Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-22 / 196. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. augusztus 22., szombat HÍREK Nincs változás a Jel- cin-Clinton találkozó idő­pontjában. Szeptember első napjaiban a két elnök egye­bek között a terrorizmus el­leni közös fellépésről is tár­gyal Moszkvában. Diplomáciai kapcsolatok létesítésére készül a függet­lennek hivatalosan senki által a világon el nem ismert Cse- csenföld az afganisztáni táli- bokkal. Határozottan cáfolja a ro­mán belügyminiszter a váda­kat, hogy a rendőrség politi­kusokat tartana megfigyelés alatt. Gavril Dejeu kijelen­tette: Traian Basescu közle­kedési miniszter erre vonat­kozó kijelentései „minden alapot nélkülöznek”. Csúcsértekezletet hívott össze Mandela dél-afrikai ál­lamfő szombatra a kongói válság megoldásáért. A ta­nácskozásra Zimbabve, Ru­anda, Uganda és a Kongói Demokratikus Köztársaság kapott meghívót. Nyilvánítsa repülési tilalmi övezetté Koszovó légterét a nemzetközi közösség - köve­teli Ibrahim Rugóvá koszovói albán vezető. Pristinai hírek szerint a rendezés érdekében a koszovóiak titkos megbe­széléseket folytatnak a szerb féllel. Merényletet hajtott végre Dél-Libanonban a Hezbollah szélsőséges iszlám szervezet. Az áldozatok - két izraeli - egy katonai konvojjal utaztak a megszállt övezetben, ami­kor a tettesek távirányítású pokolgépet robbantottak fel. Elnapolják a vajdasági ka­tonaszülők jövő hétre terve­zett koszovói látogatását. Az ok: a biztonság hiánya és a jugoszláv vezérkar elutasító válasza. Bűnösnek találta egy dél-af­rikai bíróság Pieter Bothát, az ország korábbi államfőjét, mivel nem volt hajlandó együttműködni az apartheid­rendszer törvénysértéseinek feltárására létrehozott testü­lettel. A politikust egy év fel­függesztett börtönre és pénzbírságra ítélték. Washington a legveszélye­sebb az európai és az ameri­kai nagyvárosok között. Bu­dapest a legbiztonságosab­bak közé tartozik a százezer lakosra jutó gyilkosságok számát tekintve - ez derül ki a brit belügyminisztérium nemzetközi felméréséből. Az amerikai légicsapás visszhangja A szélsőséges iszlám mozgalmak megtorlással fenyegetőznek Harminc halottja van Szu­dánban és Afganisztánban a csütörtöki amerikai légi­támadásoknak. A szudáni fővárosban végrehajtott támadás nyomán legalább háromszázan eltűntek. Afganisztán Az amerikai hadsereg afga­nisztáni és szudáni légicsa­pása megtorlása volt az au­gusztus 7-én Nairobiban és Dar es Salaamban végrehaj­tott bombatámadásoknak. Afganisztánban az ameri­kai rakéták 24 személyt öltek meg, s negyvenen megsérül­tek. A terroristaközpont elleni támadás a halottak és sebesül­tek mellett komoly anyagi ká­rokat is okozott: egyes raké­ták elhibázták céljukat, má­sok viszont az iráni közlés szerint lerombolták Oszama ben Laden szaúdi üzletember vállalati központjának több épületét. (Amerikai állítások szerint ben Laden szervezte meg az augusztus eleji kenyai és tanzániai merényleteket. A többtucatnyi amerikai ro­botrepülőgép közül egy vélet­lenül pakisztáni területen csapódott be, hat ember halá­lát okozva. Iszlámábád tilta­kozást jelentett be az Egyesült Államok kormányánál. Több ezer afgán tüntetett tegnap pénteken Kabulban és az ország déli városaiban is, így Kandaharban, a szélsősé­ges iszlám mozgalom, a táli- bok „főhadiszállásán”. A fel­vonulók halált követeltek Amerikára. Eközben több száz dühös szudáni gyűlt ösz- sze az amerikai légitámadá­sok másik célpontjánál, a Kar­úimban lévő vegyi üzemnél. Kórházi források szerint a lé­gicsapás ott 10 sérülttel járt, s A szudáni célpont teljesen kiégett közülük négyen válságos ál­lapotban vannak. A szélsőséges libanoni szervezet, a Hezbollah nyíltan megfenyegette Washingtont: szudáni és afganisztáni táma­dásai további merényletekhez vezetnek majd világszerte az amerikai érdekeltségek ellen. Elővigyázatossági lépésként az amerikaiak máris megerő­sítették létesítményeik ellen­őrzését ázsiai és csendes-óce­áni támaszpontjaiknál, s je­lentősen fokozták a bizton­sági rendszabályokat a most folyó albániai NATO-hadgya- korlat amerikai résztvevőinél is. Az ENSZ menekültügyi fő­biztossága úgy döntött, hogy evakuálja Afganisztánból még ott lévő, külföldi munkatár­sait. Bili Clinton elnök négy in­dokkal támasztotta alá az amerikai katonai akciókat: bi­zonyíték van arra, hogy a cél­pontokat működtető csopor­tok kulcsszereplői voltak az afrikai robbantásoknak, felté­telezhető, hogy ezek a csopor­tok a múltban is több táma­dást hajtottak végre amerika­iak ellen, értesülések szerint újabb akciókra készültek, va­lamint vélelmezhető volt, hogy ezek a csoportok vegyi vagy más veszélyes fegyverek megszerzésére törekedtek. A tálibok által megbukta­tott, s száműzetésben lévő af­gán kormány „külügyminisz­tériuma” pénteken nyilatko­zatban ismerte el, hogy Afga­nisztánban vannak terrorista- kiképző táborok, ugyanakkor kétségét fejezte ki, hogy azo­kat fel lehet teljesen számolni Zászlót égetnek a pakisztáni tüntetők hasonló légicsapásokkal - Az Európai Unió számára a nemzetközi terrorizmus el­leni harc az egyik politikai prioritás - szögezte le Wolf­gang Schüssel osztrák kül­ügyminiszter, az Európai Unió soros elnöke, ezzel gya­korlatilag támogatásáról biz­tosítva az amerikai lépést. Pe­king viszont közvetve bírálta az amerikai támadásokat, mondván: a terrorizmus el­leni küzdelmet a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell vívni. Az orosz duma a rend­kívüli ülésszak napirendjére felvett egy olyan határozati javaslatot, amely elítélné az afganisztáni és szudáni ame­rikai akciókat. Borisz Jelcin elítélte az amerikai katonai csapást. Az akciót annak jeleként érté­kelte, hogy Washington poli­tikai eszközökkel, tárgyalások révén nem képes megoldást találni a terrorizmus problé­májára. Az is felháborította, hogy előzetesen nem tájékoz­tatták a tervezett támadások­ról. Lionel Jospin francia mi­niszterelnök kijelentette: küzdeni kell a terrorizmus el­len, s megérti az amerikai kezdeményezést. Vendége, Tony Blair brit kormányfő ismételten támogatásáról biz­tosította Washington lépését. Jospin emlékeztetett, hogy Franciaország elismeri a meg­támadott nemzetek önvé­delmi jogát, s kijelentette: „Azt akarjuk, hogy a nemzet­közi jog szabályai szerint foly­tatódjon a terrorizmus elleni harc.” FOTÓK:FEB/REUTERS Egy amerikai F-16-os szuperszonikus vadászgép „bevonulása' FOTÓ: WALTER PÉTER A tagsággal erősödhet az ország hídfőszerepe Robog a NATO-expressz Harmadszor indult úljára a NATO-expressz pénteken a budapesti Nyugati pálya­udvarról Kecskemétre. Az évente ismétlődő rendez­vényt a Manfred Wörner Alapítvány szervezte, Ma­gyarország NATO-csatla- kozásának népszerűsítése céljából. Budapest A vonat utasai politikusok, ka­tonatisztek, diplomaták, NATO-tisztviselők. A vendé­gek között volt Szabó János honvédelmi miniszter és a tárca többi vezetője, Végh Fe­renc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, ve­zérkari főnök és Donald J. McConnell nagykövet, politi­kai igazgató az Észak-atlanti Szövetség képviseletében. Idén meghívást kaptak a ma­gyar NATO-tagságot ellenző Álba Kör képviselői is. A kecskeméti repülőtéren A NATO szerepe Magyarország euro-atlanti integrációjában címmel fórumot tartottak, majd a NATO-expressz utasai megtekintették a magyar légi­erő korszerűsítése iránt érdek­lődő repülőgépgyártó cégek kiállításait. Szabó János hon­védelmi miniszter kifejtene: bizalmat, méltányosságot és megértést vár a NÁTO-tól. „Önként távozzon posztjáról Borisz Jelcin” Vita a dumában Határozatában az orosz parlament alsóháza, a duma azt javasolta Jelcin­nek, hogy önként, idő előtt távozzon posztjáról. Moszkva Elégtelennek értékelték a kormány és a jegybank tevé­kenységét a pénzügyi válság felszámolásában az orosz parlamenti képviselők. Gen- nagyij Zjuganov, a kommu­nista párt elnöke Borisz Jel­cint és a teljes kabinetet le­mondásra szólította fel. Azt javasolta, hogy állítsák fel a nemzed bizalom kormányát. Szergej Szeleznyov, a duma elnöke úgy véli: Jel­cinnek kell állást foglalnia a kormány esetleges távozásá­val kapcsolatban. Szelez­nyov szerint Jelcin erősza­kolta ki Kiríj enko kinevezé­sét, és a kialakult válságos helyzetben is az elnöknek kell lépnie. Az ellenzéki fel­szólalások után Szergej Kiri- jenko mondott beszédet. A miniszterelnök hangsú­lyozta, hogy a válságos hely­zet tovább súlyosbodott, aminek oka a megfelelő in­tézkedések halogatása. Kiri- jenko figyelmeztetett: gyors és azonnali döntésekre van szükség. Érthetőnek mondta, hogy nem akarja senki vállalni a felelősséget a népszerűtlen intézkedése­kért, de a válságot másként nem lehet megoldani. Vízfüggöny álcázza a hadihajókat A radarok számára érzékelhe­tetlen lopakodó repülőgépek után a hadihajók is eltűnhet­nek a figyelőrendszerek „szeme” elől. Egy brit társa­ság a közelmúltban olyan el­járást szabadalmaztatott, amely láthatatlanná teszi a vízi járműveket. A hadihajó­kat jelenleg hőérzékelőkkel követik nyomon, amelyek a kémények, a gépházak vagy egyéb forró pontok infravö­rös hőkisugárzását figyelik. Az új rendszer ezt teszi lehe­tetlenné úgy, hogy a tenger­vizet használja pajzsként. A hajóba vizet szivattyúznak, amelyet egy fecskendő a le­vegőbe lövell, így a jármű tes­tét sűrű vízfüggöny veszi kö­rül. FEB Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin A hét sztárja: Winona Ryder Kevin Costner horgászkalandja Verhetetlen Vanessa Balszerencsés indiánok Markus Pfeiffer a kamera két oldalán Henry Thomas kinőtte a gyerekruhát Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom