Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-01 / 152. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 1., szerda Somogyi tájak 7 Nem vállalják át az adósságot Nehéz döntés előtt az önkormányzatok Lejárt a türelmi idő, a hónap közepétől valamilyen módon rendezni kell számlájukat az OTP lakáshitelt felvett személyeknek. A kormány a megnövekedett kamatterhek és a tartós közüzemi tartozások kiegyenlítésére 4 milliárd forintot szán azzal a kikötéssel, hogy mintegy 2 milliárd forint értékben az önkormányzatoknak is vállalni kell a teherből. Fonó, szil, gadács Az OTP, a nevek föltüntetése nélkül, körlevélben értesítette őket az adósság mértékéről. A kis települések képviselő-testületei felemás érzésekkel fogadták a döntést. Fonóban például kétmillió forint körüli az OTP tartozás és csak egy notórius nem fizetőnél kellett kikötni a villanyórát. Kovács Gyula polgármester szerint olyan emberekről van szó, aldk semmiképpen sem egyenlítenék ki számlájukat. A testület ezért úgy döntött: nem vállalja át a terheket, mert ha egy esetben megténné, a többiek is elvárnák. Igazságtalannak tartják a megkülönböztetést, ami különösen a nyugdíjasokat hozná hátrányos helyzetbe, hiszen erre az önkormányzatoknak nincs külön forrása. Ezért a meglévőt kellene több felé osztani. Gadácson nincs közmű- tartozás, illetve 7-8 család még fizeti a portánkénti 38 ezer forintos vízközmű hozzájárulás arányos részét. Terbe Sándor polgár- mester elmondta: egy személynek van OTP-tartozása, aki ki tudná egyenlíteni, ezért nem vállalják át a terhet. Ha lejár a futamidő és az adós nem fizet, jelzálog kerül a házra. Lengyel Antal, Somogy- szil és Gadács körjegyzője szerint 1000 forintnak is megvan a helye a költségvetésben. A hitelek kiegyenlítésére pedig nem biztosítottak pótlólagos forrást. Szerinte a városokban jobban ki tudják gazdálkodni a szükséges összeget, mint a kis településeken. A vízdíjhátralék mintegy 800 ezer forint, de az árammérőt csak egy családnál kellett kikötni. OTP- tartozása pedig senkinek sincs. Augusztusban testületi ülésen döntenek: kiegyenlítik-e a köztartozásokat Somogyszil- ban. (Várnai) Gépet vesznek a termelők A kisgazdaságban is fontos a fejlesztés A környékbeli termelők anyagi lehetőségükhöz mérten gépesítették gazdaságukat. Aki 10 hektárnál nagyobb területen dolgozik, már beszerezte a legfontosabb eszközöket. BÜSSÜ, KISGYALÁN, KAZSOK, GÖLLE Kató László gazdajegyző tisztában van a kistérségben élő termelők helyzetével, lehetőségével. A környéken csaknem harmincán foglalkoznak növénytermesztéssel. Gölle környékén átlagosan 20 hektárnyi területen gazdálkodnak, a térség más falvaiban ennek a felén. Többségük a kukorica termesztés mellett döntött. Ez azzal magyarázható, hogy a korábbi években tapasztalt hullámzó gabona ár, és az értékesítési nehézség sok termelőnek kedvét szegte. A tengeri egyébként szépen fejlődik, az időszerű munkálatokat elvégezték. Az értékesítést is megoldották, számos gazdától egy tolnai felvásárló cég veszi át a termést. A termelők az elmúlt években folyamatosan költöttek a géppark fejlesztésére. Szinte mindegyik gazdaságban megtalálható az MTZ erőgép, s a szántóföldi munkálatokban nélkülözhetetlen kiegészítő berendezések. (Harsányi) A falu utolsó borbélya Németül köszön, sztalinovóból várja a nyugdíját — Amíg bírtam, Szllba jártam, ahol borbélytársam, a Proits Pista nyírt engem, én meg őt. Két- három pengő volt egy hajvágás. Most a lányom nyír, borotválkozni meg Igalba visz a busz. Azért vagyok ilyen borostás — simítja végig remegő kézzel ősz sortéit Gadács kiöregedett borbélya, Lamp Jakab. Gadács Már az apja is borbély volt, takaros üzletük a templomon túl állt. Az értékes berendezés azóta az enyészeté lett, s a házja is ez a sors vár. Lamp Jakab guten tag-ot köszön és hol magyarul, hol németül, hol meg oroszul álmodik. A sváb mesterember fia megjárta a sztalinovói lágert. Hat évig görnyedt a szénszállítónál. Annyit keresett, ameny- nyit megevett. A nyugdíját, még most is onnan várja. — Azt mondták, egyszer eljön az idő és hazamehetek. 1951-ben engedtek el. Még élt anyám, s apám. Akkor álltam be az öreg helyére. Nem ilyen volt ez a falu. Rengeteg jószág • volt, takaros porták. Németek éltek itt, míg ki nem telepítették őket. Apám borbélyként megúszta. Fényesen megélt az üzletből. Lamp úrnak szólították és megsüve- gelték. Ötünket nevelt föl. Már csak egy él közülük — legyint párás tekintettel. Lamp Jakab alig múlt húsz éves, amikor nagybátyjánál, Balatonszabadiban kitanulta a mesterséget. A környékről, Várongról, Lápafőről és So- mogyszilból is jöttek hozzá a kuncsaftok. Némelyik naponta beretváltatta magát. A borbély szerint nemigen fecsegtek mint manapság, mert várta őket a munka. — A rövid haj volt a divat és nem használtunk annyi kence-fencét, mint most. A beretvát azonban megválogattam; legjobban a Wilkin- sont kedveltem. Úgy borotváltam, ahogy akartam — mondja, és suta, cigaretta barnította ujjait szájához kapja, nehogy elárulja gyön- geségét az asszonynépnek. Beretváltam-e híres embert? A bíró, Stikl Jakab volt a legnagyobb úr, aki betért hozzám. Az apjától örökölt borbély- üzlet 30 évig biztosította a betevőt. Gyermekei, Jóska, Bo- riska és Ottó sem hagyta el a falut. A németek azonban lassan elfogytak, idegeneket telepítettek helyükbe. Lamp Jakab finom kezét a föld cserzette keményre. Mégsem adott neki a téesz nyugdíjat. — Csak ne öregedtem volna meg így! — legyint, s leveszi sapkáját. Remegő kézzel simítja fülére nőtt ősz haját. — Látja? Valamikor ezt el sem tudtam volna képzelni... Várnai Ágnes Szépülő egyházközség Egy speciális, a német- országi kastélyok fölújításánál használatos anyaggal vonják ki a vizet a fonói templom alapzatából. Az 1800-as évek végén létesített építmény fala ugyanis nagyon vizesedett, s ledobta a vakolatot. Gölle és környéke Döme Tibor, fonói magánvállalkozó a falusi férfiak segítségével a napokban be is fejezi a munkát. Mint mondta: a malterba kevert szer nagyon drága, 350-400 ezer forintba is belekerül. Mint azt Fonai Sándor kántor, egyházközösségi tag elmondta: a munkához szükséges közel félmillió forintot az egyház- község pénzéből teremtették elő. Göllében a templomtetőt újítják föl. Ehhez minden anyagot megvásároltak. Egy taszári mesterember hagyományos, hódfarkú cserepekkel varázsolja újjá. A polgármesteri hivatalok és a göllei egyházközség három településen építtette meg a temetőkerítést. Puska Ferenc plébánostól megtudtuk: a korszerű betonkerítéseket kis ablakokkal is ellátták. Göllében mintegy 800 ezer forintot áldozott erre az egyházközség. Most az inámi temetőkerítést szeretnék megépíteni. Ugyancsak az egyházközség és a polgármesteri hivatal összefogásával oldották meg a temetők szemétszállítását. (Várnai) Ingyenes szűrés A 45 éven felüli nőknek ingyenes emlőszűrést szervezett dr. Debreceni Tibor háziorvos szombaton délelőtt 10 órától a cserénfai orvosi rendelőben. A vizsgálatokat a cserénfai származású dr. Horváth László, a POTE radiológiai klinikájának professzora végzi. A rutin szűrést mammográfiai (emlőröntgen) vizsgálattal is kiegészítik Cserénfán. Javuló utak Felsőmocso- lád útjainak hetven százaléka földes volt. Az utóbbi két évben sikerült lekövezni és egy négyszáz méteres szakaszra aszfalt is került. Mindössze két kilométert kell még lefedni. Az utak immár télen is járhatóvá váltak. Teljes ellátás Osztopán- ban az átalakítást követően teljes ellátást kaphatnak a betegek. Az újjávarázsolt épületben egészségház és fiókgyógyszertár, valamint védőnői szolgálat áll a helybeli és eddei lakosok rendelkezésére. Dr. Ko- ronczi Gábor háziorvos 1300 lakost gyógyít. A Hartel Ilona vezette védőnői szolgálat pályázati pénzből vásárolt televíziót és videót, amelyet elsősorban a kismamák felvilágosítására használnak. Felújítják a tetőt Korszerűsítik a mezőcsoko- nyai óvoda tetőszerkezetét. A munkálatokat egy hete kezdték, s ezen a héten már végeznek is. Ennek során kicserélik a gerendát, a szarufát, s kijavítják a kéményt. Mint azt Decsi József polgár- mester elmondta: a szükséges pénzt a helyi ön- kormányzat a megyei területfejlesztési tanácstól nyerte pályázat útján. Művelt földek, üres istállók Üdülőkörzet lehetne a kies vidék Gadács hatmilliós költségvetéséből 3 milliót visz el az iskolatámogatás, 8-900 ezret a közös körjegyzőség fenntartása, másfél milliót pedig a szociálpolitika. Csupán a fennmaradó kis rész marad a fejlesztésre, s ebből bizony nem lehet nagyot előrelépni. Gadács A legnagyobb gondja a gadá- csi önkormányzatnak is az anyagiak hiánya. Bár az idén van némi eredmény: felújították a Mező utca útburkolatát. Az 1 millió 360 ezer forintot azonban három év alatt gyűjtögették össze. Két héten belül megkezdik a művelődési ház felújítását is, ahhoz hatszázezer forintot takarékoskodtak. — Jó fekvésű, kiváló adottságú a falu — mondta Terbe Sándor polgármester —, ám nagyon kevés az anyagi forrás. Hiába írnak ki állami pályázatokat, ha mi képtelenek vagyunk megfelelni a feltételnek: nincs ötven százalékos saját tőkénk. Tervekben nincs hiány, csak a megvalósítás lehetetlen. Egy kéthek- táros tó kialakításával csodálatos üdülőkörnyezetet varázsolhatnánk Gadácsra. Több ezer hektár erdő, két vadász- társaság van a környéken, ki kellene használni az adottságokat. A polgármester maga is gazdálkodó, tudja, mennyi energiát kell a földbe fektetni, ha eredményt akar látni. Fájlalja, hogy kevesen próbálkoznak a mezőgazdasági vállalkozással, pedig itt más nem ad megélhetést. — Szerencsére nincs gazdátlan, megműveletlen föld a faluban, a törekvő emberek gondoskodnak a tulajdonukról. Az állattartás azonban sajnos teljesen visszaesett: régen 30-50 vagon takarmányt etettek fel az állatokkal a faluban, most alig két- vagonnyit. Emlékszem még, mikor 40-45 marha járt ki a legelőre, napjainkban pedig egy sem. Az emberek félnek a vállalkozástól, nincs hozzá pénzük vagy merszük. Aki ugyanis egyszer befürdött, az nem vállalkozik újra. Mi másban is bízhatnánk, mint az új kormány vidékfejlesztési elképzeléseiben! Talán ez majd a kis településeket is segíti a felemelkedésben. 1. É. Megújult az óvoda Folyamatos az utánpótlás Megszépült a göllei óvoda, ahol a napokban alapos felújítást végeztek. Az intézményben folyamatos az utánpótlás. Gölle Tóthné Flórea Veronika, a göllei napköziotthonos óvoda vezetője örömmel újságolta: az ősszel 12 kis-, 13 középsős, és 21 nagycsoportos gyerek jár majd hozzájuk. Két csoportot alakítanak ki, s az apróságokkal négy óvónő foglalkozik. A pedagógusok főiskolát végeztek. A munkába még két dajka is besegít. Az intézménybe folyamatos a jelentkezés, s később újabb gyerekeket várnak. A faluban ezzel kapcsolatban nincs gond, mivel a szülők ismerik az előírásokat. Ötéves kortól ugyanis kötelező óvodába járni, ám célszerű minél hamarabb beíratni a gyermeket. A kicsinyek ugyanis könnyebben beilleszkednek a közösségbe, s ez előnyös, kihat a későbbi fejlődésükre is. A szülőket időben tájékoztatták a tudnivalókról. Az óvodavezető azt is elmondta: a gyermekek többségét időben beíratták. (Harsányi)
