Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 6., hétfő Megyei körkép 3 VÉLEMÉNYÜNK Szorít az uniós cipő Az európai-uniós csatlakozás nem csak a mezőgaz­daság szerkezeti átalakításánál okoz gondokat. A nemzetközi mércével mérve is, több évtizeden át jól működő, egyes területeken kiváló eredményeket el­ért egészségügy sem formálódhat át megrázkódtatá­sok nélkül. Példa erre a tüdőgyógyászat, melynek szervezettsége, tapasztalt és nagy tudású szakem­bergárdája az elmúlt negyven évben szinte teljesen felszámolta a századfordulón még magyar betegség­ként nyilvántartott tüdőbajt. A veszély azonban nem múlt el. A létbizonytalanság növekedése és a határok megnyitása új fertőzésekkel fenyeget. Az emberi kapcsolatok kiszélesedése újabb, veszélyesebb kór­okozóknak is zöld utat adott. Ismét megjelent a té- bécé, s bár a fertőzések száma még nem olyan ma­gas, a betegség súlyossága újabb kihívás elé állította a gyógyító intézeteket. S megszaporodott a tüdőrákos betegek száma is; országosan több mint hatezer, me­gyénkben 204 új esetet rögzítettek. A tüdőgyógyá­szoknak tehát most kellene leginkább résen lenni. Ehelyett azon gondolkodhatnak mikor kerül útilapú a talpukra. A Európai Közösségben ugyanis — annak ellenére, hogy Nyugaton is újra gondot jelent a tüdő­baj terjedése — ismeretlen a tüdőgondozói, szakkór­házi rendszer. A feladatot náluk a belgyógyászok lát­ják el. Dr. Berta Gyula mosdósi tüdőgyógyász szakfő­orvos szerint a közeljövőben olyan lépésekre kény­szerülnek, melynek hatására a nagyrészt idősek ve­zette tüdőgondozó hálózat elsorvad. Az új szakorvo­sokat pedig nagyon alacsony számban képezik majd. Az évi 30-40 helyett mindössze hétnek lesz ilyen ké­pesítése. A nyugati csúcstechnika hiánya miatt pedig szakképző helyként sem ismerik el a még működő tüdőgyógyintézeteket. A tüdőgyógyászok lépni kívánnak a rendszer meg­óvása érdekében. Ugyanakkor tudják: a változtatásra szükség van. Keresik azt a kis járható ösvényt, azt a sajátosan magyar és egyben uniós utat, mely garan­cia arra, hogy a harmadik évezred küszöbén már ne Morbus Hungaricusként, azaz magyar betegségként emlegessék a tébécét. Hogy a mosdótállal együtt ne­hogy a gyereket is kiöntsék. Várnai Ágnes Tizenöt bázist a vízimentőknek (Folytatás az 1. oldalról)- Nem a vízirendészetnek kell ebben állást foglalnia, ugyan­akkor a mi feladatunk a 600 négyzetkilométeres vízfelüle­ten a rend fenntartása, s a sza­bályszegők felelősségre vo­nása. Ennek a jelenlegi tech­nikai felszerelésünk és a jog­hézagok miatt nem tudunk maradéktalanul eleget tenni. A Balatonra azonban eddig még hatékony szabályozási formát nem találtak ki. A fürdőzők biztonságát így a vízirendészet nem tudja tel­jes mértékben garantálni a déli parton sem, ahol egymást érik a strandok. Jelenleg öt ki­épített bázisukon öt mentőha­jóval 24 órás szolgálatot tarta­nak májustól október végéig. Madarász Zoltán azt is el­mondta: — a karitatív szerve­zetek mindegyike ebben az időszakban az éjszakai men­tést nem vállalja fel, s nem is kötelezi őket erre a jogsza­bály; a tavaszi, őszi horgászi­dényben pedig egyáltalán nem szállnak vízre. Menteni azon­ban ilyenkor is kell. Kollégáim mulasztásért, szakszerűtlen mentésért felelősségre vonha­tók, az életmentő egyesületek azonban nem. A Balaton teljes vízfelületén 14-15 bázist kel­lene létesíteni, pontosan kije­lölni azok körzethatárait, s mindegyike egy speciálisan felszerelt mentőmotoros és orvos teljesíthetne 24 órás szolgálatot. Azt is el kell dön­teni, hogy a vízirendészet vagy a civil szervezetek vé­gezzék a mentést a tavon, mert a sok bába közt elvész a gyerek. Vizbor Margó Tisztult a Balaton A büfések tartanak a tisztiorvosi szolgálat ellenőreitől (Folytatás az 1. oldalról) Mikrobiológiai szempontból kifogástalan a víz, és — bár a víz elöregedése és tápanyag- tartalmának növekedése megállíthatatlan — az alga­szám alacsony, s a tiszta, hi­deg vízre jellemző kovaalgák jelentek meg - folytatta dr. Balogh Márta. Hasonlóan jó minőségű a gyékényesi tó vize is. A Desedán már vala­mivel rosszabb a helyzet: itt a kék- és zöldalgák vannak többségében, melyeknek egyes fajai mérget is termel­hetnek. Szerencsére ilyene­ket még nem találtak a vizs­gálatok során, beavatkozásra nincs szükség. Egy tartós me­leg azonban súlyos követ­kezményekkel járhat. A Dráva még ennél is rosszabb helyzetben van, jóllehet ha­tárértéken belül van az alga­szám. A melegvizű fürdők 16 víz­forgató nélküli medencéjét — Kaposváron, Csokonyavison- tán, Csisztapusztán, Igáiban — csak az üzemeltetők segít­ségével, orvosi figyelőszolgá­lattal lehet ellenőrizni. A víz­forgatók felszerelése — ahol lehetne is — hatalmas össze­gekbe kerülni, marad tehát a folyamatos ellenőrzés és fo­kozott óvatosság, fertőtlení­tés. Itt is a szigornak köszön­hető, hogy a megyében 20 éve nem volt „fürdövízjár- vány”, tömegesen jelentkező gyomor- és bélrendszeri fer­tőzés, vérhas, fertőző máj- gyulladás. (Jakab) A magányos kor vége Kutatók nemzetközi mezőnyben Az idén először vettek át diplomát innovációs és iparjogvédelmi szakon végzett agrármérnök-hall­gatók. Az okleveleket dr. Vékás Gusztáv a Magyar Szabadalmi Hivatal elnök- helyettese adta át. Kaposvár- Köztudott — sőt gyakran már közhely —, hogy a ma­gyar ember igen innovatív, Magyarország sok eredeti öt­let, találmány és felfedezés hazája. Mára azonban mintha megfogyatkoztak volna a nagy bejelentések. — Ilyen sommásan nem le­het fogalmazni. A magyar ok­tatás ma is termel annyi al­kotó koponyát mint koráb­ban, de megváltoztak a kuta­tás feltételei. Azt sem felejt­hetjük el, hogy történt egy rendszerváltás amely gazda­sági következményei a kuta­tásokat is érintették. De mint minden, a kutatás is globali­zálódik, az eredményeket vi­lágméretű piacon kell „el­adni”. A technika fejlődése is felgyorsult, minden téren gazdaságilag sem lehet kö­vetni. Ezért jó, ha egy ország — főként ha akkora mint ha­zánk — specializálódik, és nem áldoz sokszor keveset minden területre. — A szabadalmi hivatalban objektív mérőszámokkal is lehet bizonyítani a kedvezőt­len folyamatot. Mennyivel csökkent a bejegyzések száma az utóbbi években? — A nyolcvanas évek köze­pén háromezer fölött volt évente a magyar találmányok száma. Tavaly és az azt meg­előző években már ezer alá csökkent. Dr. Vékás Gusztáv a Magyar Szaba­dalmi Hivatal elnökhelyettese FOTÓ: LANG RÓBERT — Ez is erősíti a specializá- ció igényét. Ön szerint Ma­gyarországnak mely terüle­tekre érdemes összpontosí­tani? — Minden ágazat területén rá lehet találni azokra a prob­lémákra, amelyek megoldá­sában eredményesek tudunk lenni. Az űrkutatásban is részt tudunk venni bizonyos műszerekkel, eszközökkel. Az utóbbi időben a szerves kémia, a gyógyszerkutatás te­rületén, több magyar ered­mény is született s ezek a vi­lágpiacon is megállják a he­lyüket. Az informatika terüle­tén is jók az esélyeink, a me­zőgazdaság területén pedig mindig is kiváló kutatóink dolgoztak. Ez az ágazat ko­moly kihívások előtt áll, ezért is tartottuk fontosnak a Pan­non egyetem kezdeményezé­sét, hogy olyan szakembere­ket képezzünk, akiknek min­den tudásuk megvan ahhoz, hogy lássák: mit kell tenni iparjogvédelmi szempontból a mezőgazdasági ágazatban. Ezeket a fajtanemesítés a ge­netika, a biotechnológia terü­letén is figyelembe kell venni.- Azt lehet-e tudni, hogy a magyar kutatók külföldön hány szabadalmat jegyeztet­tek be? Létezik-e még a klasz- szikus „agyelszívás"? — Ha valahol nincsenek meg a megfelelő gazdasági feltételek a meglévő tudás­hoz, akkor ezzel számolni kell. Olyan „koponyák” akik komoly tudományos ered­ményeket hoztak létre itthon, azok közül sokan keresnek külföldön boldogulást. De úgy gondolom, nem csak bánkódni kell emiatt, hiszen a tudomány globalizálódása eredményeképpen nemzet­közi csapatok dolgoznak egy- egy problémán, és az ered­ményeik nagy része visszake­rül hozzánk is. Ez persze nem jelenti azt, hogy idehaza nem kell megteremteni azo­kat a feltételeket, amelyek itthon marasztalják a legjob­bakat.- Ilyen körülmények közt léteznek-e még magányos farkasok, csodabogarak, meg nem értett zsenik? — Jelentős ma is az egyéni alkotók száma. A bejelenté­sek fele még ma is olyanoktól származik, akik mögött nem áll gazdasági szervezet. De a műszaki problémák többsége jóval bonyolultabb mint száz éve volt, ezért ők nagyot al­kotni ritkán tudnak. Csoda­bogarak is vannak persze a maguk örökmozgóival, de csínján kell bánni a megítélé­sükkel, mert soha nem lehet ’ elsőre tudni, hogy álmokat kergetnek csak, vagy valóban alkottak valamit. Az alkotó­kat pedig meg kell becsülni. Varga Ottó HÍREK Akasztott gyújtogató Föl­akasztotta magát egy kapós- keresztúri családfő, de sze­rencsére idejében elvágták a nyakára hurkolt kötelet. Az ezt követő dulakodásban ket­ten könnyebben megsérül­tek. A férfi végül a gázpalac­kot és a perzselőt használva fölgyújtotta a házat, amit a tűzoltók oltottak el. Informá­cióink szerint a kaposvári kórház intenzív osztályára szállított férfi valószínűleg nem beszámítható állapot­ban, betegsége miatt követte el tetteit. Idősek fürdője Igáiban Idén kétszer annyi idős em­ber vette igénybe az igali Napfény Termál Kft szolgál­tatásait, mint tavaly. Ez az egészségbiztosítási pénztár kedvező finanszírozásának köszönhető, amely állja a rá­szorulók útiköltségét is. A főként mozgásszervi pana­szokkal küszködök a masz- százst és a tangentort igény­lik leggyakrabban. A munka- nélkülieket érintő újabb tör­vény korlátozta a német tu­risták mozgását, ezért ők az idén kevesebben látogattak a kedvelt fürdőhelyre. Új buszváró Hácson A há­csi önkormányzat az idén csaknem 17 millió forintból gazdálkodik. A költségvetés döntő hányadát az intézmé­nyek fenntartására fordítják, ám a karbantartási és javítási munkákra is tesznek félre. Erre a célra csaknem 1.5 mil­lió forint jut. Felújítják a te­mető halottas házát és kifes­tik a kultúrházat. Két új buszváró fölállítását is ter­vezi az önkormányzat. Az építmény költsége egyenként 400 ezer forint. Illóolaj Öreglakról A tervek szerint öt-tíz hektáron ter­mesztenek illóolaj tartalmú növényeket az öreglaki Agro Star Rt földjén. Két és fél hektáron már az idén is ve­tettek kamillát, melyet a mentával együtt vetőmagnak szednek. Az illóolaj kinyeré­séhez beszerezték az alap­vető eszközöket, a hiányzó­kat pályázati pénzből pótol­ják. A már jól működő olaj­ütő üzemben hatvan vagon napraforgó magot dolgoznak föl; húsz-harminc vagonnal a kistermelők földjeiről. Több rosszullét A megye fö­lött átvonult hidegfront nyomán négyszer riasztották tegnap a kaposvári mentőket rosszulléthez a városban és környékén. Háromszor epi­lepsziás roham miatt vonult ki a rohamkocsi. Szeszélyes nyárelő Szeszélyes volt a június és annak ígérkezik a július Is. Kánikula után felhőszaka­dást, sőt jégverést hozott hozott Medárd. Olvasóin­kat kérdeztük: milyen gon­dokat okoz ez az időjárás? Tartanak-e attól, hogy negyvennapos lesz az eső? Vörös Lajos, kutasi gazda­jegyző: — Időnként bejön a népi bölcsesség. Ezeken a pá­rás napokon az almásokban is megjelentek a gomba-kárte­vők, s ezek nagy terméskiesést okozhatnak. Nehéz kiszámí­tani, hogy mikor a leghatáso­sabb a permetezés. Sok gazda bosszankodik; többen mond­ják, hogy bár csak szabályozni lehetne az időjárást. Eső után másnap verőfényt kérnének. Az eső ugyan hátráltatja a szénabetakarítást, ám a mál­nának jót tesz. Kelemen Sándor kaposvári autós szakoktató: — Sok jár­művezetőt megvisel a front, a szeszélyes idő. Esőben az au­tósnak is másként kell vezet­nie. Sőt, a gyalogosoknak is jobban kell vigyázni. Takács József, a barcsi Drá- vatej Kft termelési-kereske­delmi igazgatója: - A terme­lésben nem okoz gondot. Fel­készültünk a hőingadozásra is; a tejtermékek hűtőlánca nem szakadhat meg. A folya­matos termelés összehangolt tevékenységet kíván; ehhez elengedhetetlen az állandó készültség és a pontos munka. Baksa Sándor, a magyara- tádi szövetkezet elnöke: — A vihar, alaposan megtépázta a növényeket. A szántón tenge­lyig ért a víz meg a sár, de a felméréskor kiderült: nem olyan súlyos a kár. Csak mint­egy 300 hektáron okozott gondot: az árpát és a tritikálét nyomta meg a szél. Ha sze­rencsénk lesz, azért negyven napig nem esik, mert akkor megrothadna a gabona. Egyébként az utóbbi hét év­ben nem volt ennyire szélső­séges a június. Kristóf István somodori polgármester: — A nagy vihart megúsztuk. A kitisztított ár­kok is elvezették a lezúduló vizet. Az eső azonban meg­nyomta a kerti növényeket: a paprikát, paradicsomot. Bosz- szantó is, ha valaki sokat dol­gozik, s az utolsó pillanatban tönkremegy a termés. Verhás Attila, a siófoki Fo­gas étterem tulajdonosa: — A futball világbajnokság kedve­zőtlenül befolyásolja a for­galmunkat. A németek otthon üldögélnek a fotelben. 23 éve vagyok a szakmában, minden hasonló eseménykor pang egy kicsit a piac. Most már biztos az, hogy az idei szezon a ko­rábban megszokottnál később kezdődik. Bízom abban, hogy tovább is tart. A vendégeink 70 százaléka német, s sajnos ott az idén később kezdődik a szabadságolás. Az időjárásról szólva: most már a műhol­daknak köszönhetően min­denki értesülhet arról, hogy hol süt a nap, hol esik az eső. Ha rosszul alakulnak a körül­mények, csak azok jelennek meg, akik előre befizették a ki­rándulás árát. Andorka Sándor, a balaton- földvári Fesztivál szálló igaz­gatója: — Lecsengett az elő­szezon, és jobb volt, mint az utóbbi években. Az időjárás rontja az esélyeinket, hogy egyénileg érkező turisták ke­ressenek szállást nálunk; a legtöbben szervezett csopor­tokban érkeznek. Kútoszlopot ellenőriznek. A kaposvári Pentaszerviz Olajipari Karbantartó és Szolgáltató Kft olajipari, hőerőművi, és az élelmiszeriparban használt szi­vattyúk javítását, ellenőrzését végzi. Szakemberei benzinkútoszlop karban­tartására is gyakran kapnak megbízást, ezt négy dél-dunántúli megyében végzik. Felvételünkön a kútoszlopot ellenőrzik. fotó: lang Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom