Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-14 / 241. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 ________Hírek________ E gyütt a jövőnkért Százezer forint támogatást nyújtott a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskola szülői közös­sége az intézmény alapítvá­nyának. Az Együtt a jövőn­kért ' 95 alapítvány számláján már több mint kilencszázezer forint gyűlt össze, amelynek kamataival a tanév végén a jó tanuló, s valamilyen területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyerekek munkáját is­merik el. Somodori jelképek Címer és zászlóavatót tartottak Somodorban. A lobogó pi­ros-zöld színű, a címerben látható a régi királyi korona is. Az ünnepséggel egybekö­tött falunapon csaknem két­százan vettek részt, a prog­ramban vidám vetélkedő is szerepelt. Újdombóvári ősz Ismét meg­rendezték az újdombóvári ál­talános iskolában az őszi fesztivált, amely majorett- bemutatóval kezdődött, fellé­pett a Mecsek néptánce­gyüttes, és a szüreti felvonu­lás színpompás menetébe is bekapcsolódhatott a közön­ség. A tánctanár elismerése Ko­szorúcskát rendeztek a hét­végén a nagybajomi Csoko­nai Vitéz Mihály Általános Is­kolában, ahova Szép Elemér kaposvári tánctanár ötven éve jár vissza, hogy klasszi­kus táncokra és illemre tanít­sa a gyerekeket. Ágh Attila polgármester a fél évszáza­dos tevékenységét köszönte meg, s az önkormányzat ajándékaként egy zsolnay- vázát nyújtott át Szép Elem­érnek. Felújították a templomot Kaposkeresztúron, a felújított katolikus templomban mon­dott szentbeszédet Balás Béla kaposvári megyéspüspök. Is­ten hajléka az önkormányzat támogatásával és a hívek ado­mányával szépült meg. Handó János Handó János, szennai pol­gármester szerint a telepü­lés első embere akkor igazi gazdája falujának, ha nem nyaldossa a sebeit, hanem minden lehetőséget megra­gadva küzd. Handó Janos elsősorban azt szeretné, ha a 713 lelkes Szén­Somogyi tájak 1998. október 14. szerda Faszobor-sor tizennyolc kilométeren Út a Zselic virágaival Kapósabb lett a kisebbségi poszt Horváth Béres János, kaposszerdahelyi faszob­rász nagy fába vágta a fej­széjét. Egy 18 darabból ál­ló köztéri szoborsort ter­vezett. A tölgyfából készü­lő alkotások egy tizen­nyolc kilométeres útszaka­szon, a Zselicben honos virágokat ábrázolnák. Ka­posvártól Szilvásszentmár- tonlg, kilométerenként egyet-egyet. Kaposszerdahely A művész, aki a vidék termé­szeti kincseinek avatott isme­rője és védője, állítja: ilyen al­kotás még sehol a világon nem született. — Kaposszerdahely a Zselic- ség kapuja, Szenna a világ- örökség része. Ez önmagában is indokolná az „útjelző” szo­borsor fölállítását. A jövő év­ezred nagy kihívása a Föld megőrzése, megóvása. Védeni azonban csak azt lehet, amit ismerünk. A botanikai alapos­sággal készülő szobraim a leg­kisebb gyermektől az ősz anyókákig, mindenkivel meg­ismertethetik a környék vé­dett, gyönyörű virágait. A tér­ben elhelyezett „áttört” kom­pozíciók ugyanakkor esztétikai értéket és turisztikai látványos­ságot is képviselnek. Kétezer tavaszára tervezett avatása eu­rópai-rangú esemény lehetne — véli Horváth Béres János. Mint mondta: többen is igényt tartanának a különle­ges kompozícióra, de ő azt szeretné, ha elképzelése ezen a vidéken valósulna meg. A Sefag ingyen adná a szükséges fát. A szobrok talapzatát az Gabonapiaci fordulatban bíznak a szennai terme­lők. A tárolóban rekedt bú­za és tavaszi árpa eladása egyre sürgetőbb. Szenna Zóka Tibomé főkönyvelő, a szennai Zselici Táj mezőgaz­dasági szövetkezet munka­társa elmondta: az alacsony átvételi árak miatt csaknem 900 tonna búzájuk megma­radt. Az áru minőségével nincs gond, s kereslet is van, csakhogy nevetségesen ala­csony árat ajánlottak. Most tonnánként 11 ezer forintot, önkormányzatok is elkészít­tethetik. Az alkotó faszobrász pedig tehetségét, energiáját és elhivatottságát vetné latba, hogy a rövid határidő ellenére elkészüljenek a szobrok. Ez azonban nem elég. A kivitele­zéshez 6-7 millió forintra len­ne szükség, melyet elsősor­ban a megyei önkormányzat­tól remél. Szükség van a pénzre annak ellenére is, hogy a szokásos köztéri szob­rok alkotói árának feléért vál­lalja a munkát. Elképzelése összhangban lenne a Handó János, szennai polgármester kezdeményezte erdélyi kap­csolat kiteljesítésével. Horváth Béres János öröm­ám ez jóval alatta van a 15 ezer forintos önköltségi ösz- szegnek. Ezen kívül maradt még mintegy 500 tonna árpa is. A szövetkezet vezetői most újabb lehetőséget ke­resnek, hogy rendezzék a gabona-ügyet. A kukorica betakarítás ugyanis vésze­sen közeleg, ha az időjárás engedi, akár egy héten belül is megkezdődhet. — Jó lenne, ha megnyugta­tó módon rendeződne a ter­mény sorsa. Jelentős ösz- szegbe került a termesztés, ám az ingadozó ár keresztül­húzta a számítást. Remélem, hogy tisztességesen sikerül mel újságolta: a Somogyi Hír­lapban róla megjelent cikk alapján nemrégiben fölkereste a Zamárdiban nyaraló, buda­pesti Csongor Károly. A férfi családi ereklyeként őrzött egy, a századfordulón készült, 70 darabos kanál-véső készletet. A különleges formák—, spirá­lis félgömb, U alakzat — fara­gására is alkalmas eszközöket egy műbútoraszatalos hagyta örökül. A férfi ezt ajánlotta föl a zselici mesternek. A profi, részben angol, részben svájci eredetű vésők svéd acélból, mívesen faragott fa nyéllel ké­szültek. Értékük — egy fafara­gó számára — felbecsülhetet­len. Várnai Ágnes java túladni a búzán — tette hoz­zá. A másik gond az időjárás. Minden nap feszülten figye­lik a híreket, hogy mikor le­het rámenni a szántóra. Az elmúlt hetekben több mint százhúsz milliméter csapa­dék hullott. Ugyanakkor még csaknem kétszáz hek­tárnyi kölest kell betakaríta­ni, s utána háromszázne­gyven hektáron a kukoricát. Eközben persze már az őszi­ek vetése is halaszthatatlan: a búza várhatóan kétszáz, az őszi árpa pedig több mint százötven hektáron kerül a földbe H. M. Szenna mellett idén két szomszédos településen, Zselickisfaludon és Kaposszerdahelyen is ala­kítanak kisebbségi önkor­mányzatot a romák. Szenna, Szerpahely A posztok igencsak kapósak. Szennában, a három helyre ha­tan, az idén induló zselic- kisfaludiakra négyen, Kapos­szerdahelyen pedig öten pá­lyáznak. Szilvásszentmárton- ban — bár elég magas, mintegy 30 százalék az etnikum aránya Reggelente friss kenyér Il­lata csalogatja ki házaikból a patcaiakat. Jobbára idős nénikék igyekeznek a zöld­re festett, zárt szállítóján műhöz, melynek sofőrje du­dával jelzi: megjött a moz­gó bolt. Patca Házhoz. - Ez szerepel a gépko­csi házikót ábrázoló emblémá­ján, s az alkalmi bolt, ha kell, valamennyi porta előtt megáll. — Két éve zárt be az áfész bolt. Én voltam a vezetője — mondja Bellái Endréné, aki ugyancsak a mozgó árust vár­ja. Mióta lakat került a boltra, állatokat tart. — Olyan drága volt minden, hogy nem tudták megfizetni az emberek. Be kel­lett zárni és nem akadt aki a rá­fizetéssel elvállalta volna. A városban sorra nyíltak a disz­kont és West-boltok. Inkább onnan szerezték be a hiányzó élelmiszert. Az idősek azon­ban nehezen utaznak. Nekik ez a legjobb megoldás. Az alkalmi bolt üzemeltetői — egyelőre nem igényelték a kisebbségi képviselet eme for­máját Dr. Ulrich Károly kör­jegyző elmondta: Szennában, László Sándor vezetésével jól működött a kisebbségi önkor­mányzat. Közel 600 ezer forint­tal gazdálkodhattak. Ebből költségtérítésre, az iskola és az óvoda, valamint a hivatal mű­ködtetésére fordítottak legtöb­bet. Hozzájárultak ugyanakkor az óvodai játékvásárláshoz és lehetővé tették a nyáron, hogy egy szegény sorú kisfiú elme­hessen az iskolai kirándulásra. V. Á. fiatalemberek, tisztes szakmá­val. Nem örülnek a hírverés­nek. Azt mondják, nem régen szánták rá magukat a vállalko­zásra, nem szeretnék, ha a konkurencia vérszemet kapna. Szükségük van egy kis idő­előnyre ahhoz, hogy megves­sék a lábukat, fejleszteni tudja­nak. Szerintük jó üzletbe fog­tak. Egyelőre négy szomszé­dos településen szólal meg a dudájuk, de még a bolttal jól ellátott Szennában is odacsalo­gatják a vevőket a reggeli friss kenyérillattal. Az autó rakteré- ben polcokon sorakoznak a pékáruk, konzervek, mosósze­rek és ezer, nem romlandó ap­róság. Ajtóra ragasztott, nagy betűs, a megromlott látá- súaknak is olvasható árjegy­zék tájékoztatja a vásárlókat. Mi a legkelendőbb? — Mindenből az olcsót kere­sik, de előfordul, hogy meg­rendelésre drágább, „különle­ges ” árut is hozunk. A nyugdí­jasok azonban csak kenyeret vásárolnak. S néha egy-egy szelet csokit az unokáknak. (Várnai) Legkelendőbb a friss pékáru fotó: Horváth Mónika Túl alacsony árat kínáltak érte Raktárban a búza Mindenből az olcsót keresik Házhoz gurul a bolt A polgármester nem nyaldossa sebeit na lakossága elérné az 1700-as években számlált ezret. Ennek érdekében kívánja tovább fej­leszteni az infrastruktúrát, nö­velni az idegenforgalmat. Ezért parcelláznak föl 35, az átlagember számára is megfi­zethető telket a Tildi utca foly­tatásában, s ezért szeretné lét­rehozni a sombereki patakon épülő 50 hektáros víztározót is, mely üdülőkörzetével az idegenforgalom fölpezsdítése mellett, letelepedési lehetősé­get, munkahelyet kínálna. — Az idei idegenforgalmi szezon tapasztalatai bizonyít­ják: nehéz vajúdás előtt áll a település. — A vendégforgalom nem a vártnak megfelelően alakult — mondta a polgármester. — En­nek oka, hogy a meleg ételt kí­náló egyetlen éttermet, a mű­ködési feltételek hiányosságai miatt a nyáron két hónapra be­zárták. Szenna idegenforgal­ma az átalakított téesz iroda vendégházára és hat, a falusi turizmusba bekapcsolódott család fogadókészségére épül. A mintegy 30 személy befoga­dására alkalmas épület vizes­blokkjai felújításra szorulnak. Az étterem gondját az áfész vezetőivel megoldottuk. Szep­tember 25-e óta új bérlő meg­felelő színvonalon működteti. Elkészült a cukrászda terve, a szőlőspincékben pinceszere­ket szervezhetünk. A zselici dombvidék bekerült a szőlőka­taszterbe, s remény van arra, hogy a nemes borszőlő-ter­mesztéssel a borturizmusnak is kaput nyithat a település. — Szenna a Zselic szíve. Az összekötő utakkal nyitott lett a vidék. A vendégforgalom még­sem az igazi. — Hiányoznak a magyar és idegen nyelvű prospektusok. Gondot jelent, hogy a telepü­lés idegenforgalmi látványos­sága, a falumúzeum területe és épületei a szennai önkor­mányzat, a templom a refor­mátus egyház tulajdonában van, míg a skanzent a megyei múzeum működteti. A kultúr- ház lerobbant, csak pályázati pénzből lehetne kicsinosítani. A faluközpontban egy olyan idegenforgalmi centrumot ala­kítanánk ki, ahol a vendégtájé­koztatás és regisztráció mel­lett ezek az intézmények együttesen szolgálnák a kultu­rált turizmust.Több mint 200, zömében városlakók tulajdo­nában lévő zártkert és pince villamosítását is tervbe vettük. Az átlagosnál nagyobb közte­rülten, az Ukig-tól nyert 4,8 millió forint pályázati pénzből kerékpárutat építünk, melyet jövőre be is fejezünk. Sok gon­dot a magas talajvíz és a Deregényi patak, melynek két ága az óvoda játszóterén folyt össze. A Kaposvölgyi Vízgaz­dálkodási Társulat a megyei területfejlesztési tanácstól nyert 5,4 millió forintból ezt rendezte?: fél méterrel csök­kent a vízszint, egészségesebb lett a környezet. Várnai Ágnes Játszótér a gyerekeknek Szilvásszentmártonban a gyermekek iskoláztatása je­lenti a legnagyobb gondot. 1998-ban 600 ezer forint önhikis támogatást kaptak a feladat ellátásából adódó forráshiány enyhítésére. 34 iskolás, 4 óvódás igyek­szik naponta Szennába, il­letve Kaposvárra. A szociá­lis kassza növekvő terhei, a közvilágítás, a víz és a tele­fonhasználat ugyancsak megterheli a költségvetést. Az „önhiki” segítségével pótolták a forráshiányt, s közel 800 ezer forintból ki­javították a faluból a zárt kertekbe vezető horhót. Ár­verésen, 50 ezer forintért telket vásároltak egy ját­szótérnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom