Somogyi Hírlap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-10 / 186. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. augusztus 10., hétfő Kaposvár 5 Az utolsó Paradicsom Művésztelep Jeli bácsi dombján Közös kiállításra készül a donneri művésztelep há­rom alkotója. Honty Márta iparművész, Gera Katalin szobrászművész Kertész Sándor festőművész min­dennapjaik nagy részét itt töltik. Honty Mártával a te­lep múltjáról és jelenéről beszélgettünk. Fent a dombon, mintha meg­állt volna az idő. A háborítat­lan vidéket néha egy madár dala vagy egy távoli autó zaja töri meg. A zöld rengetegből három lapostetős ház tűnik elő. Az egyik műterem ajtajá­ban Honty Márta fogad. — 1962-ben alakult Kapos­váron egy értelmiségi klub, itt ismerkedtünk össze mi, új ta­gok, köztük a férjem és én is — emlékezik vissza. — Ekkor ha­tároztuk el, hogy létrehozunk egy olyan helyet, ahol lesznek szövőműhelyek, bronzöntö­dék, a festők számára műter­mek. Akkor esett a választás a donneri városrészben lévő Jeli féle dombra, ahonnan gyö­nyörű a kilátás az egész vá­rosra. Sajnos itt elakadtunk hosszú évekre. A házak meg­építésére csak 1978-ban került sor a Képzőművészeti Alap il­letve Szövetség támogatásá­val. Hárman kaptak személyre szóló engedélyt: Szekeres Emil, Leitner Sándor és Honty Márta. Aztán Szekeres Emil helyett Csiszár Elek, majd Gera Katalin, Leitner helyett Gobelin terv készül a donneri műteremben fotó: kovács tibor Donneriek kérdezték Nemes István nyugdíjas: A városgondnokság vezetőjétől kérdezem: A Kálvária utcán nagyon göröngyös az úttest. Korábban ugyan kijavították a hibás részeket, de beszakad­tak és ez megnehezíti a közlekedést. Miért nem újítják fel az egészet? Hartner Rudolf, a városgondnokság vezetője: Jelenleg nincs rá lehetőségünk, de gondolkodunk azon, hogy a felújítási munkálatokat négy évre előre megtervezzük. A közeljövőben kialakul, mikor tudnánk megoldani a problémát. Horváth Balázs hajóépítő: A városgazdálkodási részvény- társaság vezetőjétől kérdezem: Miért kell a szemétdíjat he­lyiség szerint, és nem a keletkezett hulladék mennyisége alapján fizetni? Bartos Ferenc, a városgazdálkodási rt munkatársa: Ez a rendszer érvényben van, tehát van rá lehetőség, javaslom, problémájával forduljon a városgazdálkodási rt-hez. pedig Kertész Sándor költö­zött ide. — Olyan ez a környék szá­munkra, mint az utolsó érin­tetlen Paradicsom — mereng el. Sajnos a művészek állandó "veszélyben" vannak, mert a gyönyörű kilátás miatt többen szemet vetettek a telekre. Honty Márta az Iparművé­szeti Szakközépiskolában ta­nít, emellett kiállításokra ké­szül. Hármójuk közös kiállí­tása kora ősszel tekinthető meg a Vaszary képtárban, és a Megyeházán. Nétling Ibolya Schmidt József: A Kodály Zoltán utca környékén nagyon sok idős ember él, akik számára megerőltető elmenni a bel­városba, ha vásárolni akarnak. Van-e arra kilátás, hogy épüljön ide egy kispiac, esetleg néhány bolt? Virányi István, főépítész: Kispiac létesítésére helyhiány mi­att nem kerülhet sor. Üzletek működtetésének semmi akadá­lya, az viszont az esetleges vállalkozóktól függ, óhajtanak-e azon a területen boltot üzemeltetni. Menedék a medencében A városi fürdő a Donner legnagyobb forgalmú in­tézménye, meghatározó a városrész életében. Mégis az elmúlt évtizedekben mintha „mostohagyereke” lett volna a városnak. A város első fürdője még a Szokola-berekben, a Nedevics- malomnál volt. Később a mai uszoda helyén, a Jókai liget környékén is épült egy városi fürdő: a hévízi tóhoz hasonló faházakkal, a korabeli divat szerint. A mai épület 1964-ben készült el, Kiss István Ybl-díjas építész tervei alapján, ugyan­abban a modernista stílusban, mint a megyei könyvtár. A fürdő akkoriban a városi tanács tulajdona volt, és a vízmű üzemeltette. 1991-ben, amikor megszűnt az állami támogatás, „leadták” ezt a fel­adatot a városnak. — Az éves költségvetésünk 59,5 millió forint, a saját bevé­telünk mindössze 22 millió — mondta Kovács Lajos fürdőve- zető-helyettes. — Ez szűkén elég a működésre, nemhogy a fejlesztésre. Néhány éve elké­szült a fedett 25 méteres me­dence vízforgatója. Most még ennél is nagyobb fába vágtuk a fejszénket: az 50 méteres me­dence átépítése, a vízforgató felszerelése 86 millió forintba kerül. A szauna átépítéséhez a vendégek adták össze a pénz jó részét. Kovács Lajos szerint az egészségügyi szolgáltatások bővítésében lenne pénz, és lo­gikus is lenne, ha a kezelése­ket és a fiziotherápiát — ame­lyek „albérletben”, vagy in­kább kényszerházasságban amúgy is ott vannak — a fürdő átvehetné a kórháztól. Ettől azonban a kórház elzárkózik. A sport is visszaszorult: bár a délutánok nagy részét a spor­tolók foglalják le a fedett uszodában, edzőtáborozni Nagyatádra járnak. Marad a szabadidő, a strand, ez azon­ban csepp a tengerben. Télen, ősszel alig kétszázan látogat­ják a fürdőt, a nyári szezon pedig az időjárástól függ. A nyáron átlagosan 5-600 ven­dég váltott jegyet, a legforgal­masabb kánikulai napon 1900- 2000 strandoló keresett „me­nedéket” a medencékben. (Jakab) Jöjjön el egy halászlére vagy valami más finomságra i A többit a helyszínen, a Piroska halászcsárdában Kaposváron, a Füredi úti pavilonsoron Várja: Wolf János vendéglős, az első Farkas, aki halászlét főz Nyitva: 1/2 12-22-ig, vasárnapot kivéve Asztalfoglalás - akár 40 személyes rendezvényre is: 82/314-565 RUHÁZATI DISZKONT ÁRUHÁZ KAPOS-RÖVIKÖT KFT., Kaposvár, Jutái út 32. ÓRIÁSI ÁRENGEDMÉNYEK! Férfi atléta fehér 450,­Ft helyett 195,­Ft Férfi zokni 199,­Ft helyett 99,­Ft Férfi birkózó atléta nyomott 580,­Ft helyett 290,­Ft Női ujjatlan póló 580,­Ft helyett 290,­Ft Női köntös 2 700,­Ft helyett 1 350,­Ft Női nadrág olasz import 430,­Ft helyett 150­Ft Crepp ágynemű garnitúra 2 800,­Ft helyett 1 950,­Ft Lepedő 150x200 1 050,­Ft helyett 840,­Ft Frottier törölköző 750,­Ft helyett 490,­Ft Paplan 2 870,­Ft helyett 2 320,­Ft Női, férfi, gyermek pólókat, női blúzokat 40% férfi rövidujjú ingeket 30% árengedménnyel ajánlunk. Iskolakezdéshez tornaruhák, szabadidőgarnitúrák rendkívül kedvező áron kaphatók! (86424) Kaposvár Rózsadombja Friss iózsefné 25 éve lakik családjával a Donnerban fotó: kovács A donneriek kötődnek a városrészhez. Miért sze­retnek itt élni és mit hi­ányolnak a környéken? - kérdeztük a városrész lakóit. Gulyás Józsefné nyugdíjas: - Már húsz éve élek itt és nagyon szeretem ezt a he­lyet. Csendes, nyugodt, fő­leg amióta megépítették az elterelő utat. Sajnos itt sem vigyáznak a másik tulaj­donára. Nem egyszer elő­fordult, hogy a frissen fes­tett falon nyomták el a ci­garettacsikket. Szabó Kinga tanuló: - Ez még mindig a város leg­jobb része a közbiztonság szempontjából. Természe­tesen itt is előfordul, hogy ellopnak egy autót, vagy leszívják a benzint. De azért én szeretek itt lakni. Puspánné Csizmadia Gyöngyi bolttulajdonos: - Ez a városrész Kaposvár Rózsadombja. Nem azért, mert csak gazdagok élnek erre, hanem mert annyira szép. Kicsit falusias, de mégis város. Közel van a központ,így az ellátottság megoldott, de saját boltja­ink is vannak. Az egyetlen ami nem tetszik, hogy a Jókai park elég elha­nyagolt állapotban van. Matáncsi Gézáné nyug­díjas: - Azelőtt Ötvöskó- nyiban laktunk és itt is ugyanolyan jól érezem magam, mint ott. Mivel nyugdíjas vagyok, szá­momra nagy előnyt jelent, hogy minden - posta, templom, bolt, gyógyszer- tár - közel van. Walheim Kálmánná ház­tartásbeli: - Szeretem ezt az utcát (Kodály Zoltán utca), mert kellemes a környék, sok a zöld terü­let. Kardos Gábor egyetemi hallgató: - Számomra a leg­fontosabb a biztonságos, békés környezet és a jó szomszédok, ezért költöz­tünk nemrég ide. Fehér József postai al­kalmazott: - Az elmúlt harminc évben csendes környék volt, így örülök, hogy annak idején itt épít­keztünk. Természetesen gondok akadnak, például a járda szörnyű állapotban van és a csatornázást is megoldhatnák már. Ha te­hetném, sem mennék el innen. Nétling Ibolya A névadó serfőző 141 éve szekerezett Grazból Kaposvárra Donner János ser­főző mester. Megvásárolta a Kapóson túli földeket, lakóhá­zat és sörpincét épített a mai Zrínyi utcában. A háza mögött nyílt meg a városi polgári lövölde. Telkét parcellázta, s pél­dáját követték a szomszéd telkek tulajdonosai is. Másfél év­tized alatt száz ház sorakozott egymás mellett. A kertvá­rossá nőtt területet ma is Donnernak nevezik. A Kapos hegy bejáratánál lévő dombon volt a Kálvária, amelyet 1888-ben megszüntettek és a területből házhelye­ket hasítottak ki. 1908-ban parcellázták az „Iszákhegyet”. Az új Kálváriát 1892-ben építették és 12 éve restaurálták. A Sétatér utcai elemi iskola külső épületét 1907-ben, a belsőt 1909-ben építették föl. Ekkor kapott a városrész óvodát is az Eszterházy hercegtől megvásárolt erdőmesteri lakásban. A Nyár utca 1896-ban létesült. Ebben az évben a Sziget­vár utcai Oberczeller féle telket, mely később az aggápolda céljait szolgálta, házhelyekre osztották fel és részben elad­ták. A Donner híres szülöttei: Ispánky János szobrászmű­vész, Bernáth Aurél festőművész és az Eötvös utcában ne­velkedett Takáts Gyula költő... Ezen az oldalon a donneri városrész lakóinak életét mutatjuk be. Számítógép és néptánc A Sétatér utcai elemi is­kola nebulói igencsak meg­lepődnének a ma Bartók Béla nevét viselő általános iskola többszintes épüle­tének, számítógépes okta­tótermének, jól felszerelt tantermeinek láttán. — Csaknem 600 gyerek jár ide, a környező falvakból is sokan választják a donneri iskolát — mondta Békefi Miklósáé, igazgató-helyettes. — Az idén két első osztályt indítunk, hetven-hetvenöt kisdiák kezdi meg tanulmányait a Bartók­ban. Már az alsó tagozatban német és angol nyelvet tanul­hatnak a gyerekek. Ebben az évben a németet szeretnék többen tanulni, magasabb óraszámban. A számítástechnika alapjai­val korszerűen felszerelt szá­mítástechnika szaktanterem­ben ismerkedhetnek meg a gyerekek. Kihasználják az uszoda közelségét: a diákok — minimális összegért — ha­vonta négy alkalommal tud­nak itt sportolni. A második és harmadik osztályosok között népszerű a néptánc oktatás, amelybe az elsősök is bekap­csolódhatnak. A Bartókban végzett diákok mind sikeresen felvételiztek; legtöbben az élelmiszeripari, a közgazdasági és a gépipari szakközépiskolában tanulnak tovább. Józsa Alexandra HÍREK Megújult a Rippl-vllla Több mint ötszázan keresték fel a nyári hónapokban a felújított Rippl-Rónai József emlék­múzeumot. A XVII. századi barokk stílusú épületet, a parkot és az állandó kiállítást főként francia, angol és né­met turisták látogatják. A Rippl-Rónai villa berende­zése dr. Martyn Róbert tulaj­donában volt, aki 1996-ban ajándékozta a múzeumnak a már húsz éve őrzött bútoro­kat és dísztárgyakat. A mint­egy negyven darabból álló hagyaték rossz állapota miatt vált szükségessé a restaurá­lás. A jobb állapotban lévő bútorok javítását 1996-ban Gyenis István végezte el, majd tavaly augusztusban > folytatták a munkát egy bú­tor és egy szobor felújításá­val. A fekete bőr ülőgarnitúra újrakárpitozása a pályázatok elbírálásának eredményétől függ. A Rippl-Rónai emlék­múzeum a festőművész életművének keresztmetsze­tével várja a látogatókat a Róma-hegyen. Környezetvédők A Bartók Béla Általános Iskola környe­zetvédő szakkörének tagjai virágok ültetésével, szemét- szedéssel, járdatakarítással csinosítják az intézmény környékét. Rendszeresen tisztítják a közeli Kapos folyó medrét és ügyelnek a park tisztaságára is. A régi donne­riek még emlékeznek arra, hogy a város első „sétáldája”, a Jókai liget árnyas fái alatt egykor nemcsak sétálni lehe­tett, hanem ezerötszáz nézőt befogadó nyári színkör is működött, amely 1912-ben leégett. Moziműsorok ___ S ZIVÁRVÁNY: 5, 7: MR. MAGOO (magyarul beszélő amerikai film). Sony stereo. VÁSÁRTÉRI AUTÓS: 21.15: TUDOM MIT TETTÉL TAVALY NYÁRON (am. film) kínálunk SOS Élet telefonszolgálat, 19-07 óra között ingyenesen hívható: 80/505-509 Alfa-hang Alapítvány ingyenesen hívható: 80/630-333 Gyermekjóléti Szolgálat 8-16 óra között hívható: 82/424-658 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom