haladó autóba, amelyben egy földvári asszony utazott a kislányával. Az asszony meghalt... A bírósági tárgyaláson, sőt az utolsó szó jogán is a 44 éves kaposvári Kardos Tamás kijelentette: csak az ittas járművezetésben érzi magát bűnösnek, a karambolt nem szándékosan okozta, frontérzékenysége miatt vezetés közben rosszul lett. Ezt azonban számos tanú vallomása, s az igazságügyi orvos-, elme- és műszaki szakértői vélemények is cáfolták. No meg egy szennyes ruha közé rejtett levél, amit a fogda őrszemélyzete talált meg. Ebben Kardos arra kéri a feleségét: győzze meg a barátnőjét arról, hogy a bíróságon azt vallja: a baleset előtt rosz- szul lett. A baleset napján — 1998. február 16-án — este a rendőrség a kórházban gyanúsítottként hallgatta ki, s ebben a vallomásában őszintén elmondta: nem akart megválni barátnőjétől, akivel hat éve tartott kapcsolatot; ezért öngyilkossági szándékkal hajtott az előtte haladó autóba. Erre a vallomására azonban a tárgyaláson „nem emlékezett”. Azt mondta: csak a karambolt követő napon tért magához, a vallomást öntudatlan állapotban tette. A baleseti ambulancia orvosa, sőt az őt először megvizsgáló idegorvos mást tapasztalt. Szerintük tökéletesen eszméleténél volt a beszállítását követő első pillanattól. Beszél- hetnékje ugyan nem nagyon volt, mert elharapta a nyelvét, de a kérdésekre egyértelműen és tisztán válaszolt. Tehát ezt a védekezését nem fogadta el a bíróság. Kardos 27 éves barátnője tavaly decemberben megismerkedett mostani vőlegényével, ezért régi kapcsolatát meg akarta szakítani. Többször kérte a férfit, hogy legyen már vége, ne zaklassa, nem akarja látni többet. Kérése azonban süket fülekre talált. Február 16-án Kardos megjelent a lakásán, előbb összetört néhány berendezési tárgyat, majd — ijeszt ésül — egy nagykéssel megvágta a saját csuklóját. A nő bekötötte egy törölközővel a férfi kezét, majd kérte, hogy menjenek a kórházba. Ekkor kezdődött a tragédiába torkolló utazás. A kórház helyett aztán a férfi a Deseda felé fordult. A városból kivezető úton az egyik rendőrlámpa piros jelzésénél a nő ki akart ugrani a kocsiból, de a sérült férfi erőszakkal vissza tartotta. S néhány perc múlva következett a — barátnő szerint is szándékos — halálos ütközés... A vétlen, szabályosan közlekedő autóban a 38 éves balaton- földvári asszony meghalt, kislánya valószínűleg maradandó fogyatékosságot okozó sérüléseket szenvedett, életét csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg. A Somogy Megyei Bíróság dr. Makai Lajos büntetőtanácsa Kardos Tamást több emberen elkövetett emberölés bűntettében, valamint ittas járművezetés és hamis tanúzásra felhívás vétségében találta bűnösnek, ezért 13 év fegyházra ítélte, s tíz évre a közügyektől, öt évre pedig a közúti járművezetéstől eltiltotta. A vádlott és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. Az ítélethirdetés után Máté László, az áldozat férje a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel kérdésére elmondta: — Szörnyű és megbocsáthatatlan Kardos Tamás tette. Felháborító és aljas volt a védekezési taktikája. Nem vigasztaló ez a büntetés, a feleségem életét semmi nem adhatja vissza. 38 évesen halt meg az a csodálatosan szép és nagyszerű ember. A 14 éves lányomat pedig — Németországtól Pécsig — azóta is kórházról kórházra viszem, hogy meggyógyítsák. Most Pécsen Nyárádi professzor úr kezeli. Szerinte még évek kellenek ahhoz, hogy rendbe jöjjön a kislányom. Az életem róla szól. Tamási Rita „Többször kértem, hogy hagyjon már bókén, do ő állandóan zaklatott. Azon a napon podig tört-zúzott a lakásomban, majd megvágta a saját csuklóját.” „Szörnyű ás mogbocsáthatatlan Kardos Tamás tette. S aljas volt a vádokozási taktikája... A feleségem életét sommi nem adhatja vissza” » i i