Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-16 / 217. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. szeptember 16., szerda Somogyi tájak 7 Munkára hajtanak A gazda az előkóstoló Száznyolc liter egy főzésből Máder Jenő 58 évesen végezte el a szeszfőző tanfolyamot Máder Jenő kadarkúti pá­linkafőző elsőként épített magánszeszfőzdét a me­gyében 1985-ben. Azóta az a legnagyobb öröme, ha a gazdák elégedetten pakolják kocsiba a kisüs­tit. Kadarkút Egy hónapja tart már a sze­zon, de az éjjel-nappali fő­zésre most térnek át. Az idén vélhetően körtepálin­kából lesz a legtöbb. Már hozzák a vegyes gyümölcsöt is. Megszokott kör jár ide; a Balatontól a Dráváig sok te­lepülésről érkeznek a gaz­dák. A tulajdonos rendszerete- tét dicséri a patikatisztaság. Máder Jenő okkal büszke a főzdére, hiszen ő építette. Korábban — mivel lakatos a tanult szakmája — harminc éven javította a pálinkafőző­berendezéseket. Aztán ked­vet kapott hozzá, és magá­nak is készített egyet, de vál­toztatott a megszokott rend­szeren; két, négyzet alakú tartályt is beiktatott. 58 éve­sen végezte el a szeszfőző tanfolyamot Budapesten. Betegsége miatt nem tudott volna elhelyezkedni a szakmájában. Megtudtuk: a 380 literes üstből volt úgy, hogy 108 li­ter pálinka folyt le, de az is előfordult már — a főzettető nagy szomorúságára -, hogy csak két liter gyűlt össze.- Minden az alapanyagtól függ - magyarázza Máder Jenő. - Nem mindegy, hogy jól összeérett gyümölcsöt, vagy rossz anyagot hoznak- e. Nekem az a boldogság, ha a gazdának nincs elég kan­nája, és pénze, mert olyan sok pálinkája lett.-Ki az előkóstoló? A gazda vagy a főző?- Én mindig a gazdát kíná­lom meg először.- Milyen a jó pálinka?- Nem erős, nem savanyú. Kedves, zamatos ízűnek kell lennie.- Önnek mi a kedvence?- A jó kajszipálinka, de a törkölyből készültet is ked­velem.- Melyik évre a legbüsz­kébb?- Az elsőre, amikor meg­nyitottam a szeszfőzdét. Az igazi pálinkafőző emberek kihalnak. Nemrég hármat is temettek egymás után a fa­luban. Máder Jenőnél vizsgázta­tás is folyt már, és többen megtanulták már a pálinka- főzés alapjait, s talán a pon­tosságot is. Merthogy a mes­ter ebben sem ismer tréfát. Ha ő hét órára kéri a gyü­mölcsöt, akkor azt fel is önti az üstre. — A pálinkát általában nem tartják elegáns italnak, ám az ínyencek kedvelik. Az orvosok is, akik a paraszol- vens betegeik mellett a jó­fajta házipálinkának is örül­nek - mesélte derűsen Máder Jenő. - A borítékot általában jól begyakorlott mozdulat­tal, fakó arccal vagy kény­szermosollyal csúsztatják a zsebükbe, de ha tudják, hogy kisüstit rejt a papír, felcsillan a szemük és kör­besimogatják az üveget. Lőrincz Sándor Több mint húszmillió forint a korszerűsítésre Gázzal indul a fűtési idény — Kőkutat szeretem; szor­galmas, tisztességes em­berek élnek itt. Összetart a falu. A környék egyetlen gondja, hogy kevés a munkahely — mondta Csonka Márton. Kőkút A középkorú férfi falubeli ba­rátaival az útmenti árok tisz­tításával foglalatoskodott. A sötétkék egyenkabáton az állt: Zselici közmunka prog­ram. Bár több munkásnak tisztességes szakmája van, mégsem talál tartós munkát. — Régen a termelőszövet­kezetben dolgoztam, aztán egyik napról a másikra mun­kanélküli lettem, akárcsak a többiek. Családos vagyok, így létkérdés a munka. Sokat ro­hangáltam, de hasztalan. Most ennek a lehetőségnek is örülök, bár nem keresünk sokat. A havi 22 ezer forint gyorsan elfogy a boltban. Jó lenne, ha változna a mostani helyzet. Tartós munka kel­lene. Ha a környéken nincs Ha kell, a kerékpárt is összerakják — Magnózunk, s néha a közeli kocsmában csocsó- zunk. Időnként összejá­runk a haverokkal és el­beszélgetünk — mondta a vótapusztai Ibrix József. VÓTAPUSZTA A környéken nincs túl sok szórakozási lehetőség. A fiata­lok azonban feltalálják magu­kat. Az egyik kedvenc szóra­kozásuk a magnó. A 23 éves férfi sok időt tölt ezzel. Ked­vence a Pokolgép és az Ómen. Koncerten még nem volt, de ha a környékre vetődne a rockcsapat, szívesen elmenne. Akár drótszamáron is, hiszen állás, szívesen járnánk be Kaposvárra is. Ehhez viszont jó buszjárat kell. Olyan, ami kora hajnalban felszedi a munkásokat. Szívesen kelnék négykor, ha tudom, hogy vár a biztos munkahely. Társai egyetértőén bólo­gatnak. Látszik rajtuk: nem félnek a kemény munkától, családjukért dolgoznak. — Gépszerelő, s lakatos a szakmám, megszereztem a hivatásos jogosítványt is — így Orsós János. — Hiába mindhárom, ha egyikre sincs szükség. Orsós Albert 24 éves. A fa­lubeliekhez hasonlóan min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy előre jusson. Azt mondta: szívesen dolgozna több műszakban és a min­dennapos buszozást is vál­lalná. Becsületesen akar megélni, hiszen előbb-utóbb a családalapítás is szóba ke­rül. Csakhogy most erre még nem gondolhat, a soványka keresetből nem lehet asz- szonyt tartani, gyereket ne­velni. Harsányi Miklós szeret bicajozni. Esténként a kocsmában verődik össze a baráti társaság. — A fiatalok nem unatkoz­nak, gyakran szoktak talál­kozni — mondta Laczkó Irén. — A pusztán mindenki ismeri a másikat. Elbeszélgetünk, de az egyetlen szórakozási lehe­tőség továbbra is szinte csak a televízió. Van ahol műholdas adás is fogható. Ez ide hozza a nagyvilágot. Jó egy kicsit ál­modozni, hiszen az itt élők jó része alig mozdul a ki a falu­ból. Persze azért időnként el­jutnak messzebb is. Az egyik fiatalasszony szeme valóság­gal felragyogott, amikor a bu­dapesti kirándulásukról me­sélt. (Harsányi) Már gázkazán ontja a me­leget az idei fűtési sze­zonban a gyöngyöspusztai Magas Cédrus Szociális Otthonban. Az elavult széntüzelésű kazánokat tízmillió forint pályázati összeg segítségével cse­rélték korszerűbbre. Gyöngyöspuszta Fodor János otthonvezetőtöl megtudtuk: a 35 éves radiáto­rok is megérettek már a cse­rére, erre azonban egyelőre nincs forrás. A megyei ön­kormányzathoz nyújtották be megújítási igényüket. Most korszerűsítik az ott­hon vizesblokkjait: a konyhát, mosókonyhát, fürdőket és a mellékhelyiségeket. A Népjó­léti Minisztérium pályázatán 6,5 millió forintot nyertek erre a célra. A megyei önkormány­zat további 4,5 millió forinttal segítette a munkát. Az 1966-ban, gróf Festetics Kristóf kastélyából létreho­zott szociális otthonnak 214 lakója van, s tizenketten vár­nak bebocsáttatásra. A rászo­rulókat a beutaló hatóság, a települési önkormányzatok küldik. A szakosított ellátás hiányosságai miatt több ér­telmi fogyatékost és szenve­délybeteget is gondoznak. A lakók 15-20 százaléka ilyen. Az otthon gazdálkodását segíti, hogy évente több mint száz mázsa sertéshúst állíta­nak elő, ami fedezi a fogyasz­tási szükségletet. A lakók se­gítségével termesztett uborka, paprika és burgonya ugyancsak elég egy évre, s mintegy 20-25 százalékkal javítja az élelmezés minősé­gét. (Várnai) Új eszközöket vásárolnak Csombárd és Patalom ön- kormányzata is nyert azon a pályázaton, melyet a Szociá­lis és Családügyi Miniszté­rium a falugondnokok esz­közfejlesztésére írt ki. Pata­lom 100, Csombárd pedig 180 ezer forintot kapott. Az összeget utánfutóra, mobilte­lefonra és egyéb, a falugond­nok munkáját segítő esz­közre költhetik. Lipótfáról Szigetvárra A lipótfai papírművész alkotó­táborban készült munkákból nyílt kiállítás Szigetváron a Zrínyi vár dzsámijában. A ti­zenkilenc alkotó műveiből rendezett tárlat szeptember 21-ig látogatható. Támogatott hallgatók Öt­ven pályázat érkezett a Dombóvár Fiatal Értelmisé­géért Alapítvány Kuratóriu­mához. A felsőoktatási in­tézményekben tanuló hallga­tókat támogató alapítvány az eddigi 12 helyett 20 főisko­lásnak és egyetemistának ad ösztöndíjat. Jelképek Elkészültek Csombárd jelképei; a címer és a zászló, amelyet szomba­ton avatnak a Hősök szobrá­nál, és a helybeli nyugdíjas klub tagjai is énekelnek majd. Eladták a kukoricát A ma­gyaratádi Barátság mezőgaz­dasági szövetkezet kétezer tonna kukorica eladásáról ál­lapodott meg a régió egyik felvásárlójával. Az árut ton­nánként 13 ezer forintot ad­ták el. A tengerit 400 hektá­ron termesztik, várhatóan a hónap végén kezdik el a be­takarítást. Ezen kívül mint­egy 100 vagonnyi termést ál­lami felvásárlásra ajánlottak fel. Ez utóbbiért tonnánként 16500 forintot kapnak. A cég emellett bérmunkát is vállal, ezt a jövő héten kezdik el. Eközben elvégezték a gépek valamint a szárító ellenőrzé­sét is. Kitárul a világ Közösségi ház készül, formálódik a kisebbségi önkormányzat Esély a romák megélhetéséhez Új tanárok Három új pedagógus kezdte az idei tanévet a csökölyí iskolában. CSÖKÖLY Simon Endréné igazgató elmondta: a kis falvakba lasszóval kell fogni a pe­dagógusokat. A néhány éve tanítók között is van­nak olyanok - főleg a nyelvszakosok -, akik egy fizetőbb állásért elhagyják az iskolát. Az ok: alacsony a bér. Egy kezdő bruttó 33 ezer forintot kap. Az újak mindig lelkesen jönnek, aztán, amikor látják, hogy minden második gyerek hátrányos helyzetű, a lel­kesedés alábbhagy. Talán a mostaniak nem futamodnak meg. Kétszáztíz mázsa tritikálét aratott hét hektáron a ka­darkút! Roma Egyesület. Tompa Lászlóné szervezé­sében idén 13-13 család vett részt az Autonómia Alapítvány támogatta két földprogramban. Az ugyancsak hét hektáron termett kukorica a rossz időjárás miatt azonban még lábon áll. Kadarkút Mintegy 300 roma életlehető­ségei javulnak a négy éve szerveződött Roma Egyesület gondoskodása révén. A prog­ramok életképessége jórészt egy nagyon agilis, társaiért fe­lelősséget érző asszony, Tompa Lászlóné érdeme. A kétgyermekes családanya, az egyesület vezetőjeként egye­dül vállalta föl a szervezést. Igyekezetét siker koronázta: az Autonómia Alapítvány nyújtotta összegből mindany- nyiszor vissza tudta fizetni a családoknak juttatott kamat­mentes hitelt. Egyet azonban ő sem ért el: azt, hogy a roma családok rászokjanak a mun­kára. Ha azt akarta, hogy a termőföld fele ne maradjon műveletlen, magánemberek szolgáltatását vette igénybe. Csak a kukoricabetakarításnál remél némi önerőt a program­ban részt vevő családoktól. Előrelépést jelent azonban, hogy a termést haszonállatok nevelésére használják: szár­nyasokat, sertéseket gondoz­nak, mely biztosítja a napi be­tevőt. Tompa Lászlóné elmondta: a tritikáléból 16 mázsa jutott egy családnak és mindegyik kapott még száz bálát is. Az alapítványtól nyert 556 ezer forintból 141 ezer kamatmen­tes hitel volt. Családonként 11 ezer forintot kellett visszafi­zetni október 31-ig. A részlet­fizetés* kedvezménnyel azon­ban már augusztusban össze­jött a pénz. A hét hektár kukoricára adott 450 ezer forint alapítvá­nyi pénzből 112 ezer forint a kamatmentes hitel, melyet — reményei szerint — a jövő héten postázhat. A szedést a mostoha időjárás gátolja, az ígéretes termést a vadkár gyöngítette. Új lehetőség a láthatáron a sertéshizlalási program. A Ci­gányokért Közalapítványhoz benyújtott pályázattól egymil­lió forintot remélnek. Ebben a programban fizetni sem kell a romáknak. Ötven darab süldőt kapnának, s tíz család egyen­ként öt nevelését vállalná az elszállításig. Hármat közülük elvinnének, kettőt pedig meg­hagynának a családoknak. Az állatokat előreláthatóan októ­,bv Ugyancsak a Cigányokért Közalapítvány támogatásával készülne el a cigány közösségi ház. Az önkormányzat ehhez fölajánlotta a fölújított volt áfész irodaház egy részét. A berendezésre 450 ezer forint pályázati pénzt várnak, melyet az önkormányzat további 50 ezer forinttal egészít ki. Tompa Lászlóné abban is bízik, hogy a kisebbségi ön- kormányzati választásokon induló Roma Egyesület elnyeri a kadarkúti cigányok támoga­tását. Létrejöttével megnőné­nek az esélyeik, lehetősé­geik. Várnai Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom