Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-18 / 219. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. szeptember 18., péntek Megyei körkép 3 Polgármesteri javaslatok a Máv menetrendhez Tolvajriasztó ítéletek Összefogás a vasútért A Máv egyezteti menet­rendjét a balatoni polgár mesterekkel. A rendőr­séggel és az ügyészséggel keményen fellépnek a köz­lekedés biztonságát ve­szélyeztető tolvajok ellen. Balatonboglár A Máv két találkozót is Szer­vezett tegnap a Vasutas üdü­lőben. A megyei rendőr-fő­kapitányságok közlekedési osztályvezetőivel és az ügyészekkel a vasúton léte­sítményeken és berendezé­seken elkövetett erőszakos cselekmények megfékezésé­ről tanácskoztak. A balatoni polgármesterekkel a készülő menetrendet egyeztették. A Máv szakemberei sze­rint ezeket a vasúti bűncse­lekményeket a közlekedés biztonsága elleni bűncse­lekménynek kell minősíteni. Ez súlyosabb büntetést von maga után. A lopások, rongá­lások ugyanis nőnek, de ke­vés az elfogott bűnöző. Dr. Gál József legfőbb ügyészségi főtanácsos a So­mogyi Hírlap kérdésére el­mondta, hogy kétéve készül felmérés a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok gyakorlatáról a vasút sérel­mére elkövetett bűncselek­mények ügyében. Eszerint javul a felderítés eszköztára. A vasút és a rendőrség meg­állapodása nyomán amint a vasúti berendezések hibát je­leznek, hívják a rendőröket, így már sikerült tetten érni. színesfém tolvajokat. Vád­emelésére viszont a bírósá­gok példamutatóan szigorú ítéletet hoznak. A vasút, menetrendjének összeállításában az európai gyakorlatot követi. A követ­kező hónapokban több egyeztetésen dől el a vona­tok indítása az új menet­rendben, mondta Fehér László a vezérigazgatóság személyszállítási szakigazga­tóságának vezetője. Francsics Zoltán fonyódi polgármester szerint megnőtt a vasút sze­repe a nyári balatoni szezon­ban a túlzsúfolt közutak mi­att. Lombár Gábor fenyvesi polgármester a kisvasút fel­újításának folytatását szor­galmazta. Dr. Balázs Árpád siófoki polgármester el­mondta, hogy a szállodák ét­termek kedvezmény-csoma­gokkal vonzzák a hazai ven­dégeket. Ebben részt vehetne a MÁV is. Gazda János heré­nyi polgármester azt kérte több vonat álljon meg a köz­ségben, mert sokan utaznak oda az ország távoli tájairól. Dr. Karabinszky Gyula szán- tódi polgármester kifogásolta, hogy a vasútállomásukon még mindig Kőröshegy meg­álló szerepel, de onnan csak gyalog lehet továbbmenni. Sós Zoltán bogiári polgármes­ter a nosztalgia vonatok nyári indítását javasolta. G. M. A MÁV nem akar vasútvona­lakat megszüntetni, viszont ráfizetésesen se szeretne működni. Éppen ezért az önkormányzatokkal közö­sen keresi a megoldásokat. PÉCS Két évvel ezelőtt, amikor hírek terjedtek el arról, hogy ismét vasútvonalakat akarnak meg­szüntetni Magyarországon, a hatvani polgármester kezde­ményezésére életre hívták a Vasutas Települések Szövetsé­gét, hogy a leginkább érintett önkormányzatok együttesen hallathassák szavukat. A szer­vezetnek azóta tagja lett több Barcs, Somogyszob és Zákány önkormányzata is. Hogy a MÁV és az önkormányzatok tudnak együtt dolgozni, azt bi­zonyítja Barcs példája is. Dr. Bencze Lajos, Barcs jegyzője mondta, hogy a város 12 millió forinttal segítette a vasutat az ottani állomás rekonstrukció­jában. A Máv vezetői azt java­solják, hogy keressenek közös megoldást a mellékvonalak üzemeltetésére. így a vasút vesztesége mérsékelhető, és a vonatok is tovább járhatnak. Szeptember 23-án Gyomron a szövetség közgyűlésén is a legfontosabb napirend a mel­lékvonalak helyzete lesz. A dél­dunántúli javaslat szerint nö­velni kellene a szövetség tag­létszámát, mert minél több ön- kormányzat fog össze a kistér­ségekben, annál előbb találnak megnyugtató megoldást. N. J. Pofozkodó képviselők (Folytatás az 1. oldalról) A körjegyző elmondta, az Al­földről 6-8 éve betelepült kép­viselő korábban is vádaskodott már. Csalással, lopással, a jegyzőkönyvek meghamisítá­sával vádolta a testületet, sze­mélyeskedett, sértegetett, kommunistázott. A nyilvános, ám polgári érdeklődés nélküli ülésen Gömöri Gyula negyed órán át mondta kevés sikert aratott véleményét. Az asztal túloldalán ülő képviselőtársa, ifj. Zsoldos József megelégelte a dolgot, felpattant és rátámadt - a szomszédja szerint erős pá­linkaszagot árasztó - 50-és éve­iben járó, leszázalékolt Gömö- rire. - Szó szót követett - mondja a polgármester -, sza­bályos adok-kapok alakult ki az asztal körül. Gömöri Gyula vérzett is, tán a szemhéja re­pedhetett föl. A csetepaténak végül is a többiek vetettek véget. A rend­őrséget és - a csordogáló vér láttán - a mentőket is megpró­bálták elérni, ám a telefonok aznap este süketek voltak Dél- Somogynak ebben a csücské­ben. A félórás kényszerszünet után - immár a verekedők nél­kül - folytatta a ciklus utolsó ülését a mintegy 100 lakosú, 14 milliós költségvetésű Porrog- szentpál testületé. A körjegyző - aki egyébként a dulakodás láttán kénytelen volt kimenekülni a teremből - tegnap tájékoztatta a képvise­lőkhöz méltatlan esetről a köz- igazgatási hivatalt. Dr. Németh Jenő hivatalvezető kérdé­sünkre elmondta, az esetleges büntetőjogi, polgári jogi eljárás kezdeményezéséről az érintet­teknek maguknak kell dönteni. A közigazgatási hivatal azt vizsgálja majd, vitathatő-e az önkormányzat működésének törvényessége, és történt-e a közrend elleni vétség? B. T. Siotour-privatizáció: a kecske és a káposzta esete Eladó is meg nem is Lisztérzékeny exportpiac (Folytatás az 1. oldalról) A jelenlegi helyzet a termelők mellett a kereskedelmi társa­ságokat is komoly dilemma elé állítja. Úgy tervezték, hogy mintegy 100 ezer tonna búzát exportálnak, ám ennek alig tizedét sikerült eladni. Szakértők nem fűznek ahhoz sok reményt, hogy rövid időn belül ennél lényegesen töb­bet értékesítenek. Gondot okozott a minőség, ami to­vább szűkítette a piaci lehe­tőségeket. A fuzáriumos ter­mék őrlésre éppúgy alkalmat­lan, mint takarmányozási célra. A gondokat súlyosbítja, hogy a búza-ügy után vésze­sen ketyeg a kukorica­bomba. Országosan és a dél­dunántúli régióban egyaránt rekordtermés lesz. A rész­vénytársaság ' csaknem 100 ezer tonna kukoricát vásárolt meg a több mint 80 kis- és nagytermelőtől. — Úgy gondolom, hogy a közeli hetekben nem javul számottevően az értékesítési lehetőség — mondta a vezér- igazgató. Hozzátette: egyedül a külföldi eladás hozhat ked­vező megoldást, ám ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő mértékű exporttámogatás. Csak ez vezetheti le a piaci feszültséget. A helyzetet súlyosbítja, hogy külföldön is jó termést várnak, és a felmerülő költsé­gek rontják a piaci esélyeket. A magyar kukorica rijekai ki­kötőben, hajóba rakva ton­nánként mintegy 80 dollár. A pénzügyi nehézségek mellett gondot jelent az is, hogy a külföldre ajánlott áruban fel­tűnően magas a törtszem-tar- talom. Hogy némi esély le­gyen az eladásra, elengedhe­tetlen a minőség javítása, amit megfelelő szárítási tech­nológia alkalmazásával lehet elérni. Persze ez is pénzbe kerülne... (Harsányi) (Folytatás az 1. oldalról) A Siotour 1992-ben alakult át részvénytársasággá. Rövidesen a tulajdonos megyei önkor­mányzat a cég ingatlanainak helyet adó 18 településnek összesen 180 millió forint ér­tékű részvényt juttatott. Ezek az önkormányzatok azonban értékesítették részvényeiket, mégpedig anélkül — mint azt Gruber Attila az rt. felügyelő bizottságának elnöke elmondta — hogy azt akár a megyével akár egymással egyeztették volna. így aztán a cég soron következő közgyűlésén az immár 35 százalékos tulajdo­nossá előlépett Interlines kft képviselője is megjelenhetett. Jelenleg tehát ez a tulajdoni helyzet, aminek megváltozta­tását nem csak a megyei ön- kormányzat gazdasági hely­zete, de a Siotour fejlesztési kényszere is indokolná. Dr. Kovács Miklós elnök-vezér­igazgató elmondta: az elmúlt években azzal, hogy nem fizet­tek osztalékot, és néhány ingat­lant értékesítettek megerősö­dött a cég, ám hogy megállja a helyét a valós piaci körülmé­nyek között, több fejlesztésre fordítható pénzre lenne szük­sége. Ezt pedig legegyszerűb­ben egy tőkeerős új tulajdonos biztosíthatná. — A megye érdeke is az, hogy szakmai befektető vegye meg a Siotourt — mondta dr. Kolber István. — A társaság így fejlődhetne, és a települések­nek nem esnének el attól a be­vételtől, amit a náluk működő egységek jelentenek. Ez egyébként az átalakulás óta több mint 750 millió forint, amit idegenforgalmi adó és he­lyi adó formájában fizetett be a Siotour. Éppen ezért egy két­fordulós pályázat kiírásáról döntöttünk. Első lépésben a pá­lyázók egy szakmai szűrőn mennének át, megismernénk a terveiket, valamint az árajánla­tukat. Akik megfelelnek a felté­teleknek, azok közt második lépésként egy nyilvános licit­tárgyalásra kerülne sor, majd a kialakult végleges árat szakér­tők véleményeznék, és csak ezután döntene a közgyűlés az eladásról. Az óvatosságra van is oka a tulajdonosnak hiszen hatalmas értékről van szó. Ráadásul az ingatlanok többsége belterüle­ten van, vagyis az új tulajdonos a céget szétdarabolva, egyen­ként akár külföldieknek is ér­tékesítheti. Mivel manapság igen sok külföldi keres balatoni ingatlant, rövid távon ez sokkal kifizetődőbb üzlet lenne. Az ügyet bonyolítja, hogy az ön- kormányzat stratégiájával amúgy egyet nem értő Interli­nes kft is jelezte: vevő lenne a részvénycsomagra, sőt, a rész­vényeiket eladó önkormányza­tok közül is több jelezte vásár­lási szándékát. A többségi tu­lajdonos mindenesetre tesz egy kísérletet az eladásra, hogy a vételárat befektetve az önkor­mányzat is rendszeresen pénzhez jusson, de a Siotour is megmaradjon. Mindenesetre fenntartja magának a jogot, hogy a pályázati procedúra vé­gén úgy dönthessen: nincs győztes... Varga Ottó HÍREK Vízözön Csurgón A kitartó esőzés jelentős gondot oko­zott tegnap Csurgón, ahol a Béke utca öt - egymás mel­letti - házának lakói is jelez­ték, elöntötte épületeiket a víz. A nagy mennyiségű csa­padék kiszivattyúzását a ri­asztott csurgói önkéntes tűz­oltók végezték el, tudtuk meg a megyei parancsnokság ügyeletesétől. Betörtek a tájházba Tol­vajkulccsal mentek be a ka- rádi tájházba ismeretlen tet­tesek; az önkormányzat a tabi rendőrőrsön tett feljelen­tést. Régi faliórát, bögréket, keresztet, gyertyatartót, il­letve szentképet loptak el. Az eltulajdonított tárgyak a me­gyei múzeumok igazgatósá­gának tulajdonába tartoztak. A kár értékének a megállapí­tása folyamatban van. Zics vegetál A közel 4 éves munkáról, a kisiskola műkö­désének nehézségeiről tájé­koztatta a lakosságot tegnap közmeghallgatáson Zics pol­gármestere. Feliinger János szólt arról is, hogy fejlesz­tésre, felújításra kevés pénz jutott, csupán a működőké­pesség fenntartására volt le­hetőség. Szó esett a jövő kilá­tásairól is. Orvos-írók Huszonharmadik konferenciáját tartja mától Balatonszárszón a Sport Ho­telben a Magyar Orvos-író Képzőművész Kör. A három­napos rendezvényen tárlat is nyílik, amelyet holnap te­kinthet meg a tárlatlátogató közönség. Olaj a tűzre Kisebb riadal­mat keltett tegnap este 19 óra előtt Kaposváron, hogy a Tesco áruházzal szembeni, Berzsenyi utcai lakóház ab­lakából sűrűn gomolygott a füst. A helyszínre érkező ka­posvári tűzoltók beavatkozá­sára mégsem volt szükség: a gáztűzhelyen felejtett olaj addigra a tulajdonos figyel­mét is felkeltette. Hegyigazdák Kétnapos ren­dezvényt szervez a Csurgói Hegyigazdák Egyesülete. Szeptember 25-26-án első al­kalommal kerül sor a Csurgói Mezőgazdasági Kiállításra és Kirakodóvásárra, amelynek az új közösségi ház ad ott­hont. A kiállításon saját ter­mékeikkel mutatkoznak be a térség és a város gazdái, szakmai előadások, növény- védelmi cég bemutatók lesz­nek. Pénteken 18 órától kerül sor a közgyűlésre, másnap felvonulás, s este szüreti bál várja az érdeklődőket. Többségre tör a Somogyért Bemutatta listás jelöltjeit a civil szervezet A Somogyért Egyesület ön­álló jelölő szervezetként in­dul a megyei önkormányzati választásokon a 10 ezer lé- lekszám alatti és feletti te­lepüléseken egyaránt. A lis­ták élén állókat tegnap saj­tótájékoztatón mutatták be. Kaposvár A civil szervezetet, amely ed­dig több mint 20 ezer ajánló­szelvényt kapott a megye tele­püléseiről, szeptember 14-én vette nyilvántartásba az álta­lános önkormányzati képvi­selő és polgármester-válasz­tásra a területi választási bi­zottság. Dr. Gyenesei István, aki jelentős számú polgármes­teri támogatással lett az egye­sület megyei közgyűlési elnök­jelöltje, elmondta, ettől függet­lenül várják az egyesület - közhasznú társaságokat sújtó diszkriminációra vonatkozó - beadványára az Alkotmánybí­róság döntését. A Somogyért- elnök reményei szerint a 40 tagú megyei közgyűlésben a jelenlegi 25 százalékos ará­nyukat akár többséggé is tehe­tik a választásokat követően. Jelöltjeiket a megyei egészét átfogóan választották, kelle­mes gondként a bőség zavara nehezítette a döntést. A 10 ezer lakos alatti 93 fős listát dr. Gyenesei István vezeti, majd Farkas István tabi és Papszt Lajos lengyeltóti polgármester következik. Berkes László ba- latonföldvári polgármester­ként a Balaton-parti települé­seket, dr. Mohr Tamás se- gesdi polgármester a dél-so­mogyi, dr. Spiegl József, a Zselica Szövetség elnöke a 22 zselici község régióját képvi­seli. A lista első 10 helyén még Németh Lajos kéthelyi, Farkas László vörsi és Végh Gábor kisbajomi polgármester, va­lamint Bálint Lehel (Fonyód) neve szerepel. A 10 ezer lélek- szám fölötti települések 27 fős listát Ormai István nagyatádi polgármester vezeti. Őt követi Juhász János (Siófok), Krup- pai Győző (Marcali), Henger János (Barcs), Humpok József (Marcali). B. T. Bérfagyasztó várakozás A közszféra 16 százalékos emeléssel lenne elégedett 11 százalékos inflációt, 5 százalékos gazdasági nö­vekedést feltételezve 16 százalékos reálbér-növe­kedést kíván 1999-re a közszféra szakszerve­zete. A köztisztviselők 26 ezer forintos illetménya­lapjának befagyasztását aggályosnak tartják. Kaposvár Mindezt tegnap a közalkal­mazotti tanács-választásra készülő szakszervezet me­gyei ülésén mondta a Somo­gyi Hírlap kérdésére Fehér József. Az MKKSZ főtitkára elmondta, reményei szerint a kormány nem csak dekla­rálta a programjában, hogy megbecsült közalkalmazotti és köztisztviselői kar kiala­kítására törekszik, hanem ennek a közeljövőben lát­ható eredményei is lesznek. Szeretnék, ha már 1999-ben minden közalkalmazott és köztisztviselő olyan érzé­kelhető reálkereset-növeke­dést élvezhetne, amire nem volt mód az elmúlt 5-6 év­ben; ellenkezőleg, 40 száza­lékos veszteséget kellett el­szenvedniük. Fehér József a kormány, egy-egy közalkalmazotti ré­tegre koncentráló béreme­lési terveiről elmondta, so­sem mondták, hogy min­denkinek egyszerre kell a jövedelmét emelni. Rámuta­tott azonban: a mai „nyo­morszinthez” közeli bérek esetében azonban a diffe­renciálás veszélyes megosz­tottságot váltana ki. A szak- szervezet aggályosnak tartja azt az elképzelést, ami a köztisztviselői illetményala­pot 26 ezer forinton tervezi befagyasztani. Mindennel együtt azonban bizalommal tekint a bérharcok elé az MKKSZ, mondta a főtitkár. Az MKKSZ főtitkára ezt követően találkozott dr. Kolber Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével is. B. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom