Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-11 / 187. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 11., kedd Belpolitika 7 A költségek egy részét a minisztériumok fedezik Még egyszer a Postabank tavalyi mérlegbeszámolójáról Hírek Költöznek a közhivatalok Az eredetileg tervezett százhúsz nap helyett lényegesen kevesebb Időt vesz igénybe az új kormányzati struktúrához tartozó minisztériumok és országos hatáskörű hivatalok végleges helyének megtalálása. A költözködések költségét azonban előreláthatólag nem lesz könnyű kigazdálkodni. Budapest Mint lapunk kérdésére Lóránt Zoltán kormánymegbízott elmondta: míg a költözködés egyszeri költségét a tárcáknak maguknak kell állniuk, addig az épületek és irodák nélkülözhetetlen rendbetételére a költségvetés általános tartalékából szorítják ki a szükséges forintokat. A kancelláriaként a korábbinál jóval nagyobb létszámmal dolgozó Miniszterelnöki Hivatal csak akkor fér el a Kossuth téri irodaházban, ha a jelenleg ott elhelyezett Határon Túli Magyarok Hivatala, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal és az Egyházügyi Titkárság kiköltözik onnan. Utóbbi a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának falai között működik majd tovább, mondta a kormánymegbízott. Hozzátette: a legkevésbé sem volt könnyű elérni, hogy az ÁPV Rt. idén megcsappant apparátusa összehúzza magát a Pozsonyi úti székházban^ i rhelyet-J engedve maga mellett' a-fent említett két kormányhivatalnak, valamint a Phare-pénzek elosztását felügyelő tárca nélküli miniszter csapatának és - legalább átmenetileg - az ifjúsági és sportfelügyeletet ellátó államtitkárnak. A jelenlegi kormánystruktúrában az Oktatási Minisztériumtól különvált Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az eredeti tervek szerint a volt Munkaügyi Minisztérium Roosevelt téri épületében alakította volna ki főhadiszállását, ahol jelenleg két főhatóság: a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Versenyhivatal, valamint a Lánchíd irodaház, s 8-10 kisebb albérlő osztozik az irodákon. Ez utóbbiak - igaz, bizonyos anyagi ellenszolgáltatásért - már korábban ígéretet tettek arra, hogy hatvan napon belül elhagyják az irodákat, ám az új tárca vezetői végül mégsem fogadták el ezt az elhelyezési ajánlatot. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma így végül is az ÁPV Rt. Pozsonyi úti székházába kerül. A Gazdasági Minisztérium - beleértve a volt munkaügyi tárca apparátusának egy részét is - pillanatnyilag három helyen, szétszórva működik. Jobb helyzetben van az oktatási tárca, amely maradhatott a Szalay utcában, igaz, csak úgy, hogy befogadta a volt Munkaügyi Minisztérium 70 fős szakképzési részlegét. Az Egészségügyi Minisztériumot sem mozdítják ki az Arany János utcai székházból, ; amelynek megüresedett irodáira máris számos kis cég vetett szemet. Szükségből „feketekenyeret” sütöttek a pékek Nem lesz olcsóbb a kenyér . ' j, ! Tegnaptól húsz százalékkal olcsóbban méri a lisztet a legnagyobb budapesti malom. A pékek ennek ellenére sem hisznek abban, hogy a közeljövőben Jelentősen csökkenthető a kenyér ára. A kenyérliszt kilóját 39 helyett 32 forint plusz áfáért vásárolhatja meg az a csaknem 400 pékség, amely a Budai Hengermalom Rt.-vel kötött megállapodást - tájékoztatta a sajtót Károlyi Vilmos, az évi 140 ezer tonna őrlőkapacitású cég elnök-vezérigazgatója. Az alapanyag árának csökkenése a társaság vezetője szerint ha kis késéssel is, valószínűleg a kenyér árában is megjelenhetne. Bánki László, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke ugyanakkor kijelentette: a piaci verseny miatt várhatóan számos más malomipari cég is kénytelen lesz árait mérsékelni, ám ő ennek ellenére sem hiszi, hogy csupán a liszt árának csökkenése következtében a közeljövőben jelentősen olcsóbbá válna a kenyér. Több sütőipari üzem vezetője nyilatkozott úgy, hogy a pékek egy ideje már halogatták az általuk szükségesnek ítélt áremelést, mert megnövekedett költségeik egy részét nem merték a fogyasztókra vagy a kiskereskedőkre áthárítani. Voltak, akik a ráfizetést úgy próbálták csökkenteni, hogy a szabványosnál gyengébb minőségű kenyeret sütöttek. B. Z. Valóság a számok mögött A Postabank rendkívüli közgyűlésén kritikus megjegyzéseket kapott a bank által felkért könyvvizsgáló cég, amelynek díjazására az előző közgyűlés 34 millió forintot szavazott meg. A pénzintézet konszolidált mérlege tartózkodó hangvételű volt, a kockázatokra felhívó „korlátozó záradék” kimaradt a jelentésből. Ezt a felúgyelőbi- zottság kifogásolta is. Budapest A frissen napvilágra került információk szerint a Postabank megválasztott könyvvizsgálójának, a Deloitte and Touche- nak 1,3 millió dolláros sikerdíj ütötte a markát. Ennek tényét újságírók kérdésére sem cáfolni, sem megerősíteni nem óhajtotta a cég ügyvezetője. A könyvvizsgáló megbízást kapott külföldi szakmai befektető felderítésére a sikeres magánosítás lebonyolítása érdekében. Bár valódi befektetőt nem sikerült találniuk, időközben a magyar állam - a Magyar Fejlesztési Bank útján - 24 milliárd forinttal megemelte a Postabank alaptőkéjét. Ezután a könyvvizsgáló befejezettnek tekintette feladatát, és jelentkezett a 300 millió forintos sikerdíjért, amelyet a Postabank vezetése - állítólag - ki is fizetett. A pénzintézet 1997-es konszolidált mérlegét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nem kommentálta, mondván, hogy a most készülő auditált mérlegre várnak. A Postabank közgyűlésén is ismertetett könyvvizsgálói jelentés egyébként semmilyen korlátozó záradékot sem tartalmaz, csupán felhívja a figyelmet egyes kockázatos tételekre. Említést tesz arról, hogy a Postabank eladta egyik külföldi banki részesedését, és garanciát vállalt az eladott bank követeléseire. A veszteségek fedezetére nem képzett elegendő tartalékot. Részvéttávirat. Göncz Árpád köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Bili Clinton amerikai, Benjamin William Mkapa tanzániai és Dániel Toroitich arap Moi kenyai elnöknek, valamint az áldozatok hozzátartozóinak a Nairobiban és Dar es Salaamban, az amerikai nagykövetség szomszédságában bekövetkezett robbantások kapcsán. Új parlamenti munkarend? Legkorábban az Országgyűlés tavaszi ülésszakától valósulhat meg a parlament új munkarendje. Az előzetes tervek két változattal számolnak, az egyik kéthetes ciklusokra osztaná az ülésszakot: az eddigi két- háromnapos helyett ötnapos plenáris ülést tartanának az egyik héten, a következőn a képviselők csak a bizottságokban dolgoznának. A másik elképzelés szerint a parlament tagjai minden harmadik héten a választókerületükben végeznék munkájukat. SZDSZ-program. Az SZDSZ önkormányzati programja alapvetően nem változik, a párt ugyanakkor lépéseket javasol a pénzügyi rend érdekében - közölte tegnap Magyar Bálint elnök. Az SZDSZ az Országgyűlésben kezdeményezi az adótörvények módosítását a többi között annak érdekében, hogy a helyi adók egy része leírható legyen az szja-ból. Aláírás-gyűjtési akció. A délvidéki magyar fiatalok koszovói bevetése ellen világméretű aláírás-gyűjtési akciót szervez a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A szervezet a világ magyar közösségeihez fordul, kérve, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai magyar fiatalok besorozása ellen, és fékezzék meg a balkáni vérontást. Augusztus 15. munkanap. A munkahelyek többségénél augusztus 15-én, szombaton dolgozzák le a munkavállalók az augusztus 21-ei pénteket. Koszovói menekültek. A hét végén újabb koszovói albán menekülteket fogtak el az útlevélkezelők Tornyosnémetinél, a magyarszlovák nemzetközi közúti határátkelőhelynél. A koszovóiak meghallgatásuk során elmondták: a háború elől menekültek el. Az idén 400 milliót osztanak szét a pályázók között A falusi turizmusra a sok is kevés Hazánkban mintegy tízezer ágy áll a vidéki turizmust kedvelők rendelkezésére, a számot azonban akár két-háromszorosára lehetne emelni, ha megfelelő támogatást kapnának a falusi gazdák a szálláshelyek kialakításához. Országos körkép A valóságot és a lehetőségeket tegnap állították párhuzamba, a közelmúltban „névbővítésen” átesett Magyar Falusi- Tanyai Gazda-Vendégfoga- dók, Vendégek Országos Érdek-képviseleti Szövetségének sajtótájékoztatóján. Dr. Csáky Csaba, a szövetség elnöke elmondta: külföldön mind nagyobb az érdeklődés a falusi turizmus iránt, és a kereslet már hazánkban is meghaladja a kínálatot. Az idén mintegy 400 millió forintot lehet elnyerni abból a pénzügyi keretből, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Gazdasági Minisztérium különített el. Több más forrás is rendelkezésre áll, hasonló nagyságban. Mindez azonban kevés ahhoz, hogy európai színvonalú falusi vendéglátási hálózat alakuljon ki Magyarországon. A szövetség ezért szorgalmazza a kormányzat eddiginél hathatósabb segítségét. Elhangzott még: a támogatások az elmúlt időszakban gyakran nem a nagy hátrányban lévő alföldi gazdák új vállalkozásaiba áramlottak. Á pályázati feltételek teljesítése jóval könnyebben sikerült a Balaton környéki, vagy a termálvizek vonzáskörzetében élő gazdáknak, holott e térségekben a vendégek jelenleg is a hazai legjobb minőségű szolgáltatást kaphatják. Ugyanakkor országszerte mintegy 200 ezer olyan olyan falusi helyiség - például szoba, padlás, pajta - van, amely kis ráfordítással vendégfogadásra alkalmassá tehető volna. Csáky Csaba bejelentette: a szövetség az ősszel megrendezi a magyar gazdavendégfogadók első országos fórumát Budapesten. (Bereczky) Alföldi vendégváró tanya, több támogatásra számít a térség Beszélgetőpartnerünk: a műtárgyak tekintélyes hazai szakértője, Nagyházi Csaba Nyolcezerért vette, ma másfél milliót ér A minap egy idős ember lakásáról 800 millió (!) forint értékű festményt, műkincset vittek el. Százra becsülhető napjainkban az értékes holmikkal foglalkozó műkereskedések száma, galériákból több van, mint volt egy évtizede, de ezzel arányosan nőtt-e a műtárgyak Iránti kereslet?-Nem lehet tudni, hogy napjainkban hány magángyűjtő van az országban - nyilatkozta munkatársunknak Nagyházi Csaba, a Műtárgy- és Régiségkereskedők Országos Szövetségének elnöke. - Az alkalmi festmény- , szobor- és más műtárgyvásárlókról sincs kimutatás, de ők a bolthálózat növekedéséből ítélve a korábbinál jóval többen lehetnek. Többen, de nem elegendően. A tartós, kiegyensúlyozott forgalom ugyanis szorosan összefügg a lakosság anyagi helyzetével, és ily módon az elmúlt évek nem igazán kedveztek a fejlett országokéhoz hasonló műtárgypiacnak. Mindezzel együtt igaz, hogy számos kisebb-na- gyobb, akár százmilliós értékű magángyűjtemény is található a fővárosban, a vidéki településeken. Legtöbbjüket az évtizedek során, apránként gyűjtötte össze tulajdonosa.- Ismerek olyan jó ízléssel megáldott gyűjtőt - mesélte Nagyházi Csaba -, aki számlával igazolta, hogy a ’60-as években 30 ezerért olyan Gu- lácsyt vett, ami ma 10 milliót ér. Egy másik gyűjtő annak idején egy Mednyánszky- képhez 8 ezer forintért jutott hozzá, ma ha eladná, egymásfél milliót kapna érte. A gyűjtők túlnyomó többsége megszállottja a művészeteknek, egy-egy műfajnak, kornak, alkotónak. Szereti a műveket, gyönyörködik bennük, ezért vásárol. Mindamellett a festmény, a szobor, általában a műtárgy befektetésnek sem rossz, hozama olykor felülmúlja a banki kamatot. Nagyházi Csaba a közelmúlt nagy port felvert „nyolcszázmilliós” hagyatéki ügy kapcsán azon sem lepődött meg, hogy a kényszerűen „gazdát cserélt” alkotások között Szőnyi István, Or- szágh Lili, Egri József, Kassák Lajos, Deim Pál, Bálint Endre festményei, Kovács Margit kerámiaszobrai is volFestmények, szobrok között tak. Nem is kis számban. Miért ne fordulhatna elő ilyen?- Attól azonban óvakodtam volna, hogy „látatlanban” megbecsüljem az értéküket. Annak ellenére nem «1 FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY tettem volna, hogy az utóbbi években kétségtelen, eléggé kialakult a műtárgypiac, általában jó szinten, de bizonyos határok között álltak be az árak is. (Deregán)
