Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-22 / 196. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 22., szombat Belpolitika 9 Király utálja az álszenteket Megújuló szocialista pártban re­ménykedik Király Zoltán, aki ma sima párttagként készül a szep­temberi kongresszusra, mint kül­dött. Ő az, akit az MSZMP-ből 1988-ban kizártak. Azóta volt egy sikertelen kísérlete a szociálde­mokrata párt életre hívásában. Most sem pártfunkcionáriusként, hanem tanácsadó irodát működ­tetve keresi a kenyerét. A közel­múltban a Somogyi Hírlap szer­kesztőségében járt, s ott készült vele a következő interjú.- 1988-ban kizárta a párt. Mármint az akkori MSZMP.- Most párttag vagyok. Azóta két­szer lettem az: egyszer a szociálde­mokrata pártban, most a szocialista pártban, de hát ezt a két pártot egy­nek tekintem.- Ott volt Lakiteleken is.- Szimpatikus is volt Lakitelek. Ak­kor egy baloldali népi mozgalom vagy párt képét vetítette elém. Sok köze azoknak, akik ott voltak, nem volt ahhoz, hogy ilyen párttá alakult az MDF. Utána olyanok jöttek, akiknek semmi közük nem volt Lakitelekhez, a lakitelki gondolatokhoz, és rögtön egy pártot csináltak a mozgalomból. Nem ilyen pártot képzeltem el akkor. Pont a lakitelki okok miatt vállaltam közösséget függetlenként - nem párt­tagként! - az MDF-fel 1990-ben. De hamar kiderült, hogy nem érdemleges rendszerváltásról és valóban elköte­lezett új pártról, új politikai stílusról van szó: a paktum nem jelentett mást, mint ugyanolyan politikai stílust és módszert, mint amilyet korábban az MSZMP csinált. Itt is volt egy szűk elit. Amit ők eldöntötték, azt ráeről­tették mindenki másra, az egész or­szágra. Nehogy azt higgyük, hogy 1990-1994 között nem voltak Tocsik- ügyek, csak azok nem kerültek nyil­vánosságra. Az én szememben a mai politikai elitnek nincs olyan része, amely ne lett volna sáros a rendszer- váltás minden negatív, vagyont rabló és vagyont halmozó vetületében. Nincsenek szüzek és tiszták. Aki ezt állítja magáról, az hazudik.- Kiábrándult ismét?- Nem ábrándultam ki, de utálom az álszent politikusokat.- Tény, hogy a rendszerváltást kö­vető években sokan megszedték ma­gukat. Ön kimaradt ezekből a lehető­ségekből; nem fáj ez egy kicsit?- Dehogynem. Nagyon kell gürcöl­nöm négy gyerekem neveléséért, a tisztességes megélhetésért. Nem is gürcölök: dolgozom, szívesen csiná­lom, de időnként eszembe jut, hogy érdemes volt nekem megpróbálni Magyarország legrégebbi történelmi pártját visszahozni, azért, mert az én nagyapám szociáldemokrata volt? Ahelyett, hogy kiállók vitatkozni, in­kább szépen csöndben kihasználtam volna ezeket a kapcsolatokat? Ha most többszörös milliárdosként ülnék itt, akkor valószínű nem adnék inter­jút, hanem befognám a számat. Nem Király Zoltán FOTÓ: KOVÁCS TIBOR állnék ki egy MSZP-kongresszuson egyik vagy másik ember mellett, csak azért, mert a jövő szempontjából fon­tosabbnak tartom.- Sokan akarták a földbe döngölni azt követően, hogy kizárták?- A segítő szándék, az együttérző megnyilatkozás több volt. És gyöngék voltak a hatalom emberei ahhoz, hogy földbe döngöljenek.- Az MSZP-be hívták vagy jelentke­zett?- Kecskeméti barátaimmal kezd­tünk el egymásra találni. Azonosan gondolkodunk, a közösségünk a vi- dékiség; miért ne legyünk együtt? Ahhoz pedig, hogy politikai alapállá­somat érvényesíteni tudjam pártkere­tek kellettek.- A szocialista párt most érezhetően zavarban van. A választások utáni új szituáció nem kedvező számára, s ezért egy kicsit elszámoltatás folyik. Meddig tarthat ez a válság?- Ez politikai válság és abból fakad, hogy identitászavarral küszködik a párt, illetve a tagjainak nagy része. Szóval a gyökértelenség, mert nem szívesen köti oda magát az elmúlt negyven évhez senki, mert arra köp­ködnek és kiabálnak. De nem tud to­vábblépni ezen, hogy megtalálja a gyökerét. A szociáldemokrácia jelen volt negyven éven keresztül is, értéke­iben, mint az ingyenes oktatás, a szo­lidaritás. Nem vesszük figyelembe, sokan nem érzékelik vagy nem tuda­tosul bennük, hogy itt egyfajta konti­nuitás van. Az MSZP nem új párt és nem utódpárt, hanem ennek a törté­nelmi folytonosságnak a megtestesí­tője. Az 1948-as egyesülést követően Nyers Rezső, Vitányi Iván és a régebbi szociáldemokraták biztosították, hogy szociáldemokrata értékek jelen voltak az elmúlt évek kísérleteiben, még az 1968-as gazdasági mechaniz­musban is. Föl kellene számolni az identitás-zavart. Addig, amíg ehhez a történelmi kontinuitáshoz affinitással nem bíró vagy igazán erre nem érző és kifejezetten a bolsevista Kádár-kor­szak reprezentánsai a meghatározó személyiségek a szocialista pártban, addig nincs hiteles megújulás.- Milyen az esély a megújulásra?- Vannak, akiknek félre kell állni, és egészen új arcokat kell hozni.- És vannak?- Kevesen, mert hiszen ez belte­nyészet. Most is úgy tűnik, hogy a beltenyészet fog megint színre lépni a vezetésben. Ez elodázza, de nem oldja meg a politikai válságot.- Önt - legalábbis a középgeneráció - szókimondó televíziós riporterként ismerte meg. Aztán szókimondó par­lamenti képviselőként találkozott ön­nel újra. Most hol van a lehetősége Ki­rály Zoltánnak a szót kimondani?- Ilyen mértékben természetesen nincsen. Most más csatornákat kere­sek, hogy elmondhassam a vélemé­nyemet. Kongresszusi küldött va­gyok: kimondom a kongresszuson is. Megkeresek minden lehetőséget. A szociáldemokrata társulás összejöve­telén sem hallgatok: nem négyszem­közti beszélgetéseken kívánom foly­tatni azt, mint nagyon sokan a párt­ban: megegyeznek kis klikkek, és ak­kor megpróbálják ezeket ráerőltetni a többiekre. A nyilvános helyzetekben finom üzengetések vannak továbbra is, jó bolsevik szokás szerint. Ezen már túl kell lépni, mert amíg ez a párt így működik, addig nem beszélhe­tünk megújulásról.- Mennyire feszít ez az erő?- Kis összeesküvések mindig is működtek. Akkor is, amikor Vitányi Iván menesztése volt két és fél éve a téma. Ez megint nem jó, mert nem nyilvánosan zajlik, csak utólag tudja meg az ember.- És a fiatalos gondolkodás? Van olyan erő ma az MSZP-ben, amely el tudja indítani ezt?- Azért nem bízok abban, hogy a szeptember 5-i kongresszus érdemle­geset tud tenni vagy elindítani, mert nem erről szól, hanem arról, hogy ki­ki a maga hatalmát, pozícióját sze­retné bebetonozni. Ez azért nem megújulás.- Ön is egy csoporthoz tartozik. Eh­hez olyan személyiségek tartoztak, mint Bihari Mihály vagy Pozsgay Imre. Velük milyen a kapcsolata?- Bihari Mihállyal laza, Pozsgay Im­rével pedig egyáltalán nincs kapcsola­tom. Lengyel Lászlóval találkozom a legtöbbet, ha a véleményét kérem va­lamiről, ha elhívom egy fórumra, szí­vesen eljön. Vele van leginkább kap­csolatom, és gondolom, hogy ez egy politikai és gondolkodásbeli barátság.- Bihari Mihály?- Azóta sem lépett be egyetlen pártba sem, amióta kizártak bennün­ket. Pártonkívüliként volt képviselője a szocialista pártnak a parlamentben. Azt hiszem, hogy nagyon józanul mérte fel a helyzetet. Tudós ember. A politika mocska őt is taszítja.- Tehát Király Zoltán magányos maradt, és új szövetségeseket kell megkeresnie ahhoz, hogy gondolko­dása teret nyerjen.- Korábban is magányos voltam. Pontosabban szuverén. Én semmiféle igazi csoporthoz nem kapcsolódtam, de minden csoportnál megtaláltam azokat, akikkel konzultálni tudtam, mert adtam a véleményükre. Egy igazi szociáldemokrata fordulatot kel­lene csinálni, hogy hulljon ki az, aki gondolkodásmódjában, politikai atti­tűdjében nem szociáldemokrata. Ez a fordulat szerintem a kongresszuson nem indul el. Egy éve már megpróbál­tam Nyers Rezsővel, Hegyi Gyulával, Szili Sándorral, Lelovics Ottóval. Egy felhívást is megfogalmaztunk, hogy jó lenne most már az identitászavart fe­ledni és a gyökereinket megtalálva egy szociáldemokrata pártot csinálni.- Azt nem gondolja, hogy ha egy szociáldemokrata párt létrejönne a szocialista pártból, akkor mellette lét­rejönne egy szocialista párt is?- Létrejöhet, ha ezt a párt komo­lyan gondolja. A bolsevik párt ma is megvan: a Munkáspárt az a radikális balszárnya volt. Az MSZP-nél a név- változtatás sem ártana, ez inspirálna egy modern szociáldemokrata párt irányába. A magyar szociáldemokrata párt rövidítése az MSZP lehetne.- A szocialista pártelittel vannak napi kommunikációs kapcsolatai?- Igazából nincsenek.- Mondja a magáét a vakvilágba?- Ha odamegyek valakihez és azt mondom, hogy beszélgessünk, akkor nagy valószínűséggel azt feleli, hogy üljünk le. Sokan viszont ugyanúgy tartanak tőlem, mint a 80-as években, és talán most több a lehetőségük arra, hogy ne hozzanak helyzetbe, mert csak zavarom a vizet.- Az ember azt szeretné, ha szeret­nék. Önt nem zavarja, hogy sokan utálják ezekért a gondolatokért?- Sokan szeretnek ezekért. Amikor fölröppent Horn tiszteletbeli elnök­sége és majdnem döntés született, akkor a szocdem társulási ülésén el­mondtam: vegyük tudomásul, Horn nem lehet tiszteletbeli elnök. És azt is, hogy ne akarja uralni a szocialista párt kampányát Szekeres Imre, mert nem ért a kommunikációhoz. Azt gondolom, hogy a megújulást el kell kezdeni, mégpedig hitelesen. Nem Szekeres Imrével, Baja Ferenccel, az eddig ismert arcokkal, a mostani elit­tel, mert nem tűnik a polgárok jelen­tős része számára hitelesnek. Még Kovács Lászlóval sem. Azt gondolom, hogy Kovács László személye is át­meneti lehet, csak amíg fölkészül- tebb, fiatalabb generáció nem érke­zik. Ha ez nem következik be szep­tember 5-én, akkor meggyőződésem, hogy ezt a bizalmat nem adja meg a társadalom jelentős része és ez is hozzájárul ahhoz, hogy ez a párt ne­tán rosszabbul vagy éppen nagyon rosszul szerepel az önkormányzati választásokon, mert nem lesz hitele az emberek szemében.- Köszönjük a véleményét. Kercza Imre - Lengyel János HÍREK Európa-napok kezdődtek pénteken a Nagykunság hét településén. A rendezvény központja Kisújszállás, ahol Hannes Pórias osztrák nagy­követ mondott köszöntőt. Ezzel egy időben Berekfür­dőn idegenforgalmi találko­zót szerveztek, Kunmadara­son fórumot rendeztek, Túr- kevén pedig európai oktatási problémákról beszélgettek. Ma Kenderesen a magyar mezőgazdaság uniós esélyeit latolgatják. Torgyán József szerint termékszerkezet-váltásra van szükség ahhoz, hogy a ma­gyar mezőgazdaság verseny- képes legyen a piacon. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter pénteken a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei agrártermelők és feldol­gozók Nyírbogáton rendezett konferenciáján vett részt. Mint elmondta: nagyarányú erdőtelepítésre lenne szük­ség a gyengébb termőképes­ségű földek hasznosítása ér­dekében. Országos MIÉP-találkozó volt pénteken Borsod me­gyében. Mint a rendezvény előtt Csurka István pártelnök újságíróknak elmondta, a MIÉP az előző kormány sike­res leváltása után alapvető változást kíván az önkor­mányzatokban is. Veterán vadászpilóták ta­lálkoztak tegnap Veszprém­ben. Szepesi József dandár- tábornok a második világhá­ború egykori magyar „sóly­mai” előtt elmondta: „A ma­gyar légierő lehet, hogy sze­gényesen, de szakmailag jól felkészülve lép be a NATO- ba.” A veterán pilóták szer­vezete hetedik alkalommal rendezte meg a nyugalma­zott repülők összejövetelét. A szabálysértési törvény- tervezet kidolgozói javasol­ják, hogy helyszíni bírságolás helyett inkább postai úton hajtsák be a rendőrség által kiszabott pénzbüntetést - nyilatkozta Komáromi Endre ezredes, a BRFK közlekedés- rendészeti főosztályának ve­zetője. A bírságot a szabály­talankodó gépkocsivezetőnek 15 napon belül kell majd postára adnia. Lövöldözés volt pénteken délután Budapesten, a X. ke­rületi Kőbányai úton, egy bisztróban. A helyszíni jelen­tés szerint egy ismeretlen tet­tes négy pisztolylövéssel megsebesített egy férfit, akit a mentők kórházba szállítot­tak. Számítógép ellenőrzi az ajánlószelvényt is Önkormányzati menetrend Bár az önkormányzati vá­lasztásokra csak október második felében kerül sor, máris megkezdődtek az előkészületek a lakóhelyi közélet legfontosabb eseményére. A jelöltállítás számítógépes ellenőrző rendszerét hétfőtől kezdve működtetik a helyi választási irodák - mondta el Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője. A számítógépes rendszer segítségével ellen­őrizhetik a választási irodák a kitöltött ajánlószelvények hitelességét: az ajánlósze­mély választójogosultságát, lakhelyét, illetve, hogy az adott választási típusban csak egy személyre adta-e le az ajánlását. Az önkormányzati válasz­tásokon indulni szándéko­zóknak az adott település lé- lekszámához igazodóan el­térő számú ajánlószelvényt kell gyűjteniük. Erről a vá­lasztói névjegyzék helyben szokásos módon történő ki­függesztésétől, augusztus 19-től kezdődően adnak tá­jékoztatást a települési jegy­zők. A választási törvény sze­rint helyhatósági képviselő- jelölt az lehet, akit az adott településen élő, választásra jogosult polgárok legalább egy százaléka támogat. Pol­gármesterjelöltté pedig az válhat, aki a szavazók leg­alább három százalékának támogatását megszerezte. A választásra jogosultak­nak augusztus 21-éig kellett megkapniuk a választási ér­tesítőt, vagyis a „kopogtató­cédulát” és az ajánlószelvé­nyeket. Aki nem kapott ilyet, nyolc napon belül tehet ki­fogást a település jegyzőjé­nél. A kifogásról a jegyzőnek három napon belül kell dön­tenie. Ezt a döntést még a bíróság előtt is meg lehet támadni. A felszólamlás augusztus 26-ai határideje jogvesztő. Ezt követően már nem kifo­gásolhatják a polgárok a név­jegyzék összetételét. Kifogásra elsősorban azokban az esetekben lehet számítani, amikor a polgá­rok sérelmezik, hogy kima­radtak a névjegyzékből. A ki­fogást személyesen, a sze­mélyi igazolvánnyal lehet beterjeszteni. Az önkormányzati válasz­tásokra való felkészülés kö­vetkező aktuális határnapja augusztus 28-a: eddig kell megválasztani a helyi válasz­tási iroda vezetőjének javas­lata alapján a helyi választási bizottság három választott tagját.A tapasztalatok szerint a bizottság választott tagjai pártoktól független, köztisz­teletben álló, a választáshoz értő személyek. Első felada­tuk az, hogy megkezdjék az önkormányzati választáso­kon induló helyi jelölő szer­vezetek és jelöltek nyilván­tartásba vételét. Általában pedig a bizott­ságok feladata az, hogy ügyeljenek a választások tisztaságára, a törvények megtartására. A helyi jelölő szervezetek, illetve jelöltek legkésőbb október 2-áig de­legálhatják majd a bizottsá­gok megbízott tagjait - kö­zölte Rytkó Emília. Hová lettek a Horn-iratok A Katonai Főügyészség nyomozás elrendelé­sére utasította a Buda­pesti Katonai Ügyész­séget Horn Gyula ok­mányai miatt. A Deport 56 elnöke, Szer­dahelyi Szabolcs panaszt tett, mert a Katonai Ügyészség megtagadta a nyomozást. A dokumen­tumok sorsa 1993 no­vembere óta ismeretlen, a visszaélés gyanúja „nem zárható ki”. A feljelentés szerint Horn Gyula is azok között a karhatalmisták között volt, akik 1956. december 6-án Budapes­ten a tüntetőkre tüzet nyi­tottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom