Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-10 / 238. szám

A magyarító Gyenes

Kevesen tudják, de neki köszönhetjük, hogy ma már nem dieselmozdony mellett húz el a pasteur- izált tejet kedvelő crossmotoros a camping felé. A nyelvújító Reményi Gyenes István, nyelvújító nevéhez emellett könyvek, újságcikkek, opera- és sanzonszövegek is fűződnek.

A 90. éves újságíró, a világhírű fotóművész, Juan Gyenes bátyja, és korát meghazudtoló munkabírással nemritkán még ma is napi tíz órát dolgozik.

— Egyfajta emberi csodának érzem magam, mert ebben a korban már nem furcsa, ha meszese- dik az agy. Igaz, én mindennap alaposan megtor- násztatom - mondta a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggelnek Reményi Gyenes István, mégpedig Csurgón, ahová ellátogatott.

— Nagyapám, Reményi Samu itt alapította az első önkéntes tűzoltó-egyesületet 1874-ben, és a megyei szövetség létrejötte is a nevéhez fűződik. Egészen a kaposvári érettségimig, 1927-ig minden nyaramat Csurgón töltöttem, így rengeteg emlék köt ehhez a városhoz. A nagyszüleim háza már nem áll, mégsem mertem benézni az udvarba, hogy lássam a régi fákat. Minek fájdítsam a szívem? Emlékszem, városi gyerekként nekem nem engedték meg, hogy zsiványkodjak; titokban mégis sokszor másztam fára, mezítláb jártam, szedret szedtem a barátaimmal. Nem tudok jobb

kifejezést: melegíti a szívemet, hogy ismét itt járhattam.

— Második kiadásban jelent meg a zsidó nagyságokról szóló Ismerjük őket? című kötete. Most min dolgozik? *

— Koromnál fogva talán többre emlékszem ebből a századból az átlagos embernél, így ezeket az emlékeimet igyekszem is közölni.

— Számos sanzont is fordított. Lesz-e folytatása?

— Szó van arról, hogy Hegedűs D. Géza rendez estet ezekből. Nemrég egy Krúdy-novella alapján operaszöveget írtam, ehhezremélem, sikerül zeneszerzőt találni, s bemutatják a darabot. Műfordítóként egyebek között a West Side Story és a Hegedűs a háztetőn verseinek a fordításán dolgoztam.

— És a nyelvművelő Reményi Gyenes István „henyél"?

— Harminc évig voltam az Autó-Motor olvasószerkesztője, sokáig a nyelvészeti bizottságban is működtem, s a mai napig foglalkoztat a nyelv, egyfajta nyelvőrség ez. Példát mondok: semmi nem indokolja a kresz és a Fiat szó csupa nagybetűs írását. Annak idején a kresz szavunk a Közle kedésrendészet Szabályzatának a rövidítéséből született, ma már azonban a közúti közlekedés szabályairól beszélünk. Ezek apróságok ugyan, de hitem szerint nyelvünk szempontjából mégsemha- szontalanok Balassa Tamás

Magyarországon megszülető gyermekek 9,5-10 százaléka sérülten jön a világra. A tőlünk nyugatra lévő országokban hétszázalékos ez az arány. Ott a társadalom fenntartások nélkül befogadja a fogyatékosokat, nálunk még amolyan varázsszó az integráció.

Bármily örömteli is a terhesség, a várandós anya gondolataiban rendre felmerül a féltő kérdés: ép, egészséges gyermeket hoz-e a világra? Még a fejlett orvostudomány sem képes teljesen kiszűrni előre a fogyatékosságot.

— Napokig küzdöttem azért, hogy valamilyen információhoz jussak, mert titkolták előlem az igazságot a szülés után — mesélte Schneider Cvetomimé. - Jó lenne, ha tudnák az orvosok, akkor is fontos a bizonyosság, ha rossz a hír. A sok mellébeszélésből persze előbb utóbb magamtól rájöttem, hogy baj van. Később többen próbáltak meggyőzni: adjam a kicsit intézetbe, s törődjek a másik két ép gyerekemmel.

A most ötéves kisfiú a koponyát érintő súlyos csontosodási zavarral született, s túl van a tizenkettedik műtéten, ebből kilencet a koponyán, hármat a szemen végeztek. Az édesanya végtelen türelemmel viseli, ha az idegenek megbámulják a különös arcocskát. Az ismerősök elfogadják, s tudják, hogy a szokatlan külső mögött tüneményes, kedves személyiség bújik meg.

— A gyerekközösség sokkal könnyebben befogadja Lolót, mint a felnőttek. Minden kérdésükre válaszolok, s pillanatok alatt napirendre térnek a dolog felett. A gyereknek az a

természetes, amit lát, elfogadja a másságot. Csak a felnőtt ítél azonnal.

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság egyik helyiségében egy vendég gyógypedagógus-gyermekpszichológus, dr. Csiky Erzsébet, a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola docense foglalkozott Lolóval. A kisfiú a játékot, a sikert élvezte, a szakember pedig pöttömnyi páciense jókedvű hozzáállását.

— Ebből a kiegyensúlyozott, barátságos kisgyerekből sugárzik az emberek iránti bizalom — mondta a szakember. — Látszik, hogy az édesanya nem elrejteni, hanem elfogadtatni akarja. Sok család csapásnak, tehernek érzi a fogyatékos családtagot, pedig nagyon fontos, hogy a normál közösség befogadja a sérülteket. Jó példa erre a program, amelyet Budafokon vezetek, ott valamennyi bölcsőde és óvoda kész fogadni a fogyatékosokat. A tapasztalatok nagyon jók, egyébként ennek a jogszabályi feltételei is adottak. Ha egy óvoda három sérült gyermeket felvesz, akkor már egy gyógypedagógus szakembert is felvehet hozzá, a pénzbeli támogatásnál pedig emelt normatívára jogosultak. Loló csak nehezen talált megértést lakóhelyén: az édesanya egyéves próbálkozása után szeptembertől végre napi néhány órára befogadják a kisfiút az óvodába.

A család nehézségeit az is növelte, hogy bár a műtéteket a győri katonai kórházban is képesek elvégezni, de azt nem támogatja a társadalombiztosítás, ezért minden alkalommal Németországba kell utazniuk.

Lakóhelyükön, Fonyódon nincs sem fogyatékosokkal foglalkozó gyermekintézmény, sem ilyen sérülésre képzett gyógypedagógus, ezért az édesanya hetente háromszor Kaposvárra autózik a fiával. így oldja meg az értelmi- és látásfejlesztést, a logopédiai foglalkozást, valamint, hogy egy kicsit gyerekközösségben is lehessen Loló.

Tóth Attiláné szerencsére másfajta hozzáállást tapasztalt a környezetében. Az ő figyelmét éppen az óvónők hívták fel arra, hogy szakemberhez kellene vinni a kislányt, mert a közösségben kiderült, hogy fejlődése eltér a többitől. A fogyatékosság felderítése után is ott maradt a gyermek, s a toponári óvodában gondozók és gyermekek közösen ügyelnek rá, szeretettel veszik körül. Tudják, de nem éreztetik vele a másságát.

Az ilyen és hasonló gonddal küzdő szülőknek szervezett tanfolyamot az Effeta Alapítvány, amelyet néhány éve épp a fogyatékos gyermekek szülei hívtak életre. Egy pályázatot megnyerve most lehetőségük nyílt a komplex segítségnyújtásra, bemutatták a fejlesztést szolgáló módszereket, s a meghívott neves szakember egyénre szabott tanácsokat is adott.

Tizenöt szülő élt egy héten át a konzultációs lehetőséggel. Itt, Somogybán is megmozdult valami a segítő területen: negyven kaposvári bölcsődei gondozó szintén érdeklődött a program szakmai része iránt. Remélhetően a társadalom mind jobban elfogadja a másságot, megerősödik bennünk a tolerancia, s nemcsak megbámuljuk a fogyatékosokat, hanem segítő kezet is nyújtunk.

Izményi Éva

Per a kíséitetlaktanyáert

A tengődi képviselők határozatban utasították vissza Farkas István tabi polgármester véleményét, amely szerint a Tengőd határában az egykori szovjet kísértetlaktanya ügye egyéni érdekek miatt nem zárult le.

Tengőd, a több mint 850 éves település alig tíz kilométerre fekszik Tabtól. Az egykori gyurgyóka- pusztai szovjet laktanya szült viszályt most a két település önkormányzata között. Valószínű bírósági ügy lesz belőle. Lakos János mezőgazdasági vállalkozó, képviselő-testületi tag (a laktanya egy részének tulajdonosa) azt mondta: a tabi polgármester elferdítette a valóságot.- Tengődnek lehetősége volt, hogy a laktanyát ingyen visszakapja, ha ezt a múlt év tavaszán bejelenti - mondta. - Úgy tudtuk azonban, hogy az állam csak akkor adta volna visz- sza a laktanyát a községnek, ha kötelezettséget vállal az ottani egykori lakások átépítésére, illetve a

laktanya egy részét iparfejlesztésre hasznosítja. Tengődnek erre nem volt pénze. Tabnak viszont jól jött volna, ha a várostól mindössze három kilométerre lakásokat építhet, felújíthat. Minárik László polgár- mester - a képviselőtestület tudta nélkül - tárgyalt is Tabbal arról, hogy az ön- kormányzat tízmillió forintért eladja a városnak a laktanyát.- Miután Tab vételi szándékát megtudtuk, mi vevőnek jelentkeztünk. Az ÁPV Rt-nél egyébként nem is értették, hogy miért nem a tengődi önkormányzat igényelte vissza. Kiderült az is, hogy nincs lakásépítési kötelezettség, mert az ingatlan külterületen van, nincs infrastruktúrája és rendezési terve sem.

Az ÁPV Rt-nél azt mondták Lakos

Jánoséknak, hogy a laktanya csakis Tengődé. Ott mindjárt meg is fogalmazták kérvényüket, amelynek alapján visszaigényelhették mindenféle kötelezettség nélkül. A hazaérkezés után testületi ülés döntött a visszaigénylésről. Tab ezután nyújtotta be vételi szándékát. Az ÁPV Rt-nél azt javasolták: próbáljanak megegyezni a tabiakkal, mert ha nincs egyezség, akkor a laktanyát a város veszi meg és a pénz az ÁPV Rt-é lesz.- Ekkor Ágh János vállalkozóval úgy döntöttünk, hogy a laktanya egy részét megvesszük mi, ahol az ipari részt fejleszthetjük - mondja Lakos János.

A két önkormányzat között sok huza-vona után egyezség született: Tengőd Tabbal előszerződést köt a laktanya egy részének eladására, a másik részt pedig Ágh János és Lakos János vásárolta meg. Az egyéni vállalkozók befizették a vételárat a tengődi önkormányzatnak, Tab viszont az előszerződést követő 30 nap alatt sem.- Azt javasoltuk, hogy vizsgáljuk felül a tabi ön- kormányzattal kötött szerződést - folytatta a vllalkozó-képviselő -, de hiába kértük a polgármestert és az alpolgármestert. Sőt - a testület jóváhagyása nélkül -, a polgármester aláírta az adásvételi szerződést és a városi önkormányzat másnap átutalta a pénzt. A megyei közigazgatási hivatal kimondta: a polgármester törvénysértést követett el, mert testületi döntés nélkül írta alá a

szerződést. Minárik László polgármester lemondása előtt határoztunk arról is, hogy Tabnak fizessük visz- sza a vételárat és semmisítsük meg a szerződést. Ezt sem hajtotta végre a falu polgármestere.

Időközben Tengőd illetékesei a földhivatalnál is leállíttatták az iktatást. így

nem is jegyezték be a telekkönyvbe, hogy a laktanya egy része Tabot illeti. A tabiak nem is vehették birtokba a megvásárolt laktanyarészt.

Tabon a laktanya sorsáról mindig zárt ülésen tárgyaltak a városatyák. így volt ez legutóbb - az augusztus 27-i ülésükön is. A

Somogyi Hírlap szeptember 1-jei számában Farkas István polgármester lakossági kérdésre azt válaszolta: „Valóban vásároltunk ingatlanrészt, 11 millió forintért. De a birtokba vételére nem került sor, mert a tengődi önkormányzat - elsősorban egyéni érdekek miatt - az adásvételi szerződést megtagadta. Bírósági ügy lesz belőle, ezért addig az önkormányzat céljairól sem kívánok nyilatkozni.”

Farkas István polgár- mester a Somogyi Hírlap kérdésére annyit mondott: egyelőre nincs bejegyezve a tulajdonjog, mivel volt néhány pontatlan telekkönyvi, helyrajzi szám megjelölés az adásvételi szerződésben. Ezt ki kellett volna javítani, de Tengőd nem írta alá a módosítást. Emiatt a városi önkormányzat bírósághoz fordul. Lakos János azt felelte erre: többször is kérte Farkas István, hogy az ügy tisztázása érdekében együtt álljanak a nyilvánosság elé. A tabi polgármester ezt elutasította. Krutek József