Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-04 / 207. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. szeptember 4., péntek Somogyi tájak 7 Hírek Rekordforgalom Berzencén Rekordforgalma volt a berzen- cei határátkelőnek nyár végén: 112 ezer ember lépte át a határt, köztük több mint 106 ezer horvát állampolgár. Tavaly ilyenkor csak 94 ezren jöttek. Tartósnak bizonyul a bevásárlóturizmus. 29 ország polgára lépte át a határt itt a múlt hónapban. Óvodafelújítás két lépésben Két ütemben korszerűsítik a porrogi óvodát. A munkákra 5,5 millió forintot nyert a falu. így szeptember elsejével mégis kinyithatott az intézmény; elkészültek a tetőcserével, kész a gáztartály-telépítés is. A nagyobb feladatok még hátra vannak, a folytatást azonban a tavaszra halasztották. Korszerűsítésre szorul mindenekelőtt az óvoda konyhája, ezt sürgette már a tisztiorvosi szolgálat is. Sinshelmi ajándék a barcsi gyerekeknek Sinsheim ajándékával bővül a barcsi városközpont nagy játszótere. A testvérváros a két település kapcsolatának tizedik évfordulója alkalmából gyermekjátékokat ajánlott fel a tér bővítésére. A barcsi képviselők döntése szerint az önkormányzat is hozzájárul a tér fejlesztéséhez; 252 ezer forint értékben vásárolnak ide játékokat. 26 százalékos horvát munkanélküliség Míg a barcsi térségben csökken, a horvátajkú falvakban tovább nő a munkanélküliség. Lakócsán a legrosszabb a helyzet: a tavalyi 25 százalékról 26-ra nőtt a munkanélküliek aránya. A többi településen stagnál, és csak a legkisebb faluban, Szentborbáson csökkent, mivel az egykori vasipari telep magánkézbe került, s újra üzemel. Pénz a védőnői szolgálatra A körzeti védőnői szolgálat fejlesztésére nyertek pályázaton 380 ezer forintot Istvándiban. Ebből átalakítják a várót, vizesblokkot építenek. A költség kétszer ennyi, a hiányzó pénzt saját zsebből teszik hozzá. Ebédlő épül a gondozottaknak Több mint harmincmilliós beruházás kezdődik hamarosan a drávatamási Dráva Kastély szociális otthonban. Új konyha és ebédlő épül a gondozottak számára, mivel a jelenlegi nem felelt meg az ÁNTSZ előírásainak. A megyei önkormányzat beruházásának tervei most készülnek, és a kivitelező kiválasztása után rövid időn belül elkezdődhet az építkezés a mintegy kétszáz sérült embert ellátó intézményben. A befejezés határideje a jövő év vége. Olasz stílus a konyhában Bútorelemeket is készítenek már a darányi üzemben fotó: pölóskei tiborné Attól félnek: ahány önkormányzat, az mind mást akar Összevonásról vitáznak Kisdiákok összevont osztályban a még önálló iskolában fotó: pölöskeiné Bútorgyárfáshoz készítették elő a faanyagot a darányi fűrészüzemben, s most már bútort is gyártanak. Darány Egyre több részfeladat kerül át az olasz üzemekből. Már két műszakban dolgozik az üzem. Az olasz tulajdonos szerint még ez sem a végállomás: több új, gyártási folyamat kerül ide. Rio Bruni, a Radici kft ügyvezető igazgatója elmondta: szeretnék növelni az üzem felkészültségét: — A többletfeladatok kemény próba elé állítják a darányiakat, ezeknek eddig tisztességgel megfeleltek. Az alapanyag Olaszországból érkezik, az árut is oda viszik. A Radici konyhabútorai, szekrénysorai jellegzetes stílusúak. Ha igénylik, megjelennek magyar piacon is. N.L. Társuljanak vagy sem — ez a kérdés most Bárányban és Istvándiban. Mert felvetődött, hogy közös gazdasági irányítás alá kellene vonni a két falu négy intézményét: a két iskolát meg a két óvodát. ISTVÁNDI Az egyik fél szerint tetemes megtakarítást hozna a társulás mindenkinek. Az istvándiak azonban intézményüket féltik, s a darányi intézményeknek sem tetszik túlságosan az elképzelés. Ezt a két falu és az ügyben érdekelt másik három község — Kastélyosdombó, Drávatamási, Drávagárdony — képviselői közös testületi ülésen vitatták meg. Az ötlet a jegyzőé. Szolga József sorolja az érveit: körzeti iskolaként több lenne az állami támogatás. Nem is kevéssel, gyerekenként 12 ezer forinttal. Iskolája önállósága miatt az istvándi önkormányzat most évi hárommillió forinttól esik el. így a gazdasági erőforrások elaprózódtak, s nincs meg a megfelelő háttér sem a gazdaságos működéshez. Istvándiban hiányzik a szakmai ellenőrzés, az intézmény éli a saját életét, szinte elszakadva az önkormányzattól. A két intézmény között szinte semmüyen egyeztetés nincs. A pedagógiai programok sincsenek összehangolva. Istvándiban például van etnikai oktatás, Darányban nincs. — Az volt a vád, hogy meg akarjuk szüntetni az istvándi kisiskolát, pedig csak ésszerűbb gazdasági alapokra szeretnénk helyezni az intézmények működését. Az elképzelésünket a szakértői vélemény is alátámasztja. — Ilyen házasságban mi már voltunk Daránnyal, és akkor ők léptek ki belőle — mondta A rossz hír az, hogy továbbra is nehéz pedagógust találni Somogy legdélibb csücskébe.A jó:végre nem kell félni a téltől. A horvát iskola ősöreg kazánjait most cserélik újakra. Lakócsa — Szakoshiánnyal kezdjük az évet; ének, testnevelés, technika- és rajzszakos pedagóKozma Ákosáé, az istvándi iskola igazgatója. — Nyolc éve váltunk el, s akkor nagyon nehéz volt a saját lábunkra állni. Sikerült, és az önállóságunkat már szeretnénk is megtartani. Sokan attól félünk Istvándiban, hogy a gazdasági társulás után már csak egy lépés az intézmények összevonása. Hiszen — ha a jegyző nézőpontjából nézzük a dolgot — az még kifizetődőbb lenne. Nem tudom eldönteni, hogy jó-e a társulás. Lehet, hogy alaptalan a félelmem, de átéltem a 60- 70-es évek őrült körzetesítését; akkor is azt mondták, hogy jó lesz nekünk. Egyébként én is beszéltem szakértővel, aki viszont azt mondta: nem biztos, hogy anyagilag jól járunk az összevonással. Ráadásul az istvándiak még akkor is ragaszkodnak az iskolájukhoz, ha a megszűnésével jobban járnának. Mert azt tartjuk: ahol megszűnik az iskola, az a falu halálra ítélte magát. A darányi iskolával kitűnő a gus hiányzik, a számítás- technikát és fizikát pedig barcsi óraadó oktatja majd — mondja Popovics Anna megbízott igazgató. —102 diákunk van, s mindössze 13 elsős. Az iskola egyik fő feladata a nemzetiségi nevelés. Heti négy órában tanítják a horvát nyelvet, s jók a hagyományápoló szakköreik. — Idén szeretnék újraindítani az iskola népzenekarát is, ahol a diák kapcsolatuk. — Szakmailag nagyon sok segítséget kapunk az ottani igazgatótól — tette hozzá. A terv szerint a korábban körzeti iskolaként működő darányi iskolával alkotna társulást Istvándi. Radics József darányi iskolaigazgatónak is van ellene jó néhány kifogása. — Nem érezzük az elképzelésben az oktatási koncepciót; csak az anyagiak szerepeltek érvként, szakmaiak nem. Ráadásul rövid az az idő, amit a társulás végiggondolására adtak, és azt sem tartanánk szerencsésnek, ha ön- kormányzati választások előtt történne az összevonás. A tantestületünk leginkább attól fél, hogy ahány önkormányzat lesz, az mind szétszedni vagy összevonni akarja majd az iskolát. Sok részletkérdés is elfogadhatatlan. Például az, hogy a takarítás és a karbantartási munkák vállalkozásba kerüljenek, hiszen ezzel bizonytalanná válna 9 technikai dolgozó kenyere. Nagy László tamburások a horvát népzenével ismerkednek. Tervezzük a már működő horvát néptáncszakkör továbbfejlesztését és bővítését is. A fűtésrendszer felújítását a napokban kezdték meg az öt község közös iskolájában. A kazáncsere 2,3 millió forintba kerül, ennek nagy részét — 1,7 müliót - a területfejlesztési tanács pályázatán sikerült elnyernie a falunak. N. L. Út - felvégtől az alvégig A falu egyik végétől a másikig tart a potonyi építkezés. Új járdát készítenek. POTONY Másfél kilométer hosszan építenek új gyalogjárót, a költségek felét az Ükig pályázatán nyerte az önkormányzat. A 9,5 millió forintos beruházáshoz 4,5 milliót kap az államtól a falu, a többit saját kasszából fizeti. A beruházás nagyon is szükséges volt: megromlott a régi út állaga. Az út egyik oldalán már új a járda, a másikon most törték föl a régit, és hamarosan ott is elkészül az út. Pezsdülő élet a faluházban Birtokba is vették a lakácsai közösségi házat. Mintegy 50 millió forintos beruházással tették rendbe főként pályázati pénzből. Lakócsa Több mint ezer négyzetméter a hasznos terület a házban; beépítették az épület tetőterét. — A korábban egyházi, majd tanácsi tulajdonú házat 48,5 millió forintért tették rendbe; erre 42,5 milliós támogatást is nyert a falu. A hiányzó hatmillió forintot az önkormányzat tette hozzá — mondta Matyók József polgármester. — így ismét van színházterme a falunak, s megnyugtatóan rendeződik a közétkeztetés; a földszinten egyebek közt konyhát s étkezdét is kialakíttattunk. A pincében pedig presszó és étterem lesz, ehhez még keressük a vállalkozót. Az épületben helyeztük el a könyvtárt, az emeletre ifjúsági klubot tervezünk, s lakószobákat a turistáknak. Ezt a szállást a Duna- Dráva Nemzeti Park igazgatósággal közösen tartjuk fenn. Nagy öröm, hogy nem kell fázni előre a téltől Iskolakezdés horvát szóval Tervezik a csatornázást Gyékényes kérte a csurgói önkormányzatot, hogy szennyvízhálózatát a városi tisztítóra alapozhassa. Gyékényes Korábban hasonló kéréssel fordult Berzence is a csurgói vezetéshez. Most Gyékényes szeretné benyújtani pályázatát, a város félig kihasznált tisztítórendszerére alapozva. A Dráva menti község évek óta tervezi a híres kavicsbányató, a Kotró környékének csatornázását; a feladat sürgős, mivel a tóba jutó szerves anyag miatt romlott a víz minősége. így, a térségi összefogással azonban a gyékényesi fejlesztés esélyei is javulnak. Tisztelet a néptanítóknak A rinyaújlakiakhoz nem volt ugyan kegyes az esőisten, de az egész napos esőzés sem vette el a falusiak kedvét az ünnepléstől. Arany Bálint és Horváth József néptanítók, akik - Peti Sándor polgár mester szavai szerint - áldozatos munkájukkal, magyarságukkal több nemzedéket tanítottak a haza és a vallás szeretetére, hozzátartozói is megtisztelték jelenlétükkel az ünneplő lakosságot. RlNYAÚJLAK Az ünnepség keretében istentiszteletet tartott Oláh Lajos csokonyavisontai református lelkész. Arany László nyugalmazott lelkész, a falu szülötte - Arany Bálint legkisebb fia - is köszöntötte az újlakiakat. A néptanító fia nagyon büszke arra, hogy édesapja emlékét még ennyi év után is őrzi a falu. — Kell ez a nap a falunak. Van egy nap az évben, ami csak a miénk, és ezt senki nem veheti el tőlünk. Együtt vagyunk, beszélgetünk, szórakozunk; legalább érezzük, hogy még van egy kis élet nálunk - mondták. A gyerekek az eső miatt aszfalt helyett papírra rajzolták élményeiket, a sportvetélkedőket pedig délután tartották. A futballistáknak már nem volt ilyen szerencséjük: nekik egy más időpontban kellett eldönteni a falunapi vándorkupa sorsát. A nap szenzációjának a kora esti Lányok-Asszonyok focimeccs volt, amelyen a lányok csapata volt a jobb. A humoros családi vetélkedőt és a gyerekvetélkedőket is nagy érdeklődés kísérte. Az erőpróbán a férfiak rönkdobó és a szkanderverseny- ben mérték össze erejüket. Rinyaújlak erős hölgyei sem hagyták magukat, ők is ösz- szeültek egy szkanderver- seny erejéig. Az idén már ötödször mozgatta meg az újlakiakat a falunap, és pirosbetűs ünnepként is számon tartják a kalendáriumukban. (Ágoston) Támogatott családok Azt mondta nemrég a jegyzőnk: ti Drávatamásiban a rendszerváltás után a kommunizmus útjára léptetek — mondta Csamári József polgármester. A legtöbb pénzt itt támogatásra fordították. Drávatamási — Amivel csak lehetett, a lakosságot segítettük — mondta Csamári József. — Támogattuk a gyerekeket, a családokat. S ahogy végiggondoltam az elmúlt nyolc évet, kiderült: a jegyzőnek valóban igaza van. Az önkormányzat a szó szoros értelmében kiszolgálja a lakosságot, a legtöbb pénzt a különféle támogatására fordították. A gyerekek ingyen tanultak az iskolában; könnyítették a családok terheit. Az idei tanévkezdésnél is így történt: átvállalták az utazás és a taneszközök, -könyvek költségét, az étkezési díjak fizetését. A középiskolásoknak is tízezer forintot adtak támogatásként. Hogy a fiatalokat megtartsák s újabb családok költözzenek ide, letelepedési támogatást adnak. S az eredménye: a vidéken itt a legnagyobb a betelepülők száma, 15 család építkezett az utóbbi időben. — Hogy jól van-e ez így vagy nem? Ez a dolga egy önkormányzatnak vagy valami más: ezekről lehet vitatkozni — így az elöljáró. — Mindenesetre Drávatamásiban a „klasszikus” feladatokkal sem maradtunk el. Az elmúlt egy-két évben negyvenmillió forint fejlesztési pénzt sikerült ebbe a kis faluba csábítani. N. L.
