Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-14 / 190. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 14., péntek Megyei körkép 3 Kérdésstafétánk Kérnek és követelnek Lombár Gábor: Kordában tartjuk a szennyvizünket Szántó Imre, a DRV Rt vezérigazgatója kér­dezte Lombár Gábor ba- latonfenyvesi polgár- mestertől: milyen eszkö­zökkel rendelkezik, hogy a lakosságnál szorgal­mazza a csatorna-rákö­téseket, mivel ezek hoz­zájárulnak a térség kör­nyezetvédelméhez? — Fenyves 1992 óta önálló település, azóta a legfonto­sabb feladata a szennyvíz- csatorna kiépítése. Minden év önkormányzati költség- vetésének ez a legfontosabb tétele és ez így lesz a követ­kező ciklusban is. — Miért? — Egyértelmű: érdekünk, hogy kordában tartsuk a szennyvizünket. A Balaton vízminőségének védelme alapja a térség turizmus fej­lesztésének. 1997-1998-ban ismét 150 millió forint ér­tékű csatornát építettünk meg, de még hátra van leg­alább 600-700 millió forint értékű beruházás. Be kell vallanom, hogy egyre ko­molyabb feladatot jelent számunkra a szennyvízcsa­torna hálózatbővítés, hi­szen ehhez 30 százalék cél- támogatás igényelhető és lehetőségünk van pályá­zatra a központi környezet- védelmi alapból. Ha ezt a két támogatást összeadjuk, talán finanszírozható a be­ruházás fele. Az érintett in­gatlantulajdonosok érde­keltségi hozzájárulása az összköltség 20 százaléka. Tehát marad még elég fi­nanciális kérdőjel bőven. — Mekkora összeget visz el az önkormányzat költ­ségvetéséből a szennyvízcsa­torna fejlesztése? — A 420-430 millió forin­tos költségvetésünkből erre költünk 120-150 millió fo­rintot. Az ingatlantulajdo­nosok ma portánként 100 ezer forintot fizetnek tíz­éves részletekben. 1992-ben 60 ezer forinttal kezdtük. Egyre nehezebben viseli a lakosság a terheket. Ráadá­sul 1996-tól 25 százalékos áfa terheli a beruházást és szintén két éve módosítot­ták a helyi adótörvényeket úgy, hogy a helyi adóból sem lehet leírni a közműé­pítést. Ez nehezíti az ön- kormányzatok szervező munkáját. A Balatoni Szö­vetségen keresztül is igye­keztünk a törvényhozókat meggyőzni arról, hogy ezek az intézkedések nem segítik a környezetvédő beruházá­sokat a Balaton partján. — Mennyibe kerül a rákö­tés a kész hálózatra? — Legkevesebb ötvenezer forint. Ezt már egyre keve­sebben tudják vállalni. Az a jellemzőbb, hogy feketén kötnek rá, mert akkor nem kell fizetni a szolgáltatás dí­ját sem. A jegyző állam- igazgatási határozatban szó­lítja fel a családokat. Ennek általában van hatása. Sokan bejelentik, hogy belátható időn belül rákötnek. — Hálátlan feladat: mert először az építkezéshez kér­nek, aztán követelnek. Mennyire terhelhető a la­kosság? — A víz-szennyvíz díja komoly összeg a családi háztartásokban. Kétes di­csőség, hogy a DRV az or­szág szolgáltatói között a legdrágább. A gazdálkodó cégek is újabban saját kuta­kat fúrnak az ipari tevé­kenységhez, hiszen ők 600 forintot fizetnek köbméte­renként. Nem lehet tovább terhelni az embereket. Az idén 15 millió forintot köl­tünk szociális támogatá­sokra. — Hogyan lehetne érde­kelté tenni az embereket a környezetvédő szolgáltatás­ban? — Nyelni kellene mind­nyájunknak egy nagyot és azt mondani, hogy aki pél­dául hat hónapon belül rá­köt a rendszerre, annak in­gyen biztosítjuk a szüksé­ges anyagot. A DRV és az önkormányzat ezt közösen finanszírozhatná. Egy-egy ütemben mintegy 200 ingat­lanhoz jut el a csatorna. Ez azt jelenti, hogy évente há­rommillió forintot kellene a cégnek és a községnek kö­zösen költeni erre a támoga­tásra. Többet hozna a konyhára, mint a több mil­liós díjtartozások. — Kinek adja tovább a kérdésstafétát? — A kultúrával kapcsola­tos a kérdésem és a Kapos­váron jól működő Szín-Folt Galéria tulajdonosaitól kér­dezem: a nyári időszakban szándékoznak-e a Balaton- partra hozni abból a sok ér­tékes kiállításból, amit rendszeresen szerveznek? Gáldonyi Magdolna Nem a fuzárium, hanem a válság a gond (Folytatás az 1. oldalról) — Negyven búzamintát vizs­gáltam eddig ebben az évben — mondta dr. Schweigert Andrásáé, a megyei növény­egészségügyi és talajvédelmi állomás főelőadója. — Ennek és néhány árubúza-minta vizsgálata alapján kijelenthe­tem: fuzárium tekintetében nem rosszabb az idei búza, mint az elmúlt években volt. Tény: a fuzárium jelen van, de közel sem akkora mennyiség­ben, mint amiről a hírek szól­nak. Ráadásul ez a fuzárium nem biztos hogy károsította a szemeket, ahogy az sem való­színű, hogy toxinokat termel. Ezt viszont senki nem vizs­gálja, mert az sokba kerülne. A szakember elmondta: a szabvány 0,5 százaléknyi ösz- szes szennyeződést enged meg, amit egyetlen búza sem képes „teljesíteni” Magyaror­szágon. S mert vizuálisan — magyarán: ránézésre — állapít­ják meg a fuzáriumfertőzés mértékét, nincs két egyforma eredmény ugyanabból a min­tából. Az objektív vizsgálati módszer hiánya kiszolgálta­tottá teszi a termelőket. — Minden vevő érvényesí­teni akarja az akaratát; de az áru becsmérlése csak egy ló- kupec esetében elfogadható. Megengedhetetlen viszont, az eddig kiváló minőségűként számon tartott és javító búzá­nak vásárolt magyar ter­ményre nyilvánosan rosszat mondani csak azért, hogy le­nyomják az árát. A fuzárium- mal — ez toxinokat termelhet — nem szabad viccelni, mert évekre lerombolhatják a ma­gyar búza jó hírét a világban — mondta ki minden jelenlevő véleményét Schweigert And- rásné. Az objektív mérce hiánya az exportőröket is sújtja. Szabó Gyula, az Inter Trade Agro Rt vezérigazgatója el­mondta: egy egész hajóra­komány búzája vesztegel a kikötőben, mert a „vizsgála­tot” végző szerint 5-6 száza­lékos a fuzáriummal szeny- nyezett szemek aránya — ab­ban a szállítmányban, amiről egy másik vizsgálat megálla­pította, hogy 0,3 százalék. Ács József, a választmány elnöke: — Az alaposan felfújt fuzá- rium-probléma helyett az igazi gond az, hogy míg a ter­meléshez szükséges anyago­kat — vetőmag, növényvédő szer, energia — világpiaci áron vesszük, a terményt csak nyomott áron lehet eladni. Ezért is mondjuk: nem búza­válság van, hanem általános agrárválság. Nyakunkon a szőlőválság, a kukoricaválság, és ha az állam nem avatkozik be megfelelő támogatással, akkor a termelőknek akár a fele ellehetetlenülhet. Varga Ottó Tengernyi a kukorica Gondot okoz a gazdáknak a termés nyomott ára (Folytatás az 1. oldalról) Ha ennyiért értékesítenék a termést, igen nagy lenne a veszteségük. A hektáronkénti költségelemzés szerint leg­alább 15 ezer forint kellene kapniuk, hogy érdemes le­gyen eladni a tengerit. Varga Gábor, a megyei FM-hivatal helyettes vezetője azt mondta: állami felvásárlásra tegnapig 420 somogyi ter­melő jelentkezett. A garantált áras lehetőség mintegy 40 ezer hektárnyi területet érint, s ily módon csaknem 2,1 mil­liárd forintnyi összegről van szó. A szakember úgy véli: az augusztus végi határidőig újabb termelők is jelentkez­nek, hiszen ez egyfajta biz­tonságot ad nekik. Somogybán rekordtermés várható kukoricából, Gölle térségében hektáronként ki­lenc tonnára számítanak. A termelők biztonságra törek­szenek, s így idejében felku­tatják a számba vehető üzleti lehetőséget. A toponári határban 800 hektáron termesztenek kuko­ricát, és a Kapostáj szövetke­zet csaknem háromezer ton­nát kíván eladni. Baranyai Sándor elnök szerint a sza­badpiaci ár alacsony, így még várnak az üzletkötéssel. Több ajánlatot is kaptak, de csak akkor írják alá a megállapo­dást, ha a bevétel fedezi a költségeket. (Harsányi) Hőségben is helytállnak Ormai István polgármester tegnap Nagyatádot járta (Folytatás az 1. oldalról) — Az egyik legfontosabb vá­rosi beruházás a volt tűzoltó­laktanya átalakítása, ahol a szociális gondoskodás kü­lönböző intézményei kapnak majd helyet — mondta Ormai István. — Ez az építkezés már a befejezéséhez közeledik. A leendő sportcsarnok helyén most a munkások éppen a te­rületrendezésnél és az alapo­zásnál tartanak. A városban négy nagy magánerős beru­házás is folyik: helybéli vál­lalkozások üzleteket, irodá­kat és lakásokat építenek. Az önkormányzatnak minden esetben szorosan együtt kell működnie az építtetővel, hi­szen a közterületeket is az új házakhoz kell hozzáillesz­teni. A polgármester örömmel nyugtázta, hogy tegnap — pi­aci nap lévén — a városban pezsgett az élet. — Lüktetett a város, sok volt az olyan látogató, akik vagy a környező falvakból, vagy egyenesen Horvátor­szágból érkeztek Nagyatádra. Láttam a piacteret, és úgy gondolom, hogy ott is ha­laszthatatlan az a fejlesztés, amelynek során járda, út és kerékpártároló épülhet majd. Ormai István a konzerv­gyárban is járt, ahol most van a főszezon. — Az emberek keményen dolgoznak, a hő­ségben is megállják helyüket. A helytállásuknak is köszön­hető, hogy a város folyamato­san fejlődik, hogy rendezet­tek a közterületek, a kör­nyező zártkertek, és hogy működik a gazdaság, amely a település legfontosabb moz­gatórugója. Barna Zsolt HÍREK Tanévkezdéshez segítség A százhetvennyolc mikei gye­rek közül száznegyvenhatnak ad rendszeres gyermekvé­delmi támogatást a mikei ön- kormányzat. Segítik a beisko­lázást is: a helyben tanuló 1-4. osztályosoknak megve­szik a tankönyveket, füzetet. Az általános iskolák felső ta­gozatain, a közép- és felső­fokú iskolákban tanulóknak kifizetik a tankönyvek nyolc­ezer forint fölötti részét. Halál a Balatonban Egy fér­fiholttestet találtak Alsóbéla- telepnél a Balatonban. A rendőrség eddigi vizsgálata szerint a férfi többször elbo­tolva indult a tóba, ám a part­tól mintegy hetven méterre a vízbe esett és elmerült. Arc­cal lefelé lebegett a vízben. A fürdőzők próbálták éleszteni, de már nem tudtak rajta segí­teni. A szerencsétlen ember­ről csak annyit tudnak, hogy negyvennyolc éves és egy Ba­ranya megyéből érkező cso­porttal érkezett a Balatonra. A család hiánya Közel húsz állami gondozott gyermek tanul a hallássérültek kapos­vári iskolájában, közülük ha­tan a nyári szünidőt is az in­ternátusbán töltik, mert a családjukkal nincs kapcsola­tuk. Őket rendszeresen ven­dégül látják otthonukban az iskolai nevelők, ma Bély Klára gyógypedagógussal in­dultak egyhetes nyaralásra, Balatonmáriafürdőre. Ismeretlen tettesek törtek be Siófokon a római katoli­kus templomba és onnan szobrokat tulajdonítottak el, mintegy ötvenezer forint ér­tékben. Ugyancsak tolvaj járt egy siófoki nyaralóban is. A tettes befeszítette az ajtót, majd magához vette a ház­ban található aranytárgyakat és műszaki cikkeket, mintegy egymillió százezer forint ér­tékben. Ebben az ügyben ugyancsak a siófoki rendőrök nyomoznak. Súlyos baleset Súlyos bal­eset történt tegnap délután Tikos és Hollád között a 7-es főútvonalon. Eddig tisztázat­lan okból két személygépko­csi, egy Skoda és egy Citroen ütközött össze. A Skoda ve­zetőjét, egy hölgyet az össze- roncsolódott autóból csak a helyszínre érkező marcvali tűzoltók tudták speciális esz­közeikkel kiszabadítani. Az autóvezető hölgyet és a bal­eset többi sérültjét a mentők súlyos sérülésekkel szállítot­ták kórházba. A felelősség megállapítására a rendőrség folytatja a vizsgálatot. Áramütés az állványon (Folytatás az 1. oldalról) Tóth Tamás eszméletét vesz­tette. A klinikai halál állapotá­ban találta a segítségére siető Papp Zoltán, a kecskeméti mentőállomás szolgálatveze­tője. Az újraélesztés a ro­hammentő megérkezéséig si­került. A diák a siófoki kórház intenzív osztályán tegnap késő délután magához tért. — A szemlebizottság megál­lapította — mondta Moher Ist­ván rendőr hadnagy —, hogy a vállalkozó több pontban is megszegte a munkavédelmi előírásokat, mert a munka so­rán a villamos áramot nem köttette ki. A munkabizton­sági felügyelőség pedig a sza­bályok megszegése miatt felje­lentést tesz ellene. (Krutek) Újabb nyereményeső' a SOMOGYI HÍRLAP előfizetői között! 500 000,- Ft értékű műszaki cikket sorsolunk szeptember 10-én. A nyereményeket a kaposvári TESCO ÁRUHÁZ forgalmazza! Fizessen elő a SOMOGYI HÍRLAP-xdt, Ön is nyerhet! Százharmincötmillió forintos beruházás Kész a kollégium Két nappal a vállalt határ­idő előtt, tegnap Kardos Lajos, a Tabép kft ügyve­zető igazgatója jelentette a beruházóknak: elkészül­tek a 80 ágyas tabi kollé­gium kivitelezésével. Tab Hónapokig dolgoztak a mun­kások a középiskolai kollé­gium építésén. Mostanra befe­jezték az épület felöltöztetését is; tegnap már a szobákban is valamennyi berendezési tár­gyat - heverőket, szekrénye­ket, asztalokat, függönyöket - a helyükre raktak, s már meg­kezdték a munkák utáni taka­rítást. Az intézménynek a fű­tési rendszerét is kipróbálják. Megkezdték tartályos pb-gáz- zal a próbafűtést, az épület körül pedig a tereprendezést, parkosítást. A megyei és a tabi önkormányzat beruházásában épült kollégium kivitelezési munkáit pályázaton nyerte el a Tabép Építőipari és Keres­kedelmi Kft. A korszerű - létesítmény költsége a többletmunkákkal együtt meghaladta a 135 mil­lió forintot. Kardos Lajos ügy­vezető igazgató elmondta: tíz­nél több alvállalkozót vontak be az építésbe. A tabi új kollé­gium műszaki átadása várha­tóan augusztus 24-25-én lesz. így nincs akadálya annak, hogy a hónap végén beköltöz­zenek a diákok. (Krutek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom