Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. július 20., hétfő Somogyi tájak 7 Hírek Műholdvevő, hangosítás pályázati pénzből Egymillió fo­rinthoz jutott a kelvízi körjegyzőség, a Közművelődési és Közoktatási Minisztérium közösségi terek technikai fejleszté­sére kiírt pályázatán. Ebből a pénzből oldják meg Kelevízen a művelődési ház hangosítását, Hosszúvíz tévét, videót és mű­holdvevőt vásárol, Gadány pedig audiovizuális eszközöket. Átadták a fél kilométer hosszú kerékpárutat Ötszáz mé­teres kerékpárutat adtak át a hét végén Vésén, ez a falu köz­pontjából a temetőig vezet. A beruházás 4,5 millió forintba került; 70 százalékát pályázatokon nyerte a falu, a többit saját erőből pótolta. A közútkezelő kht építette, s az önkormányzat közhasznúi 600 ezer forint értékű munkával járultak hozzá. Újabb állampolgári eskü Somogyfajszon Állampolgársági esküt tett a múlt héten Somogyfajszon Póka János és felesége Póka Erika. A házaspár Erdélyből érkezett; 1991-ben teleped­tek le a faluban, ők a másodikak a faluban, akik a polgármes­teri hivatalban nyerték el a magyar állampolgárságot. Felújítják a nemesvldí kulturális központot Informatikai eszközök beszerzésére 750 ezer forintot nyert a nemesvidi kulturális központ a szaktárcától. Az intézményt még ebben az évben felújítja az önkormányzat. Az épület tetőszerkezetét is felújítják és fűtésrendszerét is korszerűsítik. Sikeres Calypso-koncertek három templomban A Bala- ton-parton koncertezett a hét végén a Calypso énekkar. A mar­cali együttes az utóbbi időben a könnyű műfajban jeleskedett, de ezúttal a hagyományos kórusműveket elevenítette föl. Az énekkar három templomban adott nagy sikerű koncertet. Üdvözlőtáblák, kezesfa a faragótáborból Véget ért Ne- mesvidon a tíznapos faragótábor. Ezt a helyi önkormányzat és a megyei kulturális központ szervezte meg azzal a céllal, hogy Somogy népi iparművészeinek alkalmat teremtsen a találko­zásra. Az alkotók három üdvözlőtáblát és egy kezesfát készí­tettek - cserébe a vidi vendéglátásért. A tervek szerint jövőre ismét megrendezze a faragótábort, de akkor már több megye alkotójának a részvételével. Kiadvány Boronka természeti értékeiről A Híd a Boron- kán Egyesület 17 önkormányzat, négy vadásztársaság és a budapesti székhelyű Ökotárs-alapítvány támogatásával kiadta a Boronka régiót bemutató négyoldalas füzetét. A színes kiad­vány a régió idegenforgalmi, kulturális és természetföldrajzi értékeit sorolja fel. Ez a turistacsalogató - természeti - érték­leltár a térségben lakóknak is érdekes olvasmány lehet. Rajtra kész a fakanál Habsburg György nyitja meg majd. a királyi versengést Szászfalvi kulcsa a közlekedés Képviselői irodát nyit Marcaliban nem mehet a gaz­dasági fejlődés ro­vására. Ma sajnos, érződnek feszült­ségek a termé­szetvédők és szek­tortól függetlenül a gazdálkodók kö­zött. Az értéke­inkre épülő turiz­musban a vadá­szat és a konfe­rencia-turizmus fejlesztésének a lehetőségeit lá­tom. A harmadik legfontosabb terü­let, s ez szorosan összefügg az előző kettővel, a regio­nális együttműkö­dés, amely túllép a megye- és az or­szághatárokon. Szeretném azt is, ha létrejönne egy Nagykanizsa-Keszthely-Mar- cali-Csurgó tengely, amely to­Szászfalvi László fotó: lang Róbert Nagyszakácsiban már javá­ban dolgoznak a nagy la­komáiról híres szakácsver­seny előkészítésén. A kirá­lyi megmérettetésre már 20 szakács jelentkezett, s minden eddiginél szigorúb­bak a szabályok az arany­fakanálra pályázóknál. Nagyszakácsi A szervezők idén egy teljes hétig tartó programsorozatra készülnek. A múlt héten már a részleteket is véglegesítették. A hagyományos főzőverseny - augusztus elején - mellett több, a gasztronómiához kap­csolódó mulatság is színesíti ezt a nyári forgatagot. — Mához egy hétre a bor­rendek adnak majd egymás­nak randevút — mondta Kövér István, a királyi szakács le­származott polgármester. — A rendezvényt előtti héten talál­koznak Szakácsiban a megye pékjei, az ország szakácsai és a régió polgármesterei is. Az utóbbiaknak az őszi vá­lasztás előtt arra is alkalmuk lesz, hogy megegyék, amit ki­főztek: a bográcsok mellett mérik össze rátermettségüket. Az is biztos, hogy a szakácsok földjén az idén több parkoló­hely, több enni-inni való és szórakozási lehetőség várja a vendégsereget. S a Tévé az MTV2-n élő adásban közvetíti az izgalmasabb pillanatokat. — Az Antenna Hungária jó­voltából háromszor jelentke­zik majd a helyszín — mondta Kiszely Attila, a Pécsi Körzeti Stúdió gyártásvezetője. — Az ország egyik legjobb közvetí­tőkocsija lesz ott a faluban, hogy minden érdekességet megmutassunk a nézőknek. A verseny egyébként terep­szemle is, hiszen októberben vetítik majd a filmet a falu hétköznapjairól. F. E. Utakban és regionális együttműködésben gon­dolkodik Szászfalvi László (MDF), Csurgó és Marcali térségének országgyűlési képviselője, aki csurgói polgármesteri szókét megőrizve vette át man­dátumát.- A lehetőségeket megismerve változott-e a választási kam­pányban megfogalmazott programja? — Nem változott; reális is­meretek birtokában megvaló­sítható programot hirdettem. A fő hangsúlyt az közlekedési lehetőségek fejlesztésére he­lyezném, mert ennek nagyon sok következménye lehet. Az M7-es autópálya megépítése, illetve a munkálatok gyors­ítása a térség lehetőségeit is növeli. A 68-as út korszerűsí­tése, a tervezett M9-es gyors- forgalmi út elkészítése Belső- Somogyot tárhatja fel. A közút mellett stratégiai fontosságú­nak tartom a vasutat. Meg kell találnunk Gyékényes megfe­lelő funkcióját. Támogatom az olyan kezdeményezéseket, mint az Intercity körjárat, amely összekapcsolhat olyan térségeket, amelyek most kö­zel vannak ugyan egymáshoz, mégis nehezen megközelíthe­tők. Az utak fejlesztése nem­csak befektetőket hozhat, ha­nem fejlesztheti például az idegenforgalmat is. Nagyon sok természeti értékkel bí­runk, a Duna-Dráva Nemzeti Parktól kezdve a Balátán ke­resztül egészen Mesztegnyőig vagy Somogyfajszig. A nem­zeti park nagyon fontos szá­munkra, meg kell őrizni, de ez Hét község társulása 42,9 millió forintot nyert a közmunka tanácstól. Fel­újítják az összes középü­letüket. Alkotó munkát adnak az embereknek. SOMOGYVÁR Frank Sándor somogyvári pol­gármester állítja, hogy rövid időn belül Somogyváron és hat szomszédos faluban - Öregla­kon, Osztopánban, Somogyjá- don, Eddén, Alsóbogáton, Ga- máson - felújítják az összes középületet. A községeknek erre saját erőből talán egy évti­zed alatt futotta volna. Ma már rutinos munkaadó az önkor­vább bővülhet Szlovénia, il­letve Horvátország felé, s egy­fajta európai régiót alkothat. Ez már csak azért is fontos, mert az Európai Unió elsősor­ban a régiók fejlesztését tá­mogatja.- Mennyire változtatta meg az életét a képviselői mandátum? — Jelentősen, hiszen sze­retnék a térség minden telepü­lésén jelen lenni. Szeptember­től nagyon szisztematikus munkát folytatok majd, ennek módszereit a következő he­tekben szeretném kidolgozni. Valószínűleg nyitunk egy képviselői irodát Marcaliban, s tervezem, hogy évente mini­mum kétszer minden telepü­mányzatok társulása. A köz­munkatanácsnál ugyanis is­mét nagy sikerrel pályáztak. Július 15-től december 31-ig 169 munkanélkülit foglalkoz­tatnak a településeken úgy, hogy a központi pénzből fize­tik a munkabért, a szállítást és a bérrel kapcsolat költségeket. 42,9 millió forintot kapnak ezekre a hónapokra. Az ön- kormányzatok állják a beru­házások anyagbeszerzését. Fo­lyamatosan munkát adnak a térség munkanélkülijeinek, mert a közmunka-tanácsnál már rutinos pályázók. Nyilván nem nyertek volna ismét, ha nem tudnak pontosan elszá­molni a pénzzel. Az elmúlt hónapokban a községek köz­lésre eljutok majd a választói körzetemben. Jó kapcsolatot szeretnék kialakítani az ön- kormányzatokkal, a gazdál­kodókkal, a különböző ható­ságokkal és a civil szerveze­tekkel. — Körzetükben ketten van­nak országgyűlési képviselők. Milyen a kapcsolta dr. Such- man Tamással? — A választások óta is több­ször beszéltünk egymással. Eddig korrekt, feladatorientált volt a személyes kapcsola­tunk, s remélem, így lesz a jö­vőben is. Nem egymás ellen, hanem a választókerületért akarunk tenni. Én el tudok képzelni egyfajta munkameg­osztást is kettőnk között, de ez a másik félen is múlik. Nagy Jenő épületein dolgoztak, ezt foly­tatják az év végéig. Somogyvá­ron például már Szent László napján avatni szeretnék a tor­nacsarnokot. Belátható időn belül nem kerültek volna közel a befejezéshez, ha az önkor­mányzatok nem fognak össze. Gamás most társult a so­mogyvári kezdeményezéshez. Horváth Teréz jegyző el­mondta, hogy 22 embert tud­nak foglalkoztatni. Nekilátnak az iskola külső felújításának is, és közösségi házzá alakítják a tsz-től kapott egykori lóistállót, illetve egy üres szolgálati la­kást is renoválnak. A közös­ségi ház például régi vágya a közösségnek, mert még sosem volt üyen épületük. G. L. Ujjlenyomat viperákról A viperamarás az utóbbi he­tekben sok embert foglal­koztatott. A Somogy Termé­szetvédelmi Szervezet tag­jai évek óta figyelik az itt előforduló viperafajokat. Boronka régió A viperáknak remek élőhely a somogyi vidék. Sok az erdős-lá- pos terület, a csúszómászók kedvelt élőhelye. A természet- védők három éve kezdték meg a populáció feltérképezését. — A megyében három nagy kiterjedésű helyen fordulnak elő gyakrabban — mondta Tö- mösvári Tibor, a Somogy Ter­mészetvédelmi Szervezet el­nöke. — Az egyik a Baláta tó, a másik Nagybajom és a kör­nyező erdők, a harmadik pedig Somogyfajsz térsége. Ezeken a helyeken fogtuk be a legtöbb viperát. Három év alatt 40 pél­dányt. Egyik önkéntes kollé­gánk, Lazányi István nagy szakértő, pontosan ismeri az összes állatot. A befogott viperák persze csak néhány óra hosszat élve­zik a természetvédők társasá­gát. Megmérik és lefényképe­zik őket, s pontosan megörökí­tik a homlokpikkelyeiket, ami ha úgy tetszik, a viperák „ujj­lenyomata”, s minden egyeden más, A törzslap elkészítése után a védett állatokat elenge­dik. A Somogybán előforduló vipera egyébként egy eddig ismeretlen, azonosítatlan alfaj, de a szakemberek gyanítják, hogy a Boszniában előforduló családhoz tartozik. — Legfontosabb ismertetője, hogy nagyon sötét színűek a pikkelyei — mondta Tömös- vári Tibor. — Az erdőjáróknak fontos tudni, hogy a vipera magától nem támad, csak ha bántják vagy rálépnek. Ha va­lakivel előfordul, ne ijedjen meg: harapása nem veszélye­sebb egy lódarázs csípésnél, de mindenképpen gyorsan forduljon orvoshoz, mert ha al­lergiás a vipera mérgére, akkor a marás halálos is lehet. F. E. Felújítják a középületeket Szenyérben is kevesen él­nek már a régi, anekdotás öregek közül. Varga János, a falu legidősebb embere azt mondja, a település vele együtt öregedett, s talán vele együtt hal meg. Varga János: - Régente volt hová menni, és volt kivel beszélgessünk Múltidéző a kapuban SZENYÉR Csana bácsi, mert mindenki így ismeri, 1915-ben született Szenyérben. S azóta itt él: látta a falut, amikor még majd minden házban dolgos fiata­lok laktak, nagy kalandok árán átvészelte a második világ­égést, és azt is végignézte, ahogy elmentek Szenyérből az emberek. A legtöbben örökre. — A régiek közül többen vannak már a temetőben, mint ahányan élnek — mereng el Varga János. - Egyik ke­zemen meg tudnám szá­molni, hányán vagyunk még. Pedig szép hely volt ám ez a község, sok fiatallal. Volt ci­pészünk, saját papunk, meg minden, ami kellett. Nagy bá­lok meg focimeccsek is voltak itt valamikor. Most mi van? A legtöbb ház össze akar dőlni, a hegyben majdnem csak gaz terem; állat szinte nincs is a faluban. Pedig nem olyan ré­gen még a csordás kihajtott minden reggel. Valaha volt hova menni, volt kivel be­szélni; most már az sincs. Reggel elmegyek a boltba meg a kocsmába, kicsit elbe­szélgetek, azután várom, hogy hozzák a kincstári ebé­demet. Már hozzászoktam, pedig eleinte nem ízlett. Nyá­ron nem főznek; ilyenkor az unokám felesége hoz mindig valamit. Ez sokkal jobban íz­lik. Ebéd után kiülök a padra, aztán aki jön, azzal beszélge­tek. Addig sem vagyok ma­gam. Mindenszentekkor lesz egy éve annak, hogy meghalt a feleségem. Nagyon nem jó így egyedül. — Ázt beszélik a faluban, hogy szeretetotthonba akar költözni. — Gondoltam rá, de aztán úgy döntöttem: maradok. Nem megyek én el azok közé az öregasszonyok közé. Meg tudja, úgy van: addig kell va­laki, amíg van valamije, az­után eldobják. Engem ne ke­rülgessen senki. Reggelente bemegyek a kocsmába. Múlt­kor, amikor meghalt a Feri, mondtam is a többieknek: most már én vagyok a soros. Csak nevettek, pedig így van. Én vagyok a legidősebb, én következem. Ezért nem me­gyek már el. Kivárom itt, ami még hátra van. Fábos Erika Ünnep pénztelenül Gadány fennállásának 805. születésnapjára ké­szül. A maroknyi közös­ség ezt augusztus 15-én és 16-án ünnepli folklór- műsorral, tűzoltóparádé­val és fúvóskoncerttel. Gadány — Nagyon szerettük volna kiadni a falu krónikáját a születésnapra, de ez sajnos, pénz hiányában meghiúsult — mondta Német János ga- dányi polgármester. — Már a 800. évfordulóra ki akar­tuk adni, de akkor meg ke­vés volt az idő az előkészí­téséhez. Ha igen, kiderülhet a falu krónikából, hogy a XII. szá­zadban már laktak Gadány- ban. A települést egy püs­pöki tizedjegyzék említi először, s hat családról számol be. 1766-ban laktak itt legtöbben: pontosan há­romszor annyian, mint ma. — A radikális lakosság­csökkenés a hatvanas évek­ben kezdődött — mondta a polgármester. — A háború után még több mint 800 la­kosa volt a falunak. Most valamivel több mint 350-en vagyunk. Ami a legszomo­rúbb: a lakosoknak több mint a fele idős ember. Gadánynak nincs szel­lemi közösség, sem munka- lehetőség, amely itt tartaná az embereket, a somogyi erdő karéjában, ebben a nyugodt kis faluban. F. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom