Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-10 / 238. szám
Biciklitnlivainlr (uivajun Hétvégi házzá lépett elő az istálló Igáiban, fürdőjének köszönhetően néhány éve elfogytak az üdülőtelkek és megnőtt a kereslet a környéken a zártkertek iránt: zártkerti pincét, présházat, gazdasági épületet vásárolt aki tudott. Az igali dombokon évtizede folyamatos az építkezés. Ezt nem lehetett nem észre venni. Mint ahogy azt sem, hogy az építmények nem gazdasági épületek, inkább nyaralók. A tulajdonosok persze tudták, hogy megszegik az előírásokat. Azt is, hogy mi jár ezért kifizették az építésrendészeti bírságot és megkapták a fennmaradási engedélyt. Igáit nemcsak magyarok fedezték fel, hanem külföldiek is, akik szívesen vettek volna pihenésre alkalmas kisebb-nagyobb épületet. Leleményes a magyar, s ha mindkét fél akarja, van megoldás. Sokan bizonyíthatatlan zsebszerződésekről beszélnek. Ez ügyben persze senki semmit sem tud bizonyítani, hiszen az érintettek ez ügyben nem ellenérdekű felek. A résztvevőknek az az érdekük, hogy ha lehet, soha ne derüljön fény az ügyre. A megyei közigazgatási hivatal 1996-ban kapott jogot arra, hogy egyedi elbírálás alapján engedélyezze a külföldiek ingatlanszerzését. Ha a feltételek fennállnak, akkor nincs oka ezt megtagadni. Kell hozzá adásvételi szerződés, önkormányzati lemondó nyilatkozat, adóérték bizonyítvány és banki igazolás, hogy a vételárat átváltották forintra. Kell még az útlevélmásolat és három napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat. A hatályos törvények szerint külföldi termőföldtulajdont nem szerezhet. Külterületi művelés alól kivett területet viszont igen. Az eladónak joga van a területét megosztatni, s földhivatalhoz fordulni, ha ki akarja vonni ingatlanát a művelésből. A földhivatal minden egyes esetben megvizsgálja, hogy a törvényi feltételek fennállnak-e? Berényi András, a megyei földhivatal vezetője azt mondja: akkor engedélyezik csak a kivonást, ha a terület mezőgazdasági művelésre nem alkalmas. — Termőföldet nem vett külföldi? - kérdeztem dr. Jakab József igali polgármestert. — Nem, mert minden eladott ingatlan ki lett vonva a művelésből. — A helyi önkormányzatnak nem' is kellett tenni semmit az ügyben? — Hallottam róla, hogy felvetették: az elmúlt két évben nem történt belterületbe vonás. Valóban így van, de erre nem is volt szükség. A tulajdonos joga a kérelmezés, a földhivatal lehetősége, hogy kivonja avagy nem a művelésből az adott területet. Ha kivonja, akkor az ettől még nem lesz belterület, csak kiveti terület. Ezt követően a közigazgatási hivatal az illetékes. — Okoztak-e kárt a településnek ezek az aJiciók? — Nem. Összesen 14 kivonás volt a 16-ból. Egy ügyben még nincs döntés, egyet pedig belföldi tulajdonos vett meg. 14-et vettek meg osztrákok és németek. — Egy beadvány szerint ön mint ügyvéd szerkesztette a szerződéseket... — Négy esetben. De csak akkor, amikor minden törvényes feltétel adott volt, s minden szerződésbe beírtam, hogy csak akkor érvényes, ha a közigazgatási hivatal megadja a hozzájárulását. Az önkormányzatnak, a polgármesternek vagy a jegyzőnek erre a folyamatra nincs hatása. Nem is kell tudnunk erről. Sem a jegyző sem a polgármester nem követett el törvénysértést. — Azt is kifogásolták, hogy gazdasági épületeket hétvégi házzá minősítették... — Ez helyi építési hatáskör. A kérelemre született határozatot a helyi jegyző írja alá. Ha az épület nyaralójeliegű, akkor meghozzák ezt a határozatot. De ez a külföldi ingatlan- szerzést egyáltalán nem befolyásolja. Ebben vita van a polgármesteri hivatal és a közigazgatási hivatal között. Véleményem szerint nem törvénysértő az átminősítés. A faluban állítólag sokakat foglalkoztat: kinek az engedélyével és milyen feltételekkel szerezhettek külföldiek külterületen tulajdonjogot? Kapott bejelentést a megyei köz- igazgatási hivatal, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, közbenjárásra kértek fel ország- gyűlési képviselőket. Az FVM a megyei földhivatalt bízta meg, hogy derítse ki: történt-e törvénysértés a külterületek művelésből való kivonása során. A vizsgálat befejeződött, s azt állapította meg, hogy törvényes volt a körzeti földhivatal eljárása. Berényi András, a megyei földhivatal vezetője elmondta: egy esetben utasítottak el kérelmet, amikor a földterület jóval nagyobb volt a törvényben meghatározottnál. — Az igali hétvégi házak eladásával és átminősítésével kapcsolatban több bejelentés is érkezett, ezért belső vizsgálatot rendeltem el — mondta dr. Németh Jenő, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője. — Ez megállapította, hogy az igali jegyző több gazdasági épületet minősített át hétvégi házzá hatáskör hiányában. Mivel külterületi ingatlanokon a gazdasági épületek más célú használatát jogszabály nem teszi lehetővé, így intézkedései jogszabálysértők. A törvénysértő határozatokat a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni. A jegyzőtől igazoló jelentést kértem szeptember 1-ig. A jegyző szerint jogszabálysértés nem történt. Mivel ő engedélyezte az eltérő használatot, az egész folyamatot megvizsgáltattam. Ennek első lépése a tulajdon átminősítése, amely a földhivatalhoz tartozik. A vizsgálatból kitetszik, hogy ellentmondás van a földről, az ingatlannyilvántartásról szóló törvény és az építési jogszabályok között. Egyik szerint az átminősítésnek nincs akadálya. A másik a külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatos: ezzel nem volt gond. Az ingatlanszerzés technológiája tehát jogszerű volt. Vita van arról, hogy a jegyzőnek volt-e jogköre az átminősítésre? Vita van a földhivatallal kapcsolatos átminősítés és az építési törvény között is. Ezért kértem a megyei ügyészséget, hogy vizsgálják meg az egész ügyet, a jogszabályi vitákat. Ha kell, a legfelsőbb ügyészség bevonásával alakítsanak ki ügyészi állásfoglalást. Ebbe foglalják bele, hogy ezek a cselekmények jogszerűek-e, illetve azt, hogy ezek után mit kell tenni. Amikor mindez elkészül, akkor zárjuk csak le az ügyet. Az már majdnem biztos, hogy kezdeményezni kell a törvények módosítását, mert az ellentmondások miatt nem lehet jogszerű döntést hozni. Azt is tisztázni kell, hogy történt-e résztörvénysértés az átminősítés során. Ha igen, akkor ennek mi lesz a következménye? Kihat-e ez az egész szerződésre? A szerződések megóvására csak az ügyészségnek van lehetősége. Az ügyészségi vizsgálat még tart. Lengyel János gondolkodhatott az a négy barcsi és verőcei fiatalember, akik biciklilopásra szakosodtak. A boltok, intézmények elől, lépcsőházakból lo- vasították meg a kerékpárokat, amelyeket ezután a határon túl értékesítettek. Választék volt bőven, hiszen Barcson jóformán mindenki két keréken jár. A lopott biciklikkel egyszerűen átkerekeztek a határon, majd társaik autón hozták őket haza. Mivel a kerékpárok nem ellenőrizhetők úgy mint az autók, bátran jöhettek-mehettek velük a két ország között. Verőcén aztán átvette a járgányokat a horvát orgazda, aki jó pénzért gyorsan értékesítette. Horvátországban a bicikli jóval drágább, mint idehaza, úgyhogy nagy volt a kereslet a lopott kerékpárok iránt. A csoport 29 kerékpárlopást ismert be, ezek közül 17-et adtak el a határon túl. Dr. Kiss Elemér barcsi kapitány elmondta: a rendőrök egy másik, betöréses ügy kapcsán jutottak el a biciklitolvajokhoz. A négy tagú banda jelenleg letartóztatásban várja a folytatást. A horvát orgazda ellen a verőcei rendőrség folytat eljárást. Nagy László Szaruhártya bankok Először nyert Magyarország jelentős támogatást a Lions nemzetközi alapítványától. 24 1 ezer dollárral támogatja a világszervezet a hazai cornea bankokat. Az első szaruhártya 1 bankok Debrecenben és Budapesten létesültek és hatékonyan szolgálják a látássérült betegeket. Ez a másfél millió embert tömörítő világmozgalom legfőbb célja: visszaadni az embereknek a látást. Az első világháború idején gáztámadásban megsérült katonákat istá- polták először a gazadag bankárok alapította klubok. Idén 200 millió forint értékű adományt juttatott el a hazai Lions a segítségre J szorulóknak. Nálunk több a jó ötlet mint a pénz. A külföldi kluboknál fordítva van. Kishitű volt tehát a magyar kormányzóság, amikor egy projekttel pályázott a nemzetközi alapítványhoz, mondta | Körmendy András korábbi kormányzó. Tegnap | Balatonlellén a dunántúli zónák vezetői már f 1 bátrabban javasoltak. Hiszen szeptemberben, amikor nálunk tartották a Lions 44. Európa fó- | rumát, hallva a magyarok szándékait, többen a | csekk könyvük után nyúltak és ezer márkát adtak össze rögvest. Láng-Miticzky Katalin iparművész lesz a következő és az első női kormányzó. San Diegóban iktatják be májusban. :® | Azokat az anyaotthonokat fogja támogatni, amelyekben a várandós kismamák nyugodt körülmények között szülhetik meg gyermeküket. S talán már nem akarnak lemondani róluk. G. M. Vörös kakast dobott a házára Karádon október 6-án Dobos László 36 éves elvált, egyedül élő alkalmi munkás felgyújtotta a mindössze 30 négyzetméteres szo- ba-konyhás házát.- Régóta alkalmi munkából tengette az életét - mondta Kovács József, a falu jegyzője. - Kőművesek mellett volt segédmunkás. A hivatal szabálysértési eljárást indított ellene, mert két társával az önkormányzati út mellől engedély nélkül vágtak ki fákat. A pénzbírságot nem fizette ki, ezért azt elzárásra változtattam. Október 13-án kellett volna bevonulnia a megyei büntetés-végrehajtási intézetbe. Sajnálatos és szomorú dolog. Dr. Szabó János háziorvos azt mondta: a tettes magának való férfi volt. Amíg az apjával élt, addig is gyakran ittak és verekedtek. Orvosként egyetlen alkalommal volt vele dolga: néhány éve a diszkóból vitték hozzá, mert megmérgezte magát. Akkor Kaposvárra az elmeosztályra küldte, ám a zárójelentést azóta sem látta.- Elég jól ismerem Dobos Lászlót - mondta Orsós Ferenc, az önkormányzat közhasznú munkása. - Sajnos, 1996-ban ültem is miatta, mert azt hazudta, hogy leütöttük és kiraboltuk. Gyakran volt részeg, minden pénzét italra költötte. Ilyenkor az apját is megverte. Úgy tudom a ház oltásakor azt kiabálta a tűzoltóknak, hogy két kézigránát is van a házban, ami felrobban majd. Harkányné Barta Krisztina postai kézbesítő ritkán látta a gyújto- gatót, levelet leginkább a bíróságtól kézbesített neki.- Ételre alig költött, inkább ivott. Úgy hallottam azért gyújtotta föl a házat, hogy a volt lakói nehogy beköltözzenek. Korábban egy három- gyermekes fiatal család élt a picinyke lakásban, akik a nyáron a Balaton parton voltak. Vissza akartak jönni... Düledező, rossz állapotú, elhanyagolt a felgyújtott ház. Üszkös gerendák, csaknem beszakadt mennyezet. A ház végében egy három négyzetméternyi kuckó fűtés és világítás nélkül. Benne egy leszakadt heverő. Itt aludt éjszakánként Dobos László, mint a koldus. A ház előtt másfél méteres gaz, hatalmas kóró. Az udvarra kidobott, kiégett hűtő, rossz szék, ruhadarabok. Verb Vendelné rokon: - Egyszer már fel is akasztotta magát: az uram vágta le. Október 6-án azt láttam, hogy az utcáról kidobálta a szoba ablakát, előtte ugyanis már a szobában felgyújtotta a a bútorzatot. Szétverte a fejszével a villanyóra szekrényt is, szikrázott minden. Olyan volt, mint az őrült.- Nem fogadott szót ez a gyerek nekem, meg a második férjemnek sem - mondta Szabó Rudolfné, az édesanya. - 1969-ben váltam el a gyerek apjától. Ebben az évben még nem láttam a Lacit, megszakadt minden kapcsolat. Harmadik osztályos korában Kaposvárra nevelőintézetbe került, mert sem az apjánál, sem nálunk nem maradt meg. Hiába próbáltuk nevelni, jóra tanítani, nem ment. Felnőttként sokat ivott, csavargón, meg lopott. Az egyik börtönből ki, a másikba be. Felnőtt ember volt, viselnie kell a következményeket. Gerbovics József zászlós, a falu körzeti megbízottja fogta el a nyújtogatót. Azt mondta, hogy az utóbbi hónapokban nem volt gond vele. Úgy tudja: megszűnt az alkalmi munkája, munkaadójával ösz- szeveszett.- Dobos László a szoba berendezéseit összeaprította, majd meggyújtotta - mondta a rendőr. - Az utcáról fejszével a kezében figyelte hogyan ég a ház. Nem tudta megmondani, miért csinálta mindezt. Dobos László a tűz oltásakor megjegyezte azt is, hogy ha elmennek a tűzoltók újra felgyújtja a házat. A rendőrség kezdeményezte előzetes letartóztatásba helyezését. Krutek József
