Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-12 / 239. szám
SOMOGYI HÍRLAP 12 VÉLEMÉNYEK 1998. október 12., hétfő Zákányi gondok, iskolagondok Riogat a polgármester A Somogyi Hírlap október 2-1 számában Iskolafrigy muszájból címmel jelent meg írás. Erre reagálva két terjedelmes levelet hozott a posta. Sajnos, már megint kénytelen vagyok levelet írni önöknek. Nem tudom megemészteni a zákányi iskola üggyel kapcsolatos cikküket. Nem Nagy László szerkesztő úrral van bajom, hiszen ő korrekten, újságíróhoz méltóan tájékoztatta olvasóit egy problémáról. Egy hozzá nem értő ember, rosszhiszemű okoskodása háborít fel. Kovács Géza polgármester ismét előkapta kedvenc vesz- szőparipáját, az iskola ügyet. Riogat tanárt, gyereket, szülőt, az egész községet. Ez tulajdonképpen nem is ügy, csak a pedagógus polgármester, és a zömmel közalkalmazottakból álló képviselő-testület néhány tagja teszi azzá. Az egész csak arra lenne jó, hogy néháriy kollégájukat kitúrják a helyükről. Véleményem szerint a kontraszelekció ma is működik. A polgármester gazdasági érvekkel támasztja alá elképzeléseit. Nagyvonalúan idéz a költségvetésből is. Pontosan hogy is van ez? A község bevétele 83,6 millió, tervezett kiadás 88,8 millió, működési hiány 5,2 millió. Benyújtott ön- hikis pályázat 8,3 millió. Ha lúd, hát legyen kövér! Valami majd csak leesik. Leesett. Az állunk! Az alultervezett bevételek és felültervezett kiadások módszerét a pályázatot elbírálók ismerik. A pályázatot a rossz pénzügyi fajlagos mutatók miatt elutasították. Működési hitel felvételét határozta el a testület, amire azonban nem került sor, mert az első félévben 3,3 millió többletbevétele volt a községnek. A szociális kiadásokat is megnyirbálták, ami abból áll, hogy a szociális bizottság által megszavazott segélyeket a polgármester elutasítja. (Miért ne a legszegényebbeken csattanjon az ostor?) Az intézmények költségvetése: a két óvoda, a két iskola tervezett kiadása 57 millió. Ebben benne van a szociális étkeztetés támogatása is. Ebből a normatív támogatás 32,5 millió, saját bevétea, s tavalyi pénzmaradvány 6,2 millió, Őrtilos hozzájárulása 1,9 millió, a zákányi önkormányzaté 16,4 millió. Az állami támogatás rendszerét úgy alakították ki, hogy az állam 60-65 százalékban, az önkormányzatok pedig 35-40 százalékban járulnak hozzá a költségekhez. Nálunk a két önkormányzat hozzájárulása a költségek mintegy 32 százalékát teszik ki. Hol itt a túlzott ráfordítás? Körülbelül 2-3 millió hiányzik, leginkább a telepi iskolánál. A falusi iskola igazgatója testületi tag, neki és barátainak meghatározó szerepe van a költségvetés elkészítésében, így oda évről-évre vastagabban csordogál a forrás. Ő valahogyan csak elboldogul, mert az idén is az ő kisebb iskolája 1,4 millió forinttal többet kapott az intézményi vagyon működtetésére, mint a nagyobb telepi iskola. Nem kell itt mást csinálni, mint azt a 2-3 millió forintot, amennyivel a polgármester, a testület és a hivatal az indokoltnál többe kerül a községnek, odaadni az iskoláknak. Ugyanis négy évvel ezelőtt választottunk egy 36 ezer forintos, tiszteletdíjas polgármestert, aki mára ár 127 ezer forintos főállású polgármesterré nőtte ki magát. Ez a 2000 lakosú község esetében indokolatlan. A részére juttatott benzinpénz, a fizetett helyettes polgármesteri státusz, a képviselők javadalmazása, a részükre közpénzből előfizetett napilap is túlzás. A 16 millió forintos, közigazgatásra szánt előirányzat is soknak tűnik. Az 50 ezer forintos adományok osztogatása sem indokolt, akkor amikor az iskolában a legalapvetőbb karbantartási munkálatokra sincs pénz. Nem csoda, ha az ÁNTSZ e miatt kilátásba helyezte a zákánytelepi általános iskola működési engedélyének a felfüggesztését. Az iskolák és a konyhák összevonása technikailag is megoldhatatlan. A tantermek és a konyhák kicsik, nem alkalmasak több gyerek befogadására. Tudni kell, hogy Zákány község Zákány falu és Zákány telep összeépüléséből jött létre. Két óvoda, két iskola, két templom, két temető stb. van. A község körülbelül 5 kilométer hosszan elnyúló. A két iskola körülbelül 3,5 kilométerre van egymástól, a két óvoda pedig 3 kilométerre. A falusi iskolába járnak még a szomszédos Őrtilos gyerekei, a telepibe a szentmihályhegyiek. tulajdonképpen négy településnek van két iskolája. Közlekedési problémák is lesznek. A szentmihályhegyi gyerekek nem tudnak a falusi iskolába járni, mert nekik a vonat a jó, az őrtilosiak nem tudnak a telepibe járni, mert a két iskola között félúton van az úgynevezett Nagy-part, ahol kevés hó vagy ónos eső esetén is lehetetlen a közlekedés. Ezért, ha lenne a is pénz iskolabuszra, az is legfeljebb lánctalpas lenne jó. A konyhák összevonásával személyzetet nem spórolna meg, az étel szállítása, melegítése, tálalása többe kerülne, mint jelenleg. Két menüt kellene főzni, és a gyerekeknek napi háromszori étkezést kellene adni. így több dolgozó is kellene. Van fogalma a polgármesternek, mibe kerül egy új konyha felépítése, az EU szabványhoz igazodó higiéniai követelményeknek megfelelő felszerelés beszerzése? Mibe kerül csak az étel szállítására használható gépkocsi beszerzése? Mibe kerülnek az étel szállítására használt speciális edények? (Az alumíniumfazék és tejeskanna ideje már elmúlt.) Mibe kerül egy iskolabusz? Hányszor fordul a busz naponta, ha a tornaterem gondját is azzal akarja megoldani? Ki fogja az idős beteg emberek ebédjét 3-4 kilométerre kihordani? Hányszor fordul az ételszállító gépkocsi? Mibe kerül a járművek üzemeltetése, és a gépkocsivezetők fizetése? Mennyi lesz az elbocsátott tanárok végkielégítése? Véleményem szerint indulásnak vehetünk 40-50 millió forintot. Hány tanár lesz munkanélküli? Mennyi a megtakarítás? Mind a két épületet fenn kell tartani, tehát ezen sincs megtakarítás. Négy évvel ezelőtt is fel- reppentették ezt a hírt, akkor az őrtilosi önkormányzat el akarta vinni a gyerekeit a be- leznai iskolába. A zákánytelepi lakosok pedig aláírás- gyűjtésbe kezdtek a két közigazgatásilag önálló község kialakításának érdekében. Nem lesz ez másként most sem. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen néhány száz fős települések is szerte az országban önállóságra törekszenek. Az őrtilosi önkormányzat pedig felelősséggel gondoskodik gyerekeikről. (Hány millió forint veszteség is lesz az őrtilosi támogatás, és a gyerekek után járó normatíva elmaradása?) Nem egyéb ez az egész, mint az „átkosból” örökölt megalomániás, centralizációs elképzelés. Arra kérem a polgármestert, bírja már ki ezt a hátralévő néhány napot, hamarosan leveszi a gondot a válláról az új polgármester és az új testület, akik majd takarékos gazdálkodással, és megfelelő pályázatokkal előteremtik az óvodák és az iskolák működéséhez szükséges pénzt. Bízzunk a kormány oktatással kapcsolatos ígéreteiben. Várjuk meg az új költségvetést, talán az önkormányzatok működtetésére is több jut! Pere László Zákány Az iskolaösszevonás senkinek nem lehet érdeke Régi sebeket tépett fel a szerző ezzel a cikkel. Az iskola ösz- szevonás ügyében soha nem volt egyetértés, mert a zákánytelepi lakók azt szeretnék, hogy az iskolát Zákánytelepre vigyék le, a zákányi faluban élők joggal tiltakoznak ez ellen, hiszen az eredeti iskola mindig is Zákány faluban volt. Azt vallják, ha össze kell vonni az iskolákat, akkor ne a faluból vigyék le, hanem telepről hozzák fel az iskolát. A zákánytelepiek azzal érvelnek, hogy ott az iskolában egy modern tornaterem épült. Ez valóban igaz, de az is igaz, hogy a zákányi iskolában is van tornaterem, amely a versenysportot kivéve alkalmas a tornateremben megtartandó foglalkozásokra. (Van bordás fal, ugrószekrény és egyéb sportfelszerelés.) A zákányi iskolában ezen felül futópálya, bitumenes és füves sportpálya, ugrópálya is van. A testnevelési órák többségét a gyerekek gyönyörű, zöld övezetben, egészséges levegőn töltik el. Lehetőség van a tanulók részére az óraközi szünetekben labda és egyéb szabadtéri játékokra. Ezzel szemben a zákánytelepi iskola udvara egy viszonylag szűk alapterületű, minimális zöld övezettel rendelkezik. Az ott tanuló gyerekek mozgástere a jelenlegi létszámot tekintve is erősen korlátozott. Tényként kell megállapítani, hogy a Zákány falusi iskola, földrajzi elhelyezkedése a centrumban van. Ebben az iskolában járnak ugyanis az őrtilosi diákok 6-tól 14 éves korig. A Zákánytelepre tervezett összevonás azt jelentené, hogy ezeknek a tanulóknak a zákányiakkal együtt kellene lejárni a zákánytelepi iskolába, vagyis indokolatlanul többet kellene utaztatni őket. A fő gondot azonban az jelenti, hogy a távolság mellett egy szó sem esik arról, hogy a település domborzati viszonyai miatt, ha felfagy a nagypart, télen állandó jelleggel késnek a menetrend szerinti autóbuszok, vagy egyáltalán nem is közlekednek. Akik itt élünk, tapasztalatból tudjuk, hogy hány esetben kellett hóban-fagyban gyalogolni, mert a busz vagy nem jött, vagy ha jött, nem tudott a parton feljönni. Vajon megéri-e apró gyerekeket ilyen tortúráknak kitenni? Nos, és szülők, akik otthon idegeskednek, mert nem tudják hol a gyerek, akinek már régen haza kellett volna érni, mit tehetnek ilyenkor? Veszik a nagykabátot, beveszik az Andaxint és mehetnek a gyerekért. Meggyőződésem, hogy a két iskola összevonása sem a zákánytelepi, sem a Zákány falusi szülőknek, akik józanul gondolkodni képesek, nem lehet érdeke. A polgármester számokkal, féligazságot tartalmazó indokolásokkal érvel. Abban igaza van, hogy a két intézmény fenntartása sok pénzt von el az önkormányzat kasszájából. Abban viszont nincs igaza, hogy a tervezett összevonás után érdemi megtakarítást lehetne elérni. Vegyük csak sorba az érveket: A tervek szerint a két iskola . felsőtagozatos tanulóit akarják összevonni a zákánytelepi iskolában. Ehhez egy iskolabuszt akarnak venni. Ez a busz vinné, hozná a gyerekeket. Az összevonásból eredően pedagóguslétszámot lehetne állítólag megtakarítani. Látszatra ez a megoldás jónak tűnik, csakhogy kérdezem én, ha a jelenlegi fenntartáshoz is állítólag kevés a pénz, akkor miből fognak autóbuszt venni? De ha vesznek is, azt a buszt üzemeltetni és fenntartani miből fogják? Kell egy főállású buszvezető, annak bért kell fizetni, miből fizetik? Ami a pedagógus létszám- csökkentést illeti, ahhoz pontos szakmai felmérések szükségesek. Rendelkeznek-e egy olyan pártatlan, leterhelés vizsgálati anyaggal, amely egyértelműen biztosítja a szükséges pedagógus létszám minőségi, mennyiségi elemeinek összhangját? Egy ilyen alapos, körültekintő vizsgálat nélkül ugyanis felelőtlenül a levegőbe lehet beszélni, és a pedagógusokat idegileg tönkretenni. Hivatkozik a cikkben az önkormányzat vezetője, egyéb takarékossági szempontokra. így például fűtés, világítás, konyhafenntartás. A fűtésnél az itt maradó négy osztálynak, valamint az óvodának mindenképpen kell fűteni, tehát megtakarítás nem jelentkezhet. A világításnál szintén nem lehet megtakarítani semmit, legfeljebb csak annyit, hogy a felsős négy osztályban naponta egy órát nem ég a villany. Nappal ugyanis nem kell világítani. A számítógépes alapképzéshez adottak a feltételek, ehhez modern számítógépek vannak mind két iskolában. További fejlesztésük, meg a nyelvi labor is csak felesleges kiadást jelentene. Félreértés ne essék, nem vagyok ellene a számítástechnikai tudás fejlesztésének. De nem mindenáron, nem minden szinten egyformán, hanem célirányosan, a lehetőségek figyelem- bevételével kell ezt megtenni. Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy amióta túllihegik a számítástechnikai képzést már az általános iskola szintjén, és megengedik a zsebszámoló gépek használatát, azóta a gyerekek nem tudnak papíron alapvető számtani műveleteket elvégezni. Nem tudnak osztani, szorozni, de még az egyszeregyet sem ismerik többségében. Aki ezt nem hiszi, járjon utána, bárhol, bármely iskolában megtapasztalhatja. Volt munkahelyemen pontosan ezért is, egyébként értelmes fiatalembereket nem tudtunk felvenni, munkába állítani, felvételi kérelmüket el kellett utasítani, csak azért, mert 8 év alatt az öt számtani alapműveletet nem tudták elvégezni, a teszt lapot képtelenek voltak kitölteni. Erről ennyit, pedig sokat tudnák megtörtént példákkal igazolni. Üzemi konyha kérdése: Sok a három konyha fenntartása, jó lenne egy korszerűt építeni, mondja a polgármester. Igaza van, de részben. Két konyhát mindenképpen kell üzemeltetni, mert mindkét iskolában kell főzni, az ebéd kihordását legfeljebb a zákánytelepi óvodához lehet a zákányi telepi iskola üzemi konyhájáról biztosítani. A Zákány falusi iskola és egyben óvoda konyháját, ahonnét a falu öregjei is étkeznek, bűn lenne megszüntetni. Téli időben, amint azt már leírtam, hogyan hordanák fel Zákánytelepről az ebédet? Vagy ha nem jön a busz, akkor éhezzenek a kisiskolások, az óvodások, meg az ott étkező öregek? Polgármester úr, valóban ez lenne a jó megoldás? Végezetül joggaí kérdik, mi hát a megoldás? Sokan vagyunk azon a véleményen, hogy mind a két iskola maradjon meg úgy, ahogy van. Ha mindenáron az önkormányzat közös tantestületet akar, annak árát ne a gyerekekkel és a szülőkkel fizettesse meg. Keressék a lehetőséget, hogy ahol valóban pazarlás folyik, azt szüntessék meg. Nem akarok személyeskedni, de tudom, hogy van, ahol lehetne spórolni. Végezetül, de nem utolsó sorban nagyon elgondolkodtató, hogy a polgármester, akit én személy szerint tisztelek, ezt a közfelháborodást okozó cikket miért pont most a választások előtt prolongálta? Biztos vagyok benne, hogy esetleges jó szándéka ellenére sem szerzett magának jó pontokat a lakosság részéről. Szívem szerint ezért a cikkért én Nagy Lászlónak is fekete pontot adnék. Befejezésül, csakhogy félreértés ne essék: én egy 63 éves nyugdíjas vagyok, aki személy szerint csak a későbbiekben, akkor is csak közvetve vagyok érintett ebben a sok vitát kiváltó iskola ügyben. Nem indulok a választásokon, így hát nem semmilyen hátsó gondolat nem vezérelt, amikor ezt a levelet megírtam. Varga Albert nyug. MÁV főtanácsos Zákány Válasz egy panaszos levélre Egy másik vélemény a bogiári szüreti fesztiválról A Somogyi Hírlap szeptember 21-i Vélemények oldalán megjelent írásra a következő tájékoztatás érkezett. Az írás címe: A balaton- boglári nyár, a szüreti fesztivál árnyoldalai. A cikk a bevezetőben egy elenyésző kisebbség véleményét említi. Tiszteletben tartva minden érdeket és véleményt, a strandok, parkolók, illemhelyek ingyenességének kritikáját nem tudom kommentálni. A cikk írója felháborodott azon, hogy a város középiskolai kollégiumában lakó német iskolás gyermekeknek - jegyzői engedéllyel - tábortüzet szervezett vendéglátójuk a város középiskolai kollégiuma a vízparton. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Erről ítéljen az olvasó. A kritikában igaz az állítás, miszerint Boglárt, egy hatezerkétszáz lakosú kisvároskát kinőtte a szüreti fesztivál, ahol 60-80 ezer ember szórakozik négy napon át. Valóban újra kell gondolni a rendezvény léptékét és kulturáltságát, de a város elemi érdeke az, hogy a szüreti fesztivál a jövőben is megrendezésre kerüljön. Belátom, hogy az évtizedes tradíciókkal bíró, nemzetközi hírnevet szerző rendezvényünknek vannak érdeksértettjei, ahogy a cikk írója fogalmazta: egy elenyésző kisebbség. Azon leszek, hogy ezeket az érdeksérelmeket orvosolni lehessen. A cikk írója őszinte aggodalommal védené a „híres platánfákat”, nem csupán permetezéssel. Ha ez az aggodalom valóban őszinte, és a cikk írója itt lakik, akkor bizonyára látta, tapasztalta, hogy a gombabetegségek elleni helikopteres permetezés mellett a csipkés poloska ellen is minden év tavaszán „szárazföldi” lemosópermetezéssel és kétévenként helyi munkanélküliek foglalkoztatását is megoldandó törzskaparással óvjuk az üdülőterület nyolcszázhat platánfáját. A város 1997-ben 474 ezer forintot, 1998-ban pedig ötszázhatvanhate- zer forintot költött a platánfákra. A cikk írója már csak abban bízik, hogy a leendő képviselő-testület, élén az új polgármesterrel figyelembe veszi döntéseinél ezeket a szempontokat is. ígérem, figyelembe veszem. / Sós Zoltán polgármester
