Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-29 / 202. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 29., szombat Somogyi tájak 7 Hírek Támogatják Ságváron az ifjúságot Négyezer forint tan- könywásárlási támogatást ad a ságvári önkormányzat minden helybéli tanulónak, akár az általános iskolába jár, akár valamelyik középiskolába vagy egyetemre. Az óvodásoknak a szüleit pedig azzal segíti, hogy a szeptember havi térítési díjnak, azaz a háromezer-kétszáz forintnak a befizetését átvállalja. Németek vesznek házat a kis faluban Kötésén sok német állampolgár vásárolt lakóházat eddig is. Számos ingatlan gazdája reménykedik még abban, hogy vevőre talál a háza. A településen számolatlanul látni német nyelvű feliratokat is, amelyek azt hirdetik: ez a ház eladó. Támogatják Idén is a tanévkezdést a szabadi körjegyzőségben. A balatonszabadi és siójuti képviselő-testület úgy döntött: az óvodásokat kétezer forinttal, az általános iskolásokat háromezer, a középiskolásokat négyezer, a felsőoktatásban tanuló diákokat pedig ötezer forinttal támogatják az önkormányzatok. Balatonszabadi községben négyszáznyolc- vanhét gyermeket, Siójuton hetvennégyet érint a támogatás. Korond testvértelepülése lesz Szólád A fazekasairól világszerte híres erdélyi Korond község vezetői fölkeresték a szóládiakat, és azt ajánlották, hogy kössenek testvértelepülési szerződést. Az okmányok ünnepélyes aláírására a szóládi képviselő-testület szeptemberi ülésén kerül sor. Többletbevételből építenek járdát Kedvezőbben alakulnak a tervezettnél a ságvári önkormányzat bevételei. A helyi adókból időarányosan több folyt be, s a temető fölötti közművesített telkeket is a vártnál gyorsabban sikerült értékesíteni. Ezért aztán lehetőség kínálkozik arra, hogy — mintegy másfél millió forintból — két járda aszfaltozását elvégezzék, még az ősszel. Kultúrház készül a búcsúra Tíz kilométer utca aszfaltozása van hátra Nagyberényben; mivel a munkálatok mintegy 50 millió forintba kerülnek, az önkormányzat saját erejéből ezt képtelen elvégeztetni. A járdát 200 ezer forintért megterveztették, pályázatukat azonban elutasította az Útalap. Ugyanakkor jut pénz a sportpálya öltözőjének és a kultúrháznak a felújítására, bővítésére. A kivitelezés mintegy hárommillió forintba kerül; a megszépült kultúrházat a november 1-jei búcsúra átadják. Endréd jó nyarat zár Jó idegenforgalmi szezont zárnak az endrédiek. Köszönhető ez annak is, hogy az önkormányzat 400 ezer forintért prospektust készíttetett a falu szálláshelynek felkínált házairól, és ez jó vendégcsalogatónak bizonyult. Endrédről a tolvajok sem loptak el autókat, mert a külföldiek itt minden esetben zárt udvarban tarthatták tulajdonukat. Egyesületben szerveznék a kultúrát Közművelődési egyesület alakítását tervezik Ságváron. A településen élénk a kulturális élet; igényként fogalmazódott meg, hogy egyesületi formában szervezzék a programokat a jövőben, méghozzá összefogva valamennyit. Vásár a kultúrházban Havonta egy alkalommal tartanak vásárt a szóládi kultúrházban. A kereskedők forgalma a tavalyihoz képest jelentősen csökkent. Főként nők vásárolnak, túlnyomórészt vegyiárut. fotó: oláh Gábor Kötcse Csepinszky cserepei Gyógynövényt gyűjt, sző, fon és hímez Csaknem ezer összegyűjtött régi cserépedény, a századforduló paraszti családjainak használati tárgyai és könyvtárnyi kötet társaságában él Kötésén Csepinszky Mária népművelő — Édesapám idevaló — mesélte Csepinszky Mária. — Én már Kaposváron születtem, de mindig falusi környezetbe vágytam. Nyugdíjazásom után egy emeletes ház nyolcadik szintjén kaptam volna lakást; Bereczk Gyula balatonszárszói polgármester segítségével sikerült itt újra letelepednem. Van kertem, gyógynövényeket gyűjtök; szövök, fonok, és hímzek is. — Egyedül élek ugyan, de jól érzem magam ezen a csendes helyen — állította. — Mindig sok a vendégem. A kötcsei nyári alkotótáborok sajnos megszűntek, de a tanítványaim gyakran eljönnek meglátogatni. Sokan a családjukat is elhozzák. Csepinszky Mária beszélt arról is, hogy nagyon szereti a gyerekeket. — Pályázat útján szerzek pénzt pár napos kirándulásokra — mondta. — Az idén Csepinszky Mária népművelő a régi rokkával fotó: oláh gábor negyvenhárom diákkal Erdélyben, Torockón jártunk, megismerkedhettek az ott élők kultúrájával. Tartós barátságok is szövődtek. Előtte Kaposfőn, Somogyváron és Balatonbogláron volt táborunk; honismereti, irodalmi, helytörténeti, valamint néprajzi ismereteket szerezhettek ezek a gyerekek. Nagy szüksége volna a mai diákoknak arra, hogy ezeket az iskolai tananyagba is bevegyék. Úgy tapasztalom, mindez érdekli őket. Sajnos, az emberek kezdik elfelejteni a múltat, és csak a jelennel, a mindennapok nehézségeinek túlélésével foglalkoznak. Szeretném átadni a tudásomat, apró cserepeket, mert a gyerekekben még van reményem. (Szerelem) A postás vezeti a műsort A ságváriak már igénylik a kulturális programokat Műsort vezet a postás, híreket mond a polgármester. így zajlik a Ságvár tévé adása; csütörtökön harmadszor láthatta a helybéli stáb által összeállított, nagyrészt élő műsort a falu lakossága. SÁGVÁR — Akadt olyan falubéli, aki megkérdőjelezte azt: helyes volt-e az önkormányzatnak négymillió forintot költeni az új stúdióra — állította Juhász Gyula főszerkesztő. — Nekünk a műsorok színvonalával kell erre feleletet adnunk. A kábeltévét a település otthonainak nagy részébe bevezették; s bizony a ságváriak roppant érzékenyen reagálnak az elhangzottakra. Ha valamit kimondok, akkor másnap reggel már megismerhetem erről a fél falu véleményét. Juhász Gyula azt mondta: bár három éve közművelődési előadóként dolgozik az önkormányzatnál, mégsem volt magától értetődő, hogy őt nevezzék ki a tévé élére. Médiában való jártassága jelentett sokat; korábban több újságnak írt, s rádiónak, televíziónak tudósított, jobbára sport-témákban. Sokan emlékezhetnek még rá: vagy másfél évtizede a Siófoki Bányász labdarúgó-csapatának idegenbeli mérkőzéseit közvetítette — telefon-vonalon — a Csülök vendéglőben összegyűlt drukkereknek. Ő kiálthatta az éterbe annak idején elsőként: a siófoki aranylá- búak feljutottak az NB I-be! A futballból ma is kiveszi részét, hiszen a megyei második osztályban szereplő ságvári gárda edzője és intézője egy személyben. — Amikor a településre kerültem, furcsállottam: a helybéliek nem akarják elfogadni, hogy szórakoztatni szeretném őket — így Juhász Gyula. — A kultúra területén több évtizedes lemaradást igyekeztem behozni; csak úgy tudtam valamire menni, hogy előbb próbáltam elfogadtatni és megismertetni magamat mindenkivel. A kultúrház azután egymás után többször is megtelt, és nemcsak a kabaréra meg a nótaműsorra, hanem operettre is. Megalakult a természetjáró-, majd pedig a nyugdíjasklub is. Ma már igénylik az emberek a programokat. (Fónai) Szerencsét hozó pikkely Horgászbajnok amurral Háromszor nyert ezideig horgászversenyt a balatonszabadi Bakos Péter. Ve- télytársai szerint nemcsak szerencséje van, hanem valamiféle különleges képessége is a halfogáshoz. Balatonszabadi — Kilenc és fél kilós amúr volt a legnagyobb hal, ami a horgomra akadt és sikerült meg- szákolnom — mondta sikereit említve Bakos Péter. — Sokáig kellett fárasztanom, mert vadul küzd az amúr; hát ez sem adta meg magát könnyedén — idézte fel az emlékezetes horgászatot. Aztán rátért az idei esetekre: — Február óta most mentem ki először a juti tóra. Jól tudom, szerencsém is volt, hogy a versenyen sikerült egytermetes amúrt fognom; ez a mérlegen 7 kiló 35 dekát nyomot. Kukoricával próbálkoztam, csakúgy, mint mindig. Mert egyébként van ponty, keszeg, kárász, harcsa és csuka is a tóban; igaz, már egyre kevesebb. Kicsi a társaság, emiatt kevés a tagdíjból összegyűlt pénz, s nem jut elég telepítésre. Bakos Pétert először az édesapja vitte el horgászni, de ma már túltesz rajta. — A Sió-csatornán próbálkoztam sokáig, de abban évről évre egyre kevesebb a hal — mondta. — Bizonyára azért, mert szennyezett a víz. Nem tesz jót neki az sem, hogy gyakran lezárják a Balatonnál a zsilipet. Bakos Péternek egyébként már csak pár napja van arra, hogy a szabad idejével maga gazdálkodjon; ugyanis rövidesen megnősül. Azt is megtudtuk, hogy halból jó ideig nem lesz hiánya; tele a hűtő- szekrény, még a szomszédoknak is jut. A halpikkely pedig — a jósok szerint — amúgy szerencsét hoz... C. A. Belterületi víz fenyegeti a portákat Kulturált közterületek Jobban hízik a kakas, mint a tyúk Pulyka infarktussal A legnagyobb dolognak azt tartom, hogy sikerült talpon maradnunk; pótoltuk a 18 millió forintos forráshiányt, és ugyanennyi pénzt tudtunk a fejlesztésekre fordítani — summázta Vörös Gyula szóládi polgármester. Szólád- Megváltozott a település arculata; kulturáltabbak lettek a közterületek — mondta Vörös Gyula. — Minden bizonnyal a jó példának köszönhetően szépítgették a község lakosai is a portájukat. Kedvet kaptak a Szólódon való letelepedéshez a külföldiek, főképpen a németek. Most is vannak érdeklődők. S nálunk valóban működik a falusi turizmus; és egyre több nyaraló jár hozzánk. Egy részüket azok csalogatják ide, akik a frissen vásárolt és rendbe tett házukat szálláshelyként egy-egy hétre ki akarják adni. A szóládiaknak legnagyobb gondja a belterületi víz. Ennek az elvezetése érdekében tettek már jelentős erőfeszítéseket, de a belvíz várhatóan a jövőben is sok gondot fog okozni nekik. Az eredmények pedig — a polgármester szerint — annak is köszönhetőek, hogy a lakosságot sikerült Vörös Gyula polgármester fotó: oláh megmozgatni egy-egy kitűzött cél érdekében. Sorra alakulnak Szólódon a civil szervezetek; lett dalkör és nyugdíjasklub, meg testépítő, illetve kispályás öregfiúk-szakosztály is a sportklubban. (Czene) Meglopták az asszonyt A balatonszabadi Kossuth Lajos utcában lakó idős asszonyt meglopták az idő alatt, amíg vásárolni ment a boltba. A tolvaj ismerte az egyedül élő asszony szokásait, kivárta azt az időt, amikor nem tartózkodik otthon. Befeszítette az ablakot; az öreg ház korhadt fájú ablaka csupán egy riglivel záródott, könnyen engedett a tolvaj nyomásának. A lakásban megtalálta az egyedül élő nő hosszú évek alatt összespórolt pénzét. A betörő már más a balatonszabadi lakásokból is vitt már el pénzt. A körzeti megbízott keresi az elkövetőt. O. L. Milliókat is lehet bukni az 5-6 ezer darabos pulykaszállítmányon — állította Póka Jenő vállalkozó, aki négy éve kezdte a tenyésztést. Nagycsepely — Megvásároltam egy 1200 négyzetméteres telepet, egy takarmányozási gépsort, felújítottam a rajta lévő régi tojóházat és az épület fűtésére, szellőzésére is kellett költe- nem — mondta Póka Jenő. — Egy sárvári részvénytársasággal kötöttem szerződést, tőlük kapom az 1,80 kiló súlyú hat hetes húshibrid pulykákat, s a speciális hizlaló tápot. A tyúkok 19 hetes korukra elérik a 8,5 kilogrammot, a kakasokat 22 hetes korukig tartom, azok 18 kilóra is felhíznak, ekkor viszi el a telepemről az rt a madarakat. Póka Jenő arról is beszélt: jól bírják a hideget az állatok, csak a hat hetes jószágokra kell pár napig fűteni. A madárbetegségekre azonban érzékenyek és a stresszre is; a szokatlan hangoktól, a hirtelen támadt zajtól aorta repedést kapnak, s belső vérzésben elpusztulnak. Szerencsére az 5-6 ezer madár közül csak 1-2 százalékos az elhullás. A vállalkozó már nagyon várta a hűvösebb időjárást, mert a nagy meleg elvette a pulykák étvágyát, s a tartásuk ilyenkor nem kifizetődő. (Vizbor)
