Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-27 / 149. szám
Annie Leibovitz képei a Kortárs Művészeti Múzeumban Akinek az emberek kitárulkoznak Budapesten a Várban, a Kortárs Művészeti Múzeumban.- A fotósok gyönge oldala a szóbeli kommunikáció mondta mosolyogva azon a találkozón, ahol fotóriporter kollégák faggathatták, mit is jelent számára a fényképezés, miként veszi rá modelljeit, hogy „szót fogadjanak”, úgy viselkedjenek a kamera előtt, ahogy a fotográfus akarja. Festőművésznek készült, s ahogy meséli, egyre inkább úgy érezte, a festészet túlságosan „lassú”, a pillanatot csakis a fénykép örökíti meg. Azután arra is ráébredt, a festészet magányos műfaj és elvont. Ő közösségi életre vágyott, és pontos ábrázolásra. Tizenkilenc esztendős volt, amikor 1970-ben bekopogott munkáival a Rolling Stone magazinhoz, és elkezdődött egy nagyszerű pálya. Leibovitz fényképezte a Rolling Stonest, Jane Fondát és Demy Moore-t, Michael Jacksont és az O.J. Simpson- pert, ott volt Ruandában és Szarajevóban, az atlantai olimpián mutatták be olimpikonsorozatát. Fényképezett művészeket és politikusokat, társadalmi és politikai eseményeket. Felvételeinek igazságát az emberábrázolás adja. Annie Leibovitz ugyanis, miközben a fényképezőgép objektívének értelemszerű hűségével dolgozik, pontosan mutatja az embert annak belső vívódásaival, küzdelmeivel, örömeivel vagy bánataival. S valójában ez a felelet is a kollégák kérdésére:- Rákényszeríteni senkire sem lehet az akaratunkat. Persze mindenhová úgy megyek, hogy van elképzelésem arról, mit és hogyan fogok beállítani, de a lényeg mégiscsak az, hogy kapcsolat alakuljon ki a fotós és a fotózott személy között, hogy megismerjük egymást, hogy erre a kapcsolatra lehessen fölépíteni a képi kompozíciót. (róna) Leibovitz emlékezetes fotója a Lennon házaspár utolsó óráiról John Yokót öleli. Különös pozícióban: az asszony feketében, kibontott haja szinte befedi a háttér felső harmadát, a férfi meztelen, a másikra csimpaszkodó, riadtan belékapaszkodó teste, fehér. Néhány óra még, és John Lennon halott, egy gyilkos golyó végez vele. így utólag nézve a majd húsz évvel ezelőtti fotót, óhatatlanul a megérzett búcsút, a gyászt sugallja. A kép alkotója Annie Leibovitz, az amerikai fotóművész, generációjának egyik legjelentősebb művésze, akiről sokan és sokszor mondták már el: különös képessége van ahhoz, hogy az embereket kitárulkozásra késztesse. Annie Leibovitz néhány napot töltött Budapesten, hogy részt vegyen kiállításának megnyitóján, amely augusztus 23-ig látható DiCaprio után új sztár a láthatáron Matt Damon kettős szerepkörben A Titanic sikere óta a fél világ Leonardo DiCaprio lábai előtt hever. Ám az idő gyorsan változik, s Matt Damon személyében gyorsan megérkezett a jövő „királya”. A 27 éves Damon máris elorozta DiCaprio elől a következő szerepet. A magyarázat egyszerű: míg Hollywood csillaga 13 millió dollárt kért egy mellékszerepért az All the Pretty Horses című westernben, addig Damon a harmadáért elvállalta. S ez már a második „lépéselőnye”, hiszen jól emlékezhetünk: az ábrándos tekintetű szépfiút Oscarra sem jelölték a Titanic főszerepéért, Damon viszont két kategóriában is aspiráns volt. Ráadásul az egyiket, a legjobb forgatókönyvírónak járó szobrocskát el is nyerte. Matt Damon DiCaprióhoz hasonlóan jóképű szívtipró. Már nyolcévesen egy színjátszókor tagja volt, első forgatásán Julia Roberts partnere lehetett 18 évesen. Ezután öt év telt el a Geronimo című indiáneposz főszerepéig. Filmkarrierje kedvéért otthagyta az egyetemet is, ahol angol nyelvészetet tanult. Akkoriban kezdett el érdeklődni a forgatókönyvírás iránt. Eddig hét filmben játszott és három jelentős díjat vihetett haza: egy Arany Glóbuszt, egy berlini Ezüst Medvét és egy Oscart. Matt sokoldalú művész, akit eddig még nem skatulyáztak be. A nagy gázsi helyett a feladat komolysága, a film mondanivalója érdekli, eszerint válogat. Továbbra is ragaszkodik a „kettős szerepkörhöz”: moziszínészként és forgatókönyvíróként is meg akarja mérettetni magát. Nem titkolja, csak a karrier érdekli, azért viszont mindenre hajlandó. Nem retten vissza a legnehezebb feladatoktól sem: volt, hogy egy drogos fiú szerepéért huszonhárom kilót adott le testsúlyából.- Minden vágyam az volt, hogy ismert legyek - vallja. - De azt is tudom, hogy a siker nem minden, és hogy nagy árat kell fizetni a hírnévért. NÉZZE MEG U Bestia, vagy tiszta nő? Amikor bemutatták a Nastassia Kinski főszereplésével készült erotikus horrorfilmet, a Macskaembereket, azt írták róla a kritikusok, hogy a legszebb bestia, aki valaha is élt. Kezdő színésznő kora óta kísérti őt ez a szerepkör, sokáig igyekeztek beskatulyázni a férfiakra veszélyes gyereklány szerepébe. Gyakran mondták róla, hogy apja, a híres, hírhedt Klaus Kinski vérét örökölte: ugyanolyan nyughatatlan természet, ugyanúgy görcsösen igényli a sikert, viharos a múltja... Tizenhárom évesen lépett először kamera elé. A kiugrást Romon Polanski alkotása, az Egy tiszta nő hozta meg számára. A film Thomas Hardy regényéből, a viktoriánus Anglia egyik botránykönyvéből készült. A naturalista erkölcskép egy ifjú és rendkívüli tisztaságú lányról szól, akit gazdag rokonai kihasználnak, visszaélnek a bizalmával. Tess ugyan kikászálódik a mocsokból, ahová a rokonsága taszította, becsületessége azonban tönkreteszi az új kapcsolatát. A tisztaság és a hamis erkölcsösség összecsapásából ez utóbbi kerül ki győztesen - a lánynak pusztulnia kell. (Vasárnap, MTV1 20.00). _____________ Esti Showder - ezt a címet kapta Fábry Sándor vidám beszélgetőműsora, amely az immár véglegesnek látszó tervek szerint szeptembertől látható a közszolgálati televízió egyes csatornáján. S, hogy miért csak szeptemberben? Mert nehezen születnek meg a döntések - így az alkotók és a Prime Time produkciós iroda felelete. S még az sincs kizárva, hogy ha nem sikerül megállapodni az „egyessel”, mégiscsak a műsorért ácsingózó RTL kapja Fábryt és humorát. Marton László, a Vígszínház igazgató-főrendezője immár hagyományosan az Egyesült Államokban és Kanadában tanít és rendez az idén nyáron is. A Szentivánéji álmot viszi színre Chicagóban, majd az Össztánc című zenés játékot, amellyel néhány éve budapesti színházában aratott sikert. Mégsem ugrott be a nagybőgőbe a kaposvári Csárdáskirálynő „hőse” Budapesten. A vendégjáték szervezési - egész pontosan anyagi - okokból elmaradt. Ugyanis nem sikerült szponzorokat találni az előadás felújításához, s az alkotók úgy vélték, kompromisszumos megoldás nincs. - Talán majd jövőre - mondja Meskó Zsolt, a hoppon maradt játék elindítója. Ám, ha arra gondolunk, hogy a hírek szerint érdeklődés hiányában elmarad Bécsben a Práterbe meghirdetett operaária-koncert, amelyen a világ legnagyobbjai vendégszerepeitek volna, nem is kell annyira szégyenkeznünk. Pletykák, titkok - hetven év után Rudolph Valentinát a filmtörténet legnagyobb csábítójaként tartják számon. Ám a 31 éves korában, 1926-ban elhunyt némafilmsztár, a nők millióinak egykori bálványa, a magánéletben kibírhatatlan figura volt. Legalábbis ezt állítja egy új életrajz, amelyet angol kutatója, David Bret most jelentetett meg. Párizsban idősebb, gazdag homoszexuális urak kívánságait teljesítette Az olaszországi Tarantóban, parasztcsaládban született Valentino élete az életrajz írója szerint szégyenteljes történetek sorozata. Tízéves korában lopott a templomból, ezért eltanácsolták az iskolából. Tizenhét évesen Párizsban idősebb homoszexuális urak kívánságait teljesítette - jó pénzért. Egyébként maga is rajongott az izmos férfitestekért. 1913-ban Amerikában táncosként tűnt föl. Itt figyelt fel rá egy hollywoodi producer. A jóképű ifjú Sejk című filmjével egy- csapásra világhírnevet szerzett. Sikert sikerre halmozott. Különösen az asztal mellett bot- ránkoztatta meg környezetét. Egyszer a Paramount főnöke, Mr. Lasky és partnemője hívta meg vacsorára egy előkelő étterembe. Valentino öt fogást evett végig, majd a szomszédai tányérján hagyott maradékokat is végigkóstolta. Ha ezt akkoriban a rajongói tudták volna! Több egyházi iskola,kórház kellene Egy közelmúltban végzett felmérés keretében kutatók az Iránt érdeklődtek hívők és nem hívők körében, hogy mennyire tájékozottak az egyházi Iskolák, kórházak, szeretetotthonok életéről. Kiderült, hogy túlnyomó többségük nem Ismeri belülről ezeknek az Intézményeknek a világát, közvetett tapasztalatok alapján azonban azt vallja, hogy növelni kellene a számukat. A kép persze korántsem egysíkú - derül ki Cselényi István Gábornak, a nyíregyházi görög katolikus hittudományi főiskola tanárának nemrég közzétett tanulmányából. Tapasztalatai szerint a megkérdezettek több mint 50 százaléka foglalt úgy állást, hogy az egyháznak „fokoznia” kellene jelenlétét az általános iskolákban, a többiek testvériesen megosztoztak a „jól van így” és a „nem tudom” válaszokon. Azt szinte valamennyien elutasították, hogy az alapiskolák mindenestől egyházi intézményekké váljanak. Differenciáltabbak a középiskolákra vonatkozó válaszok. Sokan, a felekezeti tagok mintegy 60, a nem felekezeti tagoknak pedig a 36 százaléka helyeselné újabb egyházi gimnáziumok létesítését. A nők, mint édesanyák, inkább szeretnék ezt, de a férfiak sincsenek ellene. Hasonló az érdeklődés újabb egyetemek iránt is. A tanulmány szerzője arra a következtetésre jutott, hogy minden jel szerint komoly igény él a polgárokban az egyházi iskolák körének további bővítése iránt. Az egyházaknak ősidőktől való a betegellátó munkája, és újabban némely kórházakban ismét jelen vannak a régi tulajdonosok. Jó, hogy így van - állítja a megkérdezettek 18 százaléka. Az egyházi kórházakhoz hagyományosan hozzátartoznak, vagy hozzátartoznának az ápolást hivatásból vállaló apácák is. Róluk a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az állampolgárok. Egyöntetűen jó véleményt fogalmaztak meg a felmérés résztvevői a szociális intézményekről, szeretetotthonokról, szegénygondozókról. Deregán Gábor