Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-03 / 232. szám

SOMOGYI HÍRLAP Megyei körkép 1998. október 3., szombat Érettségmércék: gondoskodás, polgárosodás Göncz Árpád: Érdekérvényesítésünk az összetartástól függ VÉLEMÉNYÜNK (Folytatás az 1. oldalról)- De törekedni kell a törleszté­sére.- Persze, ez nyilvánvaló. Ez, hogy adósom, érvnek na­gyon jó, de nehezen érvénye­síthető. E mögött súlynak, po­litikai súlynak kell lennie, ami részint választójog, s megvalósulása szavazatban jelentkezik.- Önkormányzati választá­sok közelednek, és ismét föl­lángolt a vita arról, hogy az önkormányzatok a kormány ellensúlyai legyenek, vagy a kormány helyi végrehajtói.- Az önkormányzat nem el­lensúly, hanem önkormány­zat, s nem a kormányhata­lomhoz való viszonyulása az érdekes, hanem az, hogy az önkormányzati jellegéből eredő kötelezettségének eleget tud-e tenni vagy sem. Az ön­kormányzatiságról már né­hányszor beszéltem, ezt nem érdemes megismételnem. Nyilvánvaló, hogy a központi célok teljesítésére szükséges­nek vélt összeget az állam mindenféleképpen próbálja a maga hatáskörében tartani. Abból indul ki, hogy a felada­tok egy részét átterheli az ön- kormányzatokra. Ennek az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni, így a társadalom valahol károsul. Itt is mozgó egyensúly állapota van, amely hol erre, hol arra billen. A ma­gam részéről azt mondom, hogy az önkormányzat van az emberi szükségleteknek a polgár felőli oldalán - hogy ezt a szót használjam, bár ez a polgár szó nehezen meghatá­rozható -, a lakosság oldalán, a nép oldalán, aki közvetlenül a bőrén érzi valaminek a szük­ségességét. Hivatalból ezen az oldalon vagyok én is.- A civil szerveződésekről egyre több szó esik, bizo­nyítva, hogy a társadalomnak egyre nagyobb szüksége van rájuk. Ön is említette ezeket kaposvári látogatásakor.- Magyarország nagyság­rendileg jár a többi poszt- kommunista ország előtt. Ennek következtében nagy­ságrendileg több nyugati tá­mogatást kapnak a civil szer­vezetek. Kipróbálták már ugyanis, hogy ezek műkö­désképesek és valóban át tudnak venni társadalmi fel­adatokat, akár a kisebbségek, akár az emberi jogok védel­mét, akár a részérdekek vé­delmét, képviseletét. Legye­nek azok akár üzletiek, tu­dományosak, szakmaiak vagy egyebek. Minél sűrűbb ez a háló, annál jobban kife­jeződik a civil szervezetek há­lójának egészében az úgyne­vezett közérdek egésze.- Azt tapasztalni azonban, hogy ezen a hálón sajnos, még elég nagyok a lyukak.- Hány évünk volt? Ugyan­ezek az Egyesült Államokban vagy a nyugati országokban 250 év alatt alakultak ki. Ne­künk erre nyolc évünk volt, de az első négyben egy fél­ájult társadalom még nem tartott ott, hogy ezeket meg­alkossa. Ez az elmúlt négy évben már megsokszorozó­dott és kiestek a látszatszer­vezetek. Én egy község vagy település érettségét azon mé­rem, hogy polgári szerveze­tekkel be van-e hálózva, le van-e fedve vagy sem. Ha sok rajta a lyuk, ha nincs lefedve, akkor még nem érkezett el a demokráciának arra a fokára, amelyik mondjuk kiinduló pontnak alkalmas lenne.- Sokat járja a vidéket, sokat találkozik a falusi emberekkel és falvakkal. Milyen gondok összegezhetők a falvakban?- Ezek részint a mezőgaz­daság gondjaival, pontosab­ban a falu lakosságmegtartó képességével fejezhető ki, amelynek nagyon sok össze­tevője van. A tsz-ekkel meg­szűntek a melléküzemágak, a valamikori melléküzemágak technológiai szintje ma sem­miképpen sem volna alkal­mas arra, hogy kiinduló pon­tul szolgáljon. Tehát gyakor­latilag a központ községeket kellene megerősíteni, a kis­iparokat és középiparokat, hogy egy órányi járásra levő körből fel tudják venni a kör­nyező falvak fölös munkaere­jét. Amíg a termelőszövetke­zetek működtek, egy család­ban több munkahelyi lehető­ség között választhattak: volt egyszer a térmelőszövetke- zet, a háztáji és a helyi mun­kaerőpiac. Most csak a helyi munkaerőpiac van.- A háztáji és a kisegítő gaz­daságok sokáig a falusi öregek biztos támaszai is voltak.- Persze, a tsz-nyugdíjak kiegészítésével. Ezt viszont átvette tőlük az önkormány­zat. Olyan társadalmi kötele­zettsége ez egy önkormány­zatnak, amire meg kell terem­teni a lehetőséget. Az elöre­gedett falvakban viszont alig van iparűzési adó, ott csak alapfeladatok vannak. A többletpénzt pályáztatással lehet megszerezni. A pályáz­tatás során viszont egy elöre­gedett kisközség háttérben van.- Köszönöm a véleményét. Kercza Imre A falu jó híre Egyre gyakrabban hallani olyan bűncselekményekről, ame­lyeknek idegenek a károsultjai. Gyékényesen már másod­szor locsolták meg ott üdülő németek autóját kromofággal. A közelmúltban egy Nagyberekpusztára betelepült pesti üzletember kutyáját lőtték le. Csokonyavisontán a nyara­lók az egyik legkedveltebb célpontjai a tolvajoknak. Ezek rengeteget ártanak a falvak jó hírének. Mint ahogy az idegenekre váró apróbb „örömök” is. A Szulokba tele­pült német agysebészprofesszor panaszolta nemrég: lehe­tetlen szakembert találni, s ha mégis sikerül, abban sincs sok köszönet. Átvágják, nem úgy dolgoznak, ahogy oda­kint megszokta. Szép remény lehet a falusi turizmus a szegénysorba' süllyedt vidék számára. Sokan még mindig ezt tartják a a falvak egyik kitörési pontjának. Azonban a jelzett állapo­tok miatt félő, hogy ez is csak a fejlettebb térségek lehető­sége lesz, s ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá, a sze­gényebb régiók falvaiban — mint amilyen a dél-somogyi is —, az egész megmarad hiú reménynek. Nagy László Levél a mesterségről A szakma érdeke a folyamatos megújulás Székelyfi Józseftől, a megyei kézműves kamara elnökétől és Varga Ferenctől, a mes­terbizottság elnökétől Varga Miklós asztalos veszi át a mesterlevelet fotó: törők Családot pótló nevelők HÍREK Tűzoltók sikere Remekelt Hajdúszoboszlón a létesít­ményi tűzoltók II. Flórián kupa versenyén a Kaposi Mór Megyei Kórház férficsa­pata: az egészségügyi csapa­tok valamennyi versenyszá­mát megnyerte, a nem hiva­tásos tűzoltók 20 csapatos összesített versenyében pe­dig megszerezte a második helyet. Megelőzte még a Rá­ba, a Nitrokémia és a Tiszai Vegyi Kombinát csapatát is. A kaposváriak felkészítője Gyurina János volt, a sikert Bene Csaba, Bartics Péter, Ferber Ervin, Farkas Géza, Fisli József, Pap Imre, Papp István, Portik László vívta ki. Beszorult az autóba Lada és egy Renault kisteherautó ütközött össze tegnap Bala- tonmária külterületén. A személygépkocsiban utazó két személy beszorult, s a marcali tűzoltók szedték ki őket a roncsból. A mentő­munkálatnál speciális feszítő­vágó berendezést használtak. Fenyőt loptak Ismeretlen tettes (ek) huszonhét normán fenyőt tulaj donított(ak) el Iharosberény külterületén. Lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást a nagyatádi rendőrkapitányság. Megszámolt sertések So­mogybán összesen 239 ezer 494 sertés volt az ősz elején. A KSH megyei igazgatóságá­nak tegnapi jelentése szerint ebből 54 ezer gazdasági tár­saságok tulajdonában volt, 51 ezer a szövetkezeteké, az egyéni gazdálkodók pedig 134 ezer állatot tartanak. A sertésállományt — a bevált gyakorlat szerint — a gazdál­kodó szervezetek statisztikai jelentései alapján, az egyéni gazdálkodók állatállományát pedig reprezentatív össze­írással állapították meg. Napraforgót rakodtak A babócsai Határőr mezőgazda- sági szövetkezetben tegnap kezdték vagonba rakni a nap­raforgót. A hét végén 200 ton­nányit szállítanak külföldre, elsősorban Olaszországba. A dél-somogyi szövetkezet az idén 300 hektáron termelt nap­raforgót, a hozam eddig 1,5-1,7 tonna volt. Bárdos-hét az Iskolában A névadó zeneszerzőre és kar­nagyra emlékeztek meg a nagyatádi Bárdos Lajos iskola diákjai. Vidám sportverse­nyeken vettek részt; a felső tagozatosok szellemi vetél­kedőjén pedig október 6-át idézték föl. A kisebbek ját­szóházban számítógépes já­tékkal töltöttek kellemes órákat. Az év első felében mintegy hét százalékkal nőtt So­mogybán az állami gondo­zásba vett gyermekek száma. Az 1264 fiatal csaknem fele nevelőszü­lőknél, a többi bentlaká­sos Intézményben él. Kaposvár Nevelőszülőket, gyermek- és ifjúságvédelmi szakembere­ket hívott meg tegnap a me­gyeházára dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke, hogy értékelje az elmúlt négy év eseményeit, eredményeit. Beszélt a korszakváltónak számító gyermekvédelmi tör­vény somogyi megvalósulá­sáról, s arról, mennyivel em­beribb, korszerűbb az új la­kóotthonok teremtette kör­nyezet. Elmondta törekvését, hogy szeretné megnyerni a család nélkül nevelkedő gye­rekek támogatására a külön­böző szervezeteket és vállal­kozókat. A megyében dol­gozó háromszáz nevelőszülő eddig csak a szakmán belül kapott elismerést tevékeny­ségéért, tegnap azonban hú­szán a megyei önkormányzat elnökétől vehettek át okleve­let és pénzjutalmat. Fazekas Gézáné, Spilák Józsefné, Hor­gas Istvánná, Bencs Gyuláné, Halmai Erzsébet, Csepregi Istvánná, Németh Istvánná, Kiss Magdolna, Pfeiffer Jó­zsefné, Czár Gyuláné, Csoszó Istvánná, Szabó Ferencné, He- isz Lászlóné, Makó Istvánná, Mizsik Jánosné, Szentpáli Jánosné, Hegedűs Józsefné, Tóth Józsefné, Pál Sándomé, és Bognár Jánosné kapott az országban is egyedülálló ki­tüntetést. I. É. Sokat dolgoztak a siker érdekében, ám a befekte­tés megtérül. Hosszú távú érdek a tanulás és a szakmai fejlődés. Ezt dr. Károlyi Miklós, a Magyar Kézműves Kamara orszá­gos elnöke mondta tegnap a kaposvári mesterlevél átadó ünnepségen. Kaposvár — Somogy arról ismert, hogy itt alapos képzés folyik — mondta Károlyi Miklós. Meg­bízható képzési rendszerre a közelgő EU-csatlakozás miatt is szükség van. A felkészült szakember, vállalkozó megta­lálja számítását a multik kö­zött is. Székelyfi József, a me­gyei kézműves kamara elnöke azt mondta: a mestervizsga mindenki életében fontos for­dulópont. Bizonyítja a pálya iránti elkötelezettséget és a rá­termettséget. A somogyi szak­emberek elméleti és gyakorlati vizsgán adtak számot tudá­sukból. Az idén 31-en mester­vizsgáztak. Az asztalosok kö­zül Varga Miklós, Sülé Zsolt, Kadlicskó György, Hoppál András és Táskái Árpád mes­tervizsgázott, s az erről szóló igazolást Varga Ferenc, a mes­terbizottság elnöke adta át a két kamarai vezetővel. Az au­tószerelőknél Kovács Zoltán, Freili Gyula, Balassa Imre, Ba­logh Sándor, Szűcs István, Bállá János, Háry Csaba, Torma Zoltán és Bátor Ferenc szerzett mesterlevelet. A gáz­vezeték és készülék szerelők közül mester lett: Lakatos Zoltán, Sipos György, Zóka Csaba, Kovács Zoltán, Jakab János, Kolonics András, il­letve Pintér József. Wolleszky Zsolt és Németh Tamás karos­szérialakatos, Tóth Lajos, Müller János, Béres György, Zarka Miklós kőműves, Rigó János szobafestő, valamint Németh Ottó, Németh Károly és Sárközi Ferenc villanysze­relő is mestervizsgá­zott. (Harsányi) Kész a Munkáspárt listája A Munkáspárt arra számít, hogy 1994-es eredményeit megháromszorozza az ok­tóber 18-i helyhatósági vá­lasztásokon. Ezt Hász Mi­hály, a párt megyei elnöke mondta tegnap, amikor bemutatták önkormány­zati képviselőjelöltjeiket. Kaposvár A Munkáspárt a dolgozó em­berek pártja az önkormány­zatokban — mondta Vajnai Attila, a párt országos alel- nöke. Hozzátette: bár az MTV megtagadta a Munkáspárt kampányfilmjének sugárzá­sát, nem esnek kétségbe. Nem mondanak le arról, hogy tisztességes, hozzáértő em­bereket jelöljenek az önkor­mányzatokba, olyanokat akiknek nincsenek gyanús ügyleteik. A megyei önkormányzati választásokon a 10 ezer lakos feletti településeken a Mun­káspárt listáját a kaposvári Hász Mihály vezeti, őt követi a siófoki Ferenci Miklós, a barcsi Tatai Ferenc, a kapos­vári Fehér József János és a nagyatádi Szigethy Istvánná. A 10 ezer lakos alatti tele­püléseken Szabó Imre (So- mogyjád), Kristóf István [Somodor), Szunics Imre (Pusztaszemes), Tordai De­zső (Balatonföldvár), Sebes­tyén Ferenc (Csokonyavi- sonta), Balogh István (Kapos­vár), Szoták László (Somo- gyaszaló), Molnár János (Marcali) és Kakas Ferenc (Patalom) a sorrend. L. J. Otthonlakók ünnepei A megyei bentlakásos szociális otthonok az idén is rendezvénysorozattal készülnek az idősek hó­napjára. A nyitóünnepsé­get tegnap tartották a Dráva Kastély szociális otthonban. Kastélyosdombó A megyei önkormányzat hét bentlakásos szociális ott­hona évek óta közös, és ön­álló rendezvények sorával készül októberre. Az követ­kező hetekben szakmai és kulturális programok, kirán­dulások várnak a nyugdíja­sokra és gondozóikra. Az in­tézetek lakói egymás ren­dezvényeit is látogathatják. A kastélyosdombói nyi­tányra több mint száz időst hoztak el a hét somogyi ott­honból. Milicz Ilona, a házi- gazga intézmény vezetője elmondta: ezek a programok nemcsak a bentlakóknak szólnak, az idősek hónapja rendezvényei, és az intéz­mények nyitottak a helybe­liek előtt is. — Sokaknak nem adatott meg, hogy köszönetét mond­jon a szüleinek, nagyszülei­nek. Helyettük is szól ez a kollektív köszönet minden év októberében — köszön­tötte a nyugdíjasokat a fenntartó megyei önkor­mányzatot képviselő dr. Ries Ferenc. Az idősektől nagy tapsot kapott a darányi tánccsoport és a barcsi Kis- Boróka táncegyüttes. N. L. A folyamatosság a cél Fontos szakmai és straté­giai kérdéseket beszéltünk meg, amelyek alapvetően érintik a megye folyamatos működőképességét — ösz- szegezte a találkozót dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. Kaposvár Az elmúlt négy évet értékeli és a megye jövőjére vonat­kozó elképzeléseket egyezteti a napokban a különböző pár­tok képviselőivel dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. A tegnapi tárgyalás meghívottja a Fidesz-MPP volt. Juhász Tibor, a Fidesz- MPP megyei elnöke, kam­pányfőnök volt a vendég. A megbeszélésen részt vett dr. Gruber Attila, a megyei köz­gyűlés alelnöke is. Juhász Ti­bor a rendszerváltás utáni első időszakot az átállás cik­lusának, míg a most lezáruló négy évet az alapok lerakása­ként jellemezte. Hangsú­lyozta a folyamatosság fon­tosságát, mert a hosszú távú problémák nem oldhatók meg négy év alatt. A megbe­szélésről szólva kiemelte a gazdasági fejlesztési lehető­ségek minél teljesebb ki­használását, s ezzel össze­függésben a megye jövőbeni gazdasági fejlődését. A stratégiai szempontok közül első helyre tette a köz­lekedési hálózat, az infra­struktúra, az idegenforgalom és a környezetvédelem fej­lesztését. E kérdések kapcsán egyetértés volt a tárgyaló- partnerek között.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom