Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

1998. augusztus 2., vasárnap SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Közelről Ötödik oldal Kollektív zsarolás avagy hogyan jutánk értékes balatoni telekhez Az önkormányzat szé­pen gyarapítja Bala- ton-parti területeit. Ajándékként vagy cse­kély összegért jut va­gyonhoz. Amíg nincs ajándék, a tulajdonos nem tud mit kezdeni a telkével. Képletesen vállon vere­gették a lellei vállalkozót a bogiári képviselő-testü­let ülésén: végre bala- tonboglári állampolgár lett. Belátta, hogyan kell itt szolgálni a várost. Ba- laton-parti ingatlanából egy 13-14 millió forint ér­tékű parcellát ugyanis már odaígért ajándékba az önkormányzatnak. A napokban arról vitáztak a képviselők, hogyan kapják meg a telek északi végén lévő tóparti csíkot. Tulajdonba vagy határo­zatlan időre szerették volna. A vállalkozó tíz éves ingyenes használa­tot javasolt. Aztán majd meglátják, hogyan to­vább. A városatyák ennél többet gondoltak: el­hangzott, hogy jobb lenne 30, 40, 100 évre használni. Ezt azért nem ingyen kérték, az ön- kormányzat hozzájá­rulna a terület közműve­sítéséhez mintegy 5 mil­lió forinttal. A szavazás­nál aztán belegabalyod­tak a számokba, mert egyik változat sem kapta meg a szükséges minősí­tett többséget. Augusz­tusban a bizottságok újra alkudoznak a vállalko­zóval, immár ötödször. Ez a Liget kemping esete, amely kísértetie­sen hasonlít a Liget B üdülő ügyéhez. Mindkét alkalommal licitált az önkormányzat a terü­letre, de alulmaradt a versenyben. Az új tulaj­donos azonban rövid időn belül ott állt a kép­viselő-testület előtt, hogy hozzájárulását, engedé­lyét kérje újdonsült in­gatlanán a telekalakítás­hoz. Ekkor kezdődött az alkudozás. Hónapokig húzódott az engedélye­zés, mígnem egykettőre megoldódott. Legfeljebb az ingatlantulajdonos rajzolta kisebbre saját te­rületét a tervdokumen­tumokon. Elvesztett né­hány tízmilliót, és hóna­pokat a tervezett beru­házások megkezdésével. Ez az idő is pénzbe ke­rül, de megmentette a te­lek többi részét, végre rendelkezhet saját tulaj­donával. A Liget B üdülő eseté­ben parkolóterületet, új utcát nyert a város. Most parti telekért alkudozik, amit szabad strandként hasznosítana. Akár di­csérhetjük is a képvise­lőket. Valamelyikük meg is jegyezte, végre valaki elkezdte a tópartot visz- szavenni a magántulaj­donosoktól, hogy a köz használja. Rossz üzenete van ennek a nemes cse­lekedetnek. A tulajdono­sok kiszolgáltatottak a helyi hatalomnak. Fizet­niük kell, hogy a saját­jukkal rendelkezhesse­nek. Addig nem kapják meg terveikhez a hozzá­járulást, amíg be nem ad­ják a derekukat. A képvi­selők persze a köz szol­gálatára, városi érde­kekre, városképi szem­pontokra hivatkoznak. Ezek a nemes célok sem szentesítik az eszközei­ket: kollektív zsarolással juttatják az önkormány­zatot értékes tóparti terü­letekhez. G. M. Életre kelt bugyberek Cserkészromantika és hívogató csend. Másfél kilométeres tórend­szer a Petörke-völgyben. A négy éve kialakított mes­terséges tó mélysége néhol eléri a nyolc métert. Ide jó időben több mint ezren jön­nek fürdeni, pecázni. Forintos László, Bárdudvar­nok polgármestere tizenhat te­lepülésrészen, mintegy hatezer hektár felett őrködik. Állítja: a rekreációs víziparkká lett Pe- törke a szőlő felé tartva, a ka­nyarnál a legszebb.- Jó volna ide egy kilátó - mondta Kiss Mihály, aki Ka­posvárról gyakran jár ki a pin­céjéhez - meg a busz is erre, az új úton mehetne Szennába. Sok itt a bárdudvarnoki és a szennai szőlősgazda. Meg- könnyíthetnék a közlekedést! Korábban bugyberek volt itt, 2-3 méteres gazzal, ma gondo­zott part. Több mint száz par­cellát alakítottak ki, és néme­lyiken már mutatós hétvégi ház áll az akáclombok alatt. Enge­délyt csak legalább harminc négyzetméter alapterületű, tájba illeszkedő épületekre ad ki az önkormányzat. Juhász György akkor sze­rette meg a Petörkét, amikor építésvezetőként az új úton dolgozott. Kiválasztott telkén egy legalább 150 éves, beom­lott pincét talált. Ehhez ter­vezte meg a nyári lakot, s ké­sőbb egy tárolót is ragasztott hozzá. Nincs ideje a szőlőre, a jó bort viszont szereti. Bada­csonyban veszi a szőlőt, de a bor már itt készül. A csend és a völgy látványa babonázta meg. Nemcsak feleségével, hanem gyerekeivel és négy unokájával is gyakran megfordul itt. A polgármestertől tudom: néhány neves ember is vásárolt telket Petörkén: Benkő László, az Omega együttesből, Szőllősi Istvánná, a Pedagógus Szak- szervezet főtitkára, Fábián László öttusázó, Guczoghy György tornász világbajnok. Seffer István plasztikai sebész pedig rehabilitációs klinikát álmodott ide. Nagyné Czanka Valériával, a Bányai Panoráma Egyesület elnökével a polgármester tér­ségi turisztikai programot fo­galmazott. Pályázatokat nyúj­tottak be, mert azt szeretnék, ha az itt élők hosszú távon pro­fitálnának a vendégfogadásból. Már van is néhány erre a célra átalakított családi ház a falu­ban.- Mivel sokan megkerestek bennünket, az önkormányzat további száz közművesített telket értékesít majd. Az ÁNTSZ szakembereivel együttműködve hamarosan hozzáfogunk a zuhanyzók, az öltözők kiépítéséhez, és jövőre már szebb lesz a strand. Hosszú órákat tölt a parton Kelemen Sándor. A kaposvári árubeszerző megszállott hor­gász, és legutóbb 25 centis ká­rászok akadtak a horgára. He­tente többször is lejönnek a Pe- törkéhez.- Jobb itt, mint a strandon, mert nincs akkora tömeg - ál­lítja a bronzbamára „sült” Ke: lemenné. - A gyerekek is szere­tik a vizet, ha nincs fürdőidő, bebarangoljuk a környéket. Az erdő ölelte tisztáson ka­maszsrácok szedik a sátorfáju­kat. Félárbocon a szélszaggatta zászló, a tábori kereszt tövében csokor. Negyvenhat cserkész 16 nap után készülődik haza. Budapestről, a Rákosligetből jöttek. Parancsnokuk a 72 éves Kovács István, akinek sátrát a múltkori nagy vihar felvitte a fára; megérték leszedni.- Nemcsak a táj nőtt a szí­vünkhöz, hanem a falubeliek is- mondta a 264. sz. Hunyadi János cserkészcsapat vezetője.- Szentiványi almát kaptunk tő­lük és a bolt vezetőjével megál­lapodtunk: nála fagyasztjuk le a készen hozott pörköltet, rán­tott pulyka mellet. Szabó János mérnök volt a főszakács, aki kuktáival több száz palacsintát sütött. A fiata­lok - köztük két egyetemista rajparancsnok - vasárnap tortát díszítettek, és öt kondérban kolbászos paprikáskrumpli To­tyogott, amelyet pontoztak. Megismerkedtek Tóth György református lelkésszel, hallgat­ták Somos László kaposfői ka­tolikus esperes miséjét is. Egy helikopter focival, édességgel lepte meg őket. Négy éve cserkész Tóth Barnabás. A nyakigláb kamasz a jó közösséget emelte ki, s a tábor optimális helyét. A falu és az erdő is közel volt hozzájuk. Ha osztályozni kellene az itt töltött napokat, jelest adna. A 13 éves Szeremlei Péter annak örült, hogy szinte mindennap fürödhettek a Petörkében, s nem hiányzott a tévé. A roman­tika mellett örültek volna a lánytársaságnak. Nyakukba vették a vidéket; voltaik Kaposváron, megláto­gatták Kassai Lajos lovasíjászt és a szentbenedeki bencés monostor életével ismerked­tek. A finn fenyőből készült impozáns épületben Váli An­tilla nővér él Kelemen Eszter­rel, akinek építészmérnöki dip­lomája van. A Fidelis nevet vá­lasztotta - ez hűséget jelent. Most volt az egyszerű beöltöz- tetése. Ancilla nővérrel szel­lemi központot hoztak létre. Tanítanak a bárdi iskolában, segítenek a falubeli rászoruló­kon, s közben rendben tartják a nagy területet, fogadják a lel­kigyakorlatra érkezőket. Most is van náluk egy csoport... A monostor a környék egyik fő látványossága. Csendje hí­vogat, s nemcsak a hívőket. Az is előfordult már, hogy döntés előtt állók - köztük vállalkozók - kopogtattak. És ajtó nyittatott nekik. A csend jótékony erejét érezték, és a nővérek nem kí­vánták tőlük, hogy imádkoz­zanak. Lehet, hogy erre maguktól is rájöttek. Ez is Petörke. Lőrincz Sándor Egy másfél éves szív zörejei Az orvosnak, néhány ismerősnek és egy vállalkozónak volt füle hozzá. A most másfél éves Amarillán a szüle­tése utáni tizedik napon vették észre, hogy szívzöreje van. Később kiderült, hogy súlyosabb az álla­pota, operálni azonban egyelőre nem lehet. Három fiútestvére van, úgyhogy a szülőknek sürgősen se­gítségre volt szükségük. Amarillával hónapokig visszajárt a kaposvári kórházba az édesanyja, mire kiderült, hogy szívbillentyű szűkülete van. Otthon közben egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet: a kék szemű szöszke szíve nagyon gyor­san vert, néha elkékült a szája, rendkívül nyűgös volt. — Éjszakánként szinte semmit nem aludt, néha reggel négykor tért nyugovóra, fél hatkor meg kelt a ki­csi. Amarilla napközben is alig aludt, délelőtt és délután is általában fél órát — emlékezik a 32 éves édes­anya, akin mély nyomokat hagyott az elmúlt másfél év, főleg, hogy közben megszületett a harmadik fiú is. 1998 májusában megállapították, hogy súlyosbodott a kislány álla­pota, ezért beutalták Budapestre. Az Országos Kardiológiai Intézet vizs­gálatából az következett, hogy ope­rálni kellene, de nem elég erős hozzá a szíve. Kéthavonta vizsgá­latra kell vinni, ami több nehézségbe ■ Amarilla köszöni: puszi mindenkinek is ütközik. A legnagyobb az utazás: eddig rokonok, ismerősök fuvaroz­ták őket. Végül a King a Ford tulaj­donosa, Kovács József felajánlotta: ingyen megjavítják a család 17 éves, lerobbant Fordját. Most a bizakodás jelei látszanak a FOTÓ: LANG RÓBERT családon. Amarilla továbbra is min­dentől fél, a szélfújástól, az autó hangjától összerezzen. A gurulós já­rókájával azonban kitűnően közle­kedik, kedvence a gumilabda, és mindig mulat, ha zenét hall. Katona József Dühroham egy gombóc fagyi miatt Drága Balaton A napokban dührohamot kapott egy vendég fagyi­vásárlás közben. Ha a gye­rek jégkrémet is kér, né­hány nappal le kell rövidí­teni a nyaralást. Az egyik balatonboglári fagyi- zóban szabályos dührohamot kapott egy vendég, amikor megtudta, hogy 40 forintba ke­rül egy gombóc. Pedig ez már általános a tó partján, elvétve akad olyan hely, ahol megma­radtak a 35 forintnál. Nem ne­héz kiszámítani, ha gyermekes család, netán két-három cse­metével strandol a tó partján, egy-egy fagyizás majdnem annyiba kerül mint az egy napi szállás. Ha a rakoncátlan gye­rek még a jégkrémet is kihar­colja, hamarabb kell befejezni az üdülést. Egy cső főtt kuko­rica átlagosan 80 forintba ke­rül. Egy hete még 25 forintért árulták darabját a piacon. Te­hát egy főtt árán, beleszámítva az energia költségét is hármat kihoz az árus. A piaci kofák sem maradtak tétlen, amint meglátták a strandi árakat, fel­vitték a tengeri árát, pedig már szépen érik. Gyümölcs árus sok van a parton, de a gyü­mölcstermő dél-balatoni vidék kellős közepén 180-280 forint között mérik a kilóját. A lán- gosról, a nyarak elmaradhatat­lan harapnivalójáról is egyre többen lemondanak. Egy sima 100-120 forintba kerül. Ha egy kis tejfölt kennek rá vagy sajtot reszelnek a tetejére 20-30 fo­rinttal drágább. Egy nagy pohár ásványvizet is meg lehet kapni 70 forintért. A korsó sör 150- 230 forintba kerül a legtöbb tó­parti büfében. Az ételek ára vi­szont követhetetlen: egy ser­téspörköltet például annyiért kap meg a strandoló, amennyi­ért elfogyaszthatná a száz mé­terrel odébb működő légkon­dicionált étteremben. Bogiári húsboltos mesélte, hogy nem győzi beszerezni az olcsó oldalast, mert a németek viszik mint a cukrot. Árul tehát az ízlésük szerint fűzerezett ol­csó kolbászt is. Az annyira várt német turisták a szállásukon főzőcskéznek, és az áruházak­ban alaposan megnéznek min­dent mielőtt a bevásárló ko­csiba teszik. A leilei Pennyben szinte egymást tapossák. A vendéglősök ebben a néhány hónapban akarják megkeresni az egész évre valót. Mindenki kesereg, hogy kevés a vendég, aki van az meg csóró. Úgy tű­nik, eztán is velük kell beérni... (Gáldonyij l

Next

/
Oldalképek
Tartalom