Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-02 / 205. szám

SOMOGYI HÍRLAP Világtükör 1998. szeptember 2., szerda Hírek Kampányt indít a Jörg Hai­der vezette Osztrák Szabad­ságpárt (FPÖ) burgenlandi szervezete szeptember köze­pén az Európai Unió bővítése ellen - jelentette be Wolfgang Rauter, az ellenzéki párt tar­tományi elnöke. Radikális törvényszigorító javaslatcsomagról tárgyal mától az északír terrorhul­lám megfékezésére a brit és az ír parlament. A tervezet el­fogadása esetén otthonuk, kocsijuk, pénzük elkobzá­sára számíthatnak az illegális szervezetek tagjai. Keményebb gerillaháborút helyezett kilátásba a Koszo­vói Felszabadítási Hadsereg. A szervezet az utóbbi időben kénytelen volt taktikát vál­toztatni, de az újból alkalma­zandó harcmodor sokkal sú­lyosabb következményekkel jár majd, mint a frontháború - jelezte tegnap Adem De- maci, az UCK politikai képvi­selője. Hadgyakorlatot kezdtek iráni alakulatok az afgán ha­tár közelében. A mindeddig példátlan méretűnek minősí­tett demonstráció csak olaj a tűzre, hiszen a feszültség egyre növekszik Teherán és az Afganisztán között. Magyar tizenévessel fajta- lankodott egy holland pár, akiket a kelet-hollandiai Gel­derland tartomány rendőr­sége a hét végén tartóztatott le. A 37 éves férfi és 31 éves barátnője mauriki otthoná­ban rendszeresen nyaraltak külföldi gyermekek, akiket szexuálisan zaklattak. A férfi összesen tíz esetben ismerte be pedofil cselekedeteit, ame­lyekről a barátnője is tudott. Ausztria kevesebb menekültet fogadna BÉCS Az osztrák belügyminiszté­rium a menekültek befogadá­sára vonatkozó genfi egyez­mények megváltoztatását java­solja az Európai Uniónak. Bécs arra akarja rávenni a közössé­get, hogy tagállamai ne tartsák magukat a genfi konvencióhoz, amely kötelezővé teszi az ül­dözött emberek befogadását. Ausztria egyúttal azt is köve­teli, hogy a társult országok is igazítsák hozzá határellenőr­zésüket a schengeni megálla­podáshoz tartozó országok szigorú rendszeréhez. Hazánkra és Lengyelországra a világhoz hasonlóan hat az orosz válság Kapcsolataink új alapokon Magyar középiskola nyílt meg Varsóban fotó: feb/reuters Hivatalos munkalátoga­tást kezdett kedden a len­gyel fővárosban Martonyi János külügyminiszter, aki hétfő este érkezett Var­sóba Bronislaw Geremek meghívására. Varsó A magyar diplomácia veze­tője részt vett a Kossuth Lajos nevét viselő magyar tagoza­tos varsói középiskola tanév­nyitó ünnepségén. Köszöntő­jében Martonyi János fel­idézte a közös történelmi em­lékeken és sorsközösségen alapuló, hagyományosan jó magyar-lengyel kapcsolato­kat, majd hangsúlyozta, hogy a két ország jövője is hason­lónak ígérkezik: együtt lesz­nek egy remélhetően boldog közösség, az Európai Unió tagjai. A hivatalos program kere­tében a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, a régióbeli hely­zetről és nemzetközi kérdé­sekről tárgyalt a két külügy­miniszter. A Bronislaw Gere- mekkel folytatott tárgyalásai után a magyar politikus hangsúlyozta, hogy partneré­vel rendkívül szoros együtt­működésről és a találkozók új formáinak bevezetéséről ál­lapodtak meg. Ezek között szerepel a magyar-lengyel kapcsolatokban is meghono­sítandó úgynevezett „kettő plusz kettes formula”, ami a külügyi és védelmi miniszte­rek rendszeres tapasztalat- cseréjét jelenti. A két miniszter megvitatta az oroszországi helyzetet is. Martonyi János hangsú­lyozta: „Szeretnénk, ha az egész világ tudomásul venné, hogy Magyarország és Len­gyelország nyugati ország, gazdaságuk a nyugati gazda­sági rendszerhez kötődik és attól elválaszthatatlan, az Oroszországgal folytatott ke­reskedelmük aránya pedig nem haladja meg lényegesen a nyugat-európai átlagot.” „A gazdasági ésszerűséget követve az orosz válságnak nem lehet lényeges hatása ránk nézve. Következményei nem érintik erősebben orszá­gainkat, mint az egész nem­zetközi közösséget” - hang­súlyozta Geremek. A magyar-lengyel gazda­sági kapcsolatokban feszült­séget okozó gabonavitáról a két külügyminiszter elis­merte, hogy a megállapodás szándéka a legfontosabb, va­lamint az, hogy kereskedelmi viták soha ne okozzanak poli­tikai feszültséget. A két szuperhatalom a világ dolgairól Az Állami Duma hétfőn várhatóan ismét elutasítja Csemomirgyin jelölését B ili Clinton kedden közép európai idő szerint a kora reggeli órákban meg­érkezett Moszkvába, az újabb orosz-amerikai csúcstalálkozó színhelyére. Az amerikai elnököt és fe­leségét, Hillaryt a vnukovói kormányrepülőtéren Viktor Csemomirgyin kijelölt orosz miniszterelnök fogadta. Moszkva Borisz Jelcin orosz államfő a délelőtt folyamán háromórás munkamegbeszélést folytatott vendégével, Bili Clintonnal. Jelcin kedd reggel - amikor a csúcs előtt a tanévnyitó alkal­mából felkeresett egy moszk­vai iskolát - rendkívül kedve­zően ítélte meg az orosz-ame­rikai kapcsolatokat és fejleszté­sük lehetőségeit. „Nagyon jól ismerjük egymást Clintonnal, barátok vagyunk” - jelentette ki az orosz államfő. Szergej Jasztrzsembszkij el­nöki szóvivő szerint az első munkatalálkozón elsősorban az oroszországi gazdasági Barátok, ha találkoznak helyzetet vitatták meg. Szóba került a nemzetközi terroriz­mus problémája, továbbá az iráni és az iraki helyzet, a bio­lógiai fegyverek betiltása és a szétszerelt atomfegyverekből kikerülő plutónium polgári cé­lokra való hasznosítása is. Moszkva szorgalmazza, hogy az amerikaiak nagyobb befek­tetésekkel segítsék az orosz gazdaságot. Az amerikai elnök a nap fo­lyamán koszorút helyezett el a Sándor-kertben, az Ismeretlen Katona sírjánál. Délután egy moszkvai iskolában köszön­tötte a tanévkezdés alkalmából az orosz diákokat, és beszédet mondott a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Egye­temén. Meglátogatta a moszk­vai világháborús emlékműnél most épült új zsinagógát, a vészkorszak emléktemplomát is. Este az orosz elnök díszva­FOTÓ: FEB/REUTERS csorát adott a tiszteletére. Madeleine Albright ameri­kai külügyminiszter már hét­főn az orosz fővárosba érke­zett, s még aznap megkezdte konzultációit Jevgenyij Pri­makov ügyvezető külügymi­niszterrel. * Az orosz alsóház szeptember 7-én, hétfőn szavaz ismét Viktor Csemomirgyin minisz­terelnöki jelöléséről - jelen­tette be kedden Moszkvában Gennagyij Szeleznyov, az Ál­lami Duma elnöke. Ezt később egyes frakcióvezetők úgy pon­tosították, hogy csak csütörtö­kön születik végleges döntés a szavazás időpontjáról. Csemomirgyin ügyvezető kormányfő tervei szerint a kulcsminisztériumok, tehát a fegyveres testületeket fel­ügyelő tárcák és a külügymi­nisztérium élén nem várható változás a Kirijenko-kormány összetételéhez képest. Szeleznyov a duma elnöksé­gének üléséről beszámolva kö­zölte: elvetették a kommunis­táknak azt a kezdeményezését, hogy mindaddig ne tűzzenek ki újabb szavazást, amíg az al­kotmánybíróság nem foglal ál­lást arról, joga van-e Jelcin el­nöknek ugyanazt a kormányfő­jelöltet többször is a duma elé terjesztenie. A kommunista frakció három hónappal ezelőtt kérte az alkotmánybíróság ál­lásfoglalását e kérdésben, azt követően, hogy a törvényho­zók háromszor is szavaztak Szergej Kirijenko miniszterel­nöki jelöléséről. Fogytán az elnökök hatalma A duma elnöke úgy véleke­dett, hogy a második szavazá­son is elbukik Csemomirgyin, aki hétfőn mindössze 94 támo­gató voksot kapott, lényegesen kevesebbet, mint tavasszal Ki­rijenko. Szeleznyov ezért újabb egyeztetéseket sürgetett Jelcin elnökkel annak tisztázá­sára, mit is akar elérni az ál­lamfő, „a régi politika folytatá­sát, vagy pedig a gazdaságpoli­tika gyökeres átformálását”. A duma elnöke úgy véleke­dett, hogy a képviselők joggal nyugtalankodnak az államfő makacskodása miatt, hiszen egyértelmű, hogy többes jelö­lésre van szükség a miniszter- elnöki posztra. Emlékeztetett arra, hogy Csemomirgyint is több jelölt közül választotta ki az orosz törvényhozás, amikor 1992 decemberében megsza­vazta miniszterelnöki kineve­zését.- Az orosz kommunisták változatlanul elvetik Viktor Csemomirgyin jelölését, s a diktatúra veszélyére figyelmez­tetnek - jelentette ki Gennagyij Zjuganov, a baloldali többségű Állami Duma kommunista frakciójának vezetője. Szerinte „latin-amerikai forgatóköny­vet” akarnak megvalósítani Csemomirgyin miniszterelnöki kinevezésével, akire azért van szükség, hogy rajta keresztül számolják fel a törvényhozó hatalmat. A tehetetlen Cser- nomirgyint ekkor már egy tá­bornok-kormányzó váltaná fel a hatalomban - utalt Lebegy krasznojarszki kormányzóra a kommunisták vezére. Oszama, az első számú terrorista Az Egyesült Államok titkos ügynökei lázasan keresik a szaúdi származású, Af­ganisztánban élő milliár­dost, aki a nairobi és Dar es Salaam-i gyilkos me­rényletek hátterében áll. Eközben Oszama bin Laden titkos búvóhelyéről nyugod­tan nyilatkozgat. Elmondta, maga sem remélte, hogy a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek elleni rob­bantások ilyen erős „egye­sítő” folyamatot indítanak el az iszlám világban. A moszlimok három vallási irányzata először eltérően ítélte meg a terróristaakció- kat, ám amikor Washington megtorlásként Szudánt és Af­ganisztánt bombázta, Moha­med követői egyöntetűen szembefordultak az Egyesült Államokkal - mondotta bin Laden. Most került nyilvánosságra az az interjú is, amelyet a France Soir még három éve készített az iszlám funda­mentalizmus első számú ve­zetőjével. A beszélgetőpart­ner akkor visszavonta nyilat­kozatát, ám az újság most tel­jes terjedelemben lehozta a cikket. A francia lapból megtudni: Oszama bin Laden karrierje 1980-ban kezdődött, amikor az amerikaiak támogatták az afgánokat a szovjet invázióval szemben. Pakisztánhoz ha­sonlóan Szaúd-Arábia is in­kább vallásháborúként értel­mezte a konfliktust: Moszk­vában az ateizmus terjesztő­jét, míg Washingtonban az „igaz ügy” felkarolóját látta. A rijádi királlyal szoros kapcso­latot ápoló Laden család Oszamát bízta meg, hogy képviselje hazája érdekeit. A fiú a pakisztáni-afgán ha­tárnál ütötte föl tanyáját, és szervezte a Szaúd-Arábiából és más arab országokból ér­kező önkéntesek kiképzését pakisztáni és amerikai kato­natisztek közreműködésével. A fiatalember és elvbarátai „iszlám forradalommá” akar­ták kiszélesíteni a független­ségi háborút, ám rendkívül hamar kiderült: ehhez az Egyesült Államok nem part­ner. Oszama bin Laden szembekerült a szaúdi kor­mányzattal, amely katonai­logisztikai eszközökkel is tá­mogatta Washingtont. Ez kü­lönösen az 1991. évi Öböl­háború idején mutatkozott meg. Felismerve Amerika és Szaúd-Arábia közös céljait, és látva „az iszlám népek szo- rongatottságát az egész vilá­gon”, Oszamában megérlelő­dött az elhatározás: „Nem­csak Afganisztánban kell har­colnom, hanem minden fron­ton a kommunista és a nyu­gati elnyomás ellen.” Ez a fel­fogás azonban éles ellentét­ben állt a szaúdi kormányzat politikájával, ami a milliárdos fiút emigrációba kényszerí­tette. Maga Fahd király pró­bálta győzködni telefonon, s fivéreit is utána küldte szu- dáni rejtekhelyére. A France Soir újságírójának arra a kér­désére: miként képzeli el a jövőt, Oszama azt válaszolta: „Nyílt háború következik, amelyet a végsőkig, a győze­lemig kell folytatni.” Toronyi Attila Szó szerint vett fájdalomdíj Nagy-Britanniában meg­nyerte perét az az asszony, aki az orvosok hibájából kénytelen volt ébren végig­szenvedni saját operációját. June Blacker kissé elkábult ugyan az altatás során, de hi­ába várta, hogy álomba zu­hanjon, amikor kétségbeesve érezte, hogy a szikével már fel is vágták a hasát. Az altató annyira azonban hatott, hogy nem volt képes figyelmeztetni az orvosokat, de a fájdalmat erősen érezte. A családanya kártérítést köve­telve beperelte a kórházat. A bíróság meg is ítélte neki a szó szoros értelmében vett fájda­lomdíjat, mivel állítását bizo­nyította a tény, hogy a műtét alatt szívrohama volt. FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom