Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-03 / 128. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. június 3., szerda Somogyi tájak 7 Minden kanyart ismernek Jó hír két keréken Várnak az emberek, külö­nösen, ha jó hírre számíta­nak. Ilyenkor már a kapu­ban állnak, s alig akarnak elengedni — mondta Már kus Lajosné, aki várhatóan még a nyáron a somodori kisposta vezetője lesz. Somodor A fiatalasszony eddig kézbesí­tőként dolgozott. Három éve járja a kisfalu utcáit, s ha kel­lett, a közeli pusztára is kike­rékpározott. Hűséges társa a zöldre festett postás bicaj. Ne­vetve mesélte: nincs az úton olyan kanyar, vagy lyuk, amit ne ismerne. Télen-nyáron, esőben-szélben kerekezik. Az eddig szerzett rutint később is hasznosítja, amikor rábízzák a hivatal irányítását. Ez egyéb­ként az egyik legkisebb me­gyénkben, mégis fontos in­tézmény a faluban. A fiatalasszonyt munkájá­ban Beráné Horváth Zsuzsa segíti, aki a külterületi kézbe­sítéssel foglalkozik. Előfordul olyan nap is, hogy 10-15 ki­lométert bicajozik. Meg­szokta már, s lassan azt is, hogy a postást mindenütt vár­ják. Főleg ha pénzt, vagy jó hírt hoz. (Harsányi) Beráné Horváth Zsuzsa Márkus Lajosnéval fotó: király j. béla Tíz diák nem utazhat Kisiskolák kézen fogva A kicsinyek örülnek a vakációnak, a végzősök viszont nehezen sza­kadnak el a kisiskolától. Szeretnek ide járni, s azt hiszem, hogy egy pedagógusnak ennél nagyobb öröme nem le­het — mondta Vargáné Esküdt Aranka, a szent- gáloskéri általános is­kola igazgatója. SZENTGÁLOSKÉR Az igazgatónő büszke arra, hogy a környéken is megbe­csülik az iskolát. Most 38 gyerek jár az alsó tagozatos intézménybe, ahol az esz­közpark fejlesztése mellett a kapcsolatok bővítéséről sem feledkeznek meg. Időben rá­jöttek: a szakmai munkát is előnyösen befolyásolja, ha a közeli iskolákkal rendszere­sen találkoznak. — A somogygeszti, a zimá- nyi, a magyaregresi, a jutái, a kaposszerdahelyi és a mi in­tézményünk között három éve kezdődött a közös munka. A kezdeti lelkesedés nem hunyt ki, a mostani tan­évben is több alkalommal ke­restük fel egymást. A gyere­keknek is fontos, hogy meg­ismerjék a másikat, tapaszta­latot gyűjtsenek. Nemrégiben több arany minősítést szerez­tünk az egyik fellépésen, s készülünk a legközelebbire, ahol a lányok diszkótánc pa­ródiát adnak elő. Szentgáloskéren gondos­kodnak az iskolán kívüli programokról is. Már javában készülnek a hétvégi falu­napra, s arra a kétnapos ki­rándulásra is, amikor Ópusz­taszer és Szeged lesz az úti­cél. Tíz kisdiák azonban hi­ába szeretne elutazni, a csa­lád anyagi helyzete nem teszi ezt lehetővé. Az út több mint három ezer forint kerül, s a résztvevők zöme ezt is hóna­pokon keresztül, részletben fizette ki. (Harsányi) Minden férfi önkéntes a faluban A lányok is tűzbe mennének Lányok, csak nyugod­tan. Nem kell ideges­kedni, nem tűzoltóver­senyen vagyunk! — nyugtatja a rajt előtt ál­lókat Vilhelm László, felsőmocsoládi tűzol­tóparancsnok. Felsőmocsolád Fekete Miki, Nagy Laci, Bo- chenauer Andris és Stuhl Gábor, az iskola tűzoltócsa­patának fiú tagjai kicsit bá­natosan adják át a terepet a harcias lányoknak, akik vil­lámsebesen szerelik össze a két tömlőt, s már rohannak is a vízzel telt, hatalmas csö­vekkel. Dörnyei Georgina, az egyik „csöves”, méltatlan­kodik: — Kicsit messzebbre sikerült, mint kellett volna. Valódi tűznél merészebbnek kell lenni. Az életben szuper lehet egy tüzet eloltani, éle­tet menteni — lihegi, s társai bőszen bólogatnak. — Remélem az életben so­sem kerül rá sor — teszi hozzá csöndben Vilhelm András. — Felsőmocsoládon már hagyománya van a tűzoltás­nak. Mondhatni, az összes hadra fogható férfi tagja az önkéntes tűzoltó egyesület­nek — mondja a parancsnok, aki iskolai szakkörön gon­doskodik az utánpótlásról. Most a gyermeknap attrak­ciójaként vezényli a gyakor­latot. A közeli tűzoltóklubba invitál. A szoba egyik falát a mennyezettől a padlóig, ok­Rajtra kész a csapat levelek díszítik. 1956-óta őrzik a mocsoládi önkénte­sek dicsőségét. Legtöbbje első helyezés. Mellettük megfakult fotók; az örömte­libb pillanatokat idézik. — Tizenkét éves voltam, amikor Poth Ferenc tűzoltó- parancsnok megismertette velem a mesterséget. Ke­mény ember volt. Nagyon megkövetelte a tömlőgurí- tást, tekerést. A mai tűzoltók tán azt sem tudják már mi az. Persze van, amit még ma is ősi módón végeznek a mocsoládi önkéntesek. Megszűnt a téesz, nincs traktor, jobb híján targoncá­val vontatják a felszerelést. Bár támogatja őket az ön- kormányzat, a Somogy Me­gyei Tűzoltószövetség, meg a vörsi polgármester, mozgó járműre mégsem futja. Van FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA helyette színes klubélet: összejövetelek, vidám va­csorák, továbbképzések. A szomszédos Gyurgyevác és Bjelovár önkénteseivel is testvéri volt a kapcsolat, amíg a háború szét nem szakította a köteléket. Ma­radtak a gyerekek, akik — a parancsnok szerint — a csa­patmunka miatt rajonganak a szakkörért. Bár valamikor gyakran lángban állt a falu, mostaná­ban — szerencsére — csak egy-egy avartűzhöz riaszt­ják őket. Mert a környéken, Ecsenyben és Polányban csupán a híre maradt meg az önkéntes tűzoltóknak. Az ősök tiszteletén túl mi tartja fönn a kis csapatot? — Esküt tettünk a tűzol­tásra, az emberek védelmére — válaszol Vilhelm László. Várnai Ágnes Élesztő — falun, pusztán és majorban A jó pap is holtig Elsőáldozásra készülnek a mernyei, a somogygeszti, a szentgáloskéri, a somodori, a lapapusztai és az an- talmajori diákok. Vaslábán Csaba plébános és világi hitoktatói szerint több gyerek is járhatna hittanra. Mernye A Gyergyószentmiklósról származó, fiatal pap, mióta Mernyén van, nem volt ott­hon. Júliusba készül haza, s mint megjegyezte: könnyen megszokta a somogyi tájat, hiszen ez a vidék hasonlít Er­délyhez. A hét első három napján azonban egyetemre jár. — A jó pap is holtig tanul — mondta. — Kánonjogot tanu­lok a Pázmány Péter Katoli­kus Egyetemen, ám nem azért, mert bíráskodni sze­retnék, hanem azért, hogy taníthassak. Rájöttem: az ember tanítva tanul. Én pedig huszonhat évesen is öröm­mel ülök az iskolapadba. Vaslábán Csaba február óta Élesztő címmel egy plébániai értesítőt ad ki. Nemcsak szerkeszti, hanem jobbára ő is írja a cikkeket, s azt sze­tanul retné, ha egyre többen ra­gadnának tollat. A nyugdíjasokkal a nyáron a Salgótarjánhoz közeli Mát- raverebélyre megy egy za­rándokúira, a fiatalok közül pedig Jásdra visz magával néhányat egy lelkigyakor­latra. Egy szentföldi utazásra is hívták lelki vezetőnek. A plébánosnak jó a kapcso­lata a környékbeli ifjakkal, de az idősebb generáció is elfo­gadta. A hívek örülnek fiatal papjuknak, aki — mint mondta — a kegyelemnek is köszönheti, hogy minden ko­rosztállyal szót ért. (Lőrincz) Csapat a biztonságért Tyúklopásról, termény- dézsmálásról lehet időn­ként hallani, de súlyos bűncselekményről nem. Somodor békés, nyugodt falu — mondta Kristóf Ist­ván polgármester. Somodor A település első embere sze­rint a közbiztonságban az is szerepet játszik, hogy a falu­ban szinte mindenki ismeri a másikat. Még a közeli puszta­lakók is tudnak róla, ha új család költözik Somodorba. A biztonságról egyébként saját maguk is gondoskodnak, amikor felállították a kárelhá­rító-, környezetvédelmi és bűnmegelőző csoportot. A csapat rendszeresen járja a kisfalvat; van aki gyalogosan, más autóval. Ha gond van, azonnal jelzik a rendőröknek. Az összeköttetést mobiltele­fon segíti. A polgármester úgy látja: a csoport összeko­vácsolja az embereket. Ennek közösségformáló ereje érez­hető. Azon, hogy a település fejlődik, s a fiatalok is hely­ben maradnak. — Gondolni kell a közös­ségi életre is. Egy néhány száz lelkes település min­dennapjai enélkül aligha képzelhető. Szervezete van a helyi fiataloknak is, s a kö­zelmúltban a nyugdíjasok is egyesületet alapítottak. Azt szeretném, ha minél pezs­gőbb közösségi élet folyna itt. Ehhez persze pénzre, és tettre kész emberekre van szükség. Szerencsére sok lel­kes ember él a településen, a napokban lezajlott sportve­télkedő is sikeres volt — tette hozzá. (Harsányi) Kristóf István polgármester FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA íötffr: További föltételek az üzletekben. Információ: 265-9210, 06-80/630-900 (zöld szám), http://www.westel 900.hu Keravill ofotért if|) WM rmm & Keravill: Kaposvár. Bethlen tér 1. tel.: 06-82/514-039, 06-30/414-065 Ofotért: Siófok, Szabadság tér 4. tel.: 06-84/310-912, 06-30/423-670 ^ Kaposvár, Fő u. 8. tel.: 06-82/312-420, 06-30/423-660 Szanyi Gábor: Siófok, Fő u. 174-176. tel.: 06-30/414-334 Nyilas Ferenc: Nagyatád, Hird sétány 2. tel.: 06-30/414-102 Potár Kft.: Kaposvár, Honvéd u. 8. tel.: 06-30/414-080; Barcs, Köztársaság u. 29. tel.: 06-82/463-640 ATI Consult Bt.: Marcali, Rákóczi u. 7. tel.: 06-30/476 609: Fábián Dénes: Fonyód, Ady E. u. 33. tel.: 06-30/476-598 Lát-Sat K^.: Nagyatád, Piactér tel.: 06-30/595-901: GSM Center: Siófok, Fő út 91. tel.: 06-3.0/299-413

Next

/
Oldalképek
Tartalom