Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-21 / 195. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 21., péntek Somogyi tájak 7 Mostohagyerek az üdülőfalu Malacos göbére fáj a tehénpásztor foga Gyűrűcskefa a támasza Megfúrták a részönkormányzatunkat — állítják a csokonyavisontai üdülőtulajdonosok képviselői. Még tavaly kezdeményezték a településrészi önkormányzat alakítását; a képviselő- testület ezzel egyetértett, mégis: a részönkormányzat máig nem valósult meg. CSOKONYAVISONTA — Az üdülőfaluban 1983 óta nem volt olyan fejlesztés,melyhez az önkormányzat pénzt adott volna. Az üdülőövezettel rengeteget keresett a falu, de máig nem fordított rá szinte egy fillért sem. Egyebek között ezért is szükséges a település- részi önkormányzat — mondják az üdülőtulajdonosok képviselői: Pethes Róbert, Horváth László, Kovácsné Bakos Éva és Szőke László. — Ötszáz nyaraló épült fel. S ez a félezer család elmehet a sóhivatalba, mert érdekeiket senki nem képviseli a települési önkormányzatban. Ezért születnek olyan döntések, mint a szemétdíj; a helybeliek 2160 forintot fizetnek, akik meg csak szezonálisan vagyunk itt, azok háromezret. A gondok megoldását évek óta csak ígérik. Rosszak az utak és a közbiztonság is az, nincs megoldva a csapadékelvezetés, sokszor bokáig ér a latyak a házak előtt. — Ránk kiszabtak helyi adót, a falusiakra nem — mondta Szőke László. — Pedig rajtunk is állt, hogy a fürdő ilyenné fejlődött. — A polgármester hat hónap késéssel vitte a testület elé az előterjesztésünket — így Pethes Róbert. — Ez az önkormányzat szakembereinek közreműködésével készült; azt tartalmazta, amit az üdülőtulajdonosok szerettek volna és a törvény lehetővé tesz. Miért nem volt jó a képviselőknek? — Véleményezési jogot kértünk, nem pedig pénzt s nem teljes önállóságot — mondják az üdülőtulajdonosok. — Az önkormányzat egyik bizottságának tekinthetett volna bennünket, és a képviselők döntötték volna el, hogy milyen hatásköröket, anyagi eszközöket adnak. Még ezt sem fogadták el. A testület azt akarta, hogy a részönkormányzatba két helyi képviselő és három üdülőtulajdonos kerüljön be — magyarázta Horváth László. — így úgy dönthetnek, ahogy a helybeliek érdeke diktálja. Szerintünk egyszerűen arról van szó, hogy nem akarják elveszíteni azt a „fejőstehenet”, ami számukra az üdülőövezet. Hozzátették: elég volna, ha az önkormányzat félévente számot adna: hogy gazdálkodott az innét befolyó pénzzel. — Az üdülőtulajdonosok részönkormányzatként bele akarnak szólni, hogy mire költsük azt a pénzt, ami befolyik a falu kasszájába. Ezt a hatáskört nem adhatjuk át. Ezen akadt el az elképzelés — állítja Horváth Sándor polgármester. — Mindez bizonyítható: az iratokon nemcsak véleményezési jog, hanem rendelkezési jog is szerepel. Azt mondják: késlekedtünk az előterjesztéssel. Ennek egy oka van: az üdülőtulajdonosok év közben nincsenek itt, s ezt a kérdést csak akkor tárgyalhattuk, amikor az érintettek összehívhatók. A polgármester mindehhez hozzátette: szívesen részt venne már egy tisztázó beszélgetésen az üdülőtulajdonosokkal vagy azoknak a képviselőivel. Nagy László Stuttgarti és bad-weitzeni vendégek élvezik ezekben a napokban a babócsai kemping nyugalmát. A nagyvilág zajától távol, sűrű liget övezi a német kempingezőket. A Dráva menténél keresve sem találni jobbat. Képünkön: Tükörtojást früstököinek a nyugalmat kereső német turisták fotó: török anett Örökül kapott mesterség ez; már az apja is pásztorkodott fotó: török anett Pápics Mihály tetőfedő-szigetelő negyedik éve majd' minden napját a falu határában tölti. Az építőiparból agráriumba vetődött pásztor rég tíz évig vigyázta már az egykori téesz jószágait. Bolhó A szikár férfi botjára támaszkodik (gyűrűcskefából nyeste, amúgy kőrisből a legjobb, de most ez volt kéznél), s a delelő teheneket vizslatja. Legtöbbjük az árnyékban pi- heg; amelyik mozog, az is a lajtoskocsi közelében serte- pertél vagy szomját oltja a tikkasztó melegben. — Vemhes mind, ősszel ellenek — biccent feléjük, s gumicsizmás lábát a vályúnek veti. A szövetkezet 43 jószágának őrzője most egyedül van; társa Bogárral, a scímauzerrel ebédjét fogyasztja. Egyébként hárman gondozzák a marhákat, váltásban; egyikük mindig az istállóknál marad. — Elbeszélgetünk erről-arról, folyik a szó jobb híján — igyekszik túlkiabálni a vágtató Ze- tort, ami hatalmas porfelhőt húzva maga után elrobog mellettünk. Öt perc múlva jön az újabb, bőgő motorral zörög a földesúton. Izzadt arcunkra még egy réteg por kerül. Pápics Mihály 1952-es. Tősgyökeres bolhói, s az utolsók közül való, akik ma is büszkék viselnék falusi-pásztori létüket. Mint apja, aki disznópásztorként élte bolhói napjait. Az idő persze elhaladt fölöttük, már ő sem a fafaragó pásztorok világában serdült föl. A tehenek őrzése neki, a munka- nélküli tetőfedőnek kizárólag pénzkereset, amely — mint mondja — nem is olyan rossz, mert huszonhatezret hoz havonta, tisztán. — Ötkor kelek, ellátom az otthoni jószágot, baromfiakat és néhány disznót, majd fél hét körül kiterelem a teheneket a rétre; ötig vagyunk itt — mondja a napirendjét. A bolhói pásztor bővíteni szeretné a háztájit, ha volna rá apanázs. Néhány malacos gö- bével is kibékülne. (Balassa) Pusztuló pusztai porták Minden második ház üresen áll. A munkanélküliség már szinte százszázalékos; pusztulnak a porták, szegényednek az emberek. La- josháza pusztán ez a jelen. LAJOSHÁZA A foglalkoztatottak száma nemrég a felére csökkent a 80 lakosú településen. Eddig ugyanis két embernek volt munkája, most már csak egynek van. A boltosnak megszűnt a munkahelye. — Teljesen érthető az üzlet bezárása, hiszen az utóbbi időben már havonta betörtek — mondja a volt boltos, jelenleg munka- nélküli Regán Ferencné. — Ha bolt nincs is, az ellátást nagyjából megoldották. Hetente egyszer hoznak árut, aki pedig sűrűbben akar bevásárolni, az átkerekezik Kálmáncsára. — Mihez kezd munka nélkül? — Tíz hold földünk van, azt bérbe adom. Jó földek a lajos- házaiak, kapva-kapnak rajtuk a szomszéd falvak gazdálkodói. Ezzel és a munkanélkülijáradékkal csak elboldogulok valahogy. Nem a magam sorsa aggaszt, de milyen jövője van itt a fiamnak és családjának? — Mit tehetnek a fiatalok? — Itt nincs jövőjük; elmenni viszont nem tudnak, mert nincs pénzük. Az itteni házat eladni nem, csak elkótyavetyélni lehet. Arra meg nincs szívünk. Közben amink van, lassan tönkremegy, hiszen a házakra költeni is kellene. Csakhogy arra sem jut pénz. Hát így élünk errefelé. S közben tanuljuk a túlélést. N. L. Betétben kétszázmillió A betét 2300 millió forintra rúg a Barcs és Vidéke Takarékszövetkezet babócsai kirendeltségén. Babócsa-bolhó Ezen belül az értékpapír jellegű 500 ezer forint, a többi betétkönyv. Sok a munkanélküli, a jövedelempótlós. A szövetkezet kölcsönállománya 12-13 millió forint közötti - tudtuk meg Supka Sándomé kirendeltségvezetőtől. - Elsősorban személyi kölcsönt igényelnek, az idén több mint hatmillió forintnyi hitelt folyósítottak százhúsz embernek. A többség babócsai, a bolhói lényegesen kevesebb. Az idén vállalkozói kölcsönt még nem adtak ki. Vállalkozói ügyfélkörük kicsi, annak ellenére, hogy több vállalkozás is van a településen. Egyre többen vannak viszont, akik lakossági folyószámlán tartják a pénzüket.- A hitelnél ma már a tulajdon a mérvadó - mondta. - A tagok száma 540, a település lakosságának húsz százaléka. Ötven ifjúsági betétkönyvünk még van. A pénzintézet egyéb szolgáltatásai; totó-lottó, sorsjegyek értékesítése, a Somogyi Hírlap hirdetésfelvétele. Hárman dolgozunk. Sok a munka, mert hat község tartozik hozzánk. S a vízvári helyettesítést is mi végezzük. S csak egy számítógéppel dolgozunk. G. A. Hírek Változatlan gyereklétszám Csurgón a négy tagóvodába 281 kisgyereket írattak be, az Eötvös iskolában 55, a II. Rákóczi Ferenc iskolában 47 elsős kezdi meg a tanulást szeptemberben. A két oktatási intézmény 734-es tanuló-létszáma is több mint a tavalyi. Ez azért is figyelemre méltó, mert a város két középiskolájában hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzés is folyik. Drávaszentes kis parkja Pihenőparkot alakíttatott ki Drávaszentesen a Fő utca és a Malom utca találkozásánál levő háromszögben a településrészi önkormányzat. A parlag területet feltöltötték, s fákat ültettek; a padokat is megrendelték és gyermekjátékokat is raknak ide. Az utca túloldalán levő területet is hasonló parkká alakítják. Felújítás Berzencén Felújítják a berzencei művelődési ház színháztermét. Átépítik a színpadot, a parketta egy részét hajópadlóra cserélik, s kifestik az épületet. A költség mintegy 150 ezer forintra rúg. Segítik az újnépi tanulókat Tíz gyereket támogat a rinya- újnépi önkormányzat a tanévkezdésben. Az óvodába járót négyezer forinttal, a hét kisiskolást egyenkét hétezer forinttal, a két középiskolásnak pedig fejenként kilencezer forintot adott. A napközis térítési díj 90 százalékát is átvállalta. Osztálytalálkozót szervez a barcsi polgári iskolában 53 éve végzetteknek Horváth József esperes-plébános. Az 56 egykori diák közül 23 már nem él; mivel ez lesz az első találkozó, a szervezésben gondot okoz, hogy nem ismerik mindenkinek a címét. Borsó János, Czink Antal, Csók Béla, Haumptman László, Radics István, ifj. Szabó István és Tóth József jelentkezését várják a 463-355-ös barcsi telefonon. Az osztály- találkozó szeptember 19-én, szombaton lesz, a barcsi napok egyik rendezvényeként. Csomagoló berendezéssel bővítették a szörpüzemet Jumbó harca a multikkal Csomagológép már van, a hűsítők raktározása azonban égető gond fotó: török Fölszentelik a zászlót Bélavár Elkészült végre a dél-somogyi kis falu zászlaja. Augusztus 22-én szentelik föl, a falunapon, amikor a hagyományőrző csoportok is bemutatkoznak. Újfalvi Jánosáé, a település polgármestere elmondta: régi vágyuk volt, hogy a többi falu példáját követve maguk is megalkossák jelképüket. A bé- lavári lobogó holnapi felavatását követően a nyugdíjaskórus és a Margaréta énekkar mutatkozik be, meg a somogyud- varhelyi rozmaringosok. Mint megtudtuk, az eseményt a település életében első képző- művészeti alkotótábor idejére időzítették, s meghívják a MaMű társaság 15 tagját is. A vállalkozói központ támogatásával vásárolt csomagológépet Vida Imre. A Jumbó szörp- és szénsavasüdítő-üzem tulajdonosa tovább tervez: mivel a hűsítők raktározása égető gond, még az idén bővítené szeretné az épületeket. Heresznye Tizennyolcféle szörpöt és kilencféle szénsavas üdítőt gyárt most a családi vállalkozás. A kánikula pedig szempillantás alatt elpárologtatja a készleteiket; nincs az a mennyiség, amit ne tudnának értékesíteni. — A kapacitásunk szab gátat a lehetőségeinknek — mondta Vida Imre. — Amennyi kikerül az üzemből, szinte azonnal kocsira tesszük. Nagyon nem is tehetnénk mást, mivel nem tudunk raktározni nagyobb készleteket. Szörpöt négy éve gyártanak Heresznyén, fél-, 1, 2, 5 és a kereskedelmi felhasználásra gondolva 10 literes kiszerelésben. A szénsavas- üdítő-gyártás friss tevékenység, alig egy éve kezdték. Bevált, hiszen értékesítési hálózatuk Dél-Dunántúl számos üzletébe szállít. Más kérdés, hogy az igazi piachódítás nem könnyű olyan termékkel, ahol multi multi hátán harcol a piacért. Mindenesetre Somogy, Tolna és Baranya, a három megcélzott megye a konkurencia ellenére is veszi a heresznyei Jumbót, amelynek receptúráit pesti kutatóintézetben készítették, s a Vida család ízlése szűrte ki közülük a valódi finomságokat. Szénsavas üdítőként narancs, sárgabarack, citrom, málna, kóla, kiwi, zöldalma, szőlő és áfonyaízesítéssel készül az ital. A kétliteres flakonokat az új gép csomagolja, hatosával rendezve a termékeket. Vida Imre elmondta, a somogyi vállalkozói központ az 1,8 millió forintért vásárolt csomagoló berendezésből egymillióra adott E-hitelt. (Balassa)
