Somogyi Hírlap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-07 / 157. szám
IV. SOMOGYI HÍRLAP Területfejlesztés 1998. június 7., kedd Somogy vízgazdálkodásának helyzete és jövője A háromfai tározó A Somogy Megyei Közgyűlés 1998. május 26-án megtartott ülésén elfogadta a DDVIZIG Pécs tájékoztatóját a megye víz- gazdálkodásáról. A közgyűlés elhatározta, hogy a KHVM és a DDVIZIG részévtelével külön szakmai nap keretében vitatja meg az anyagot. A tájékoztató anyagot készítő szervezet- a Dél-Dunúntúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét - Szappanos Ferenc igazgatót - kérdeztük a részletekről.- Miért van szükség a vízgazdálkodási helyzet és a jövőkép áttekintésére?- Somogy megye közgyűlése legutóbb 1994. XI. 17-i ülésén tárgyalta Somogy megye környezeti állapotát, amelyben fontos részként szerepelt a megye vízgazdálkodása is. Az eltelt években, az ágazatban bekövetkezett mennyiségi, minőségi változások és a jogszabályi háttér módosításai indokolják, hogy a közgyűlés ismételten tájékozódjon a megye vízgazdálkodásának helyzetéről és arról a jövőképről, mely már Magyarország Európa Uniós tagságával összefüggésben készült megfogalmazásra.- Mi sorolható a vízgazdálkodás céljai közé?- A vízgazdálkodás feladata a társadalomban - a vizek hasznosításával és kártételeinek elhárításával kapcsolatban megfogalmazódó igények folyamatos kielégítése úgy, hogy a vízgazdálkodási politika céljait a fenntartható fejlődés követelménye befolyásolja. A fenntartható víz- gazdálkodás elve pedig azt jelenti, hogy egyensúly alakítható ki a szükségletek kielégítése és a víz, mint környezeti érték mennyiségi és minőségi megőrzése mellett. A társdadalomnak a vízzel kapcsolatos igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben eleget kell tenni a környezeti követelményeknek is.- A vízgazdálkodást számos tényező befolyásolja. Ezek közül melyek a legfontosabbak?- A vízgazdálkodás természetföldrajzi adottságait az ország/megye fekvése, éghajlati jellemzői, domborzati és földtani viszonyai, a talajadottságok, a növénytakaró és a vízrajzi jellemzők határozzák meg. Ezek az adottságok jórészt a külső feltételektől függő kiszolgáltatott állapotot eredményeznek. Az ebből eredő vízkár-vízhiány és többlet érzékenység - mind mennyiségi, mind minőségi szempontból a vízkészletekre és azok időbeni változására összefüggéseiben is kiterjedő összehangolt vízügyi tevékenységet igényel. A víziközművek tulajdonosváltása napjainkra gyakorlatilag befejeződött az állami részarány ezen a területen 20 százalékra csökkent. A vízgazdálkodás sajátos infrastruktúrára épül, létesítményeinek többsége nem forgalomképes, így koncessziós és hitelfelvételi lehetőségei jelenleg alig, vagy csak szűkebb területen és korlátozott mértékben érvényesül. Az állam továbbra is jelentős hányadot vállal, különösen a vízkárelhárítás és a távlati ivóvízbázisok védelme teherviselésében. A piacgazdaság körülmények között szükségképpen az érdekeltekre háruló feladatok ellátásához (helyi érdekű, kistérségi vízgazdálkodás) szükséges anyagi források általában nem állnak rendelkezésre, az érdekeltek túlnyomó többsége jelenleg még nem teherbíró. A vízgazdálkodás jog szabályozása már garanciákat nyújt arra, hogy az ország valamennyi vízhasználója közel azonos feltételek mellett juthasson a számára szükséges vízhez. Szoros nemzetközi együttműködést kell megvalósítani a vízgyűjtő területek közelebbi és távolabbi országaival is. A kétoldalú határvizi egyezményeknek igen nagy jelentősége van. A vízügyi közhatalmi tevékenység, a vízügyi igazgatási feladatainak megfogalmazása és a vízügyi szervezetfejlesztések a közigazgatási korszerűsítési programjának keretében valósulhat meg. A vízkészletek további állapot romlásának megakadályozása, a természeti egyensúly megóvása céljából, a szakma kötelességének tekinti a társadalom folyamatos tájékoztatását és figyelmének felkeltését, s hirdeti a regionális és helyi közmegegyezés, felelősségvállalás és részvételi igényét.- Somogy vízgazdálkodásának melyek ma a legfőbb mutatói?- A megye területe 3 jellegzetes tevékenységre tagolódik. A terület északi, sík terület sávja a Balaton medence. Ez a a tó közvetlen vízgyűjtő- területét és ehhez tartozó berek-részt foglalja magába. A megye nyugati és déli területei a Belső-Somogy lankás dombsági területhez tartozik. E terület fő befogadója a Ba- bócsai Rinya. Az észak-keleti területek a Külső-Somogy dombvidékéhez tartoznak, a vizek fő befogadója a Sió. A megye földtanilag homogén képet mutat. A közüzemi vízellátást pleisztocén, illetve pannon rétegekre szűrőzött kutak biztosítják, komolyabb vízbeszerzési problémával ezideig nem kellett számolni. Vízkészletekkel való gazdálkodás, vízvédelem Jelentősebb szabad felszíni vízkészletek a megye Drávával határos területén vannak. A Balatonon a nyári időszak vízszinttartási kötelezettségei miatt jelentős új vízkivételi lehetőséggel már nem lehet számolni. A belső területeken kisebb vízigény kielégítése - egyedi mérlegelés alapján - még elképzelhető. Nagyobb vízigényeket csak tározók létesítésével lehetne megoldani. A felszínközeli vizek közül a talajvíz gyakorlatilag mindenütt megtalálható. Számottevőek a Dráva-Mura kavicstakarók vízkészletei (Gyékényes, Vízvár, Bélavár), de az igénybevételi helyeken a kavicsbányászattal, mező- gazdasági műveléssel és természetvédelemmel érdek- egyeztetési kötelezettségek vannak. A folyamatban lévő vízbázis-kutatások hivatottak a további felszín alatti vízkészleteket (rétegvíz, partszűrésű víz stb.) feltárni. A vízkivételek biztonságos üzemeltetése, a vízkészletek megóvása, de a természet- és környezetévdelem is megkívánja a vizek szennyezésének megelőzését vagy a szennyezések csökkentését. A vízgazdálkodási törvényben kiszabott állami feladatok részeként stratégiai megfontolásból szükség van a sérülékeny távlati vízbázisok számbavételére és biztonságba helyezése. Ezt a feladatot a DDVIZIG végzi mint a távlati vízbázisok kezelője. Vízellátás A korábbi időszakok nagymértékű vízműépítési programjának eredményeként a megye vízellátásának helyzete napjainkra kedvezően alakul. A megye minden településén biztosított a közműves vízellátás, az ellátottsági mutató 97 százalékos. A sűrűn beépített, aprófalvas település szerkezet - párosulva a kedvezőtlen hidrológiai adottságokkal - nagyszámú vízmű kiépítését tette szükségessé. A helyi vízbázis kialakítására alkalmas terülteken sok esetben a kedvezőtlen vízminőség okoz problémát. A megyeszékhelyen és a megye belső területein az igények jelentősen meghaladták a helyi vízbázisok kapacitását. A kitermelt víz minősége egyre nagyobb arányú és bonyolult vízkezelési feladat végzését teszi szükségessé. A megyében a vízellátásának olyan struktúrája alakult ki, melyben a regionális művek meghatározó szerepet töltenek be (például: Nyugat-Balatoni, Délkelet-Balatoni Regionális Vízmű, fo- nyód-kaposvári regionális vízmű - az utóbbinál több kérdés, illetve probléma merült fel). A megyében sok vízmű üzemel oly módon, hogy közös vízbázis több (2- 3) általában kis lakosszámú település vízellátását biztosítja. Megjelentek a jobb ellátási biztonságot jelentő vízbázisokhoz csatlakozó kistérségi rendszerek (például Marcali, vagy a balatoni üdülőterület háttér települései esetében) a regionális-távvezetékek körzetében. Az elmúlt évek során a vízfogyasztás folyamatosan és jelentős mértékben csökkent, ami szorosan összefügg a vízdíjak alakulásával és a fogyasztási szokások megváltozásával. Az ipar szerkezetének és termelés volumenének megváltozásával az ipari vízfelhasználás mértéke is csökkent. Megváltozott a vízellátás szervezeti struktúrája és tulajdonviszonyai is. A jog szabályozás a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta a települések ivóvízellátásának és szennyvízelhelyezésének feladatait. A regionális művek állami tulajdonban maradtak, a telep közművagyona önkormányzati tulajdonba került - ez tó- hatással volt a szolgáltatási struktúrára is. A DRV Rt mellett a megyében több új üzemeltető szervezet jelent meg. Szennyvízcsatornázás és -tisztítás A keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezése a megye és az egyes térségek fejlődése és megítélése szempontjából egyaránt jelentős tényező. A vízellátás dinamikus fejlődésével párhuzamosan nem bővült hasonló mértékben a közcsatornákkal ellátott települések köre. A megye lakosságának 39 százaléka él csatornázott területen, míg a közüzemi vízzel ellátott lakások aránya mintegy 97 százalék, a közműolló tehát meglehetősen nyitott. A városok csatornázottsági mutatója 68 százalék, a községeké 7 százalék. A megyében 22 ellátott település van. Jelentős fejlesztések a megyeszékhelyen voltak. A városokban a szükséges tisztítókapacitások és csatornahálózat a folyamatban lévő kapacitás bővítésekkel általában rendelkezésre állnak, s az anyagi lehetőségektől függően tovább bővülnek - ezek azoríban jelentős ráfordításokat igényelnek. A Balaton vízminőségének védelme, az üdülőövezet fogadóképessé tétele stb. érdekében a csatornázás fejlesztési célokat a Balaton térségében a továbbiakban meghatározták és megfogalmazták (I., II. és III. régió programja). Árvízvédelem Somogy megyét a Dráva folyó árvizei érintik. Árvédelmi töltés védi a Szentborbás-Drá- vagárdony közötti területeket a folyó bal partján, az esetleges kiöntések ellen az ön- kormányzati kezelésben lévő nyári gát is védelmet nyújthat. A védképesség megőrzéséhez elengedhetetlen a rendszeres fenntartási tevékenység, töltés-korona rendezés, erősítések, korszerűsítések. A fővédvonal hossza 11 kilométer, ehhez kapcsolódó védett terület 4570 hektár. Folyó- és tószabályozás A Dráva folyó Somogy megyét érintő szakasza részben szabályozott, de még sok helyen őrzi a természetközeli állapotot és változtatja gyakran medrét is. A folyót értékes vizes élőhelyek sávja és felszín alatti vízbázis is övezi. Hossza Somogybán 75 kilométer, hajózható szakasza 33 kilométer. Az összehangolt vízgazdálkodási-természetvédelmi munkák megalapozása, megindultak a vízrajzi és ökológiai állapot feltárási, mérési, térképészeti munkák is. Elképzelések fogalmazódnak meg a meder-, part- és csatlakozó síkvidéki vizes élőhelyeink revitalizációjára, a szükséges vízpótlások biztosítására. A Balaton medrét, partvonalát a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár) kezeli. A tó védelme, szabályozása érdekében elengedhetetlen az önkormányzatok, a vízügyi hatóságok és a víziműkezelői céltudatos együttműködése. Korlátozni szükséges a szabálytalan mederfeltöltéseket, védeni a tó és a partmenti nádasokat, érvényesíteni a településrendezési tervek előírásait. Belvizek elleni védelem, vízrendezés A Balaton mellett és a Dráva árvédelmi töltésekkel kísért szakasz mentén találhatók olyan síkvidéki öblözetek, ahol tartósan vagy időszakosan korlátozott a gravitációs lefolyás a befogadó tóba, illetve folyóba. Ezeken a helyeken a VÍZIG Pécs üzemeltet szivattyútelepeket (Korcsina, Lelle-Szemes stb.). A Kis-Balaton rendszerében a szombathelyi VÍZIG az illetékes. A vízügyi igazgatóság kezelésében 405 kilométer, víztársulati kezelésben 3366 kilométer vízfolyás tartozik. A belterületi csapadékvíz-elvezetés mintegy 402 négyzetkilométernyi területet érint, a nyílt árkok hossza 1774 kilométer, a zárt csatornáké 54 kilométer. A vízfolyások vízlevezető képességének, illetve a vízkárok elhárításának kötelezettsége fokozottabb önkormányzati és helyi társulati együttműködéseket igényelne. Öntözés Az öntözések a topográfiai adottságok miatt szétszórtan, kis területi egységekben és részben ma is hordozható öntözőberendezésekkel üzemelnek. Jelentősebb öntözőtelepek: a marcali tározó mellett, Balatonaligán, illetve Hubertus Rt-nél vannak. Tavak, tározók A megyében dombvidéki tótípusok völgyzárógátas, hossztöltéses találhatók. A tavak 90 százaléka 1945 előtt épült, felújításuk indokolt. A korábbi tógazdaságok számos, tavanként önállóan üzemelő részekre „hullottak”, ami sok helyen vízgazdálkodási problémákat vet fel. A Balaton közelében működő halastavak működtetésénél szigorító intézkedések várhatók. Az öntözőtavak többsége ma halászati hasznosítású, a nagyobb tározók komplex hasznosításúak. Több helyen jó adottságok mutatkoznak tározó létesítésekre, így például Mernye, Zimány, Törökkoppány, Ság- vár, Nagykorpád, Csurgó és Zselickislak térségében. A Balaton vízminőségének védelme érdekében vízminőségvédelmi tározók és szűrőmezők létesítésével kell számolni. Vízerőhasznosítás, vízszállítás, hajózás A Drávához kapcsolódik, ahol a magyar és horvát fél hasznosítási szándéka eltérő, ezért volna szükséges ma- gyar-horvát Dráva hasznosítási koncepció kidolgozására.- A vízgazdálkodás mely területeire kell kiemelt figyelmet fordítani?- Az ivóvízbázisok védelmére, ahol az állami, önkormányzati szervezetek mellett a vállalkozói, állampolgári rétegek, civil szerveződések bevonása is szükséges. Az ivóvíz minőségét tovább kell javítani, a még ellátatlan helyeken a szolgáltatást biztosítani. 2010-re 62-68 százalékos szennyvíz csatornázottság elérése a jelenlegi 39 százalékos ellátottsághoz képest. Eddig kell biztosítani a vízgyűjtő 1000 lakos feletti településeinek szennyvízcsatornázását és tisztítását. A települési szennyvizek tisztításának növelése.- Szükség van a társadalmi és szakmai együttgondolkodásra és cselekvésre. Miben nyilvánul ez meg?- A tájékoztatás és nyilvánosság kiterjesztésében, döntés-előkészítő egyeztető fórumok működtetésében, döntés-előkészítő egyeztető fórumok bevonásában (a Területi Vízügyi Tanács és a Területfejlesztési Tanács együttműködésében), a vízgazdálkodási tervezések kiterjesztésében, társadalmi vitájában, pénzügyi, gazdasági és jogi eszközök megteremtésének elősegítésében, vizeket érő tudatosabb állampolgári, gazdálkodói magatartásban, s olyan információs rendszerek működtetésében, melyek egyszerre lenne képesek kiszolgálni az állami szervek, a társadalom egyéb szervezeteit, továbbá a lakosság információigényét is. Nagy jelentősége van a Területi Vízügyi Tanácsnak (TVZ), amely olyan együttműködés kialakítását tartaná célszerűnek, hogy biztosítsa: a megye vízgazdálkodási vagy az azt érintő beruházások a TVT előzetes véleményezése mellett kerüljenek a megyei, illetve a regionális területfejlesztési tanács elé. Ez segítené a területfejlesztési tanácsok munkáját, de a támogatási források koordinációit is. Lovretity Mária Medencés kikötő a barcsi Dráván v
