Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

SOMOGYI HÍRLAP 10 Tóti tükör 1998. augusztus 3., hétfő Putendáról a világ A gondos gazda munkájának „zöldsége” fotó: lang Róbert A bácsi gazda szerint aki nem rösteli dolgozni, an­nak van. Hosszú László, amint kilép a fóliasátorból, elégedetten törli meg Iz- zadságcseppektől gyön­gyöző homlokát. Odabent eszement a meleg, vagy 70 fok érleli az emberes töve­ken sütkérező zöldségeket. A büszkeségeit. Már má­jusban megértek neki a szép paprikák. A hácsi magángazdálkodó számára mindennap hétköz­nap, a szabadnapot, szabad­ságot 1982 óta nem ismeri.- Nem panaszkodok. Aki nem rösteli dolgozni, annak van - mondja a gazda, s a régi időkre emlékszik. Gép­kocsivezetőként dolgozott, majd a dunántúli regionális vízmű volt a munkaadója.- Az évek alatt aztán ittra­gadtam. Korábban teheneket tartottam, 36 marhám volt, évi 48 ezer litert termeltem, de amikor a szégyenteljes 18 forintos árra esett literje, fel­hagytam vele - sétál az ólak felé. Ma disznókat tart, öt vemhes koca hordozza jelen­leg a hasznot. Hosszú László Somogyvá- ron született 58 évvel ez­előtt, ma Balatonlelle állandó lakosa, s Hácson él. Fele­sége, a Honvéd üdülő fősza­kácsa és családja lakik a Ba­laton parton. Szelíd vadhá­zasság ez, mondja idézőjel­ben, mosolyogva. A hácsi kis gazdáról (2 hektárt bérel az önkormány­zattól, s van saját megmű­velni valója is búzával, triti- káléval is kukoricával) idő­közben kiderül, hogy kis­gazda. Ahogy említi, még „Józsi bátyánk” is meglepte őt a párt somogyi képviselő­inek társaságában Putendán, igaz, akkor még nem volt a magyar mezőgazdaság első embere.- Bízom ezekben az embe­rekben, hogy fordítanak va­lamit az ország ' sorsán - mondja, s tiszta szívvel drukkol a fiataloknak. - Mi- nékünk már aligha lehet jobbítani, na de az szégyen, hogy a fiatalság ma nem mer gyermeket vállalni. Hallott már ilyet a világ! Hogy ne le­hessen gyermeket szülni an­nak biztos tudatában, hogy tisztességben fel lehet ne­velni! Nem kérem, ezen vál­toztatni kell, és az új kor­mány - bízom benne - tudja, hogyan fogjon hozzá! Fontos volna az országnak. Való igaz. S az is: Hosszú Lászlón nem fog múlni... B. T. Megverték az újságírókat Egy hete tartották Lengyel­tótiban a hagyományos Ja- kab-napi búcsút. Az ilyenkor szokásos bazári forgatag most sem hiányzott, a céllövöldék, körhinták, búcsú- fiaárusok mellett idén do­dzsem is várta közönséget. A forróság ellenére már ebéd után megtelt a sátorváros. Míg a gyerekek pumpolták a szülőket, nagyszülőket, addig a legjobban várt esemény a futballpályán történt. A helyi válogatott tizenegye a magyar újságírók csapatával mérte össze erejét. Az összecsapás a lengyeltóti fiúk fölényes győ­zelmét hozta, a számszerű végeredmény közlésétől szakmai együttérzésből ezút­tal eltekintünk. K. Cs. Árpád-kori gyöngyszem Most vagy soha! - ezt mondták szakemberek Gyugy Árpád-kori klstemp- lomának tatarozási lehe­tőségére. Az országban 30 épület gazdái - köztük a gyugyi önkormányzat és egyház - reménykedhet­nek: a szerencsések kö­zött lesznek.- A napokban ismét megkere­sett bennünket a műemlékhi­vatal, s megtudtuk, az új kor­mányt forrást biztosított a templomok felújítására. Au­gusztus 15-ig pályázhatunk Árpád-kori műemléktemplo­munk felújítására, s a hónap végén már az eredményt is megtudjuk - bizakodott Je­lenka György. Gyugy polgár- mestere szerint jelentős az esélyük. Elmondta, a közel­múltban három bizottság is járt a településen, s egyöntetű véleményük volt, a régió egyik nagy kulturális értékéről van szó, amely - a balatoni idegen- forgalom háttértelepülésén - a környék gyöngyszeme lehet. A pályázatot a dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész ve­zette csapat csakúgy nagyra értékelte, mint a kistérségi te­rületfejlesztési társulás Szűcs László leilei polgármester el­nökletével. Budapestről dr. Őrsy Károly vezetésével érke­zett a műemlékfelügyelőség küldöttsége. Elmondták, Gyugy önkormányzatának az egyházközséggel karöltve kell pályáznia, azért a telepü­lés már felvette a kapcsolatot Gyuriga Károly plébánossal és a püspökséggel. Mozdulatlan az elfekvő-ügy 1,9 milliárdos pályázat a marcali krónikus osztályépítésre A marcali kórház tóti kró­nikus osztályát évek óta szeretné hazatelepíteni a fenntartó önkormányzat. Ez Marcali válláról 20 mil­lió forintos terhet venne le, és Tóti is megnyugod­hatna: a kastélyhoz meg­felelő funkciót találhat. A döntés - és az 1,9 milli­árd címzett támogatás - az állam kezében van. Dr. Sütő László marcali pol­gármester mondta, 1 milliárd 900 millió forintos címzett támogatási igényük informá­ciói szerint átment a szakmai zsűrin. A népjóléti és a bel­ügyi tárca sem vitatja, szak­mailag és gazdaságilag egy­aránt indokolt lenne a króni­kus osztály hazatelepítése.- A címzett támogatási igények számától, megala­pozottságától, és a parlament politikai döntésétől múlik, megkapjuk-e a pénzt - vélte dr. Sütő László. - Mi a ma­gunk politikai eszközeivel, az országgyűlési képviselőink segítségével próbáljuk előse­gíteni a kedvező döntés meg­születését. Marcali első emberének tudomása szerint az év vége felé várható hír a címzett tá­mogatási igényről. Ha meg­kapják a tetemes összeget, egy-két éven belül megépít­hetik a krónikus osztálynak otthont adó épületet, aminek fenntartása 20 millióval ke­rülne kevesebbe Marcalinak, mint a jelenlegié. A tóti kas­tély - műemlékfelügyelet igényeinek megfelelő - felújí­tása módfelett költséges volna. Dr. Korsós Sándor marcali kórházigazgató főor­vos szerint kétség sem fér hozzá, hogy az újonnan épí­tendő osztály jobb feltétele­ket teremtene a betegellátás­hoz. Dr. Ács Zoltán intézetve­zető főorvos mondta el, a krónikus osztály betegeinek zöme 24 órás ápolást igényel, ami emberfeletti munkát kí­ván az osztály 23 nővérétől. Csakúgy a szemmel látható tisztaság megtartása a taka­rító személyzettől. Az inté­zetben 3 orvos dolgozik, a be­tegek Marcaliból és környé­kéről és Siófokról érkeznek, s olykor 1-1,5 évig is várnak egy szociális otthoni helyre. Ez a kórházak aktív osztálya­ira nézve is teher, hiszen a gyakorlatilag folyamatosan telített elfekvő nem tudja ru­galmasan fogadni a betege­ket. Pótágyat nem tehetnek be, hiszen a tb csak a 76 ágyra adja a betegenkénti 2100-2200 forintos napi tá­mogatást. A korábbiakban többféle próbálkozás történt arra, hogy a tóti kastélyt érté­kesítsék, s ennek összegéből találjanak megoldást az el­fekvőnek nevezett 76 ágyas osztály elhelyezésére. Egy befektető rekreációs közpon­tot szeretett volna létesíteni, ám az üzlet meghiúsult. Az­tán később a marcali új osz­tály építésének terve is füstbe ment, mivel a beruházó vál­lalkozónak akkoriban rend­őrségi ügye támadt. B. T. Hirdetőink a TÓTI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Mindezekről érdeklődni lehet: 82/311 -506-os telefonon. a TÓTI TÜKÖR legközelebb szeptember 7-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP ban Megrendeléseit még előzőnap is várjuk a SOMOGYI HÍRLAP előfizetésére 1998...................................hónaptól Címzett: a SOMOGYI HÍRLAP Kiadója, 7401 Kaposvár, Pf. 31. Előfizetési időszak egy hónapra két hónapra Előfizetés díja 775 Ft 1550 Ft Az árus árhoz viszonyított kedvezmény 213 Ft 426 Ft Az előfizetők tagjai lesznek a SOMOGYI HÍRLAP Baráti Körének, ezáltal érvényes számlájuk felmutatásával kedvezménnyel vehetik igénybe a lapunk szombati számában felsorolt szolgáltatásokat. név lakcím A borítékra nem kell bélyeget ragasztani! Az előfizetők között rendszeresen sorsolunk ki különféle nyereményeket. Mától zárva a teleház Augusztusban hagyomá­nyosan pihenőt tart a len­gyeltóti művelődési ház és könyvtár, tudtuk meg Né­meth Márta művelődési ház igazgatótól. Ebben az időszakban a ta­pasztalatok szerint a városla­kók zöme a kertekben, a Mo­hácsi- vagy a Fácánosi he­gyen tevékenykedik, sem mint a programok vagy a könyvtár érdekelhetné. A kö­zeli balatoni programokkal, melyek Lellén, Bogláron vagy a Balaton-part más szórako­zási lehetőségeiben kínál­koznak, amúgy sem tudnák - nem is akarják - felvenni a versenyt. A teleház azonban augusztus utolsó napjaiban ismét megtelik élettel, az is­kolakezdéssel párhuzamosan a könyvtárra is gyakrabban nyitják majd rá az ajtót a diá­kok. A lengyeltóti Művelődési Ház és Könyvtár munkatársai a hónap végétől újult erővel kezdik szervezni a város kul­turális, közművelődési életét. Fa váltotta fel a vasat Gépszerelőből lett asztalos Klein József is megfogja a munka végét FOTO: LANG ROBERT Magának gyártotta az első konyhabútort, meg asztalt és székeket az étkezőbe ifj. Klein József, majd ba­rátok kérésére még néhá­nyat. Ma már kis asztalos­üzeme, és bútorboltja van Tótiban.- Gépszerelő a tanult mester­ségem, mint édesapámnak, de a családunk sok minden mással foglalkozott, amiből hasznot reméltünk — idézi fel a bútorgyártáshoz vezető utat ifj. Klein József. - Aztán Ausztriából kaptunk egy na­gyobb megrendelést játékau- tomata-állványok készítésére, később hazai cégek is keres­ték ezeket a polcokat. A munka fogytán apróbb búto­rokat állítottunk össze, hogy a drága gépek ne álljanak ki­használatlanul, és a ház pin­céjében egy kis bemutató- termet alakítottunk ki. Ne hí­zelgésnek vegye, de végül is a Somogyi Hírlap hirdetéseinek segítségével ismerték meg a termékeinket. Később a vá­sárlóink vitték jó hírünket, s érkeztek sorban a megrende­lések.- A munka jó részé a vevők által megálmodott tervek megvalósítása teszi ki. Adott helyre, igény szerint készítik el a beépített szekrényt, asz­talt, polcot, a teljes berende­zést. Sok német vásárolt mos­tanában üdülőt, házat a kör­nyéken, főként ők keresik őket.- Nem törött széklábak ja­vítására rendezkedtünk be, de azért nem küldünk el sen­kit, aki hozzánk fordul. Meg­van hozzá a gépparkunk és a szakértelem is. A talpon ma­radás titka azonban ma már nem ez, hanem hogy a vevő igénye szerint dolgozunk, a legjobb alapanyagokból és a vállalt határidőre. Ezt a kis műhelyt a minőség és a pon­tosság tartja életben. (Katona Cs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom