Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-03 / 154. szám
SOMOGYI HÍRLAP 6 Somogyi tájak 1998. július 3., péntek Élet a fáskamrában Esélyük sincs, hogy valaha is otthonra leljenek fotó: pölöskeiné Reményt adó borsóföldek A berzencei Solanum kft-nél kezdtek, majd a saját zöldborsótermésük betakarításával folytatták a munkát a babócsai Határőr szövetkezet gépei. Berzence, BABÓCSA — A Solanum-nál 50 hektáron végeztük el a betakarítást, itthon pedig 180 hektár zöldborsótermését kell összegyűjtenünk. Ennek nagy részét sikerült mára betakarítanunk, a többivel pedig egy héten belül elkészülünk — mondta Toldi János, a Határőr szövetkezet elnöke. A térségben ez a két mezőgazdasággal foglalkozó cég termeszt zöldborsót. A berzenceiek akárcsak a Határőr szövetkezet a nagyatádi konzervgyárnak szállítanak. — A babócsai szövetkezet hosszú idő után tavaly kezdett hozzá ismét a zöldborsó termesztéshez. A tapasztalataink jók, úgyhogy jövőre várhatóan tovább növeljük a borsóföldjeink nagyságát. N. L. Határőrök a Dráván Bolhó Megkezdték a vízi járőrözést a bolhói határőrök. Péterhi- dától Bélavárig 50 kilométeres vízi határszakaszt ellenőriznek. A bolhóiakhoz tartozó Dráva-szakasz ugyanis különösen veszélyes. Nagy sodrású, sok hordalékot visz, nincs kitűzött hajóút, nincs kotrás. A Lomac típusú, nagy teljesítményű japán motorral felszerelt járőrhajóval őszig rendszeresen feltűnnek majd a Dráván a bolhói határőrök. Az udvar végében aprócska fabódé. Korábban talán fáskamra lehetett, abból fejleszthették félszobányi muszáj-lakosztállyá. Itt éldegél már hónapok óta a babócsai László Jánosné és két gyereke. BABÓCSA Pécsről jöttek haza a nagyszülői házba, ahová azonban már rég kitehetnék a megtelt táblát. Az asszonynak és a két gyereknek már csak a sufni jutott, ami beázik, s talán egy nagyobb szél el is fújná. A fiatalasszonynak munkája nincs, így kilátása sem jobb életkörülményekre. — Most még csak-csak elviselhető ez a helyzet, de mi lesz velünk télen? — teszi föl a kérdést Lászlóné. — Fűtés nincs, ott fagyunk majd meg mindhárman a fáskamrában. Az önkormányzat tudna segíteni, ha akarna, azonban hi- . ába kérem őket, a fülük botját sem mozdítják. Pedig vannak a faluban üres önkormányzati lakások, kettőről is tudok. Ezeket raktárnak használja az önkormányzat, ahelyett, hogy odaadná a segítségre szorulóknak. Azt hajtogatják: nem tudnak segíteni, pedig az igazság az, hogy nem is akarnak. Segélyt sem kérek tőlük, még karácsonyra sem adtak, csak abban az egyben segíthetnéA turisták még alig ismerik, pedig idővel igazi látványossága lehet a Duna- Dráva Nemzeti Parknak a heresznyei magaspart. Heresznye Több száz fecske és gyurgyalag lakja emiatt a környékbeliek úgy is nevezik, fecskepart. Ezen a szakaszon a legszebb a kilátás a Drávára. A heresznyei magaspartról 3-5 kilométerre lehet ellátni a határfolyón. A terület olyan érdekesnek, hogy rendes fedél kerüljön a fejünk fölé. Magamtól nem tudom megoldani ezt, hiszen a családi pótlékból meg a gyereknevelési segélyből élünk. 15 ezer forintból hárman. A nagyszülők segítsége nélkül nem is tudom, mi lenne velünk. Mi lesz a két gyerekemmel — Gabriella 14, Norbert 8 évesek — ha itt kell majd kihúznunk a telet? — Lászlóéknál nehezebb helyzetben lévő családnak sem tudtunk segíteni — mondta Nemes Imréné, a babócsai hivatal gyámügyi előadója. — Olyanokon, akik hat gyerekkel éltek egy düledező házban. Sajnos ezen a vidéken nem ritkák az ilyen sorsok, és a lehetőségeink a segítségsége a Dráva-vidéknek, amelyet érdemes lenne a nagyközönség elé tárni — állítják a helybeliek és természetvédelmi szakemberek egyaránt. — A magaspart a nemzeti park egyik bemutatóhelye lehet, hiszen a területnek gazdasági értéke nincs, viszont turisztikai és tájvédelmi szempontból annál fontosabb — mondta dr. Iványi Ildikó, az igazgatóság vezetője. — Nemcsak a panorámája, vagy a madárfészkek miatt érdekes, hanem azért is, mert itt bemutatható a folyó felszínanyújtásra végesek. Odaadható önkormányzati lakása nincs a falunak, és meg kell mondjam: az asszony életvitele sem olyan, hogy megérdemelné a segítséget. Tudomásunk szerint a gyerekeket inkább a nagyszülők nevelik, ők gondoskodnak róluk. Lászlónéval szemben egymás után két szabálysértési eljárás is indult, mert nem gondoskodott arról, hogy a gyerekek iskolába járjanak. Pécsen a harmadik gyermekét el is vették tőle, és alkalmatlannak minősítették a gyereknevelésre. Tudjuk, hogy a szegénység nehéz teher, azonban segítséget főleg azoknak kell nyújtanunk, akik hajlandóságot mutatnak a talpra állásra. N. L. lakító munkája. Jelenleg a terület a szövetkezeti részarány-tulajdonosok birtokában van, de rövid időn belül ezt is megvásárolja a nemzeti park kezelője. — 100 milliós nagyságrendben vásárol területeket a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság — mondta dr. Iványi Ildikó. — Elsősorban azokat a helyeket, amelyeknek védettséget kell kapniuk. Alapvetően réteket veszünk, de a heresznyei magaspart is bekerült a megvásárlásra kijelölt területek közé. N. L. Nyaralnak a cigánygyerekek Vízvár Balatoni nyaralással lepte meg a falu cigánygyerekeit a helyi független romaszervezet Vízváron. 16-an indultak ma Bala- tonkeresztúrra, egyhetes üdülésre. Sokuk először nyaral a Balatonon, éppen ezért igazán emlékezetessé szeretnék tenni számukra ezt a néhány napot. Gazdag programot állítottak össze badacsonyi, keszthelyi kirándulással, hajózással. Emellett nosztalgiavonatozás és csisztai fürdőlátogatás szerepel még a programban. N. L. Turistacsalogató fecskepart Hírek Nemzetközi alkotótábor Babócsán A Drávához kapcsolódva nemzetközi alkotótábort szervez Babócsán a helyi festőkor és a Babócsáért Egyesület. Az egy hetes tábort augusztus első napjaiban nyitják, 20 környékbeli illetve horvátországi alkotó részvételével. A festők az egy hét során végigjárják és megörökítik a Drávamente természeti értékeit. A tábort kiállítás követi, amelyen bemutatják az itt készült munkákat. Pihenőpark Drávaszentesnek Pihenőparkot alakíttatott ki Drávaszentesen a Fő utca és a Malom utca találkozásánál lévő háromszögben a településrészi önkormányzat. A korábban parlagon lévő területet föltöltötték, füvesítették, fákat ültettek oda. A padokat is megrendelték már, és gyermekjátékokat is kihelyeznek majd. A terv szerint az utca túloldalán lévő területet is parkká alakítják. Negyven idős ingyen kirándult A tamási gyógyfürdőben tölthettek el egy napot ingyen a drávaszentesi idősek. A negyven nyugdíjast a településrészi önkormányzat hívta meg a kirándulásra. Az utazás teljes költségét — közel hetvenezer forintot — a hivatal állta. Csurgói lakásgondok Nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket a szociális bérlakások pályázat útján történő meghirdetése Csurgón. Sokan pályáztak otthonra, így rangsorolni kellett. A polgármesteri hivatal most egy névjegyzéket állított össze, amelyen a reális igények és a rászorultság alapján szerepel 28 igénylő neve. A népjóléti bizottság javaslatára a 10 legnehezebb helyzetben levő család besorolását a képviselő-testület — a gyorsabb megoldás érdekében — kiemelte. Nincs ugyanis esély arra, hogy a közeljövőben szociális bérlakásokat építsen a város. Barcsi színjátszók kölni sikere Sikerrel szerepeltek Kölnben, a fogyatékosok nemzetközi színjátszó fesztiválján a barcsi Szivárvány gyógypedagógiai központ színjátszói. A társaság az Értük-Velük Egyesület segítségével jutott el a fesztiválra, ahol Útkeresés címmel árnyjátékot mutattak be nagy sikerrel. Az egy hetes utazás nagy élményt jelentett a gyerekeknek: a játékos fesztiváli programok mellett jutott idő megnézni a kölni dómot, a frankfurti repteret, végiglibegőzni a Rajna felett és átutazni Hollandiába is. Felvételünkön: a barcsi gyerekek kölni játszóházban agyagfigurákat készítettek. Művelődésiház-felújítás Berzencén Felújítják a berzencei művelődési ház színháztermét. Átépítik a színpadot, újracsiszolják a parkettát, illetve egy részét hajópadlóra cserélik, és kifestik az épületet. A költségek mintegy 150 ezer forintra rúgnak, amelyet a fenntartó helyi önkormányzat fizet. Tisztább a patakmeder Kedvező döntés született a közmunkatanácsi hivatalában; támogatják Csurgó térségében a belterületi vízrendezési pályázatát. Csurgó A próba éve a tavalyi volt: 119 munkanélkülit négy hónapig foglalkoztattak. A Dombó-csa- toma vízgyűjtő rendszerében végzett árvízvédelmi és belterületi vízrendezési munkálatok eredményeként nemcsak a medrek, partok tisztultak meg, hanem a Csurgót észak-dél irányban átszelő három folyóvíz, a Márjás-patak, a Derhá- nyi-árok, a Sargáti patak környéke is kulturáltabb lett; az eddigieknél gyorsabban levezetik a csapadékvizet, megszűnnek a kiöntések. A program fő értéke, előremutató elem volt, hogy 11 település közösen pályázott, az elkészítéssel, benyújtással a csurgói polgármesteri hivatalt bízva meg. Füstös Dezsőné, a műszaki iroda főelőadója színvonalas tervet készített. A műszaki lebonyolításban a Ri- nya-Dombómenti Vízitársulat megbízható, jó szakmai partner. A pályázaton elnyert 35,5 millió forintból 163, zömmel munkanélküli kap 5 hónapra kereseti lehetőséget. A megyei munkaügyi központnál szereplő nyilvántartott állástalanok arányában dolgoznak az egyes településeken. Megkapják a megyei bérátlagot, 23 541 forintot. Mindamellett saját közösségük, lakhelyük javára dolgoznak. Horváth József Valós képet kapnak a feketemunkáról is GyermeKjóléti társulást alakít négy szomszédos drávamenti falu - Vízvár, Bélavár, Heresznye és Bolhó - önkormányzata. Azt remélik: segítségével tisztábban látnak a helyi segélyezési ügyekben. Vízvár A társulás vízvári székhellyel alakul. Farkas József, a település polgármestere elmondta: a négy község célja a valóságos helyzet föltárása. — Átvilágítjuk a jövedelempótló, illetve a gyermeknevelési segélyezést, felülvizsgáljuk, hogy kik szorulnak rá valóban a támogatásra, és kik azok, akik csak szipolyozzák az ön- kormányzatot — így a polgármester. — Szeretnénk kideríteni azt is, hogy az érintettek valóban arra költik-e a támogatásokat, amire kapták. Utánanézünk az esetleges fals j övedelemnyilatkozatoknak. A jövedelempótlás átvilágításával a fekete munka kiszűrése a cél. A nevelési segélyek esetében pedig egyszerűen csak szeretnének tisztán látni, hiszen ez utóbbinál a törvény szabja meg a jövedelemhatárokat. — Vízváron csak alig egykét olyan család él, akinek ez ne járna. Szívesen adnánk ennél a 2700 forintnál többet is a családoknak, ám a nevelési segály most is nagy teher a vízvári, és a többi kistelepülések önkormányzatának. A nevelési segélyeknek a 30 százalékát ugyanis az önkormányzat fizeti, ami Vízvár esetében évi 900 ezer forint. A jövedelemviszonyok miatt éppen azokban a falvakban kell a legnagyobb összegeket kifizetni nevelési segélyre, amelyek amúgy is a legnehezebb helyzetben annak. N. L. Összetáncolták a cipőrevalót Összetáncolták a csizmára és cipőre valót a berzencei néptáncosok. Berzence Az elmúlt hetekben húszezer forintot kaptak fellépéseikért. Táncoltak Iharosberényben, Zákányban, Csurgónagymar- tonban... — Ebből a pénzből még nem futná a csizmatár felújítására, szükség lesz a kiegészítésre . — mondta Keszericze István, a az együttes alapító tagja. — Szerencsére vannak támogatóink, így megvehetjük a hiányzó lábbeliket. 25 ezer forintot kaptak a Berzencéért Alapítványtól, 30 ezret pedig a nagykanizsai Sa- ubermacher-Rino hulladék- gyűjtő kft-től. N. L.
