Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-27 / 174. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 27., hétfő Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Külföldi porták Azt gondolná az ember, hogy jól jár az a falu, ahol külföldiek vásárolnak házat. Haszna származik belőlük a településnek, hiszen rendbehozzák a megvásárolt portát, igénybe veszik a szolgáltatásokat, foglalkoztatnak néhány helybélit... Ehhez képest a polgármesterek cseppet sem örülnek a külföldi telepeseknek. Az önkormányzatnak a külföldiek házvásárlása kész ráfizetés — állítják. Szulokban jelenleg 25-30 olyan ház van, amelynek német a tulajdonosa. Ri- nyaújlakon is van vagy 8-10. Mindkét falu polgármestere bosszankodva beszél erről. Igaz — mondják — , hogy sok esetben öreg, rossz állapotú házat vesznek, és gyönyörűen felújítják azokat. Tény azonban az is, hogy utánuk nem jár a falunak fejkvóta, nem ide adóznak s a gyerekeik sem a helyi diáklétszámot növelik. A külföldiek többnyire a szezont töltik itt, kivéve néhány idősebb házaspárt, akik az év nagy részében is a faluban laknak. Tehát nem állandó lakosok, így a kvótának búcsút mondhat a falu. Kurtaxa sem kerülhet szóba, hiszen a saját tulajdonukban laknak. A külföldi háztulajdonosok miatt tehát jó pénztől esik el az önkormányzat. Persze mindjárt azt is hozzá teszik: minderről nem a betelepülők tehetnek. Csakhát a belátásból még nem lesz pénz. A falusiak persze törik a fejüket, hogy milyen módszerrel juthatnának mégis a pénzükhöz. Vannak települések, ahol a falu javára létrehozott alapítvánnyal oldják meg, diszkréten megkérve a külföldieket a hozzájárulásra, másutt községfejlesztés címén nyúlnak a külföldiek zsebébe. Néhol erőszakosan, néhol barátságosan. A jó mégis az lenne, ha - megfelelő szabályozás mellett - nem nekik kellene kiötölniük azt, hogy a külföldi állampolgárból miként válhat a terhekből is részt vállaló helyi lakos. Nagy László Vendégváró falusi családok A falusi vendéglátás néhol már — mint például Szulokban — sikeresen működik, a legtöbb Dráva menti faluban azonban még most keresik a kapcsolatokat. Mindenesetre a vidék nemzeti parkká nyilvánítása, háborítatlansága és értékes természeti kincsei alapján a Dráva mentén élők közül sokan remélik megélhetésüket a falusi turizmustól. Dráva mente Szulokban ma 15 család áll szerződésben egy német utazási irodával — mondta Szakács Józsefné, az egyik legrégibb falusi vendéglátó. — Évekkel ezelőtt kezdtük el keresni a kapcsolatot az utazási irodákkal, és mára sokaknak visszatérő vendégei vannak. Főleg osztrák és német családok jönnek, akiknek a vadásztatás, a nyugalom és a fürdő mellett az is fontos, hogy megértjük a szavukat, hiszen Szülök sváb falu. Az idei szezon egyelőre késik Szulokban. Erre az évre gyenge forgalmat jelzett az itteni falusi vendéglátóknak az utazási iroda. A biztató kezdet után évek óta folyamatosan csökken a vendégszám. A vidék legnagyobb termálfürdője a csokonyavison- tai. Köré üdülőfalu épült, és ez visszaszorította a falusi vendéglátást — mondta Horváth Sándor visontai polgár- mester. - Fizetővendég szobára nincs is igény, mert egy falusi ház nem tud annyit nyújtani, mint egy villa a üdülőövezetben. Éppen ezért üdültetni csak a fürdő környéki nyaralótulajdonosok tudnak. A falusi turizmusban reménykednek Babócsán is, ahol a fürdő fejlesztése hozhatna előrelépést, és a falusi turizmusra számítanak a szentmihályhegyi határőr laktanya új gazdái is. Itt szeretnék vendégfogadásra alkalmassá tenni a több mint egy hektáron fekvő, több épületből álló létesítményt, amely a vidék egyik legszebb pontján van, vasútról is jól megközelíthető helyen. N. L. Jókedvű jelképavató Szarvaspörkölt ínycsiklandó illata szállt fotó: török A helyi önkormányzat és a 10 éves fennálá- sát ünneplő JEK(Jó- kedv, Egészsgég, Kultúra) férfikor szervezésében avatták fel a település jelképeit. SOMOGYSZOB Fridrich József polgármester nyitotta meg a nagyszabású rendezvényt, bemutatta a falu címerét, zászlaját, a település intézményeit és ismertette történetüket. Dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke, a rendezvény fővédnöke avatta fel a jelképeket, melyeket Horváth János katolikus plébános, Pénzes Péter református és Sik- ter János evangélikus lelkész áldott meg amikor megszólaltak a harangok. Dr. Gyenesei István és Sá- moly Endre somogyszili polgármester a Somogyért Egyesület valamint a Somogy szóval kezdődő települések nevében kötöttek szalagot a falu zászlajára. Csiszár József adta át a Noszlopy Gáspárról elnevezett pihenőt, melyet Kovács János népművész készített, majd Eller János a klubház falán leleplezte Spanics Ágnes kerámia alkotását, melyen a Somogy előnevű települések szerepelnek. Dr. Szili Ferenc történész szólt Somogy láthatatlan történelméről illetve dr. Gruber Attila a megyei közgyűlés alelnöke beszélt egy-egy településhez való kötődésről. A délutáni programokat - melyek a kikapcsolódás és szórakozás jegyében teltek. - Francz Rezső országgyűlési képviselő (MSZP) nyitotta meg. (Németh) Nőalak kígyóval a címeren Csillag, Csinos és Bor- csa, ők voltak a fogathajtás győztesei. Öt település, valamint Barcs tizennyolc fogata (huszonegy hajtóval) mutatta be tudását a hagyományos falunapon. CSOKONYAVISONTA A csokonyavisontai sportpályán a rendezők tíz akadályt „gördítettek” a fogatok útjába. Az egyesfogatok versenyében a bolhói Kaj- docsi György Csillag nevű ötéves ügetőjével, míg a kettesfogatoknál a helybeli Edesár Gábor nyert. A település önkormányzata a falunap keretében tartotta meg címer- és zászlóavató ünnepségét. A címeren - amelyet dr. Gyenesei István a Somogyért Egyesület elnöke avatott - vízből kiemelkedő nőalak is látható kígyóval, fején a korona. Ez a gyógyfürdőre utal. A címer más jelképei is tükrözik, hogy a helybeliek ragaszkodnak múltjukhoz, büszkék elődeikre. Hosszú Géza rizlingszilvánija és Pálovics József oportói kékfrankosa ízlett a legjobban a borversenyen. A kulturális programban fellépett a kaposfői nemzetiségi együttes és fúvószenekar, a somogytarnócai asszonykórus, a belegi ma- jorett-csoport, majd a béla- vári népdalkor. (Gamos) Somogy zászlaja lengene Kötcse A nagy rendezvényeken a települések a nemzeti színű zászló mellé ezen túl húzzák fel Somogy megye zászlaját is — ezt javasolta dr. Feledy Gyula, Kötcse polgármestere. A tegnapi falunapon megnyitották Fábián László képzőművész kiállítását, s a kíváncsiak rácsodálkozhattak a balatonendrédi csipkeverő asszonyok munkáiból öszszeállított tárlatra is. Rendeztek aszfaltrajzversenyt, s összemérték italaik minőségét a borosgazdák. Táncolt gyermekcsoport, este pedig Pécsi Ildikó színművésznő előadását várta a nagyérdemű. HÍREK Restaurátor Bárdon Hesz- ter László üvegművész, restaurátor a hét végén a bárd- udvarnoki Goszthony-kúriá- ban dolgozott. A Ferenczy-dí- jas üvegművész - akinek tavaly a nemzetközi szimpo- zion idején nyílt tárlata Kaposváron - több üveggyárnál próbálkozott egy restaurátori munkával. A feladat megoldására a bárdudvarnoki üveghuták mutatkoztak alkalmasnak. Lángolt a Zll Önrakodó darujával leszakította a felsővezetéket a hét végén Nagybajomban egy Zil tehergépkocsi. Az elektromos szikra lángra lobbantotta a szállított szalmabálákat; a tűzhöz a kaposvári és nagyatádi egység vonult ki. A kár - noha a lángok nem terjedtek át az utas- és a motortérbe - 500 ezer forint körüli. A nagyatádi egység Segesd külterületére is vonult, ahol a gabonatáblában egy kombájn motortere és szalmakidobója lángolt. A marcaliakat nagy- szakácsi külterületére riasztották tarló- és erdőtűzhöz, ám itt csak felügyelet melletti - be nem jelentett - égetésről volt szó. Kórus-vendégség A táskái nyugdíjas egyesület tagjai a hét végén a horvátországi Rasinja községbe utaztak, hogy ott részt vegyenek a térség egyesületei számára szervezett nyugdíjas-találkozón. A két egyesületnek ez volt az első találkozása. A többszáz résztvevőt színes programokkal várták, a fellépők közt volt a nemzetközi ismertségnek örvendő táskái asszonykórus is. A csoportot Gadányi István polgármester is elkísérte. Somogy művészei Pesten A Kapos Art Képző-és Ipar- művészeti Egyesület tagjainak alkotásaiból nyílt tárlat a fővárosi Vigadó Galériában. A somogyi alkotóművészet számára is nagy elismerést jelentő kiállítást Szepesi Hédi ajánlotta a budapesti művészetbarátok figyelmébe. Kánikulai mentő-forgalom Szombaton az átlagosnál erősebb volt a forgalom a somogyi mentősöknél. Csak Kaposvár környékén mintegy 30 riasztásuk volt: rosszullé- tekhez, töréses balesetekhez, fejsérülésekhez riasztották őket. A vasárnap valamivel csendesebben telt, a hét hívás többsége szintén rosszul- létek miatt érkezett, de szüléshez és gyógyszermérgezéshez is ki kellett menniük. Az éjszaka árnyai Ezren lépték át a Drávát (Folytatás az 1. oldalról) Kovács Jenő a leilei őrs rendőr őrmestere mindent tud a két szomszédos városról. Majd minden harmadik-ötödik házról volt története. Sok besurranó, és az autókat elkötni akaró rója az utcákat, amikor a lakók és vendégeik békésen alszanak. Előfordul, hogy szinte fejük mellől lopják el értékeiket. A két város két külön világ: Lellén hajnalig zajlik az élet, Bogláron néma csend. Szinte mindenkit előállíthattak volna az éjszakai utcán, mert az emberek nem tartják maguknál az igazolványukat. Fiatal lányok és fiúk baktattak haza hajnal tájt, kitéve a veszélyeknek. A szülők tudják-e merre barangolnak? Sok fura figurával találkoztunk. Lelle határában állították le azt a Wartburgot, amelynek sehogy sem stimmelt a rendszáma és az alváza. Több kocsiból rakták össze. A három utast előállították és a rendőrök meggyőződése, ha nem akadnak fenn a rostán, ez a kocsi lopott barackkal megrakottan fordult volna vissza. A város széléről már korábban kiszorították a prostituáltakat, de ott vannak a Szent István téren. Három stricivel grasszál a két lány. Az ittas kuncsaftokat a park bozótjába csalják és az élvezet hevében szívesen megszabadítják a pénzétől. Sajnos még nem volt feljelentés, nehéz fellépni ellenük. A bogiári Platán soron autókban alvó családokat találtunk, így futja a hétvégi üdülésre. Horváth Gyula százados azt mondta, nem lehet felmérni, milyen bűncselekményeket előztek meg. Hajnali 4-ig viszonylagos biztonságban volt a déli part. Bár Siófokon és környékén igazán „nagy hal” nem akadt horogra, Horváth Zoltán őrnagy, az akció parancsnoka azt állította: a megelőzést szolgáló razzia elérte a célját. Az éjszaka során gépkocsit nem loptak el, s a turisták zavartalanul sétálhattak a kellemes nyári szellőben. Zseblopásokról, autó feltörésekről tettek jelentést az akcióban résztvevő rendőrök; nyolc személyt állítottak elő, közülük egy került bűnügyi őrizetbe. G. M.-O. L. Harmadszor nyitották meg Őrtilosnál az ideiglenes határátkelőt A vadregényes határfolyó partján, a Mura és a Dráva találkozásánál fölállított ideiglenes határállomáson emelkedett volt a hangulat tegnap. E helyütt emléktábla jelzi, a páratlan szépségű Őrtilos-Szentmi- hályhegy és Légrád között 49 éve megszüntetett határt 1994- ben nyitották meg ismét. Az egykori szomszédok évtizedek után találkozhattak egymással, a horvátok átjöhettek, s megnézhették egykori szőlőjüket, amint a magyarok is meglátogathatták rokonaikat. Ha a magyar törvény ezt nem tiltaná, a horvátok ma is szívesen művelnék a szentmihályhegyi dombokat. Franjo Kvakan szülei, nagyszülei is így tették ezt régen. A djelako- veci férfi régi ismerősökre talált az ideiglenes révnél, a zá- kányi Iváncsics Ferencékkel évtizedek óta nem találkozott. Ehhez mérten nagy volt az öröm, noha - ellentétben nagyszüleikkel - alig értenek valamit horvátul. Azért megoldották valahogy. A gyékényesi Novák Józsefek és Tóthné Aracsi Valériáék a határátkelőnél dolgoznak. Horvát kollégáikkal minden évben megbeszélik, az Anna- napi búcsú idején - végre nem csak szolgálatban - találkoznak. A két család azt tervezte, megváltják a 300 forintos retúr jegyet, és átruccannak a horvát oldalra. Ugyanezt tette lányával az őrtilos származású Horváth Béla, akit ugyan Nagykanizsára vetett a sors, szíve mégis visszahúz. Késő délután dr. Kolber István, a határnyitást támogató megyei közgyűlés elnöke is megérkezett a határátkelőhöz. Lévák Jánosáé polgármesterrel és Gócza Tibor jegyzővel közösen fogadták a légrádi delegációt. Szó esett róla, hogy a horvátok kérése alapján az idén - hagyományteremtő szándékkal - szerveznének még egy, vállalkozói alapra helyezett határnyitást. Ennek csak 150 ezer forintos hatósági költségeit kellene Őrtilosnak fizetni, a barcsi vízügy hajójának 370 ezer forintos szolgáltatását a szomszédok fizetnék. B. T. 4 i
