Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-19 / 245. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. októberl9. hétfő A polgároknak fontos a falu Rendelő-kalákában Új fejezet nyílik a História Domusban Plébános biciklivel Mesztegnyő új plébánosa, Gyergyóditróról érkezett Olajkutatók a határban előtt az iskola ti gyökereit, a nemzeti kultúrá­ját, az lelkileg is megsérül. Két­ségek tehát gyötörnek emiatt, de úgy érzem itt most többet tehetek.- Mennyire ismerte meg a környéket a rövid idő alatt? — Amennyire lehetett, meg­ismertem. Autóm nincs, így egyelőre kerékpárral járok, de a szűkebb környéket már be­barangoltam. Az emberek pe­dig - azt tapasztalom - kedve­sek és segítőkészek. Sokszor nagyon is. A múlt héten kerék­párral mentem Gadányba mi­sézni. A hívek nagyon meg­döbbentek ezen és azóta meg­szervezték és autóval visznek, pedig nem esett volna nehe­zemre biciklizni. Fábos Erika felújítási és fejlesztési tervet a budapesti a TTI Euróvia Kit­től rendelte meg az önkor­mányzat. A munkákat jövőre szeretnék elkezdeni és 2000- re befejezni. Dr. Pethes Zsigmond, a hí­res sebész 150 évvel ez­előtt szerzett orvosi okle­velet. A későbbi profesz- szor szülőfalujában, Böhönyén, emléktáblát avattak az évforduló tisz­teletére a megújult egész­ségház falán. BÖHÖNYE A kerek évfordulóra egy bu­dapesti orvos hívta fel a tele­pülés figyelmét, aki elkötele­zett kutatója hazánkban a gyógyítás történetének. Az emléktábla-avatással egy idő­ben elismerték azok munká­ját is akik társadalmi munká­jukkal segítették az egészség­ház megépítését. A beruházásnak köszön­hetően egy korszerű egész­ségügyi központot hoztak lét­re a faluban, ahol két jól fel­szerelt rendelőben a település Európai körúton járt a Calypso kórus. Az együt­tes a holland testvér ének­kar meghívására indult út­nak. De Meern — Marcali A 10 ezer lakosú holland kis­város énekkara a vendéglátó, The Rhine Singers két évvel ezelőtt járt először Marcali­ban és már akkor meghívták a marcali énekkart a 15. szüle­tésnapi rendezvényükre. Az évfordulót egy showműsor keretében ünnepelték a fla- mandok, amelyben több bar- ber-shop kórus és egy tánckar is fellépett.- Mi két 10 perces műsort vittünk ajándékba — mondta két orvosi körzete működhet. Egyelőre azonban csak az egyik rendelőben dolgozik orvos. A másik körzet kiadó, az önkormányzat tervei kö­zött szerepel, hogy pályázatot ír ki a háziorvosi állásra. Az egészségház 5 millió forintba került a társadalmi munkán felül, amelyet a böhönyei ipa­rosok végeztek el. — Harminc 30 ember dol­gozott a rendelőn, amire elké­szült — mondta Molnár József polgármester. — Volt aki több napot, volt aki néhány órát, de minden kéz nagy segítség volt. A villany- és vízszerelési munkák, az aljzatolás, az asz­talos munka mind így készült el. A megtakarításon kívül azért is örömünkre szolgált, mert bebizonyította a falu, hogy van itt egy olyan közös­ség, amelynek fontos Böhönye. (Fábos) Stamler Edit, a kórus vezető­je. — Sikerünk volt, de ami ennél sokkal fantasztikusabb élmény volt, az a műsort megelőző nap a magyar est volt. Sokkal kevesebb magyar volt mint amire számítottunk, de fantasztikus volt a hangu­lat. A honfoglalási emlékmű­sorunkból vittünk egy csok­rot és a holland közönség fel­állva tapsolt és sírt, pedig a dalok szövegét nem is értet­ték. A sikereken és a gyönyö­rű látnivalókon kívül a legna­gyobb élmény mégis az volt, ahogy ezalatt a‘z egy hét alatt összekovácsolódott a kórus. Konfliktusmentesen telt el ez az idő, azt hiszem a kórus fennállása óta ez a legszebb közös élményünk. F. E. A mesztegnyői plébánia História Domusában leg­alább 10 éves az utolsó be­jegyzés, Kemenesi Csaba Mesztegnyő új plébánosa szeretné, ha nem sokára új fejezetet nyithatna a könyv­ben. Mesztegnyő A mesztegnyői mellett a gadányi, a kelevízi és a hosz- szúvízi plébánia is, a 37 éves plébánosé lett. Kemenesi Csa­ba több mint 900 kilométerről érkezett a 2000 lelket számláló új közösségéhez. Szülőfalujá­ból, az erdélyi Gyergyóditróról vezetett az út a somogyi faluba és meglehetősen sokáig tartott. — A rádióban hallottam, hogy megalakult a kaposvári egyházmegye és akkor rögtön eszembe jutott, hogy itt talán lenne alkalom a munkára — mondta Kemenesi Csaba plé­bános. — Négy évig azonban arra vártam, hogy megkapjam a szükséges engedélyeket. Szo­morúan hallom, hogy mekkora itt a paphiány. Ez nekem na­gyon furcsa volt, mivel Erdély­ben ez még akkor sem jellem­ző, hogyha nincsenek nagy ka­tolikus közösségek. Azt hi­szem az okát már most megta­pasztaltam, pedig csak néhány hete vagyok itt. Amióta ellátom ezt a négy települést 6-7 teme­tés volt itt és mindössze egy gyermeket kereszteltem. En­nek a hivatásnak pedig az a tit­ka, hogy a családokban gyerek Fejlesztés Böhönye A következő két évben az általános iskola felújítása és bővítése lesz a legfontosabb feladat Böhönyén. Az oktatá­Somogysámson, Szőkedencs és Sávoly tér­ségében szénhidrogén ku­tatásokat végez a buda­pesti Geofizikai Szolgálta­tó Kft. A munka a hónap végéig tart. Szőkedencs * 10 A kutatócsoport naponta 1­10 kilométeres sebességgel halad, kőolaj és földgáz után kutatva. Feladatuk az, hogy olyan geofizikai méréseket van, mert ha egy családban több gyerek van akkor az már egy picike kis közösség, ahol a gyerekek szociális érzéke ma­gától fejlődik ki. A kegyelem pedig csak természetes alapra építhet. Persze a szülők felelős­sége is óriási és a miénk, papo­ké is.- Ön itt bizonyára hálás kö­zösségre talál, de egy másikat otthagyott. Nem hiányzik? — Nekem négy településen alig 350 hívem volt odaát. Min­dig nagy vágyam volt, hogy magyar közösségben lehessek. Végre megadatott és ez renge­teg új energiát ad és tervet ko­vácsol. Az is igaz azonban, hogy amikor a Barnaságból el­mentek a német papok elmen­tek a hívek is. Aki pedig elvesz­si intézményt hat tanterem­mel szeretnék bővíteni a régi helyiségeket pedig felújítani. Az épület megérett a törődés­re, hiszen 1961-ben adták át jelenlegi rendeltetésének. A végezzenek el, amelyek ala­pul szolgálhatnak a megtalált földtani szerkezetek további vizsgálatához. Ez alapján határozzák meg a mélyfúrások helyét és csak ezt követően kezdődhet meg a konkrét kutatás próbafúrás­ok segítségével. A munkák során különböző távolságok­ra fúrásokat végeznek és ezekben mesterségesen, spe­ciális rezgéseket keltenek, amelyek alapján kiszámítják rejthet-e az adott helyen vala­milyen szénhidrogénkincset a föld. Szakemberek szerint egyébként ez a térség páratla­nul gazdag olaj- és gázlelőhe­lyekben és az ezekkel együtt járó melegvizes előfordulás is jelentős. Ezt bizonyítják a tér­ségben már működő és jelen­leg feltárás alatt lévő kőola- jkutak is és ennek bizonyíté­ka például a zalakarosi, vagy hévízi termálvíz, amely meg­közelítőleg azonos törésvona­lon található. F. E. Hírek Táncosok vendégségben. Horgoson járt a Mesztegnyői Honismereti Egyesület. A ci­vil szervezet a horgosi szüre­ti napokra kapott meghívást. A horgosi néptánc együttes évek óta hagyományos részt­vevője a nyári Kárpát meden­cei Ifjúsági Találkozóknak ezt viszonozták most a so­mogyiak. Vakokat köszöntöttek. A fehér bot napja alkalmából összejövetelt tartott a Vakok és Gyengénlátók Marcali Csoportja. A csoport tagjait óvodások köszöntötték a gyengénlátók gyámolítására létrehozott emléknapon, a szervezet tagjai pedig az év hátralévő programjait és a jövő év feladatait tárgyalták meg. A csoport következő összejövetelét Karácsonykor tartja majd. Sikeres véradás. 38 ember vett részt azon a véradáson, amelyet a Somogy-fajszi Szamaritánus Csoport szer­vezett a faluban. Ennek eredményeképp több mint 20 liter vért szállítottak a transzfúziós állomásra. A szamaritánusok a budapesti Delta csoporttól kapott téli lábbelit és ruhaneműt, ame­lyet a véradók között osztot­tak szét. Bál az óvodáért. Második alkalommal rendeztek szü­reti felvonulással egybekö­tött mulatságot a Somogy- fajszi óvodában. A jókedvű délutánt jótékonysági bál zárta, amelynek 73 ezer fo­rintos bevételét játékok és rajzeszközök beszerzésére fordítja az óvoda. Táncház a Baglassal. Sike­res táncos mulatságot rende­zett szombaton este Marcali­ban, a kulturális központban a Baglas és a Kámfor Banda. A táncházhoz a muzsikát, két nagy hagyományokkal rendelkező erdélyi zenekar szolgáltatta. A program „ga­tyaszakadtáig” tartott. Európai körúton járt a Calypso Honfoglalás ajándékba Nagy sikert aratott Hollandiában is a Calypso kórus A fejlődő falu a múltjára is gondol Bástya tölgyfalevéllel Az elmúlt hét végén avat­ták fel Somogysámson cí­merét. A falu képviselő­testülete az év elején ha­tározta el, hogy elkészít­teti a település jelképeit. Somogysámson A címert és a zászlót, Deák Varga József tervezte meg és készítette el, azokból a ter­vekből amelyet a sámsoni pedagógusok egy múlt szá­zadi pecsétnyomó alapján rajzoltak meg. A címerre vé­gül egy bástya és egy tölgyfa­levél került, jelezvén valami­kor két vár is volt Sámson­ban és az itt élőknek mindig fontos jövedelemforrás volt az erdő. A címerkészítés jó alkalom volt arra is, hogy a falu egy kicsit a múltja felé forduljon, hiszen eddig senki nem foglalkozott a település történetével. A falu első írá­sos említése egy egyezségle­vélben fordul elő, amelyet két főpap váltott egymással 1533-ban. — A falu temploma még a török hódoltság előtt épült. A század elején pedig már több mint 1000 ember élt itt és egy téglagyár valamint egy gőz­malom is működött — mond­ta Somogyi Magyar József polgármester. — Most sem panaszkodhatunk. Van orvo­sunk, papunk, iskolánk és szépen fejlődik a község. Szerettük volna ezt azzal is érzékeltetni, hogy a múlt Somogyi Magyar József a falu jelképeivel előtt tisztelegve, a címerava­tással együtt meggyújtjuk a gázlángot, a falu legnagyobb beruházásának jelképeként, de a kivitelezés elhúzódott így erre még várni kell. F. E. Az utolsó szentet is ellopták a faluból Műgyűjtő betörők Szent Vendel az utolsó szent volt Szenyérben. A falu templomából néhány évvel ezelőtt elrabolták a település két védőszentjét, Pétert és Pált. Az elmúlt napokban Szent Vendel esett áldozatul, a feltehe­tően műgyűjtő betörőknek. SZENYÉR A fából készült szobor a 18. századból való, értékét 1 mil­lió forintra becsülik. Akik elvit­ték feltehetően ezt nagyon jól tudták, hiszen a gipsz szobro­kat és más kegytárgyakat nem vittek magukkal. A szobrokat egyébként, a falu közössége vásárolta, jó 200 évvel ezelőtt. A község régi öregjei még arra is emlékeznek, amikor nem kellett kulcsra zárni, a telepü­léstől két kilométerre lévő templom ajtaját, senkinek eszébe sem jutott volna onnét valamit elvinni. Három év óta az ajtón kívül vasrácsok is vé­dik a templomot. Hiába. Rá­adásul a szenyérieket dupla szerencsétlenség érte. - A tör­téntek után elmentem a bizto­sítóhoz, hogy bejelentsem a betörést, ott kiderült, hogy a nyilvántartásukból törölték a betörés kárt — panaszolta Szűcs Imre plébános. — Azon a veszteségen kívül, ami a szo­bor miatt ért minket, az is je­lentős amit a templom épüle­tében okoztak. A szenyéri egyházközségnek pedig pén­ze alig van, így nem tudom miből állítjuk helyre a kárt. (Fábos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom