Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 6., hétfő Tóti tükör 7 Csütörtökön tíz órára je­lezte Tótiba érkezését a németországi testvérvá­ros, Dielheim küldöttsége, s percre ennyit mutatott az óra, amikor a két autó­busz megállt a polgármes­teri hivatal előtt. A híres német precizitás. Barackos remények A továbblépéshez pénz kellene Mátés István jó közepes termésre számít fotó: kovács tibor A szakértők szerint minden negyedik évben lehet jó őszibarack-termésre számí­tani. Az idei még csak a má­sodik év, de hogy Lengyel­tótiban ne legyenek telje­sen kiszolgáltatva az időjá­rásnak és a piacnak, össze­fogtak a barackosok. A BB rt volt dolgozói megvásá­rolták azokat a barackfákat, amiket addig munkaidőben gondoztak. Ezzel azonban nem csak megélhetést, de ren­geteg gondot is a nyakukba vettek, mert a fákat nem elég metszeni és permetezni, ami­hez értettek, de el is kell tudni adni, amihez már kevésbé. A 38 család ekkor döntött úgy, hogy létrehoznak egy gazda­kört, ami közösen lép fel érde­keikben. — Átlagosan úgy egy hektár, azaz 400 fa jut egy emberre, a földet úgy béreljük a rész­arány-tulajdonosoktól, a rajta lévő fákat pedig megvásárol­tuk — avat be a szerveződés tu­lajdoni viszonyaiba Mátés Ist­ván a gazdakör vezetőségi tagja. — Egyedül azonban az amúgy sem alacsony ráfordí­tási költségek még magasab­bak, mint így, hogy a nö­vényvédelmi és a talaj műve­lési munkákat közösen ren­deljük meg a vállalkozóktól. Mivel a piac szervezése és fi­gyelése is sok időt elvesz, azt is a vezetőség tagjai végzik. Elsősorban viszonteladók viszik el a termést a Laci- hegyről, de kereskedők, zöld­ségesek is gyakran megfor­dulnak itt. Mátés István és vezetőtársai is tudják, hogy talán jobban járnának ha ma­guk vinnék a nagybani pi­acra, de mint mindenhez eh­hez is pénz kellene. A veszte­ség határán egyensúlyozó gazdák azonban ezt már nem tudnák előteremteni. — Egy láda több mint 200 forint, a műanyag pedig közel ötszáz. Abba papír is kell, és akkor még ott a benzinkölt­ség, ami egy esetlegesen rossz piaci napon meg sem térül. Két gyengébb év után elfogyott az embereknél a tar­talék, erre már nincs pénz. Mint ahogy arra sincs, hogy céget alapítsanak, esetleg pá­lyázati úton jussanak hozzá a fejlesztéshez szükséges ösz- szeghez. így aztán marad a megszokott helyzet: a termelő egész évben dolgozik - 10-12 permetezés, metszés, talaj­munkák, zöldmunkák -, és a végén éppen hogy pénzénél van, a kereskedő pedig 100- 020 százalékos haszonnal kí­nálja a piacon a barackot. Az idén 160 mázsa termésre szá­mítanak hektáronként, ami erős közepes termésnek szá­mít. De csak addig van ára a baracknak, amíg meg nem je­lenik az olcsóbb alföldi áru a piacon. Varga Ottó Papszt Lajos polgármester fo­gadta a Tóti Napokra érkező nyolcvan dielheimi vendéget, s köszöntötte vezetőjüket, Me­litta Grün asszonyt, alpolgár­mestert, akit arra kértünk, mu­tassa be városát.- Velem kell beérniük, saj­nos a polgármesterünk meg­betegedett - szabadkozik rög­tön a mosolygós viceburger- meisterin -. Nos, Dielheim nyolc és fél ezer lakosú telepü­lés, nagyon hasonlít Lengyel­tótihoz, családi házas kisvá­ros, öt kertes kerülete van. A mi városunkat is gyümölcsö­sök, szőlőskertek övezik, a pincékben zamatos borokat érlelnek. Úgy érezhetjük itt magunkat, mint otthon.- Szeretnénk megismerni a német testvérváros alpolgár­mester-asszonyát is.- Nem az én személyem, a két város kapcsolata a fontos, de ha kíváncsi rám is, hát el­A Grün-házaspár Dielheimből és Papszt mondom. Dielheimben szület­tem, harminc éve élünk bol­dog házasságban mérnök fér­jemmel, két felnőtt gyerme­künk van. Közgazdász vagyok, adóügyekkel foglalkozom. A képviselő-testületnek már húsz éve tagja vagyok, és négy éve tisztelt meg szülővárosom az alpolgármesterséggel.- Járt már korábban is Tá­tiban?- Már harmadszor élvezem magyar testvérvárosunk ven­dégszeretetét, s mindig találok valamit, ami az előző látogatá­somkor még nem volt. Folya­Lajos polgármester matosan épül, szépül Lengyel­tóti. Nagyon tetszik, hogy ren­geteg itt a fa, a virág, példás a tisztaság. A Kék tó kemping és szálloda igazi turistaparadi­csom. Az emberek szívélyes­sége, • nyitottsága, kedvessége elbűvöl, lenyűgöz.- Mivel töltik somogyi láto­gatásuk nápjait?- Változatos programot állí­tottak össze vendéglátóink. Az egyedülálló népművészetéről Németországban is jól ismert Buzsákot és a csisztapusztai gyógyfürdőt látogatjuk meg. Katona Csongor Az öreg autó szerelmese katrész, műszer eredetí, né­hány, a mai környezetvédelmi előírásoknak megfelelő átala­kítást kellett csak elvégezni. Az 1500 köbcentis, négyhengeres motort 89-es oktánszámú ólommentes benzin működ- teü, ebből 11 litert szippant be száz küométerenként. Elmegyünk egy próbakörre. Egyik kezét a fa kormánykeré­ken tartja, a másikkal a nikke- lezett mérőórákat mutatja a műszerfalon. A sebességmé­rőn 200 az utolsó szám, de ennyit meg sem próbál kihozni belőle. 160-ig hajtotta egyszer, és nem kellett hozzá a maxi­mális 6 ezres fordulatszám.- Hobbiautó, valóságos sze­relem ez, kímélni kell, min­dennapos használatra nem való - mondja, amikor megál­lunk. - Ha olykor elmegyünk ide-oda, látótávolságon kívül nem hagyom...- Mégis, mennyiért válna meg tőle? - kérdem.- Két szent dolog van az éle­temben, nincs áruk, hozzájuk ragaszkodom. Az egyik termé­szetesen az öreg MG, a másik Gabriella, a feleségem. De az autót ő sem vezetheti... Katona Csongor A veterán MG csillog-villog és ketyeg, mint az óra... Nagy látványosság, ha Manfred Krey sportkocsijá­val végigpöfög a tóti főut­cán. Pödrött bajszával a férfi is igazi karakter, de legtöbben mégis a csillogó­villogó autót csodálják.- 1957-ben az angliai Morris Garage üzemében készült ez a sportkocsi - mutatja a klasszi­kus osztályba sorolt öreg MG veterán autó minősítő bizo­nyítványát Manfred, aki né­hány éve telepedett le felesé­gével Lengyeltótiban. - 6900 márkába került új korában, óriási pénz volt ez akkoriban. Közel félmillió kilométert tett meg előző gazdáinál, én már szinte roncsként, igen lestra­pált állapotban vettem 1991- ben - és valóban lehangoló fo­tókat tesz elém, alig ismerhető fel rajtuk a mai autócsoda.- Négy év alatt 2500 órát fordítottam a felújítására, csu­pán a karosszéria lakkozását és a krómozást végezték szakműhelyben. Minden al­A név adta az ötletet Egymásra talált Magyarhegy és a Lengyeltóti Wegierska Górka egy len­gyel település, Lengyeltóti­tól 350 kilométernyire. A távoli üdülőváros érdekes­sége, hogy neve magyar hegyet jelent. A két város tehát a távolság és a renge­teg különbség ellenére egy valamiben azonos. Minkét város a másik nemzet nevét viseli. Ebből fakadt annak az ötlete, hogy a két telepü­lés kapcsolatot létesítsen egymással. A lengyel város képvise­lői 4 évvel ezelőtt fordultak meg először a Balaton par­ton. Ekkor szereztek tu­domást a lengyel nevű so­mogyi településről. Barátok Dielheimből Hírek Kétmillió forintot nyert a lengyeltóti önkormány­zat a termőföldek megkö­zelíthetőségének javítá­sára kiírt pályázaton, a megyei földhivataltól. Az elnyert pénzből 1, 5 kilo­méter hosszúságú földutat javítanak ki a városban. Felújították a boltot A Lengyeltóti és vidéke áfészhez tartozó hácsi ve­gyesüzletet felújítását befe­jezték; kifestették a két rak­tárhelyiséget, s a technikai korszerűsítésről is gondos­kodtak. Új, a hentesáru tá­rolására alkalmas hűtőt he­lyeztek el az üzletben. Elkerülő út épül A terület- fejlesztési tanács 18 mülió forinttal támogatja a len­gyeltótit elkerülő és a gyu- gyi összekötőút megépíté­sét. A társközségből jelen­leg 12 kilométeres utat kell megtenni az iskolásoknak és az orvosi ellátásért Len­gyeltótiba utazóknak, mivel a két települést összekötő 1,5 kilométeres szakasz közlekedésre szinte telje­sen alkalmatlan. A pályáza­tot a két település közösen nyújtotta be. Emlékhelyet építenek Millecentenáriumi emlék­helyet és parkerdőt kíván létrehozni a gyugyi önkor­mányzat a műemlék temp­lom és a falu között elterülő három hektárnyi területen. Az előzetes elképzelések szerint a bányarekultivált területen kap helyet az em­lékhely, s ugyanott egy sportpályát is kiépítenek. A patkó alakú szabadidőcent­rum közösségi és sportpro- gamok lebonyolítására is alkalmas lesz. Hirdetőink a TÓTI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Érdeklődni lehet a 82/311-506-os telefonszámon A TÓTI TÜKÖR legközelebb augusztus 3-án jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk A városért munkálkodtak 1992 óta - ekkor hozott erre rendeletet a képviselő- testület - évente kitüntető címmmel jutalmazzák azo­kat, akik hozzájárultak a vá­ros fejlődéséhez, a társa­dalmi és közélet, az okta­tás, a művelődés területén maradandó munkát végez­tek. Az idei elismerések át­adására a Tóti Napok ün­nepségén került sor. A beérkezett javaslatok alap­ján a képviselő-testület a Len­gyeltótiért kitüntető címmel 1998-ban Laki Krisztina ope­raénekesnőt jutalmazta. A düsseldorfi operaház kiváló művésznője tóti születésű férje révén ismerte és szerette meg a várost, s szerzett rövid idő alatt elévülhetetlen érde­meket a zenei élet fellendítése terén. Kilenc éve lelkes szer­vezője és állandó közreműkö­dője a karácsonyi hangverse­nyeknek, kivételes tehetségét, művészetét távoli városokból jönnek megcsodálni. Alapítója és bőkezű mecénása a Zene Mindenkiért Alapítványnak. Kedvességéért és közvetlensé­géért a város a szívébe fogadta. A Lengyeltóti Oktatásáért ki­tüntető címet Kiss Irma, a Fo­dor András Általános Iskola és Zeneiskola pedagógusa érde­melte ki. 1978 óta tanítja a helybéli gyerekeket, s a jelleg­telen pedagógus szó helyett szívesebben hallja a tanító né­nit. Harmincöt éves pályafu­tása alatt sok nehezen boldo­guló kisgyereket tanított írni, olvasni, számolni, végtelen tü­relemmel és hozzáértéssel. Fiatalabb pályatársai hivatás- tudatot tanulhattak és olyan szakmai ismereteket szerez­hettek tőle, amelyeket főisko­lán, vagy tankönyvekből nem lehet elsajátítani. Szülők és ta­nítványok hálája és tisztelete övezi Kiss Irma tanító nénit. A Lengyeltóti Közéletéért ki­tüntetéssel Görbicz Ferencné és Kiss Lajos munkásságát is­merte el és jutalmazta a város képviselő-testülete. Görbicz Ferencné 1981-től az OTP Bank Rt helyi fiókjának veze­tője. Azóta épült meg a város gázhálózata és többszörösére nőtt a telefonnal ellátott laká­sok száma. Mindehhez nagy­ban hozzájárult az a kedvező hitelforma is, amellyel az OTP segítette a lengyeltóti lakoso­kat. A hivatal munkatársai nem egyszer éjszaka is dolgoz­tak a szerződéseken, s ebben vezetőjük járt elől jó példával. Kiss Lajos a Lengyeltóti Nyugdíjas Egyesület elnöke. 1991-ben kezdeményezésére, szervező munkája eredménye­ként alakult meg a szervezet 108 taggal. Az egyesület ma 240 fős létszámával a város egyik legnagyobb civil szerve­ződése. Kiss Lajos sokat tett a nyugdíjasokért, méltányossági emelések, segélyek ügyében járt el sikerrel. Ismeretszerző és kulturális programokat szer­vezett, az ország távoli tájaira jutottak el a város idős lakói. Hej, igazítsad, jól a lábod... - énekli a magyar népdalt Lengyeltóti utcáján a németországi Dielheimből érkezett A-Capella kórus, amíg az autóbuszra várakoznak. A dallam nem okozott gondot, de a nyelvtörő magyar szavak gyakorlására minden időt kihasználtak. Nem is maradt el a megérdemelt siker. fotó: katona csongor

Next

/
Oldalképek
Tartalom