Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-27 / 251. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. október 27., kedd Somogyi tájak 7 A minőséggel is elégedett a szőlősgazda Forr még a must Elégedett vagyok a szürettel; a minőség is jó a rendszeres permetezésnek köszönhetően. A must cukorfoka 17-18-as — mondta Orbán Gyula. Kánya Az örökölt szőlőt Orbán Gyula családja, az anyósával együtt gondozza. — Birtokunk 1400 négyszögöl a kányái völgyben — mondta özv. Kaduch József- né, az anyós. — Mintegy 320 tő szőlőnk lugasrendszerű; 1984-ben ültettük. Legtöbb a zalagyöngye, de van muskotály és rizlingszilváni is. A lányom és a vejem sokat dolgozik benne. Gyuszi metszette, permetezte, a kötözés, a vesz- szők fűzése meg a tetejezés az én feladatom. Munkánkat jó terméssel hálálta meg a szőlő. — Nyolcszor permeteztem. A vegyszerre meg 16-17 ezer forintot költöttünk — mondta — A gyermekirodalmi polcokon olyan sokat forognak a könyvek, hogy nincs idejük beporosodni — mondta Grosch János- né, a kisbárapáti könyvtár vezetője. Kisbárapáti Száznyolcvanhét beiratkozott olvasója van a kisbárapáti könyvtárnak; minden negyedik lakos visszajáró vendég. — A statisztikának kedvez az, hogy nagyon sok általános iskolai tanuló az olvasónk — mondta Grosch Jánosáé. — S Bonnyáról és Fiadról is sokan átjárnak hozzánk. Hatezer kötetünk van; az önkormányzat évi 30-40 ezer forintot költ váOrbán Gyula. — Most mintegy tíz hektoliter must forr a pincében. Ennek a kezelésére is nagy gondot fordítok.- Eladásra is termelnek? — Csak a családnak, illetve a nálunk dolgozó munkásoknak. Mert évek óta építkezünk, így főleg ők isszák meg. No, azért a rokonok, ismerősök is fogyasztják. Sokba kerül, míg az asztalra tehetjük, de így is olcsóbb, mintha úgy vennénk. És ez biztos, hogy szőlőnek a leve.- Megéri szőlővel foglalkozni? — Nem olyan nehéz munka ez, inkább aprólékos, nagy figyelmet kíván. A szőlőben tavasztól őszig mindig van tennivaló. Figyelni kell a fürtöket, a felesleges hajtásokat eltávolítani, kapálni... Özv. Kaduch Józsefné elmondta: pihenni is kimennek a szőlőbe. Csend van, s jó levegő. Az ott főzött gulyás is ízletesebb, mint amit a háznál készítenek. Kmtek József sárlásra, s az iskola is nagyjából ugyan ennyit. A könyvtár nemrég új helyre költözött; az önkormányzat által vásárolt szolgálati lakás két nagy szobájában rendezték el a polcokat. — Sajnos csak kevés felnőtt látogatónk van — panaszolta a könyvtár vezetője. — Igaz, például a romantikus irodalmat a gyerekek a szüleiknek viszik haza. A legnépszerűbbek egyébként Lőrinc L. László tudományos és fantasztikus könyvei. A könyvtár szép versgyűjteménnyel és sok lexikonnal rendelkezik. A heti kétszer két órányi nyitva tartáson túl az iskolások gyakran látogatják tanóra keretében is. C. A. Hatezer kötet olvasói A könyvtár legszorgalmasabb olvasói az iskolások fotó: oláh Gábor A paraszti kerámiák mestere — Használati tárgyakat keresnek mostanában, porfogó senkinek sem kell — állította Tancsikné Tarczy Orsolya nagyberé- nyi fazekas. Nagyberény Szívesen készítene hagyományos, magyaros stílusú paraszti edényeket — például fokhagymatartót —, s habán kerámiákat. Erre azonban nincs fizetőképes kereslet. — Vásárlóim többsége külföldi, zömmel német turista — mondta. — Idetalálnak Nagyberénybe, a Balatontól tizenöt kilométerre is. A közelmúltban mini tanfolyamot tartottam egy német csoportnak; próbálgatták az edényformázást, s ki is égettem nekik, amit alkottak. Igen tetszett nekik, és nagy örömmel vitték haza. Úgy gondolom, jól választottam, amikor — anyagi megfontolásból — Borsodból ide költöztem. Az idegenforgalom Nagyberényben még éppen elviselhető, s a település megfelelő nyugalmat is biztosít az alkotásra. Tancsikné Tarczy Orsolya elmondta azt is: virágtálakat, különböző cserepeket németországi megrendelésre is készít. .F. I. Edényformázó tanfolyamot is tartott német csoportnak fotó: oláh Gábor Időarányos bevétel és notórius tartozók Hiányzó adóforintok Ötszázharmincezer forint bevételt tervezett helyi adókból a bedegkéri önkormányzat. Több mint 400 ezer forint folyt be október közepéig. Bedegkér Háromféle adót szed az ön- kormányzat az 595 lakosú zsáktelepülésen: a kommunális adó családonként kétezer forint, vagyis a legkevesebb, amit a törvény meghatároz. Iparűzési adót csak tíz vállalkozás fizet, s ebből 120 ezer forintot vár az önkormányzat. A vállalkozók kommunális adóját a Courage- Invest kft-re vetették ki, évi 40 ezer forintot. Időarányosan befolytak a helyi adók — tudtuk meg Forró Istvánná adóügyi főelőadótól, s ez segítette az önkormányzat zavartalan működését. Csak öt-hat család nem fizeti — már évek óta —, így az adóhátralékuk mintegy 60 ezer forintra rúg. Bár az ön- kormányzat többször küldött felszólítást, a pénz — mivel a tartozók alkalmi munkából élnek — szinte behajthatatlan. — Most könyvelem a bevételeket — mondta a főelőadó. — S akinél lehet, az önkormányzat kezdeményezi a jövedelem egy részének letiltását. Sok gondot okoz az is, hogy néhány hátralékosnak a munkahelye elérhetetlen, mivel az illető Bedegkéren nem állandó lakos. K. J. Elviszik a melegvizüket — Nem azért vagyok felháborodva, mert a siófokiak el akaiják vinni a falunk alól a meleg vizet, hanem mert az újságból kellett ezt megtudnunk — állította Lenkey Tibor somi polgármester. Som — Jogilag nem tudunk semmit tenni ez ellen, mert még a tanácsi időkben megszerezte a város a vízjogi engedélyt — mondta Lenkey Tibor. — Erkölcsileg azonban nem tartom tisztességes eljárásnak azt, hogy soha nem engedtek oda a tárgyalóasztalhoz a siófoki vezetők, hiába kértem. Pedig még 1990-ben én hívtam fel a korábbi polgármester figyelmét a lehetőségre; 65-68 fokos termálvíz kincs van Som külterületi földje alatt. Miért ígérgettem nekik adót fizető vállalkozót, munkahelyet? — ezt kérdezik most tőlem a somiak. Korrektebb tájékoztatást vártam volna el én is a siófokiaktól. Hírek Tervek a laktanyával A pusz- taszemesiek kicsinosították a művelődési házat, amelynek falai közé orvosi rendelő is került. Sok járdát is építettek. Közeli terveik között szerepel, hogy részt vegyenek a volt katonai laktanya hasznosításában. Az objektumot jelenleg a honvédség őrizteti, sorsa még tisztázatlan. Egy működő bázis sok munkahelyet adhatna a helybélieknek. Az elképzelések között szerepel az is, hogy az épületegyüttes áruraktárként szolgál tovább, esetleg börtönt alakítanak ki a laktanyából. Segít a Soros Alapítvány Üresen maradt a bálványosi iskola, a helybéli kisdiákok Kőröshegyre, illetve Balatonföld- várra járnak tanulni. Az épületet hasznosítani szeretné az önkormányzat; ennek érdekében pályázatot nyújtottak be a Soros Alapítványhoz. Tervük az, hogy Bálványosra szállított városi gyerekeknek tartanának itt egy-egy tanórát, s közben megismerhetnének közelebbről a természettel. Megújult az utca Kerekiben a legnagyobb feladat a Méhes utca, a település egyetlen még rendezetlen utcájának a leasz- faltozása volt. A beruházás mintegy ötmillió forintba került, az összeget túlnyomó részt a helyi önkormányzat gazdálkodta ki. A következő feladat a kultúrház rendbe tétele lesz. Törpikék Nágocson A népszerű Hupikék törpikék együttes szórakoztatja zenéjével csütörtökön délelőtt a zicsi és nágocsi apróságokat. A nágo- csi faluházba autóbuszokkal szállítják a gyerekeket Zics- ből; mintegy százötvenen tekinthetik meg a műsort. Késésben a földeken Az eső miatt már tíz napos késésben vannak az elvégzendő munkáikkal az ádándi Fekete István mezőgazdasági szakiskola tanulói. Teendőt ad még a kukorica szedése, a mélyszántás, műtrágya szórás és vetés. Ötvenmilliós fejlesztéssel teljes lett az áfész élelmiszeripari skálája Újra őröl a malom Próbaüzem a malomban, ahol tizenöten dolgoznak fotó: oláh Gábor Gáz van Bálványoson Nyakig járnak a sárban a bálványosiak, de nem bánják; a Balaton partról Tab felé épülő gázvezeték végre elért a faluba, s most végzik a rákötéseket. A lakosság mintegy kétharmada élt a lehetőséggel. A gázvezeték építésével kapcsolatos hivatalos ügyeket a tabi és a balatonföld- vári polgármesteri hivatalok szakemberei segítették elintézni. A gázt Bálványoson bevezetik az önkormányzat működő intézményeibe; az óvodába és a polgármesteri hivatalba is. A munka végeztével az utak rendbe tétele kerül sorra. A karádi malmot azért vettük meg, mert hiányzott szövetkezetünk ágazatai közül, amelynek van sütőüzeme és más, jól illeszthető élelmiszeripari tevékenysége. Kiskereskedelmi hálózatunk is az itt őrölt lisztet árusítja — mondta Egri Csaba. Karád — Tizenöt szakembernek adunk munkát, a többségük helybéli — mondta Egri Csaba, a Siófok és Vidéke Áfész áruforgalmi vezetője. — Sütőüzem is dolgozik a malom mellett; Karádon készítik majd a finomabb technológiát igénylő, magasabb feldolgozottságé és tartós termékeket, a kínálat másik részét pedig Siófokon. A malomban most van a próbaüzem, a sütőüzem november elején indul. Hogy a szövetkezet beindíthassa az üzemet, a vételár mellett nagyon sok pénzt kellett ráfordítani; várhatóan 45- 50 millió forintra rúg a végösszeg. A vezetők remélik, hogy viszonylag gyorsan megtérül. — Ez a malom adja az alapanyagot a siófoki és karádi sütőüzemnek — mondta Egri Csaba. — Induláshoz 600 tonna kiemelkedő minőségű búzát vettünk a bedegkéri mezőgazdasági szövetkezettől; ez drágább az átlagnál, de minőségi termékeket szeretnének gyártani. Hosszabb távú együttműködés is kialakulhat a környékbeli gabonatermesztőkkel; bejártam az egész országot, ennek ellenére úgy döntöttünk, hogy a közeliektől veszünk alapanyagot. A malom 1992-ben épült, s 1996-ig üzemelt. — Mi a tabi munkaügyi központból és az önkormányzatoktól kértük a szakemberek nevét, de az indulás hírére maguktól is jöttek — mondta az áruforgalmi vezető. — Három pék két hónapig Siófokra járt dolgozni: megtanulta a szövetkezet sütőrendszerét, technológiáját. Minél több saját terméket akarunk kínálni boltjainkban, illetve a Coop üzletlánchálózatában. Ez a jövő útja. Az áfész maga nyolc üzletet működtet, vállalkozónak a nevét és módszerét kölcsönözve négy, bérletbe kiadva pedig további tizenkét üzletet. A következő években két- három üzlet nyitását tervezik a környékbeli településeken. Czene Attila
