Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17 / 244. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. október ÍZ, szombat Interjú 9 Húskombinát: új seprő Kovács László vezérigazgató: a magyar sertés ára mesterségesen magas A hazai piac felé fordul a Pini Hungary Kft. Új stratégiájának megvalósításához jelentős beruházást hajtott végre: százmillió forintért vett feldolgozó gépeket, berendezéseket, s alakította át az üzemét. Az új stratégiát: a hazai piacon a jelenleginél jóval nagyobb és szilárdabb pozíciók megszerzését új ember irányítja, Kovács László ült a vezérigazgatói székbe. A Somogyi Hírlap szerkesztőségében azt mondta, hogy elképzelései megvalósításához a tulajdonosoktól szabad kezet kapott. Kaposvár- A Pini Hungary az elmúlt négy évben elsősorban exportra termelt - mondta a vezérigazgató. - Üzletpolitikája a belföldi piacnak másodlagos szerepet szánt csak- . Az elmúlt három évben az árbevétel 60 százaléka külföldről származott. A belföldi piacra egyszerűbb termékeket szállított, így aztán valójában az igen dinamikusan fejlődő, korszerű üzletláncokban nem tudott helyet szerezni magának. Az idén aztán világszerte túltermelés tapasztalható a húspiacon. Emiatt az exportárak rettentően nyomottak. Az aránylag drága sertésből így aztán gazdaságosan exportterméket előállítani majdnem lehetetlen. A társaság tulajdonosait ez rádöbbentette, hogy a belföldi piacon a következő időszakban csak versenyképes termékekkel lehet tért nyerni: olyannal, amely korszerű csomagolásban és egyenletes minőségben kerül a fogyasztókhoz. Ennek érdekében az év elejétől mintegy 100 millió forintos beruházást, géppótlást hajtott végre a cég. Ez már azt szolgálta, hogy technikailag felkészüljön arra a váltásra, amelyet napjainkban érünk meg.- Mit jelent az, hogy technikailag felkészül?- Azt, hogy új szeletelő, csomagoló vonalakat vett, s állított üzembe. Az épületet ezeknek a technológiáknak megfelelően alakították át.- A napokban nyilvánosságra került az, hogy a Pini kiskunfélegyházi gyárát átmenetileg bezárták. Miként érinti ez a kaposvári feldolgozót, ahol ugyancsak Piero Pini a többségi tulajdonos?- A két cég teljesen külön áll egymástól. Kiskunfélegyháza alacsony feldolgozottsági fokú terméket állít elő nagy mennyiségben, vagyis darabolt sertést szállított eddig is exportpiacra. A kaposvári cég az itt levágott sertéseket teljes egészében feldolgozza. A két cég között nincsen sem jogi, sem pedig pénzügyi kapcsolat. így aztán a Kiskunfélegyházával kapcsolatos problémák nem érintik Kaposvárt.- Úgy sem, hogy a Kiskunfélegyházán feldolgozni tervezett évi egymillió sertést esetleg valahol másutt - például Kaposváron - kell levágni?- Nem. Kaposvár annyi sertést vág le, amennyit a magyar piacon el tud adni.- Az imént említette: a viszonylag drága sertésből olcsó árut kell készíteni és ez meglehetősen befolyásolja a gazdaságosságot. A termelők másként látják ezt. Ők úgy érzik, hogy nagyon olcsó a piacon a sertés, és elég drága a tőkehús.- A Magyarországon nevelt 5-5,5 millió sertés itthon nem adható el. Legalább kétharmada exportra kerül. Ma Németországban kilónként 200 forint alatt lehet sertést vásárolni, Spanyolországban - ott fantasztikus a túltermelés - 160-170 forintért. Nagyon olcsón lehet behozni az Egyesült Államokból vagy Kanadából a sertés bizonyos részeit. Ebből következik, hogy az exportra történő értékesítés valójában majdnem kizárt, hiszen azok a piacok, amelyeken még el lehetett adni sertést, gazdaságilag összeomlottak. A magyar sertés árát mesterségesen tartják magasan, az állam dotációjával. Ma 220 forintért lehet venni jó minőségű nagyüzemi sertést. Ha ebből tőkehúst készítünk, akkor 420-430 forintba kerül. Ennyiért lehet kapni ma a boltokban is. A vágás és a termelés érdekében a feldolgozók mindent elkövetnek azért, hogy költségeiket ne itt érvényesítsék, hanem inkább eladják. Ez nagyon nehéz helyzet. Mondhatom krízisállapot. Nehéz ebből kiutat találni akkor, amikor a piacon nagyon nehéz eladni. Kovács László vezérigazgató fotó: lang- Ebben a nehéz helyzetben a Pini éppen a legnehezebbet, a hazai piacot célozta meg. Milyen stratégiával?- Az elmúlt években a Pini az ország különböző helyein depókat hozott létre, hogy azon a területen ellássák a kiskereskedőket. Nagy gépkocsikkal, kamionokkal ezekbe a depókba szállította az árut, a kereskedők pedig saját gépkocsijaikkal vitték tovább. Ezek a kiskereskedők szívesen fogadták a Pini olcsó termékeit. Ezek nem korszerű technikával csomagolt fogyasztói kiszerelésű termékek voltak, hanem nagy kiszerelésű termékek. Látni kell, hogy a multinacionális üzletláncok megjelenésével a piac 75 százalékát a nagyok uralják, s 25 százalék marad a kiskereskedőknek és a régi üzletfilozófia érvényesülésének. Azért, hogy bővíteni lehessen a piacot, meg kell kísérelni a nagy üzletláncokba történő betörést. Ezt a célt szolgálja a technikai fejlesztés. Korszerű kiszerelésű fogyasztói kiszerelésben jelennek meg termékeikkel. Ehhez új szemlélet, új arculat is kell. A tárgyalások bizonyítják: az üzletláncok nem zárkóznak el, sőt várják a Pini jelentkezését és szívesen kötnek a Pini Hungary-val szerződést, mint alapanyag bázissal, technológiával és technikával rendelkező nagy céggel, mert egyenletes és biztonságos ellátást garantál. Az én célom: az új kereskedelmi szemlélet, kapcsolat, valamint a technológiai és technikai színvonal emelését megvalósítsam a Pini Hun- gary-nál.- Új ember a Pini Hungary-nál. Honnan jött? Milyen a húsipari előélete?- Nagyon jó tanulóhelyről jöttem. Első és eddig egyetlen munkahelyem a Pápa Hús Rt volt, ahol termelési és kereskedelmi igazgatói munkakört töltöttem be. 22 évet dolgoztam ott.- Ha olyan jó hely Pápa, akkor miért Kaposvár mellett döntött?- A szakmai hiúság, az, hogy valahol maradandót és újat alkothassak, egy mélyponton levő üzemet felemelhessek. Ez szakmailag és emberileg is nagy kihívás. Azt ígérték: minden segítséget megkapok ahhoz, hogy ezt a feladatot teljesíteni tudjam. Úgy vállaltam ezt a feladatkört, hogy a vezetésében teljhatalmat kapok, s az elképzeléseimet, szakmai tudásomat a vezetői tapasztalatomat mindenben érvényesíthetem. Az elmúlt hat hétben ezt a tulajdonosok korrekt módon betartották. Kercza Imre - Varga Ottó Európát nem érdekli ki felügyeli az ügyészséget Megcsapolják az Unió költségvetését Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész A közép-kelet-európai országok állam és jogrendszerének átalakítását támogató bonni székhelyű német alapítvány rendezett szimpoziont Balaton- lellén az Európát fenyegető gazdasági bűnözésről. — A magyar piacgazdasági rendszer kialakításánál a nyugat-európai országok szolgáltak mintaképül, és a társasági törvény elkészítésénél nyugateurópai példák vezették a magyar törvényszerkesztők tollát, — mondta a Somogyi Hírlap munkatársának dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Azt is, hogy nekünk a nyugateurópai szabályozás alapján kellett átalakítani a gazdasági büntetőjogunkat. Azok a tényállások, amelyeket az elmúlt időszakban a gazdasági büntetőjog területén bevezettünk megtalálhatók az osztrákoknál, a svájciaknál, a németeknél, a franciáknál, az olaszoknál. Ma a gyakorlati alkalmazás kérdéseire összpontosítunk. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy bizonygassuk Unió-érettségünket. Minden vágya bármelyik mértékadó politikai erőnek, hogy 2003- ban már tagok lehessünk. Az Európai Unió viszont nemcsak áldás, nemcsak a gazdasági fejlődés motorja, Magyarország integrációjának célja és eszköze, hanem új bűnelkövetési formák lehetőségét is magával hozza. Azt lehet tudni, hogy az Unió egy nagyon bonyolult támogatási rendszert üzemeltet: célja nem az egyes nemzetgazdaságok elpusztítása, vagy tönkretétele, ellenkezőleg a nemzetgazdaságok fel- fejlesztése, azonos szintre hozatala. Ez egy bonyolult támogatási rendszerrel valósul meg. Egyes becslések szerint az uniós költségvetés 25 százalékát megcsapolják a csalók.- Hol tartunk most a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelemben? A közvélemény nem érti a bíróságok jelentősen eltérő ítéleteit. Ón azt mondta csökken a gazdasági bűnözés, miközben a kirívó esetektől hangos az ország. — Az elmúlt tíz évben átalakult a magyar gazdasági büntetőjog, ahogy az egész magyar gazdaság. A nyugateurópai országokból másoltunk, vagy a magyar viszonyokhoz igazítva vettünk át a tényállásokat. Arra törekszünk, hogy a mi bűnüldöző és igazságszolgáltató apparátusunk hatékonyan tudja alkalmazni ezeket a jogi eszközöket. Kell egy apparátus, amely érti, hogy milyen bonyolult gazdasági folyamatok húzódnak mögötte, átérzi és felismeri az adott cselekmény veszélyességét és megfelelő technikákat alakít ki a jogsértő magatartások leleplezésére. Mivel a jogállami büntetőeljárást az jellemzi, hogy csak kétséget kizáróan megállapított tények róhatók a vádlott terhére, a vádlottat megilleti az ártatlanság vélelme, a hatóságnak kell bizonyítani a bűncselekmény megvalósulását. Én azt hiszem, hogy ezen a területen szakmailag rendkívüli mértékű kihívással kell szembenézni a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságnak. A képzés és a továbbképzés folyamatosan elengedhetetlen. Ez a szimpozion is voltaképpen az ismeretszerzés része. És hozzáteszem: minden nemzetközi kapcsoltunkban arra törekszünk, hogy a nyugat-európai partnereink számára felmutassuk mit tudunk. Mi vizsgázunk, de ez nem formális átvilágítás. Itt Lellén is tapasztaltuk, hogy kimeríthetetlen téma a gazdasági bűnözés. A komoly profitot hozó gazdasági bűnözés csak szervezetten képes eredményes lenni. Ez a tevékenység ugyanolyan elvek alapján működik, mint a modern nagyipari gazdaság, és ugyanazzal a logisztikai apparátussal dolgozik. Azzal a különbséggel, hogy nem vesz részt a közterhek viselésében.- A kormány programot hirdetett a gazdasági bűnözés felszámolására. Az Ön ismeretei szerint hol tart az előkészítése? — A miniszterelnök amerikai látogatásáról szóló hírekből engem leginkább az ragadott meg, hogy a költségvetés szerkezetének olyan átalakítását szorgalmazza, amely kizárja a korrupciót. Azt gondolom, hogy a gazdasági bűncselekmények megelőzésében rendkívüli jelentősége van a szabályozás átalakításának, mert a bűncselekmények elkövetését nem egyszer a szabályozás könnyíti meg, teszi lehetővé. A gazdasági területen a jogellenőrzés, a gazdasági tevékenység és az adózás áttekinthetőségének a biztosítása a legjobb ellenszer a bűnözés ellen. A nemzetközi méretű gazdasági bűnözés és a nemzetközi méreteket öltő szervezett bűnözés, az egész unióval szembeni legerősebb kihívást jelent.- A maffia ellenes küzdelemnek milyen feltételei vannak meg nálunk?- A szervezett bűnözés elleni küzdelmet szolgáló törvény- tervezetet napirendre tűzte a kormány. Ennek egyik fontos eleme a prostitúció. A leküzdése a szervezett bűnözés egyik meghatározó területe. Tíz év óta nem tudtunk szembenézni vele. Megszüntették az üzletszerű kéjelgés tényállást a törvénykönyvben és meghagyták a szabálysértési jogban. A liberalizálás, a szabálysértési tiltás egy teljesen kiegyensúlyozatlan rendőri gyakorlattal párosult. Úgyhogy ma Magyarországon jószerivel nem lehet tudni, hogy ezt szabad, vagy nem szabad? Legális vagy illegális tevékenység? Azt gondolom, hogy bátor törvényhozói lépés, amely a prostitúciót kívánja szabályozni. Egyéb vonatkozásairól akkor érdemes beszélni, amikor az országgyűlés napirendre tűzi és az egész ország nyilvánossága vitatja meg. — Az embereket az érdekli leginkább, mikorra várhatók eredmények a szervezett bűnözés felderítésében. Mikor akadnak fenn az igazi nagyhalak a hálón? Az új kormány is gyors megoldást ígért. — Figyelemmel hallgattam a miniszterelnök ezzel kapcsolatos közlését. A legfőbb ügyész feladatait a törvények és az alkotmány határozzák meg. A bűnüldözés tekintetében elsősorban a büntetőeljárásról szóló törvény. Az ügyészség arra törekszik, hogy a törvényben meghatározott határidőkön belül, törvényesen teljesítse feladatát. A Magyar Köztársaság főügyészeinek balatonlellei három napos értekezletén nagyon erős, eltökélt és egységes magatartást tapasztaltam, hogy a bűnözéssel, a társadalmi és összeurópai méretű kihívással szemben az igazságszolgáltatás eszköztárát hatékonyabban vessék be.- Az ügyészség közjogi helyzetével kapcsolatban zajlik a vita. Nem mindegy, hogy a kormány felügyelete alatt vagy függetlenül dolgozik? — Politikai vita folyik. Az igazságügyi miniszter asz- szony ragyogó expozéban adta elő a parlamentben a kormány által bevitt törvénycsomagot, ez egy alkotmánymódosítás és két jelentős törvény- módosítás. Az ezzel kapcsolatos szakmai érvek jól ismertek, nem évek, hanem több mint egy évszázad óta. Magyarországon már 1871 májusa óta folyik a vita, amikor a képviselő ház megkezdte a vitát a királyi ügyészségről szóló törvényjavaslatról. Már ott is két álláspont volt: az ügyészség a kormánynak vagy az igazságügy miniszternek van közvetlen alárendelve, az ellenzék javaslata szerint az ügyészség mind a bíróságtól, mind a kormánytól független. Tehát már 127 éves vitáról van szó. Azt nem lehet mondani, hogy akármelyik megoldás, vagy szabályozás a kizárólagosság igényével léphetne föl. Az Európa Tanács szakértői bizottsága hamarosan leteszi az ajánlását ebben a kérdésben, de nem kötelezi el magát kizárólagosan valamelyik alkotmányjogi megoldás mellett.- A politikusok nézőpontjuk szerint más-más országok gyakorlatára hivatkoznak. Ezek szerint Európát ez a kérdés most nem érdekli? — Amikor az unió szakértői meghatározták a megoldandó feladatokat az Agenda 2000- ben, semmilyen utalást nem tettek arra vonatkozóan, hogy ezt a szabályozást meg kellene változtatni. A mi napi munkánk szempontjából meghatározónak tartom, hogy akármilyen közjogi megoldás van ez a publikumot nem igazán érdekli: azt várják, hogy az ügyészi szervezet hatékonyan dolgozzon. Én azt tekintem a legfontosabbnak, hogy az ügyészség az állampolgárok bizalmát szolgálja: olyan ügyészséget szeretnék vezetni, amelyik méltó az állampolgárok bizalmára, méltó a közbizalomra. Gáldonyi Magdolna
