Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-17 / 166. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. július 17., péntek Párizs támogatja az unióbővítést Új lendületet kapnak a magyar-francia kapcsolatok Orbán Viktor és párizsi vendéglátója fotó: feb/reuters Orbán Viktor miniszterelnök Jacques Chirac francia köztár­sasági elnök és Lionel Jospin kormányfő meghívására egyna­pos munkalátogatást tett a francia fővárosban. Hazaindu­lása előtt megkoszorúzta Antall József néhai miniszterelnök pá­rizsi emléktábláját. PÁRIZS Orbán Viktor, akinek első útja - köz­vetlenül a választások után - Bonnba vezetett, múlt heti nem hivatalos lá­togatásán Párizsban rámutatott: csü­törtöki tárgyalásai azért is fontosak, mert világossá teszik, hogy Magyar- ország kiegyensúlyozott külpolitikát folytat. A kormányfőt elkísérte Mar­tonyi János külügyminiszter és Roc­kenbauer Zoltán, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke. Jacques Chirac az Élysée-palotá- ban fogadta Orbán Viktort, aki a tár­gyalás után adott rövid nyilatkozatá­ban elmondta, hogy a megbeszélés központi témája az Európai Unió ki­bővítésének témaköre volt. Ezt cím­szavakban a magyar miniszterelnök így foglalta össze: a bővítés a lehető legrövidebb időn belül megvalósul, a csatlakozást az Európai Unió belső reformjai nem fogják hátráltatni, s a bővítésre való tekintettel választják meg a belső reformokról szóló tár­gyalások formáját. Részletekről szólva a magyar kor­mányfő „ambiciózus, de reális cél­nak” nevezte, hogy a francia európai uniós elnökség idején, tehát 2000­ben befejeződjenek a tárgyalások a csatlakozásról. Szerinte így tartha­tóak lesznek az időpontról kialakított korábbi magyar elképzelések. A magyar kormányfő kijelentette, hogy a joganyagok egyeztetésének befejeződése, vagyis az úgynevezett screening lezárulása előtt, még az ősszel megkezdődhetnek az érdemi tárgyalások az Európai Unióval. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar érdekek szempontjából a le­hető legjobban alakul a francia állás­pont. „Mindketten úgy érezzük, hogy a magyarországi kormányvál­tással történelmi lehetőség nyílt meg arra, hogy új lendületet adjunk a francia-magyar kapcsolatoknak” - mondta a miniszterelnök. Hozzá­fűzte, hogy ez az ambíció mindkét vezetésben megvan. A tárgyaláson fontos téma volt a két ország kulturális kapcsolatának fejlesztése. Chirac elnökkel megálla­podott abban, hogy a 2001-re terve­zett franciaországi magyar fesztivál a kapcsolatok jelentős eseménye lesz. Jelcin elmegy a cár temetésére Oroszország Megérkeztek Szentpétervárra az utolsó orosz cár, II. Miklós, valamint családja és belső szolgálói földi maradványai. Borisz Jelcin rádióbeszédben jelentette be, hogy korábbi döntésével ellentétben mégis jelen lesz a mai újratemeté­sen. Az orosz elnök szerint az emberi igazságérzet követeli meg jelenlétét a gyászszertar­táson. „Nyolcvan évig titkol­tuk az igazságot, elhallgatva a tényeket. Holnap végre ki kell mondanunk ezt az igazságot. Az orosz ortodox egyház kétségbe vonta a földi marad­ványok azonosságát. A a felső egyházi vezetés nem képvi­selteti magát a temetésen. A román elnök a Fehér Házban Washington Emil Constantinescu román államfő tegnap a Fehér Ház­ban találkozott Bili Clinton amerikai elnökkel, hogy tájé­kozódjék hazája NATO-csat- lakozásának esélyeiről, vala­mint amerikai támogatást kérjen Románia gazdasági megújulásához. Constanti­nescu az amerikai kongresz- szus ülésén kifejtette: „Ah­hoz, hogy virágzó, demokra­tikus Európa épüljön, az Egyesült Államoknak olyan országokhoz kell kötnie poli­tikáját, amelyek elkötelezet­tek a régió stabilitása mellett. Románia ilyen ország.” Nem fújta el a szél Ha eltekintünk a mostanában sokat emlegetett Titanictól, az évszázad igazi filmjének még­iscsak az 1939-ben bemutatott Elfújta a szél tekinthető. Leg­alábbis Amerikában. Nem csoda, hogy nemrég óriási érdeklődés övezte a számítógépes technika segítsé­gével felfrissített film ismételt bemutatását. Minden idők egyik legnagyobb hasznot hozó filmje tehát továbbra is kasszasiker, és ahogy az már lenni szokott, következtek „a róka további bőrei”. Áruházak nyíltak, amelyek kizárólag a film relikviáit árusítják. Az emberi jogok védelmében A világszervezet állandó Nemzetközi Büntető Bíróságot hoz létre Szombaton írják alá az ENSZ állandó Nemzetközi Büntető Bíróságának lét­rehozásáról szóló megál­lapodást. A konferencián kezdetben igen eltértek egymástól az álláspontok, de a javaslatok száma idő­közben leszűkült Olaszország Lamberto Dini olasz kül­ügyminiszter szerint olyan bí­róságot kell felállítani, amely az alapvető emberi jogok vé­delmének eszköze. Ehhez rendelkeznie kell a szükséges hatékonysággal, tekintéllyel és függetlenséggel. „A bíróság léte ugyan az államok szuve­renitásának részleges feladá­sát jelenti, de ezt a biztosíté­kok elfogadhatóvá teszik” - mondotta a miniszter. A vita legnehezebb kérdé­sének a bíróság függetlensége bizonyult. Washington sem­milyen formában nem kívánja elfogadni, hogy katonái adott esetben - amerikai jóváhagyás nélkül - nemzetközi bíróság elé kerülhetnének. A szuverenitásukat féltő ál­lamok között található az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja közül négy; egyedül Nagy-Britannia csat­lakozott azokhoz az orszá­gokhoz, amelyek az erős, füg­getlen bíróság létrehozását szorgalmazzák. A ma lezáruló tanácskozá­son két dokumentum szüle­tik: a konferencia munkáját tényszerűen összefoglaló zá­róokmány, illetve a leendő bí­róság alapító okmánya. A bírósággal kapcsolatban a magyar álláspont az volt, hogy olyan testületre van szükség, amelynek joga van fellépni a népirtás és a hábo­rús bűntettek ellen, az embe­riség elleni bűncselekmé­nyekkel és az agresszióval szemben. Fontos elv, hogy az eljárás megindításához ne legyen szükség az érintett országok beleegyezésére, s a bíróság ügyésze adott esetben önál­lóan indíthasson eljárást. HÍREK Magyarságtábor Gyulán Kéthetes magyar­ságtábor kezdődött csütörtökön Gyulán a Magyarok Világszövetsége és a helybeliek közös rendezésében. Több mint harminc 10-18 éves, határainkon túl élő - amerikai, nyugat-európai és Kárpát-medencei - fiatal délelőttönként előadásokat, tájékoztatókat hallgat meg és szakmai foglalkozásokon vesz részt, délutánonként pedig kedvére műve­lődhet, sportolhat. Bulgária belép a CEFTA-ba Chikán Attila gazdasági miniszter Szófiában ma aláírja a többi CEFTA-ország és Bulgária felhatalma­zott képviselőivel a Bolgár Köztársaság Kö­zép-európai Szabadkereskedelmi Megállapo­dáshoz történő csatlakozását. Belgrádi nem a közvetítésre A jugoszláv politikai vezetőkkel folytatott szerdai tár­gyalások után az ellenzéki pártok vezetőivel találkoztak az EBESZ Jugoszláviában tar­tózkodó képviselői. A Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök vezette Szerbiai Szocialista Párt szóvivője ismét kizárta annak lehető­ségét, hogy nemzetközi szervezetek képvi­selője közvetítsen a belgrádi hatalom és a koszovói albánok közötti rendezési tárgya­lásokon. Különös merénylet Clinton ellen AIDS- vírussal fertőzött kaktusztüskével akartak vé­gezni Clintonnal és más kormánytisztvise­lőkkel a Texas elszakadásáért küzdő szepara- tisták, akiket két hete sikerült leleplezni. Észak-írország megnyugszik Tizenegy, összecsapásokkal telt éjszaka után csütör­tökre virradóra először volt nyugalom az észak-írországi Portadown határában, ahol a protestáns közösség legnagyobb militáns szerveződése, az Orániai Rend július első va­sárnapja óta várta, hogy éves rituális menete áthaladhasson a helyi katolikus negyeden. Tortát az elnöknek! Nelson Mandela, Dél-Afrika államfője szombaton tölti be 80. életévét. A több napig tartó ünnepség keretében tegnap a Kríiger Nemzeti Parkban 1000 állami gondozott kisgyermekkel közösen fogyasztotta el az ünnepi tortát Szabály helyett információ Föllendült az európai fegyverkereskedelem Az ember azt hinné, hogy az Európai Unió mindent sza­bályozó brüsszeli központja szigorúan ellenőrzi, kinek szállítanak fegyvert a tagál­lamok. Pedig nem így van. Brüsszel Az érvényben levő megálla­podás szerint a fegyverüzle­tekről a tagállamoknak mindössze kölcsönösen és fo­lyamatosan tájékoztatniuk kell egymást. A legutóbb megjelent, 1996. évi brüsszeli adatok szerint az Egyesült Államok után Franciaország és Nagy- Britannia volt a világ legna­gyobb fegyvereladója, míg Németország a 6. helyen állt. Az Európai Bizottság ki­mondta, hogy „különleges fe­lelősséget” visel az a tagál­lam, amely olyan országba exportál hadianyagot, ahol megsértik az emberi jogokat, amelyek támogatják a terro­rizmust, vagy amely feszült­ségövezetnek számít. Arról viszont, hogy e „kü­lönleges felelősség” mit je­lent, az Európai Unió nem rendelkezett - azaz lényegé­ben mindenki teheti azt, amit jónak lát. Ilyen körülmények között könnyen előfordulhat, hogy ha például egy afrikai ország Rómához fordul fegyverért, és nem kap, akkor nyugodtan mehet Párizsba, vagy más­hová, ahol esetleg készek az üzletre. Az érintett országok pedig tájékoztatják egymást... Többet Afrikáért Pozitív megkülönböztetés az afro-amerikaiaknak A fekete bőrű amerikaiak szervezete (NAACP) egyre nagyobb súlyt képvisel az Újvilág politikai küzdőterén. Egyesült államok Idei találkozójukon is ki­mondták: hasznos és fontos az állami-szövetségi politika szintjére emelt pozitív disz­krimináció: ez hozzásegítette az országot ahhoz, hogy egyre sikeresebben számol­ják fel a faji hátrányokat. Colin Powell tábornok, az amerikai hadsereg nyugal­mazott vezérkari főnöke saját karrierjének elemzésével hangsúlyozta ennek fontos­ságát, hiszen szerinte csakis ennek köszönhető, hogy ma­gasra emelkedett a katonai ranglétrán, és lett az Államok történetének első fekete bőrű vezérkari főnöke, s kis híján elnöknek is jelöltette magát. Először hangsúlyozódott, hogy az afro-amerikaiaknak többet kellene tenniük Afri­káért. „Ez nem csak a kulturá­lis gyökerekből fakad, hanem erkölcsi kérdés is” - jelentette ki egyik vezetőjük. De „kívül­ről” is érkezett kritika: a ta­nácskozáson néhány afrikai ország (Nigéria, Eritrea, Libé­ria) nagykövete szintén részt vett, és egyöntetűen hangsú­lyozta: a fekete amerikaiak eddig igen keveset tettek az afrikai „őshazáért”. FEB Az adományok utóélete Hercegnői nyughely a Kutyák szigetén Mint nemrég kiderült: Ku­tyák szigetének hívják azt a kis földdarabot, amelyen a tragikusan elhunyt walesi hercegnőt eltemették. Anglia Diana nagyapja valaha ott föl- deltette el kedvenc vadászku­tyáit, ahol ma a sírhely áll. Csak a boldogtalan hercegnő teme­tése előtti napokban távolítot­ták el a szigetecskéről a méte­res kutyasírköveket, hogy he­lyet teremtsenek az egész vüág részvéte mellett utolsó útjára kísért asszony hamvainak. A Diana nevét viselő jótékony- sági alapítványba százezrek fi­zetik be megtakarított pénzük egy részét. 25 milliárd forint­nak megfelelő összeg gyűlt össze a kisemberek adománya­iból, 35 milliárd pedig az Elton John-lemez bevételeiből. Sokan kérdezik, mi lett a csaknem 60 milliárd forintnak megfelelő összeg sorsa? Brit la­pok leleplezéseiből tudható, hogy az alapítványkezelő ügy­védek bő egymüliárdot már zsebre is vágtak, amin joggal botránkoztak meg az adakozó milliók. A többi pénz sorsát egyelőre titokzatosság övezi. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom