Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-04 / 155. szám

Haláltánc a dzsungelben Pápua Új-Guinea tró­pusi őserdeiben szá­mos kis népcsoport él, amely nyelvében, kul­túrájában, szokásai­ban eltér egymástól. Az az európai pedig, aki esetleg találkozik velük, úgy érzi: több ezer évet utazott vis­sza az időben. A törzsek hiedelme sze­rint az élet és a halál szoros kapcsolatban áll egymással, s az ősök bármely pillanatban ott teremhetnek közöttük. A rituálék ennek értel­mében aztán egyszerre szólnak az elhunytak­hoz és a leendő újszü­löttekhez. A férfiak ezekben a mikrotár- sadalmakban külön él­nek a nőktől; a születé­sek számát a szellemek szabályozzák. A bennszülöttek tánc­öltözéke azt a célt szol­gálja, hogy elrettentse az ellenséget: minél ijesz­tőbb egy maszk, annál nagyobb biztonságban lehet a törzs. Az esetle­ges támadó - a férfiak legalábbis így gondolják - tudja azt, hogy a fej­díszbe tűzött madártoll viselőjének rendkívüli gyorsaságát jelenti, a kengurubőr viszont arra utal, hogy az ellenfél hiá­ba is próbálná őt elfogni. Néhány fityegő mindemellett a jólét és a gazdagság jele; ilyen a disznóagyar és a mell­kason hordott kagyló. A nők ritkán vesznek részt a rituális táncokban - az ő dolguk a gyermeknevelés, a termény­begyűjtés és a sertések gondo­zása. Csak az özvegyek kenik be magukat fehér agyaggal, hogy így emlékezzenek fér­jükre. A pápuák szokásai ősközös­ségi vonásokat őriznek, ám mégsem lehet azt mondani, hogy az őserdő lakóinak nincs kapcsolata a modern világgal. A korral való lépéstartást bizo­nyítja, hogy táncviseletük dí­szei között megjelentek olyan civilizációs kellékek, mint a gombostű és a töltőtollkupak vagy a kólásdoboz.-kr­- A szutykos Balaton nem zavarja, csak a levesben az az egy szem légy? Hamis frigy vagy igaz szerelem? A német rendőrség ezekben a napokban nem mást vizsgál, mint hogy valóban szerelmes-e Claudia Schiffer a híres mágusba, David Copperfieldbe. A közelmúltban nyomozók szállták meg egy müncheni lap szerkesztőségét, s olyan doku­mentumok után kutattak, ame­lyek megkérdőjelezik a szuper- mo-dell és az amerikai bűvész érzelmi kapcsolatát. Egy érte­sülés szerint ugyanis Schiffer háromszázezer dollárt kapott azért, hogy Copperfield menyasszonyának mondja magát. Vagyis állítólag az egész szerelmi történet csak arra szol­gált, hogy nagyobb hírverést csi­náljon a szemfényvesztők koro­názatlan királyának - a szuper­modell bájainak bevetésével. Különc polgármester Még csak ötlet, azonban az amerikai sajtó máris támadja Rudolph Guiliani, a rendcsinálásával világhírűvé vált New York-i polgármester legújabb tervét. A városatya jó 15 millió dolláros költséggel bomba- és hurrikánbiztos, még az ideg- gáztámadásoknak is ellenálló bunkert akar építtetni önmaga és munkatársai számára a World Trade Center, a Kereskedelmi Világközpont tőszomszédságában. A gúnynéven „Rudy nukleáris téli palotájaként” emlegetett létesítményben egy hétre való víz- és élelmiszer-tartalékot hal­moznának föl, közvetlen telefon- és videokonferencia-kábel kötné össze a washingtoni Fehér Házzal, a mindenkori elnöki rezidenciával.Az amerikai világváros mindeddig különösen népszerű első embere - a lapok szerint - egyre különcebb ötletekkel lepi meg környezetét és a New York-iakat. Giuliani legutóbb a taxisok, meg az utcai árusok ellen vetett ki sarcnak is beillő, sokak által vitatott adókat. Menedzserj ö vedelmek - Amerikában Eckard Pfeiffer, a világ­szerte ismert amerikai számítógép-cég, a Com­paq elnöke tavaly több mint 30 millió dollárt vett fel sikeres tevékenysége ellentételeként. Pfeiffer azonban az óriási ös­szeggel csak a 10. helyre került a legjobban fize­tett amerikai menedzse­rek listáján. Messze az első helyezett Sanford Weill, a Travelers Group bankház elnöke mögött, aki jó 152 milliót vitt ha­za. A lista második he­lyezettje, Ray Irani, az Occidental Petroleum el­nöke 108 millió dollárt kapott. A csillagászati mene­dzserfizetések mögött az amerikai gazdasági fel­lendülés áll, amelynek eredményeként a cégek átlagos teljesítménye ta­valy több mint 10 száza­lékkal javult, míg az átla­gos részvényárfolyam 33 százalékkal növekedett. A másik oldalon az alkal­mazottaké, a bérből és fizetésekből élőké mind­össze 3,5 százalékkal lett több. A menedzserek azért jártak ezúttal különösen jól, mert illetményük nö­vekvő részét kapják saját cégük részvényeinek for­májában - az emelkedő árfolyamok tehát szá­mukra is nagyobb nyere­séget jelentenek. S épp ez van a részvényekben tör­ténő fizetés mögött: a me­nedzser személyesen, anyagilag is közvetlenül érdekelt a cég sikerében. Évszázadonként virágzik Az Egyesült Államokban mindössze hat példánya létezik Akár szójátékot is gyárthatnánk: az amorphophal- lus titanum nevéből egyaránt kiolvasható az „ámor”, az „amorf” és a „fallosz” szó. Ám félre a tréfával: egy floridai botanikus kertben a minap virágot bontott az évszázadonként egyszer pom­pázó titángyökér (amely mellesleg elviselhetet­len bűzt áraszt). A különleges növényre 1878-ban dr. Odoardo Beccari olasz botanikus és felfedező bukkaht rá Közép-Szumátra őserdei­ben. A lelet világszenzáci­óvá vált - és az is maradt. Az Egyesült Államokban ebben az évszázadban ed­dig összesen hat alkalom­mal bontotta ki kérészéletű virágát a furcsa - és furcsa nevű - titángyökér egy-egy példánya. A különleges virág olyan büdös volt, hogy a látogatók csak gázálarcban mehettek a közelébe FOTÓ: FEB/INTERNET A hazai mozikban is bi­zonyára sokan látták a Dennis, a komisz című fil­met Walther Matthauval a főszerepben. Ő az a nö­vénytermesztő, aki barátai­nak bemutatná az évszáza­donként egy másodpercre virágzó csodanövényt, ám a kivételes pillanatot a ven­dégek a címszereplő jóvol­tából elmulasztják. Nos, a floridai tudósok­nak szerencséjük volt: pontosan följegyezték megfigyeléseiket. Június 6-án még csak 36 centimé­terre, 23-án már csaknem 120 centiméterre nőtt a rügy, amely másnap szir­mot bontott. Harmadnap­ra elérte a 60 centiméteres átmérőt; június 26-ra már megfonnyadt, és 27-én tel­jesen le is konyult. Most várhatunk újabb száz évig. (gyulay.) • */? I •:*.:**

Next

/
Oldalképek
Tartalom