Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-06 / 131. szám
SZUKEBB SZÜLŐHAZÁNK Közelről A lakók hiába futnak a 20 millió után: se pénz, se lakás Torzó az Arany utcában A minőséget meg kell fizetni FOTO: LANG ROBERT Pénzért mért bájak Ágnessel élményszámba megy a szex. Akik próbálták, azt mondják, olyat tud, amit ritkán kap meg az ember. Ágnes azonban csak azoknak kedveskedik, akik fizetnek érte és még az aktus előtt legalább ötezer forintot leraknak az ágy mellé az éjjeliszekrényre. Egyike ő azoknak a kaposvári hölgyeknek, akik telefonon várják alkalmi partnereik jelentkezését, hogy lakásukon titokban és diszkréten oszthassák pénzért mért bájaikat. — Kilencven centi a mellbőségem, ötvenöt kiló vagyok és százhatvanöt centi magas. Sötétbarna hosszúhajú és harminchat éves — mutatkozik be Ágnes közömbös hangon naponta több tucatszor a telefonba. — Mielőtt jössz, hívjál fel egy negyed órával, én megmondom a címet és várlak. Fél óra ötezer forint, egy óra nyolcezer, a különleges kívánságokért pedig még plusz egy ezrest kérek. — És mi számít különlegesnek? — A popószex és a franciázás gumi nélkül. Ezért egy ezressel többet kell fizetni. Ágnes, a harminchat éves kaposvári asszony egyike azoknak, akik a legősibb mesterség űzőiként a városban lakásukon fogadják kuncsaftjaikat. Mondják: kolléganőikhez képest úri dolguk van, hiszen otthon, vagy bérelt lakásban kényelmes körülmények között dolgozhatnak. És csak napközben, az éjszakázás tehát náluk ki van zárva. Ágnessel egyébként legkönnyebben telefonon lehet megismerkedni. Számát felváltva teszi közzé a Somogyi Hírlapban és a Bazárban, diszkrét pásztorórát és kellemes perceket ígérve alkalmi partnereinek. Hirdetésével nincs egyedül, a különböző napilapokban és hirdetési újságokban több száz lány reklámozza magát. Kaposváron hárman dolgoznak, az ő telefonszámuk folyamatosan szerepel is az újságban. Ágnes Kaposváron, a McDonald's étteremtől alig néhány percnyi járásra egy társasház negyedik emeleti 1998. június 7., vasárnap lakásának szobájában rendezte be munkahelyét. A bútorzat praktikus és puritán. Egy dívány, mellette egy kopott fotel és a szoba közepén az erkélyajtó mellett egy fehér lepedővel letakart franciaágy. — A barátnőm lakása ez — oldja fel a zavart csendet. — Amíg ő nincs otthon, addig én dolgozom. Jobb így, mintha otthon csinálnám, a szomszédok ugyanis hamar kipletykálják az embert. A társasházban mindenesetre gördülékenyen megy az üzlet. A kuncsaft bejelentkezik a kaputelefonon, majd felmegy a negyedikre, ahol rövid kopogás után már nyílik is az ajtó. Ágnes farmer- nadrágban és pólóban várja ügyfeleit. Ügyel arra, hogy semmi feltűnő ne történjen. Ez már csak azért is fontos, mert az ügyfél .is a diszkréciót várja el. — A legtöbben harmincharmincöt év közötü fiúk és valamivel idősebb férfiak jönnek hozzám, de hívtak már házaspárok is, sőt az is előfordult, hogy egyszerre több férfival kellett együtt lennem. Először fél órát fizetnek, ám a legtöbbször tovább maradnak. A program kezdete a franciázás, majd egy kellemes szeretkezés jön, esetleg az egészet kezdjük előröl. Ágnes általában beszélgetéssel próbálja oldani a feszélyezett hangulatot. Míg a férfiak a díványnál vetkőznek, ő a szoba közepén veti le ruháját, amely alatt fehér csipke fehérnemű feszül, feltűnően domborodó melleit még jobban kiemelve. — A múltkor .jött egy fiú. Azt mondta, hogy a város összes helyét végigjárta már, de lesújtó a kép. A telefonon megbeszélt randevú amúgy is zsákbamacskának számít, csak később derül ki, hogy a karcsú mennyire molett, vagy hogy a huszonöt éves nő em- lékszik-e még rá, amikor valóban annyi volt. Van aki pongyolában nyit ajtót, de akad, aki még ennyit sem ad magára. Az ajtóból azonban még senki sem fordul vissza, bár lehet, hogy aki ott várja, az egész más, mint akiért a vágya odavitte. — A legtöbben délelőtt és kora délután jönnek. Vendégeim fele azonban nem kaposvári. Ahogy hallom, a kaposváriak inkább Pécsre mennek elintézni a dolgaikat. Kisváros ez és a többség tart tőle, hogy ismerőssel találkozik. Ugyanakkor megjelentek a városban a pécsi lányok, akik lakást bérelnek és megpróbálnak itt dolgozni, mert Baranyában terített a piac. Ők nem egyedül dolgoznak, a kuncsaft a lakáson választhatja ki a neki tetsző lányt. Fiúk is tartoznak hozzájuk, ők a főnökök és a pénzt is nekik kell leadni. Ágnes a munka előtt mindig zuhanyozni indul. Ugyanezt ajánlja partnereinek is, akik azonban általában nem élnek a lehetőséggel. Gyorsan levetkőznek és az ágyon várják a nő érkezését. — A férfiak többsége bátorításra szorul. Talán azért, mert egész más környezetből — üzleti megbeszélésekről, vagy a munkahelyről — jönnek hozzám. Később azonban a többség belejön, bár az első menet általában nem tart sokáig. Gumit és kenőcsöt használok, így elviselhető a dolog, sőt ha a partner olyan, akkor nekem is jó. Az aktus után Ágnes udvariasságból még beszélget egy kicsit. Öltözés közben összetűri az ágyon a lepedőt és tisztát terít. Bekapcsolja a rádiótelefonját és nem is kell sokáig várnia, hogy újra meg- csörrenjen a készülék. B. Zs. (Folytatás az első oldalról) Óriási lendülettel vágott bele egy kaposvári cég, az Excon Bt az Arany utca és a Petőfi utca sarkán álló lapostetős épület tetőterének beépítésébe. A tervek szerint kilenc, különböző méretű lakást alakítottak volna ki. Jöttek a vevők is, szépen, hiszen a lehetőség kedvezőnek tűnt. Azóta két év telt el. Az átadási határidő éppen egy éve lejárt. Az Arany utca felől úgy tűnik, mintha a befejezéséhez közeledne az építkezés. A másik oldalról viszont látszik, hogy „torzó”: csipkefüggönyök helyett szakadt fóliadarabokat lenget a szél az ablakok helyén. Egy éve lassan, hogy félbehagyva, gazdátlanul és egyre lepusztultabban áll a tetőtér. Az építtetőnek, az Excon Bt-nek elfogyott a pénze. A tulajdonosok pedig — akik szinte a teljes vételárat befizették — futnak a pénzük után. Kevés sikerrel... Varga Attiláék a lakásuk árát fizették be és a három gyerek után járó szociálpolitikai kedvezményt is igénybe vették. Most a gyerekekkel albérletben laknak, havi 30-32 ezer forintért. Mégis azt mondja: ő van talán a legkönnyebb helyzetben, mert a legkevesebb pénzt ő fizette ki, „csak” 2,5 milliót. A hátralevő 800 ezret már elvitte a kötbér. Kovács Ildikó szintén albérletben lakik, két gyerekkel. Azt mondja: minden tulajdonos becsülettel befizette a 80-90 százalékos készültségi szintnek megfelelő összeget, összesen 18-20 millió forintot. Az Excon Bt tulajdonosa, Szontágh Károly több részletben kérte a pénzt, arra hivatkozva: kell a befejezéshez. Az épület mostanra talán ha 40 százalékig van kész... Erdős Gyula szerint még szerencse, hogy a tulajdonosok így „összejöttek”. Legalább összevethették azokat a történeteket amelyeket az építtető mondott el nekik arra a kérdésre, hogy miért nem fejezi be az építkezést... Tihanyi László szerint a tulajdonosok teljesítették a szerződést, az építtető viszont nem. Tízmilliókkal, emberi sorsokkal játszik, lehetetlen, hogy ezt megúsz- sza... A legkacifántosabb história talán Szereczné Tóth Gyöngyié. Férje meghalt, két kisgyerekkel maradt egyedül. Házát — gyerekei örökségét — kénytelen volt elFüggöny helyett fóliacafatokat lenget a szél adni, és belevágott ebbe az építkezésbe. 2 millió 640 ezer forintot fizetett be. Két éve albérletben lakik két gyerekével. Munkanélküli, az árvaellátásból és az özvegyi nyugdíjból élnek. Megpróbált minden követ megmozgatni, még a gyámhivatalhoz is elment - mivel ők adták ki az engedélyt, hogy a gyerekek örökségét felhasználhassa — hogy segítsenek. Ott azonban nem foglalkoztak az üggyel. A tulajdonosok most együtt próbálnak meg tenni valamit. Ügyvédhez fordultak, és a bíróságon szereznek érvényt igazuknak. Azt mondják: ha ők már nem is tudják visszakapni sem a pénzüket, sem a lakásukat, legalább mások okuljanak az esetből és ne dőljenek be holmi szép ígéreteknek... S míg a lakók egyre reLegalább mások okuljanak a történtekből ményteíenebbül futnak a pénzük után, fejük felett vitázik az építtető és a kivitelező... Szintén véget nem érő és kilátástalan vita... Szontágh Károly, az Excon Bt egyik tulajdonosa mindenért a kivitelezőt, Gazda Jánost teszi felelőssé. Azt mondja: májusra, amikor át kellett volna adni az épületet, még a tető sem volt kész. Pedig a pénzt ő kifizette az alvállalkozónak. Most - mondta Szontágh Károly - három per van folyamatban kettejük közt: kép polgári, elszámolási és a 9 milliós kötbér-igény miatt, és egy büntetőper, egy ötmilliós sikkasztás miatt. Szakértői vélemény is van arról hogy az alvállalkozó az átadott pénzek fejében csak a munkák bizonyos százalékát teljesítette. Az építtető azt mondja: tökéletesen megérti a tulajdonosokat, de nem tud mit tenni, az összes pénz elfogyott... Hiába kért segítséget az önkormányzattól, bankoktól, nem kapott. Most az egész tetőteret, félig készen, szeretné eladni, ha lesz, aki megveszi. Egészen másként látja a dolgot a megvádolt kivitelező, Gazda János. Ő — állítja — egyetlen perről tud, s azt ő indította Szontágh Károly ellen. S egy másikról amelyet — ha másként nem megy - hitelrontásért fog indítani. A vádakat teljesen alaptalannak tartja. Szakértői vélemény ugyan tényleg van, ez 55 százalékos készültségről és 869 ezer forintos „túlszámlázásról” szól. Szontágh Károly — mondta a kivitelező — ezt el is fogadta. Ő azonban nem. Gazda János úgy véli: ha tüzetesebben megvizsgálják az ügyet, még az Excon Bt fog tartozni neld. Az első és második ütemben még kifizették a szerződés szerinti 3-3 millió forintot, a harmadik ütemben viszont a 4,8 millió helyett csak 2,5 milliót. A kötbér igényről azt mondja a kivitelező: nonszensz, mert az építtető megszegte a szerződést, amikor egy év után — se szó se beszéd — új kivitelezőt hívott. Ezzel az eredeti szerződés — kötbérestül, mindenestül — érvényét vesztette. Az okot persze érti: az építtető annyi kötbért kér, amennyiből be tudná fejezni az épületet. Hogy kinek van igaza, azt hamarosan a bíróság dönti el. De ítélet ide vagy oda — pénz abból nem lesz. Az ügynek kilenc vesztese már biztosan van.... (Jakab) llilil**« iNllllllblM Rögös a borok útja A Magyar Borok Útja országos autós rendezvény állomása volt Boglár. Szűk utcában száguldoztak az autók. A lakók rettegtek, a rendőrök nem tudtak róla. A Berzsenyi utca lakói autóverseny kellős közepén találták tegnap magukat. Mintegy 80 kilométeres sebességgel robbantak a szűk utcába az autók. Az egyik majdnem felborult a kanyarban, kettő megrongálódott. Méltatlan helyzet a magyar borvidékeken átívelő országos versenyhez. A polgármester nem tudott róla, a fonyódi kapitányság ügyeletese feltételezte, hogy engedélyezett versenyről van szó. Ha túllépték a megengedett sebességet, nyilván az utca lezárt területén tették. Nézzek utána, javasolta neheztelve. Nos, az utcát nem zárták le, tájékoztató sem jelezte a rendezvényt. Tehát a Kresz szerinti sebesség volt érvénybe, amit rendre megsértettek. Megdöbbentő, hogy nem találtak a borvidék központjában színvonalasabb helyet az országos rendezvénynek. A Berzsenyi utcára merőleges, az idén nyitott Gábor Áron utca, ahol az autósok jelentkeztek, balesetveszélyes és alkalmatlan a közúti közlekedésre. G. M. A magyar íj világcsúcsa Még alig pitymallott, mikor megelevenedett a kis völgy Kaposmérő és Kaposdada között. Mint minden hónap első szombatján tegnap is az ország minden részéről jöttek az egyik legősibb, ám egyben a legfiatalabb sportág szerelmesei: az íjászok. Ez a nap mégis más volt mint az eddigiek: a mester, a lovasíjász-sport megalapítója és bajnoka, a mérői Kassai Lajos világcsúcskísérletre készült. A lovasíjászat szabályai egyszerűek. 16 másodpercen belül kell végigvágtatni a 90 méteres távon, közben legalább három nyílvesszőt kell kilőni a célra: egyet szemből, egyet oldalról, egyet pedig a nyeregben hátrafordulva, visszafelé, ahogy kalandozó őseink. A találatok pontértékéhez — ez három lövésnél 12 lehet — hozzáadják a megtakarított másodpercek számát, így alakul ki az eredmény. A Idlenc futásból álló versenyen a 90 pont elérése igen jó eredménynek számít. Kassai Lajos tegnapi 268 vágtájának átlaga 133,37 volt, ami messze a mesterfokozat felett van. Pedig nem volt igazán lova- síjász-idő tegnap. Délelőtt kilenckor már közel 30 fok volt a hőmérséklet, fél háromkor pedig 35 fokot mértek árnyékban. Csakhogy az íjászpályán nincs árnyék. Ennek ellenére Kassai Lajos nem tűnt fáradtnak amikor a nyolcadik kifáradt ló hátáról leugrott 12 óra eltelte után, négy palacsinta, és mintegy öt liter folyadék elfogyasztása után. Mosolyogva válaszolt a Vasárnapi Somogyi Hírlap kérdéseire. — Minden percét élveztem ennek a 12 órának — mondta. — De ez is hozzá tartozik ahhoz, hogy megmutassam: a lovasíjászat kész sportág, helyet követel magának a többi között. Ezért született ez a világcsúcs is, amit elfogadott a Guiness Book, a Rekordok Könyve is. Hogy hol a határ? Számomra a III. mesterfokozat, a 180 pont, a végső cél azonban hogy igazi sportággá válva egyre több bajnokságot rendezzenek szerte a világban. Európában már sokfelé űzik, és nemsokára indulok az USA-ba, ahova oktatni hívtak, miután látták a dadai pályát. Varga Ottó Gyerekek törtek be a postára Három gyermek tört be tegnap délután fél öt előtt néhány perccel a kaposvári nagypostára. A gyerekek átbújtak a rácsok közti résen, ám mivel az épület belsejébe bejutni nem tudtak, így a bejárat mögött lévő újságosbódét törték fel és onnét újságokat, csokit és különböző ajándéktárgyakat vittek magukkal. A menekülésük azonban nem tartott sokáig, mert a bejelentést követően a járőrök hamar elfogták az elkövetéssel alaposan gyanúsítható gyermekeket. A délutáni esetet kivéve egyébként csendesen telt a rendőrök tegnapi napja. 1
