Somogyi Hírlap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-09 / 211. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. szeptember 9., szerda Belpolitika 7 Népszerű az öt évre szóló útlevél Szaporodó okmányirodák ÚJ szolgáltatásként or­szágszerte háromszáz okmányiroda nyitását ter­vezi a Belügyminisztérium. Budapest Kapiller Péter, a tárca útlevél főosztályának vezetője el­mondta, hogy a jövőben vár­hatóan mintegy 300 helyen lehet majd kiváltani az új út­leveleket, a személyi igazol­ványt, a forgalmi engedélyt, valamint a jogosítványt. Az új rendszerben az igénylő videokamerával rög­zített arcképét, aláírását szá­mítógép segítségével graví­rozzák majd az okmányokba. Az egy hete hatályba lépett új útlevél-igénylési szabályok ellenére gyakorlatilag nem növekedett a kérelmezők száma - közölte Kapiller Pé­ter. A vártnál sokkal többen kérik azonban az öt évre szóló, 4000 forintos útiok­mányt a tíz évig érvényes, 6000 forintos helyett. Naponta egyébként 3-5 ezer kérelem érkezik, ezek feldolgozása folyamatos, gyorsabb a törvényben elő­írtnál. A főosztályvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a meg­változott jogszabályok miatt az igénylőlapokat személye­sen lehet benyújtani, s a kész okmányokat is személyesen kell átvenni. Erre azért van szükség, mert korábban elő­fordultak visszaélések. Kártérítési eljárás a műsorszolgáltató vezetői ellen Hibázott a kincstár is Az Országos Rádió és Te­levízió Testület keddi ülé­sén arról határozott, hogy szeptember 10-ig gondos­kodik az állami garanciá­val nem rendelkező, vesz­teséges papírok eladásá­ról, amelyek értékvesz­tése pillanatnyilag 130 millió forint - jelentette be a testület elnöke. Révész Tamás Mihály el­mondta: lezárult az a belső vizsgálat, amely feltárta a Műsorszolgáltatási Alap sza­bálytalan befektetéseit. A független igazságügyi könyv- szakértő megállapította: az alap volt és jelenlegi vezetői megsértették a kezelési sza­bályokat, a kincstár pedig mindeközben - úgymond adminisztrációs hiba folytán - megsértette a számlakeze­lés rendjét.- Az alap vezetői nem vet­ték figyelembe azt a testületi határozatot, amely szerint a szabad pénzeszközöket kizá­rólag államilag garantált ér­tékpapírba szabad befektetni - közölték. A testület határozott arról is, hogy a vizsgálati anyagot átadja az illetékes ha­tóságnak, amely eldönti, kez­deményezi-e büntetőeljárás megindítását. Ezzel egy idő­ben az ORTT megindítja a kár­térítési eljárást az alap jelen­legi és volt vezetőivel szem­ben. A Műsorszolgáltatási Alap befektetései nyomán 1997-ben 300 millió, az idén hozzávetőlegesen 500 millió forint kamatnyereség várható. Hétjegyű mobiltelefonszámok szeptember 12-től Egy kilencessel több A Pannon GSM és a Westel 900 mobiltelefon-szolgál­tatók előfizetői együtte­sen már elérték azt a szin­tet, hogy szükségessé vált a telefonszámmezők bőví­tése. A két cég összehan­golt előkészítés után, szeptember 12-én, 0 órától tér át a hétjegyű telefon­számok használatára. BUDAPEST Mint azt Zarándy István, a Westel 900 üzemviteli igaz­gatóhelyettese lapunknak el­mondta: megegyeztek abban is, hogy a meglévő hívószá­mokat egy első jegyként beik­tatott 9-essel bővítik. A telefo­nálóknak a régi, hatjegyű hí­vószámok elé kell kilencest tárcsázniuk. A külföldről kez­deményezett híváskor a 36-20, illetve a 36-30 után is a kilen­cessel kezdődő hétjegyű szá­mot kell tárcsázni. Nem vál­toznak azonban a mobiltele­fonról is hívható háromjegyű közérdekű és segélyhívószá­mok. A mentőket továbbra is a 104-es, a tűzoltókat a 105-ös, a rendőrséget al07-es, a tuda­kozót pedig a 198-as számon lehet elérni. N. Zs. Nyugdíj: viták tüzében Élénk vita követte a miniszterelnök első parlamenti beszámolóját Az egynapos parlamenti ülésről csak kevés képviselő hiányzott FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE (Folytatás az 1. oldalról) A miniszterelnök távollété­ben dr. Harrach Péter szociá­lis és családvédelmi minisz­ter válaszolt. Azt mondta: jó hír, hogy 10,5-11 százalékos infláció mellett lesz jövőre 13-14 százalékos a nyugdíj- emelés. A rossz hír pedig az, hogy 1994-98 között 20 szá­zalékkal csökkent a nyugdí­jak reálértéke. A jövő évre tervezett nyugdíjemelés pe­dig a reálértéket is emelné. Dr. Csákabonyi Balázs vi­szontválaszában a hírt félre­vezetőnek tartotta, mert a nyugdíjemelés rendszere az előző évi nettó bérkiáramlás alapján emeli a következő évben a nyugdíjak mértékét. Az idén 15 százalékos inflá­ció 15 várható. Azt kérte: tartsák be a törvényt. Szita Károly is a nyugdíj- emeléssel kapcsolatban kér­dezett. Azt is elmondta, hogy Kaposváron az elmúlt években egyre több idős ember csak önkormányzati támogatással tudta megvá­sárolni gyógyszerét, kifi­zetni a szolgáltatásokat. Hogy a nyugdíjak vásárlóér­téke megmaradjon, a kapos­vári önkormányzat évente mintegy 100 millió forintot adott idős polgárainak. Azt kérdezte a minisztertől: számíthatnak-e a nyugdíja­sok arra, hogy a kormány programjának megfelelően az inflációt meghaladó mér­tékben emeli jövőre a nyug­díjakat? — Ha az idős emberekről kell gondoskodunk, akkor ugyan világkörüli repülőútra is küldhetjük őket, de sem­mit nem érünk vele — mondta Harrach Péter. — A polgári koalíció kormánya nyugodt, békés, otthonban eltöltött, elégedett öregkort akar biztosítani. Az idei költségvetés a nyugdíjasok szempontjából kedvezőbb lesz mint amit a kormány- programban ígértünk. A nyugdíjak nagyobb arány­ban emelkednek mint az árak. Tehát a nyugdíj min­denképpen többet ér mint az előző években. Nem ez lesz az utolsó nyugdíjemelés a kormányzati ciklusban. A miniszterelnök nevében is megígérem az idős embe­reknek, hogy jövőre a nyug­díjak emelése nemcsak kö­veti majd, hanem meg is ha­ladja az inflációt. Szita Károly viszont vála­szában azt mondta: ha jól ér­tette, akkor a nyugdíjak vá­sárlóértéke nem csökken, mint ahogy az a korábbi négy évben történt. így pél­dául az önkormányzatnak a mintegy 100 millió forintot nem a nyugdíjak értékének megőrzésére kell fordítani. — A 100 millió forintot eb­ben az esetben sem vonjuk el, hanem a nyugdíjasok életszínvonalának emelé­sére fordítjuk — mondta a kaposvári polgármester. Mindezek előtt még Or­bán Viktor miniszterelnök helyzetértékelő felszólalá­sával kezdődött meg az or­szággyűlés őszi ülésszaká­nak első munkanapja. A képviselőcsoportok hozzá­szólása után az országgyű­lési biztosok számoltak be tevékenységükről. A kormány már első in­tézkedéseivel is elősegítette a gazdasági növekedést, s a jövőben is ezt fogja tenni, mégpedig úgy, hogy egy szűk csoport helyett vala­mennyi polgár számára el­érhetővé teszi a gyarapodást - hangsúlyozta a miniszter- elnök. Mint mondta, az egyik legfontosabb feladat az volt, hogy megállítsák a közpénzek elszivárgását. Ennek érdekében átalakítot­ták a társadalombiztosítás vagyonkezelését, új irány­vonalat adtak az APV Rt.- nek és az adóhivatalnak. A Postabank esetében nem csupán további gazdasági károkozást akadályozott meg a kormány - folytatta Orbán Viktor -, hanem azt is tudatta a választópolgárok­kal: megszűnnek azok ki­váltságai, akik eddig fölötte álltak a törvényeknek. A családok támogatása érdekében tett első intézke­dések nyomán a családi pót­lékot és a gyest jövő évtől ál­lampolgári jogon megkapja minden érintett, az állami felsőoktatásban pedig meg­szűnt a tandíj. A gyermekek után januártól adókedvez­mény illeti meg a szülőket. Jövőre csökkentik a munkál­tatói társadalombiztosítási járulékot és - ennél kisebb mértékben - a személyi jö­vedelemadót. A kormány reméli, hogy a több bevallott jövedelem összességében több adó- és tb-bevételt hoz. A lakásépítési kedvet a szo­ciális támogatással és az áfa­visszaigényléssel igyekez­nek növelni. S. Á. Hírek Ügyek a bizottságokban. A párt által tervezett hét vizsgálatból hármat már a szerdai bizottsági üléseken kezdeményezni fognak a Fi- desz-frakció tagjai - közöl­ték tegnap a legnagyobb kormánypárt képviselői. A számvevőszéki bizottságban a Postabank állami tulajdo­nosi felelősségvállalásának ügyét, az egészségügyi bi­zottságban az egészségbiz­tosítási önkormányzat járulékbefizetési nyilvántar­tási rendszerének vizsgála­tát, az alkotmányügyi testü­letben pedig a pártok va­gyongazdálkodásának átvi­lágítását kezdeményezik a honatyák. Az ügyész nem vizsgál. Az ügyészségnek ma nincs joga tényfeltáró vizsgálat lefoly­tatására, és olyan tényeket sem ismer, amelyek ilyet in­dokolnának - derül ki Györ­gyi Kálmán legfőbb ügyész válaszleveléből, amelyet Horn Gyulának, az MSZP volt elnökének küldött az úgynevezett adatgyűjtési ügy kapcsán. Előzetesben. Előzetes le­tartóztatásba helyezték ked­den Rapcsák Annamária 31 éves pedagógust, aki Hajdú- hadházon múlt hét csütör­tökön késsel több kisiskolást és felnőttet megsebesített. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr­főkapitányság előre megfon­toltan, több emberen elköve­tett emberölés kísérletének alapos gyanújával folytat vizsgálatot. A szurkáló pe­dagógus ügyvédje az intéz­kedést megalapozatlannak és törvénysértőnek tartja. Választási együttműködés. A Magyar Demokrata Fórum és a Fidesz várhatóan szep­tember végén írja alá az ön- kormányzati választásokra szóló együttműködési meg­állapodást - közölte az MDF országos elnökségi ülése után Herényi Károly szó­vivő. A demokrata fórum 138 polgármesterjelöltet ál­lít, ezen belül harmincat a tízezer lakos fölötti települé­seken. Főigazgatók megbízatása. Főiskolai főigazgatói megbí­zásokról valamint főiskolai tanári kinevezésekről szóló okiratokat adott át mintegy 80 oktatónak Pokorni Zoltán oktatási miniszter. A most kinevezett tanárok olyan időben kapják meg megbíza­tásukat, amikor nemcsak a felsőoktatás, hanem az or­szág is kihívás előtt áll - mondta a miniszter. Lakásért életjáradék - kész a program Hazánkban egy 1996. évi felmérés szerint 160 ezer olyan hetven év feletti nyugdíjas él, aki csak nagy nehézségek árán tudja fenntartani lakását. Balogh Ivánt, a Magyar Köve­teléskezelési Rt vezérigazga­tóját most megkérdeztük, hol tart ma a „lakásért életjára­dék” program. Balog el­mondta: magával a prog­rammal készen vannak, csak az üzleti számítások pontosí­tása van hátra. A Magyar Kö­veteléskezelési Rt feladata csupán a program kidolgo­zása, a lebonyolítás a Magyar Fejlesztési Bankra vár, ami­nek történetesen új vezetése van. A két hete munkába állt vezérkar pedig egyelőre is­merkedik a részterületekkel. A most elkészült tervezet „munkaközi anyag”, de ha minden simán megy, három hét múlva megköthetik a bankkal a szerződést - tájé­koztatott a vezérigazgató. A tervezet kétféle szerző­déssel számol. Az egyik ver­zióban az alsó életkori határt 65 évben szabnák meg, míg a másikban csak a hetvenedik életévet betöltöttekkel köt­nének szerződést. Az utóbbi esetben lényegesen kevesebb emberről van szó, s kor­mánygarancia sem szüksé­ges. A 65 éves korhatár ese­tén, mivel az élettartam hosz- szabb lenne, csak akkor tud­nák az életjáradék-programot működtetni, ha a kormány garanciát vállalna. Hiszen ebben az esetben a kölcsön kamatköltségei olyan maga­sak lennének, hogy nem jutna járadékra. A bank fogja majd eldönteni, hogy melyik verziót valósítják meg. A dön­tésről azonnal értesítik a köz­véleményt - ígérte Balogh Iván - s elmondják, hol, s mi­kortól lehet jelentkezni. Nem köthető szerződés, ha az illető az előírtnál fiatalabb, vagy a lakásban él még va- lald, vagy értéke nem éri el a 2,5 millió forintot. Ha minden feltétel megvan, a hivatalos ügyek elintézése után - nyomtatványkitöltés, érték- becslés stb. - folyósítható az életjáradék. Attól függően, hogy életjá­radéki vagy örökösödési szerződésről van szó, a lakás értékének 50-55 százalékát fizetnék vissza, a többit a la­kásra, a rendszer működteté­sére, illetve a kamatokra for­dítanák. Örökösödési szerző­dés esetén - amikor a tulaj­donosi jog a nyugdíjasé ma­radna - egy 4 milliós lakásért bruttó 20 ezer forint körüli já­radékot tudnának havonta fo­lyósítani. Életjáradék-kötés­kor az összeg valamivel ki­sebb lenne. A Szonda Ipsos felmérése szerint 10 ezer em­ber kötne szerződést a Ma­gyar Fejlesztési Bankkal. Azért csak vele, mert egy­előre ilyen lehetőséget mások nem kínálnak. H. Gy. Népszerű kisboltok Miközben az áruházak, hipermarketek és szu­permarketek aránya a bolthálózaton belül nem éri el a 10 százalékot, addig a fogyasztási cik­kek forgalmából 45 szá­zalékban részesednek. A GFK Hungária Piackutató Intézet a felmérést 2000 háztartásban végezte el, és ez reprezentálja az összes magyar - 3,8 millió - háztar­tást. A 22 800, napi fogyasz­tási cikkeket árusító bolt mintegy 80 százaléka kis, önálló kereskedés vagy diszkont, ám rájuk a forga­lomnak csupán a 37 száza­léka jut. 1992-ben még a napi fogyasztási cikkeket árusító boltok 10 százaléka adta az összes forgalom 45 százalékát, ma már ehhez a körhöz tartozik a forgalom több mint 70 százaléka. A felmérésből kiderült az is, hogy a vevők legnagyobb mértékben - 59 százalékban - a kisebb vegyesboltokba járnak vásárolni, ám ezek az üzletek a forgalomból ennél jóval kisebb arányban részesednek. Az alacso­nyabb, havi 34 ezer forint­nál kisebb nettó jövede­lemmel rendelkező háztar­tások kevésbé, az 54 001 forint és a 82 000 forint kö­zötti jövedelműek viszont számukhoz képest nagyobb arányban tartoznak a ki­sebb üzletek vevőköréhez. A szupermarketek Buda­pesten a legnépszerűbbek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom