Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-30 / 229. szám

SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. szeptember 30., szerda Díszpolgár} címet adomá­nyozott Eretnek Jánosnak a dombóvári önkormányzat. A Pro Oppido Dombóvár kitün­tetést posztumusz kapta a város kiemelkedő tanítóegyé­nisége, aki évtizedeken ke­resztül volt tagja különféle társadalmi szervezeteknek, s ő vezette a nyugdíjas peda­gógusok szakszervezetét is. A díjat Eretnek János özve­gye vette át Tóth Attila pol­gármestertől a képviselőtes­tület utolsó ülésén, amelyen egyebek mellett beruházá­sokról is tárgyaltak a dombó­vári városatyák. Tanári kinevezés Gárdonyi Máté zselickislaki plébániai kormányzót — aki a közel­múltban fejezte be római ta­nulmányúját — dr. Márfi Gyula veszprémi érsek kine­vezte a Veszprémi Hittudo­mányi Főiskola Kaposvári Tagozata tanárává. Elmosta a víz a hidat Szen­nában az Árpád utca végén egy hat méter fesztávolságú betonúidat mosott el a víz. A gyakori esőzések következté­ben áradt meg a Deregényi patak. A két településrészt összekötő híd felújítása mint­egy másfél millió forint, de a beruházás elodázhatatlan, hi­szen így harminc szennai ember közlekedését teszi le- ■ hetetlenné az elmosott híd. Az önkormányzat a megyei területfejlesztési tanácshoz nyújtott be pályázatot. Fűtéskorszerűsítés Befeje­ződött Dombóváron a Zrínyi Ilona Általános Iskola főépü­letének fűtéskorszerűsítése. Az önkormányzat úgy dön­tött, hogy az iskola tartalék- területén lévő, egykori nap­közis étkezőt hamarosan le­bontják. Gálosfai szimbólumok A kis Surján-völgyi település, Gálosfa is elkészíttette címe­rét és zászlaját. A falu szim­bólumainak avatóünnepségét szombaton 13 órakor tartják. A mernyei általános iskolában senki sem éhezik FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Cserére érett számítógépek Táncolni is tanulnak ÚJ fejezet kezdődött a memyel általános Iskolá­ban. Az ötödikbon — a megnövekedett létszám miatt — három párhuza­mos osztályt Indítottak. Mernye Méretei ellenére is diáklépté­kű maradt az iskola. Az étke­zőt gyerekzsivaj töltötte be, ottjártunkkor épp ebédeltek. Zöldségleves és rántott hús volt a menü. Jó étvággyal et­tek, s az igazgatónőnek min­denkihez volt egy-két kedves szava. Csizmadiáné Tóth Éva ugyanis fontosnak tartja a közvetlen kapcsolatot. A gye­rekek nevelése nem csupán abból áll, hogy megtanítják számolni és olvasni. Az isko­la vezetője azt mondta: nincs éhező gyerekük, mindenkire Akiknek hiányzik az odafigyelnek. A diákok nagy része menzán eszik. Azt akar­ják, hogy az összes ide járó jól érezze magát iskolánkban. — Fontos, hogy a falusi is­kolában tanulók megállják a helyüket — mondta az igazga­tó. — Fel kell készíteni őket az életre, s ehhez minden segít­séget igyekszünk megadni. Nyelvet tanulnak, számító­géppel ismerkednek. Enélkül aligha boldogul bárki. Az 1-8 osztályos intéz­ményben most 294 gyerek jár. Á helybeliek mellett som­odon, szentgáloskéri, somo- gygeszti, polányi és mernyeszentmiklósi is. Az is­kola minden fillér kiadásra ügyel, ám lehetőségeihez mérten mindent beszerez­nek, ami a munkához nélkü­lözhetetlen. Ebben partner az önkormányzat és a polgár­i meseszó mester, aki mindvégig szem előtt tartotta az intézmény ér­dekeit. A számítástechnikai berendezések nagy része cse­rére érett. Az egyik vágyuk, hogy mihamarabb újabb tí­pust állítsanak munkába. Foglalkoznak táncoktatás­sal is, ami az alapfeladaton túl a társas érintkezés és az il­lemszabályok elsajátításában is segít. A gyerekeket 25 pe­dagógus tanítja; átlagéletko­ruk negyven év körüli. Mernyén úgy tartják: a szak­mai megújulásért tenni kell, a korábban megszerzett képe­sítést érdemes bővíteni. Most ketten — köztük az igazgató — tanulnak; az egyik informa­tikus tanárnak készül, a má­sik közoktatás vezetői szakon a budapesti műszaki egyete­men szerzi meg az újabb oklevelet. Harsányi Miklós Drámajáték elsőben A somogygasztl általános Iskola pedagógusai a Nemzeti Alaptanterv beve­zetése előtt Is fontosnak tartották, hogy mesedra- matlzálással Irányítsák a figyelmet az Irodalomra. SOMOGYGESZTI Nyíri Imre, az intézmény fia­tal igazgatója azt tartja: a drá­majáték megkönnyíti a szó­beli kifejezést, a kommuniká­ciót. Ezért építették be peda­gógiai programjukba is. Rég­óta tartják a kapcsolatot a so­mogyi irodalmi színpadosok­kal. Legutóbb Somogygeszti volt a kis iskolák diákszínját­szó fesztiváljának a házigaz­dája. Az 1-3, 2-4 bontású is­kolában már az első osztály­ban megismerkednek a gye­rekek a drámajáték alapjaival. Ez a beszoktatást is meg­könnyíti. Nyíri Imre magyart tanít. Óráit meserészletekkel színesíti, sok játékos foglal­kozást tart. A lurkók ámulat­tal figyelik. Főleg a hátrányos helyzetű gyerekeket köti le a meseszó, akiknek odahaza esténként egyik szülője sem ül az ágya szélére, hogy tün­dérekről, királyfiakról, ma­nókról meséljen; a jó és a go­nosz küzdelméről, az igazság győzelméről. A hangulatos órákon ké­sőbb bábokkal keltik életre a mesefigurákat. (Lőrincz) Művésztelepet, néprajzi kiállítást terveznek Festőművész díszpolgár A mezőcsokonyal testület az első díszpolgári címet Kertész Sándornak ado­mányozta. A kaposvári festőművész a hét végén, az Iskolának ajándékozott alkotásainak avató ünnep­ségén vette át a kitünte­tést Mezőcsokonya Az iskola aulájában kapott helyet az a 7,5x1,2 méteres, öt részletből álló festmény, melyet Kertész Sándor a Mezőcsokonyán töltött évek emlékére adományozott a Gyöngyösiné Szabó Judit igazgató vezette intézmény­nek. Feleségével pályakezdő pedagógusként 1965-től 14 éven át tanított a településen, a nagyméretű alkotás az eb­ben az időszakban készült gyermekrajzok világában született. A műveket dr. Gye- nesei István, a Somogyért el­nöke avatta föl. A Táncsics gimnáziumból néhány napja nyugdíjba vonult alkotó emellett 12 grafikával alapoz­ta meg azt a mezőcsokonyai állandó tárlatot, amely a falu tulajdona lesz, s az iskolaga­lériában látható. Decsi József polgármester tervei között szerepel, hogy a jövő évben hagyományterem­tő szándékkal - a díszpolgár szakmai vezetésével - mű­vésztelepet szerveznek. Az amatőr alkotók és művészek munkái a mezőcsokonyai gyűjteményt gyarapítanák. Ugyancsak a tervek között szerepel egy állandó néprajzi kiállítás megrendezése. B. T. Keze nyomán tovább él és nemesedik a fa A könnycsepplevél a kedvence Több mint harminc éve él Szentgáloskéren, s most, nyugdíjasként még gyak­rabban kézbe fogja a fara­gókést SZENTGÁLOSKÉR Varga Károly honvéd fő­törzszászlós az idén is meg­fordult már az alkotótelepe­ken; az ősszel Mélykútra ké­szül, hogy társaival a régi-új motívumkincsről, formavilág­ról, a tovább élő fáról értekez­zen. A somogyi könnycsepp­levél a kedvence és a virágok, az indák, amelyeket szívesen alkalmaz a míves használati és dísztárgyakon. A pásztor­faragáson kívül a rozetta-ké- szítést, valamint a kopjafa-fa­ragást Törő György szekszárdi népi iparművésztől tanulta meg. A természetszeretetet kis korából hozta, s az állatfi­gurák faragványokon, reliefe­ken is megjelennek, ám - mint mondta - az anatómiai ismereteket tovább kell gya­rapítania. Varga Károly Csokonyavi- sontáról települt át, s egy élet­mű kiállításra készül. Azt ter­vezi: farag egy emlékfát gye­rekkora kedves falujának. Szentgáloskéren az I—II. vi­lágháborús emlékmű őrzi ke­ze nyomát, de szeretné to­vább szépíteni a falut - dísz­padokkal, utcatáblákkal. Fa­ragott egy totemoszlopot is - ez most a kertjében áll Varga Károly fafaragó fotó: kovács amelynek ihletője gróf Szé­chenyi Zsigmond: Alaszká­ban vadásztam című kötete volt. Úgy érzi: a több mint har­minc év - amely Szent- gáloskérhez köti - lokálpatri­ótává tette, de fájlalja, hogy a fiatalok nem a falut választ­ják.- Hiányzik a könyvtár, az énekkar is megszűnt - mond­ta. - Örülök, hogy újra van is­kolája Szentgáloskérnek, így az értelmiség is kötődik a községhez. A fafaragó most szervezi a nyugdíjasklubot, mert - mint megjegyezte - egy falunak a fiatalokért és az idősebbekért egyaránt tennie kell. Lőrincz Sándor Jobb árban bíznak a gazdák Tárolóban a tritikálé Két-három környékbeli gazda terményét la Hérá­it ázi Péter szent­gáloskéri mezőgazdasá­gi magántermelő tároló­jában helyezik el. SZENTGÁLOSKÉR Az egyik tárolóban — ami nemrég készült el — 120 tonna tritikálé vár vevőre. A másik 300 tonna áru befo­gadására alkalmas épít­mény falai is állnak már, csak a tető hiányzik. Hárs- házi Péter szerint a mező- gazdaságban is csak fokoza­tos fejlesztéssel lehet talpon maradni. A nagy cégek fej­lődését ez éppúgy befolyá­solja, mint a kistermelőkét. Emiatt döntöttek a tároló­építés mellett. A megter­melt árut így biztonságban tudják akkor is, ha alig van iránta kereslet. Az építkezés mellett javá­ban készülnek a közelgő kukorica betakarításra: a mintegy 50 hektáron várha­tóan nyolc tonnás hozamot érnek el hektáronként. Az áru egy részét felajánlották állami felvásárlásra, a többi­re vevőt keresnek. — Ha a remélt áron nem tudjuk eladni a tengerit, be­tároljuk. A raktárban van még elég hely — tette hozzá Hársházi Péter. (Harsányi) Rendeletet legföljebb jövőre alkotnak a testületek Nem támogatják az adósokat Nem alkot rendeletet a közmű-, illetve az építési kölcsön-tartozás támoga­tásáról Felsőmocsolád és Szentgáloskér képviselő­testülete. Mint ismeretes, máig kellett volna ezt megtenni ott, ahol átvál­lalják a fölhalmozódott tartozás 30 százalékának kiegyenlítését. Felsőmocsolád, Szentgáloskér Képviselőtestületi ülésen teg­nap erősítette meg szándékát a felsőmocsoládi testület: nem fizet az ismeretlen adósoknak. Azt ugyanis, hogy kik tartoz­nak, csak a rendelet megalko­tása után közölné a pénzinté­zet. Csernyák Lajos polgár- mester mindössze annyit tud: csak az OTP-nek 3 millió fölöt­ti összeggel tartoznak az érin­tett családok. Ebből egymilliót kellene állniuk. Forráshiány miatt 1998-ban 10 millió 300 ezret, idén 11 millió forintot igényeltek az önhikis pályáza­ton. Ekkora forráshiány mel­lett tervezni sem tudják az adósságok átvállalását. A köz­műtartozás mértékéről sincs ismeretük, de a polgármester szerint ez nem lehet sok, mert például a Dédász, három hó­nap tartozás után kikapcsolja az áramot. Két áram nélkül maradt családot, egyedi elbírá­lás alapján 20 ezer forinttal tá­mogattak. Ezt az utat kívánják járni jövőre is; konkrét eset­ben lakásfelújításra, lakás- fenntartásra adnak támoga­tást, kamatmentes kölcsönt. Közel kétmillió forinttal ter­helné meg a szentgáloskériek 30 millió forintos költségve­tését, ha átvállalnák a jelzett 10-12 család OTP-hitel kamat- tartozásainak arányos részét. A közműtartozásokról pedig nekik sincs még tudomásuk. — A költségvetésbe nem ter­vezhettük be, ezért vagy az is­kolától vagy a körjegyzőségen dolgozók béréből kellene el­venni ezt az összeget — mond­ta Hild József polgármester. — Évente 300-500 ezer forintot szánunk a szociális gondok enyhítésére. Több mint 130 diákunknak nem tudnánk át­vállalni a beiskolázási terheit, ha a pénzt nem a megszorult családok segítésére fordíta­nánk. Jövőre — a nehézségek ellenére — egy bizonyos ösz- szeget a költségvetésbe is ter­vezünk, s hozzájárulunk a rá­szorulók tartozásának ki- egyenlítéséhez. Megalkotjuk a rendeletet, mert akkor már ne­vesítve lesznek az adósok, s tudjuk kis szorul rá leginkább a segítségre. Várnai Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom