Somogyi Hírlap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-10 / 238. szám
SOMOGYI HÍRLAP 12 Művelődés 1998. október 10., szombat Momo végtelen magánya A gyermekolvasók elvesztették a mesebeli titkos kerthez vezető utat Válságban a gyermekkönyvkultúra. A kiadók számolatlanul ontják a silány, hamis értékeket közvetítő fércmííveket, melyekkel támogatás nélkül nem tud versenyre kelni mindaz, ami igényes, értékes. A válság okairól A gyermekkönyvek titkos kertje című kötetének megjelenése alkalmából kérdeztük Komáromi Gabriella kandidátust, a tanítóképző főiskola tanárát. Kaposvár- Esszéi, tanulmányai, kritikái ösvények az elhagyott, titkos kertben. Innen nézve mennyire érzi mélynek a válságot, elhagyatottnak a gyermekkönyvek világát? — A válság, ha ezt az ember nehezen is hiszi el, valahol jó dolog, a válságokat, melyek a lázadással is együtt járnak, nagyon mélyen meg kell élni — mondta Komáromi Gabriella. — Érdekes, hogy most, amikor a gyermekkultúra minden eddiginél nagyobb válságban van, az olvasáskultúra szintúgy, több tudományos igényű munka jelenik meg ebben a témában. Az viszont elgondolkoztató, hogy szerte Európában felismerték már, nálunk azonban még nem: a tanárképzésben érintett egyetemekről nem kerülhetnek ki olyan hallgatók, akik ne hallottak volna a gyermekirodalomról. — A kötet a pedagógusoknak, könyvtárosoknak, szülőknek szól. Lesz-e majdan tankönyv az új kötetből? — Tulajdonképpen egy pályázat után ezt a könyvet már úgy írtam, hogy segédkönyv legyen; remélem, megírjuk a tankönyvet is. A válság megoldásához ez persze kevés; ahhoz nagyon sok minden kellene. A világ egyik legszebb meséjében — a címe: Momo, és Michael Ende írta — szerepel egy utcaseprő. Beppo azt mondja: nem szabad mindig az utca végére nézni, mindig a következő seprésre kell figyelni, és egyszer elérünk az utca végére.- Bumett regényére utalva azt írja, a gyerekek elhagyták a kertet, a könyvek világát. Visszatalálnak-e még? — Az irodalom, gyermek- irodalom egykor nagy becsben volt, és ez, sajnos, soha nem fog visszatérni. De ha a mai tendencia folytatódik, az nemcsak az irodalom, hanem a társadalom problémája lesz. Hiszek abban, hogy a filmektől is vezethet út az irodalomhoz. A közszolgálati televíziónak óriási felfedezőútra kellene indulni. Gazdagabb országokban, ahol már többször is adtak SOS-jelzéseket, megszabják, hogy a tévében mennyi igényes, szépre s jóra nevelő műsort kell adni. — És ez, ugye, nem gazdagság kérdése? — Nagyon sok minden nem gazdaság kérdése. Régóta emlegetjük, mekkora esélyt veszítettünk azzal, hogy minden filmet szinkronizálunk. A finn gyerekek ugyanannyit néznek tévét, mint a magyarok, de náluk majdnem minden film feliratos; az „olvasógépként” működő televízió előtt töltenek 3,5 órát, és közben - ha akarnak, ha nem - olvasnak is. Vissza kell vezetnünk a gyerekeket a gyermekkönyvek elhagyott kertjébe, hogy az olyan értékek, mint a bizalom, a részvét, a szeretet működjenek. Az irodalom megtanítja őket erre. Az irodalom az életre készít föl, élni segít. De nem ezt mondom! Hanem azt, amit a Lajtán túl mondanak: aki nem tud elég jól olvasni, az az életben esélyt veszít. S ez már sokkal hatásosabb. Az iskolákban is tudatosítani kell ezt, hiszen a hátrányt mindenki a bőrén érzékeli. A szakmunkástanulók néha nem értik az utasításokat, mert nem tudnak olvasni; a civil társadalom nehezen működik, mert az emberek közül sokan funkcionális analfabéták. A felnőtt világ felelőssége óriási. Ha a gyermek a felnőtt kezében könyvet lát, és úgy látja, a felnőtt ettől boldog, valószínűleg olvasni fog. Ma legföljebb újságot látni a felnőttek kezében.- Gyakorló mesélőként úgy érzem: a válságban a könyvkiadás is ludas. — A gyermekkönyvkiadás évtizedekig monopólium volt, de a Móra szerkesztői által az ügy a legjobb kezekben volt. A piacgazdaságban üzlet lett a gyermekkönyv-kiadás is; nem számít, rangos-e a fordító, művészi-e az illusztráció. Ma csak a haszon a lényeg; talmit olcsón, hamisan. Kevés a kivétel, az egyik szabályosan mesebeli történet: a japán császári ház egyik hercegnője, Takamado írt angolul egy mesekönyvet, melyet Göncz Árpád fordított magyarra; diplomáciai esemény is volt. Ez nem megy mindennap: a megoldást a mecenatúra kialakulása hozhatja. Balassa Tamás Sztárpletykák Félti a házasságát Melanie Griffithre alig lehet ráismerni, a 40 éves, híres színésznő betegesen sovány. Férje, Antonio Banderas ugyanis 3 évvel fiatalabb, ezért igyekszik fiatalodni, koplal s tornateremben gyötri magát; leszívatta a zsírt csípőjéről, hasáról; mellét felpumpáltatta, ráncait kivasaltatta. Pánikszerű félelmének oka az, hogy Banderasnak barátnője van. Mindent a gyerekért Sharon Stone végre megtalálta élete párját, Phil Brons- teint. Boldogságához már csak a gyermek hiányzik, s mindent elkövet, hogy teherbe essen. 47 éves férjét naponta szex- maratonra kötelezi, vitaminokat s gyógy- teákat isznak, hogy elősegítsék a megtermékenyülést. Sharon afrikai násztáncokat lejt a hitvesi ágy körül, s férjével amazonasi őserdőből hozatott gyógyfüvet rágat, hogy növelje potenciáját. Titkolt vagyon Korántsem olyan rossz az anyagi helyzete a tavasszal elhunyt Michael Hutchence-nak, mint állította. Az ausztrál énekesnek több mint 30 millió dolláros vagyona volt: ingatlanok Hongkongtól a Virgin-szigetekig, bár Ausztráliában azt híresztelte, hogy csődbe jutott. Kéz a kézben Hollywood bámul s értetlenkedik: Beverly Hills utcáin egyre többször tűnik fel George Michael és Geri Hal- liwell. A magát nyíltan homoszexuálisnak valló Michael kéz a kézben sétál a Spice Girls egykori vezéregyéniségével. A pletykalapok csak találgatják, valójában mi is történik Michael tízmillió dolláros villájában a két brit énekes között. „Hivatalosan” Geri szólókarrierjét építgetik. ÚJ álompár A futball-világbajnokság óta másról sem beszélnek Párizsban, mint az új álompárról: Johnny Deppről és Vanessa Paradis-ról. Az amerikai színész és a francia énekesnő egy párizsi szállodában találkozott, s azóta elválaszthatatlanok. A hollywoodi sztár Roman Polanski rendezésében, Párizsban forgatja új filmjét, Vanessa pedig minden este fölkeresi montmartre-i lakásán. HOLLÓ ÉS TÁRSA KÖNYVAJÁNLÓ K. LANGBEIN-CH. SKALNIK Viagra a kék csoda Hírek és tények a kék csodáról, arról a gyógyszerről, amely férfiak és nők életét gyökeresen megváltoztatja a hálószobákon belül és kívül. Talán századunk egyik legsikeresebb gyógyszer-csodája, hiszen akár 80 százalékos hatásfokkal javíthatja és élesztheti újjá a szexuális életet párok és családok életében, hogy az „ősi problémán” próbál segíteni, mely a férfitársadalom egyik legtit- koltabb és legszorongatóbb kérdése. (Trívium, 795 Ft) DEEPAK CHOPRA Határtalan életerő Hogyan juthatunk a táplálékunkból erőhöz? Hogyan tehetjük magunkat kiegyensúlyozottabbá? Hogyan használjuk a személyiségünk fejlődéséből nyert energiát életerőnk fenntartására, sőt növelésére? A szerző szerint a fáradtság nem más, mint a testi, lelki és szellemi erő hiánya, a krónikus fáradtság pedig mindezen erők hosz- szan tartó hiányával magyarázható. (Édesvíz, 990 Ft) FRANK DELANEY Az ametiszt szobrok Nicholas Newmann, a sikeres londoni építész nem találja helyét az életben, mióta rejtélyes körülmények között, brutális kegyetlenséggel meggyilkolták szerelmét, Madeleine-t. Három évvel később különös véletlen folytán kezébe kerül egy fénykép, amelyen megpillant egy ametiszt szobrocskát: az egyetlen tárgyat, amely a gyilkosság éjszakáján eltűnt Madeline lakásából... (General Press, 999 Ft) JOHN KILBRACKEN Kardhal A második világháború előtt a brit haditengerészet konzervatív tengernagyai csak kényszeredetten, tessék-lás- sék fejlesztették a tengerészeti repülőfegyvernemet. Ez a könyv a repülőgép-hordozók életéről és az ősöreg gépeken repülő ifjú emberekről szóló vérfagyasztóan és ka- cagtatóan hiteles beszámoló. (Aquila, 1490 Ft) SIDNEY SHELDON Az elnök szeretője Leslie Stewart, a fiatal és szép reklámszakember szerelmes és boldog. Miközben Ohver Russel, a sikeres politikusi pályára készülő ügyvéd választási kampányát szervezi, megbízójában megtalálja álmai férfiját. Már az esküvőre készülnek, amikor váratlanul bekövetkezik a tragédia: Oliver feleségül veszi előző szerelmét. (IPC, 798 Ft) A fent felsorolt könyvek 10 százalék engedménnyel megvásárolhatók boltjainkban. Törzsvásárlóinknak további engedményeket adunk. Fókusz könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 13. 82/314-213. Stúdium Könyvesbolt Kaposvár, Fő u. 20. Könyvesház Kaposvár Teleki u. 24. 82/424-963. Antikvárium és Könyvkereskedés Kaposvár, Múzeum köz. 2. 82/416-944 Könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 2. Bagoly Könyvesbolt Kaposvár, Honvéd u. 9. 82/420-552. Holló Könyvesbolt Marcali, Széchenyi u. 1/c. 85/312-776. Haj, de drága fürtök Árverésre kívánja bocsátani néhány hajfürtjét Michael Bolton énekes. Ennek kapcsán a Focus magazin lajstromba vette, hogy az utóbbi időben mennyiért is keltek el a hírességek tincsei. Nos, a lista legvégén a legendás Ringó Starr, a Beatles dobosa kullog, az övéért csak 400 dollárt kellett fizetni. Igaz, az utánpótlás folyamatosan nő. A színészóriás Humprhey Bogart hajszálai 500, Ringó hajdani kollégájáé, John Lennoné 1700 dollárt kóstáltak. Az egykori amerikai elnök, George Washington tarifája 2750, kortársáé, Nelson admirálisé pedig 3400 dollár. Mickey Mantle-nek az 50-es évek nagy amerikai baseball- játékosának hajfürtje 6900 dollárt ért egyik rajongójának. A csúcstartó azonban Napóleon; egyetlen tincséért 9200 dollárt fizetett egyik gyűjtő. Cserediák - mormonok között Árpási Zoltán János: Hogyan bírjuk ki Amerikát? Apai „agyrém” volt az előzménye. S világba taszította — nagymamái szerint — a 16 éves „kisfiút”. Aki korábban egy hétre sem hagyta el otthonát, Amerikában lett cserediák. Egy év története ez a könyv. Élvezetes, bár nem regény. Élménybeszámoló arról, hogyan jutott a szerző, Árpási Zoltán gyulai középiskolás diák a tengerentúlra, s „hogyan bírta ki” Amerikát. „Középiskolai tanév az USA-ban! Aifs Kennedy alapítvány képviselet” — ezt ollózták ki a szülők egyik napilapból. Külföldi lehetőség — ez kell a gyereknek, hogy tökéletesen megtanuljon angolul. Jelentkezés, meghallgatás; várakozás (hónapokig), remény és kétségek között. Mert bár megfelelt, kell egy befogadó. Végre az is akadt: Roger D. Cheney és családja Goodingban, amelynek negyedik gyereke, Jake — vele egyidős - majd osztálytársa lesz. Ahogy közeledett az idő, nőtt Zoltán szorongása; végre indult a repülőgép, 13-án. New York kavargása, bohóza- tos félreértésekkel. Kamaszétvágyú „dorbézolás”: tízdolláros pizza... Aztán Salt Lake City és Twinn Falls, míg végre fogadta Idaho állam egyik kisvárosban a Cheney család. „Két nap alatt rájöttem — írja —, amit New Yorkban mondtak, az tök úgy van: itt mindig mindenki mosolyog. Ez őrület...” S mert hithű mormon volt a vendéglátó család, Zoltán is részt vett az istentiszteleteken. Nyelvgyakorlási lehetőséget láttam az egészben — írta, s a döntést később sem bánta meg. Pedig a hetedik nap ott egészen más: „vasárnap tilos a tévézés és a számítógépezés”. A családfői diktátum rá nem vonatkozott, de bevallja: „nagyon unalmas volt egyedül”. S eljárt a felekezet szemináriumaira, a templomi „bulikra” is . Nemcsak imák voltak, hanem az egyház korosztályonként besorolt cserkészgárdája, és Scott, Duke részvételével óriási pingpongcsaták. Segítő misz- szionárius, ismerősök és a vele egykorú fiatalok. S aztán Goodingban az iskola — megannyi új élménye. Egy közösség, amely kíváncsian fogadta, és megkapó az őszinteség, ahogyan Zoltán elmesél kudarcot (leégést) és sikert. S a néha rátörő honvágyat is. Apró és nagy tanulságokat, egy másik ország lakóinak más szokásait. A golfjáték újdonságát, agyaggalamb-lövé- szetet; télen sítúrát — egyszer éppen az iskola helyett. Az iskolának, amely egészen más, mint a magyar, külön fejezetet szentel. S mivel a szerző már itthon programozói és operátori oklevelet szerzett, számítógépkezelésben ott a legjobbak közé került. A sport természetesen szerves része volt mindennapjainak, s megismerjük a farmeréletet. Beszámol utazásairól is — amilyenre kevés diáknak nyílik lehetősége — Amerikán át; a rejtélyes Kalifornia csodáiról, a téli Yellowstone park bölényeiről, s a Steamboat gejzír ritka kitörésének egyikéről is. Élményeiről ír Zoltán, érdekesen és színesen. Egy nyitott, érdeklődő fiú rácsodálkozik egy más országra, más szokáÁrpási Zoltán János HOGYAN BÍRJUK KI AMERIKÁT? sokra. Mégsem útirajz ez a könyv, sokkal inkább útmutató. Az olvasóknak, elsősorban a fiataloknak, akik igénylik a (szellemi) kalandot, s igyekeznek megismerni a világ sokféle arculatát. (Kurucz) t