Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-26 / 199. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. augusztus 26., szerda HÍREK Nemzetközi kongresszus Kétszáz gyermektüdőgyógyász tanácskozik Mosdóson pénteken és szombaton a Tüdő-és Szívkórházban. A kongresszus — melynek német, lengyel és szlovák résztvevői is lesznek — fő témája az asztma, az allergia és a környezeti hatásokra kialakuló krónikus tüdőbetegségek diagnosztikája, kezelése és gondozása lesz. Hazánk gyermektüdőgyógyász szaktekintélyei esetbemutatással illusztrálják előadásaikat. A két napos eszmecserét a Magyar Gyermekorvosok és a Gyermekpulmonológusok Társasága közösen szervezte. Őszirózsák a pódiumon Gazdag programban vettek részt a nyáron a sántosi Őszirózsa Nyugdíjas Klub tagjai. Két lakalommal, júliusban és augusztusban Gálosfán szerepeltek a nyugdíjas találkozón, valamint a Zselici napokon. Ezt követően a kapós- gyarmati falunapon aratott nagy sikert a sántosi együttes. Ismerkedés, vendéglátás, késő estébe nyúló vidámság fémjelezte a várdai nyugdíjas klub látogatását, amelyet októberben a sántosiak is viszonoznak. Most, a szeptember 5-én Pécsen megrendezésre kerülő nyugdíjas klubok országos találkozójára készülnek. Csetét szednek Az utóbbi egy hónapban csaknem ötven új őstermelői igazolványt állított ki Csontos Ferenc mernyei gazdajegyző. Jelenleg elsősorban erdei mellék- terméket — csetét, gyógynövényt — szednek a környékbeliek, illetve hullott alma értékesítése miatt kérték a dokumentumot. Főként so- mogygeszti, szentgáloskéri és mernyei kérelmezők jelentkeztek az elmúlt hetekben. A gazdajegyző az idén eddig mintegy 150 új őstermelői igazolványt állított ki, míg 700 engedélyt hosszabbított meg. Mernye Keverőüzemről döntenek Negyven embernek ad munkát a kirendeltség — A mernyei keverőüzem sorsa az év végéig eldől. Évtizedek óta működik, így nem mindegy, hogy miként alakul az ott dolgozók jövője — mondta Varga Gábor igazgató. A cég vezetői az üzem sorsáról többször tárgyaltak az elmúlt időszakban. Áttekintették az értékesítési lehetőséget, s feltérképezték az egység kistérségben betöltött szerepét. Mint Varga Gábor, a Dél-Dunántúli Gabona Rt vezérigazgatója elmondta, a környéken nemrégiben újabb takarmánygyártó kezdett el működni, s ennek következtében a piaci helyzet jelentősen átrendeződött. Ráadásul az állatállomány is tovább csökkent, ami újabb feladat elé állította a keverőüzem vezetőit. Mint minden döntésnél, a gazdasági szempontok mellett a dolgozók érdekét tartják szem előtt. Mielőtt elkészül a végleges terv, alaposan elemzik a lehetőségeket. — Nem könnyű döntést hozni — mondta Varga Gábor. — A nagy múltú telep most is csaknem 40 embernek ad munkát; baromfi, kacsa, illetve pulykatápot készítünk. Tavaly mintegy 15 ezer tonna árut készítettek Mer- nyén. A tápot kis- és nagytermelők a szomszéd megyékből, Tolnából és Baranyából is vásárolták. A merAz üzem sorsa az év végéig eldől nyei árut sokan keresik; folyamatosan gondoskodtak a gyártási technológia korszerűsítéséről. — Bízom, hogy a mostanihoz képest kedvezőbben alakul az értékesítési lehetőség. Somogybán most három keverőüzemet működtetünk. A barcsi, és a kapolyi mellett a mernyei is fontos számunkra. FOTÓ: KIRÁLY Előnyös a fekvése, s Kaposvárhoz is közel van. A vevők ragaszkodnak az ott termelt áruhoz, a minőséggel elégedettek. Egyedüli gond, hogy nincs közvetlen vasúti összeköttetés. — Felelős döntést akarunk hozni, hogy munkatársaim és a telep sorsát megnyugtatóan rendezhessük. (Harsányi) Féldisznók és negyedelt marhák lelnek vevőre Falun is olcsóbb a bolti hús Dömös István, a mernyei Dömös Hús Kft —, húsbolt és egy tradicionálisan jól működő vágóhíd — vezetője szerint a változó átvételi ár mellett gyönge a» kereslet a tőkehúsok iránt. Pedig mintegy 30-40 forinttal olcsóbban adják kilóját mint a városban. Úgy véli, az alacsonyabb ár nem a túltermelés következménye. Ha hirtelen beindulna a fölvásárlás, a húsféle — szerinte — akkor sem lenne olcsóbb. Mernye — Nincs vásárlóerő. Ez a gond — mondja. — Valamikor kilóra vették, ma meg szeletenként viszik a húst. Pedig a legjobb minőségű sertés karaj, comb kilója is mindössze 680, a marha bélszíné 1600 forint. Bár naponta friss hús kerül a polcokra, hetente csak 6-8 féldisznó lel gazdára. A vágóhídra vitt heti 120 sertést bérbe vágjuk. Mi látjuk el többek között a kaposvári kórházat, a péterpusztai PÉ-HIB Kft-t. A marhahúst még kevesebben keresik. Korábban heti 7-8 marha bánta, most már csak kettő kerül a vágóhídra. Legtöbbjét Negyedelve viszik. Bár két éve sokakat megrémisztett az idegrendszert megtámadó, Angliából behurcolt betegség, a marhahús ára nem csökkent, hanem nőtt. Mivel magyarázható ez? Magam sem tudom. A falusi ember rájött; olcsóbb boltban vásárolni a húst, mint a sajátját lefagyasztani. Az energia drága, ezért inkább leadják az állatokat. Sajnos egyre kevesebbet. Valamikor minden háznál volt hízóállat, ma már csak 3-4-nél nevelnek, azt is a saját részükre. A szövetkezetek főként sertést tenyésztenek; a szentgáloskéri és a mernyei marhákat is tart. Adnak a minőségre; az európai normának megfelelő úgynevezett „hármas mentesség”, ma már egyre több helyen — Göllében, a Füred Holdingnál — is alapkövetelmény lett. Várnai Ágnes Otthonra talált Csendesen peregnek a napok Polányban csendesen peregnek a napok. Távol a világ zajától békésen élnek a helybeliek. POLÁNY Kardos Istvánná még csak harmadik éve él a kis faluban, már otthonosan érzi magát. — Kaposváron laktam korábban, s először szokatlan volt a csend, a nyugalom — mondta a 73 éves asszony. — Az élet azonban úgy hozta, hogy ide költöztem. A beilleszkedés gyorsan ment; megszerettem a falut, és az itt élőket. Azt szokták mondani; öreg fát nem lehet átültetni. Esetemben nem így történt. Az elején furcsa volt a falusi élet, ám hamar megszoktam. A városi lüktetés után kellemes a csend. Itt az emberek ismerik egymást, tudják, hogy mi történik a másikkal. Törődnek egymással. Találkozásunkkor kisuno- kájával jött a boltból. Aznap kenyeret, zsemlét vett. Bár jóval kevesebb üzlet van a néhány száz lelkes településen, mint a városban, mégis minden kapható, amire szükség van. A bevásárlás is külön program. A többi asszonnyal néhány szót vált, megtárgyalják a világ dolgait. A nyugdíjas asszony napjai egyszerűen telnek. Bevásárol, elvégzi a házi munkát, és unokázik. Ez okozza a legnagyobb örömet számára, a kislány szívesen kíséri el mindenhová a nagymamát. — Öt éve még nem gondoltam volna, hogy egyszer falun élek majd. Az ember ilyen idősen ritkán költözik új otthonba, nemhogy másik településre. Az addig megszokott életforma után mégis sikerült a váltás. Nem csalódtam, megszerettem a falut. (Harsányi) Szőlőt kapál a gondnok Nyugdíjasként sem tétlenkedik — Nem tudok egy helyben megülni. Kisgyerekkorom óta dolgozom, s amíg csak lehet, minden nap csinálok valami hasznosat — mondta Pót Ferenc. Felsőmocsolád Hetvennégy éves, ám legalább tíz évet letagadhatna. A sok munka az embert karbantartja — magyarázza. Gyerekkorában napszámba járt; kapált, szőlőt kötözött. Később férfi szabónál dolgozott, s hosszú időn keresztül nadrágot, zakót varrt a falubelieknek. Szerette azt a munkát, ám a sors úgy hozta, hogy a negyvenes évek végétől tíz éven át földművesként kereste kenyerét. Em- bertpróbáló időszak volt, mégis szívesen emlékszik vissza rá. Könyvelőként is dolgozott, a termelőszövetkezetben. Tizenhárom éve hagyta abba a munkát, de azóta sem tétlenkedik. A ház körül dolgozik; disznót, s baromfit tart, s gondozza a kétszáz négyszögölnyi szőlőt. — Évtizedekkel ezelőtt telepítették és még az apósom sem emlékezett rá, hogy mikor. Egymás közt csak azt mondogattuk: talán még Noé idejéből való — mesélte mosolyogva. — Néhány órát eldolgozom a szabadban, s alig- várom, hogy újból kimehessek a szőlőbe. Nyugodt, békés hely, Minden nap dolgozik fotó: király ahol ki lehet kapcsolódni. A mindennapos munka mellett még közösségi feladatot is vállal. 35 éve a református egyház helyi gondnoka és önkéntes tűzoltó. Több mint 30 évig parancsnokuk volt, s még most is tartja a csapattal a kapcsolatot. Azt mondta: a közösségért érdemes dolgozni. — A negyvenes években szinte minden esztendőben volt tűz. A sok zsúpfedős ház egy szikrától könnyen lángra kapott. Az önkéntesek óvták az értéket. Szép időszak volt. (Harsányi) Elárvult számítógépek — Álom marad az Internet Iskolájában élne tovább a falu Ha megszűnik az iskola, remény sincs a település fönnmaradására. Ám ha nehézségek árán is, de működőképes marad, benépesülhet a falu. Felsőmocsolád ön- kormányzatának és általános Iskolájának vezetői, s az alma materért minden nehézséget vállaló szülők vallják ezt. Felsőmocsolád ECSENY, POLÁNY Nem alaptalanul. A hetvenes évek kör- zetesítési hulláma ugyanis nem csak a felsőmocsoládi iskolásokat, a fiatalokat is magával ragadta. A hajdan kétezer lelket is számláló település lakói a közeli városban remélve munkát elvándoroltak, s gyermekeik sem tértek vissza szüleik földjére. Fel- sőmocsoládon mára csak hatszázan maradtak. Ennek ellenére, a rendszer- váltást megelőző évben ismét önálló lett az intézmény. Ezért keményen meg kellett fizetni. A 60 millió forint éves költségvetésből közel 30 milliót szánnak a lerobbant, öt épületben működő iskolára. A pénz — mint azt Ná- nási László igazgató elmondta — csak a legszükségesebbekre elég, de a pedagógusok eddig még mindig megkapták a bérüket. Szíwel-lélekkel végzik a munkájukat. Közülük ketten művészként is ismertek: Gogl Jánosné fest, Lotz Béla versel. Első kötete nemrégiben látott napvilágot. Négyen a másod diplomájukat is megszerezték. Nem csoda, hogy a Polányból, Ecsenyből is ide járó gyermekek kiválóan megállják a helyüket; mindannyian továbbtanulnak. Á legtehetségesebbek felsőfokon. — Az iskola hagyományai a múlt században gyökereznek; katolikus és református felekezeti oktatás mellett a világi képzés is helyet kapott itt — mondta az igazgató. Most éppen azok a lurkók hiányoznak, akiket a körzetesítés miatt veszítettünk el. A „hűtlenségnek” lélektani oka is volt: a szülők, az új, jól felszerelt mernyei iskolától remélték a magasabb szintű tudást. Az évek bebizonyították: a felsőmocsoládi iskola szerény körülményeivel éppen úgy biztosítja az alapműveltséget, a társadalomba való beilleszkedés feltételeit, mint a jobban felszerelt, központi intézmény. Munkahely híján azonban minden igyekezetünk kárba vész. A város közelsége miatt nehezen jutunk pályázati pénzhez is. Abban reménykedünk, hogy a 2003-ig megvalósuló minimumrendszer révén a kisebb önkormányzatok is nagyobb eséllyel pályázhatnak. A nyolc osztályos iskolába hiába szerezték be a korszerű számítógépeket, a rádiós telefonvonal nem alkalmas az Internet működtetésére. Ezért — mint mondták — a Tákisz nem is továbbította a csatlakozáshoz szükséges pályázatukat. S hiányzik a terem is, ahol oktatnák a számítástechnikát. Csupán a könyvtárnak sikerült egy 35 ezer forintos támogatást elnyernie. Nánási László igazgató a nehézségek ellenére is úgy véli: érdemes küzdeni. Az iskola megszűnését követő 5-10 éven belül ugyanis kihalna a falu. Várnai Ágnes Gólyák tábora ZSELICKISFALUD Egy hetes gólyatáborozáson vehettek részt a Csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium új diákjai. A vallási programokat Battyányi Géza református lelkész, az iskola vallástanára szervezte, a csoportbeszélgetéseket ifj. Bellái Zoltán vezette. Az áhítatokon Boda Szabolcs teológus és P. Tóth Tamás bölcsész hallgató szolgált bizonyságtétellel. Nagy élmény volt a „csurgói legenda” megelevenedése: az iskola végzett diákjai meglátogatták a gólyatábort, s fölelevenítették csurgói emlékeiket. i f
