Somogyi Hírlap, 1998. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-12 / 136. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1998. június 12., péntek Megyei körkép 3 IÍCPnCCCTACCTÍilif ■mCW I# I Bi I Änl fV Siófok emlékgyárosa Juhász János: Egyedül örülni sem jó Siófok egyik legaktí­vabb polgárának mun­kájában az idegenfor­galom fejlesztése mi­lyen helyet foglal el? — kérdezte dr. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület elnöke idősb Juhász Jánostól. — Szerencsés alkatnak tartom magam, mert az érdeklődé­sem, mentalitásom, kedvez a fejlesztésekben való részvé­telnek. Módomban állt az 1949 előtt dolgozó polgári szervezetek munkáját, az ak­kori gondolkodást megis­merni. Az USA-ban járva döbbentem rá, hogy milyen nagyon hiányoznak otthon a polgári értékek. Vegyük pél­dának a távközlést. Amíg Amerikában egy családra több készülék is jut, addig a Balaton-parton sorban álltak a turisták a telefonfülkék előtt. Hazatérve bővíteni kezdtem a közgazdasági is­mereteimet, majd kétéves munkával sikerült Magyaror­szág legkorszerűbb távköz­lési hálózatát megszervezni. Ma már mindenki ismeri a nevét: Balatel. — Mit tart a legnagyobb sikerének? — Hat évvel ezelőtt indítot­tam el a „Tegyünk virágot az ablakba, balkonra” elneve­zésű akciót. Fogékonyak vol­tak erre a városlakók, és az összefogás Európa-díjat ho­zott. Az ilyen tevékenység nagyon alkalmas arra, hogy erősítse a polgároknak a tele­püléshez való ragaszkodását. Ehhez kapcsolódva megjegy­zem: a díjkiosztó ünnepségre a város vezetése nem hívott meg. Az időközi választáson a lakókörzetemben élők be­választottak a helyi önkor­mányzat képviselőtestüle­tébe. Úgy gondolom: ők ezzel elismerték a munkámat. — Mennyire hallatják szavukat Siófokon a civil szervezetek? — A városban félszáz civil szervezet működik, a telepü­lést szépítő munkájukat nem lehet nem észrevenni. Ahogy én látom, a legfontosabb ér­tékek amelyet szem előtt tar­tanak, a közbiztonság, a tisz­tesség, a tisztaság, a környe­zet és a fogyasztók védelme. Próbálják megvalósítani a ha­ladó polgári társadalomhoz tartozó szegmenseket. Én a közéleti szereplésemet nyug­díjasként kezdtem el. Nagyon örülök annak, hogy gyorsan találtam partnereket a fiata­lok között is.- Most éppen milyen kér­désekre keresi a választ? — A Balaton-parton a leg­többek életkörülményeit az idegenforgalom határozza meg. Nagy dilemmája pél­dául a nyári Siófoknak az: hogyan férnek meg békésen egymás mellett azok, akik pi­henni érkeztek, nyugalomra vágynak, mások diszkóban szeretnének szórakozni. Ta­lán itt lenne az ideje vigalmi negyed építését szorgal­mazni. A Kiüti városrész sző­lőhegyét addig is a Bécs mel­letti Grinzinghez hasonló ki­rándulóhellyé kellene vará­zsolni. Egyedi, a városra jel­lemző élményt kell nyújtani a turistának, mert akkor tér vissza hozzánk, jobb esetben már a barátaival, rokonaival.- Most mit vihet magával haza emlékként a vendég Siófokról?- Egy szépülő város képét. Ajándéknak való tárgyat na­gyon sokáig nem lehetett vá­sárolni. Nemrég pályázatot ír­tam ki annak érdekében, hogy tervezzenek és állítsa­nak elő a várost szimbolizáló emléktárgyakat. A beküldött pályaművek színvonala meg­érdemelte, hogy tárlatot szer­vezzek belőlük. Azóta is lehet kapni ezeket a város több üz­letében. — Néhány ember lelkes munkájának köszönhetőek az eredmények, vagy sikerül bevonni a városlakókat is? — Egyre többen vagyunk. Egyedül nem érdemes örülni a sikernek sem, de a temér­dek tennivalóhoz is társak kellenek. Az országhatáron túlról is van segítségünk: ku­rátorokat választottunk azok közül, akik a legtöbbször tér­tek vissza hozzánk, és akik vállalták, hogy vendégeket toboroznak a jövőben is Sió­foknak. Nem vagyok egyedül a város képviselőtestületében sem; a Somogyért, Siófokért Egyesületnek van a legtöbb képviselője.- Kinek adja a kérdéssta­fétát? — Ácsné Gál Judit edzőtől kérdezem, akiről tudom, hogy Somogy megye számos településén fiatalok edzését irányítja, hogy miképpen le­het pótolni a tárgyi feltételek hiányát, s így országosan is kiemelkedő eredményeket elérni? Czene Attila A kapcsolatait és a vízminőséget is javítja a DRV Tartály jön a vízhiányhoz A fogyasztói kapcsolatok javítása az elsődleges felada­taink közé tartozik — hangsúlyozta tegnap Pálfi Imre, a DRV Rt vezérigazgató-helyettese azon a tanácskozá­son, ahol a Balaton háttértelepüléseinek idei vízellátá­sáról és szennyvíz-elvezetési helyzetéről adtak tájékoz­tatást az érintett települések polgármestereinek. Tab Tóth István dél-balatoni üzem­igazgató elmondta: a háttérte­lepüléseken a vízbázist a mély­fúrású kutak jelentik. Azon vízműveknél, amelyek egy kút- tal rendelkeznek, gond esetén a tartályos vízellátás jöhet csak szóba. Az idén műszeres vizs­gálatokat végeztettek a nágo- csi, a lullai és a kereki kútnál. Szólt arról is, hogy Kerekiben és Somogymeggyesen a kutak azonnali beavatkozást igé­nyelnek, hogy a nyári csúcsfo­gyasztás időszakában ne le­gyen vízellátási probléma. Nagytoldipusztán a részleges hálózatrekonstrukció elkezdő­dött. Zalán szerdán át is adták a hálózatbővítést, míg a Kisecse- nyi nyomásfokozó a jövő héten kerül átadásra. A tanácskozáson szóba ke­rült: a tabi, a balatonföldvári és leilei üzemvezetőség területén 745 fogyasztó több mint 6 mil­lió forinttal tartozik a vízmű­nek. Több település képvise­lője - Visz, Somogytúr, So- mogybabod, Nágocs - viszont kifogásolta az ivóvíz minősé­gét, a bábonymegyeri polgár- mester pedig a magas vízdíjat tette szóvá. (Krutek) Szétválogatják majd a szemetet Földet loptak Zamárdiból A Diászó-völgyben regionális szeméttelep működik. Kalmár Pál helyi lakos szerint a völgy közepéből ellop­tak mintegy 15 ezer köbméter földet, emiatt esőzé­sekkor a szennyet a víz a Balatonba moshatja. Azt is állította, hogy ezzel a földdel illegálisan feltöltötték a Balaton medrét, területet lopva onnan. Zamárdi Major Gyula polgármester tegnap elmondta: a Vasárnapi Somogyi Hírlapban megjelent riportot követően a Település­gazdálkodási Rt vezetői meg­keresték és tárgyalásokat foly­tattak vele a tennivalókról. Kalmár Pál szerint a helyi mezőgazdasági szövetkezet a ludas a föld elhordásában, de hiába fordult ezidáig bármilyen fórumhoz, így például az ügyészséghez is, a felelősséget senki nem állapította meg. A polgármesteri hivatal mű­szaki osztályvezetője szerint — aki korábban a területfejlesz­tési és környezetvédelmi mi­nisztériumban is dolgozott — szakmai szempontból jól vá­lasztották ki egykor a helyet a szeméttelepnek. Problémát az okozhat, hogy a szeméttelep kezelője nem tartja be a tech­nológiai előírásokat. A Telepü­lésgazdálkodási Rt vezérigaz­gatója, Ignáczy Györgyné azt állította, hogy a hatóságok a vizsgálódásaik alkalmával nem róttak fel nekik hibákat. — A cég vezetőivel megbe­széltük azt, hogy kizárólag fó­liára teszik a szemetet, azt megfelelően magas földréteg­gel borítják, így védik a kör­nyezetet - mondta tegnap Ma­jor Gyula. — A Településgaz­dálkodási Rt a közeljövőben szelektálni és hasznosítani sze­retné zamárdi telepén a szeme­tet. Most várják az ehhez szük­séges engedélyt a környezet- védelmi hatóságtól. Az önkor­mányzat a maga részéről a szükséges hozzájárulást meg fogja adni. (Czene) 146 érem a dél-balatoni borversenyen Jó lesz az idei termés Rekordnevezés érkezett az idei boglár! borver­senyre. A Dél-Balatoni Borvidék modern, világ­fajtákat termel, bárhol megállják a helyüket — értékelte a zsűri elnöke. Szőlőskislak A Dél-Balatoni Borvidék teg­napi versenyére 171 palacknyi, zömmel fehér fajtákkal nevez­tek a borházak és a termelők. A zsűri 37 arany, 66 ezüst, 43 bronz érmet adott ki és.25 bort nem díjazott. Molnár Olivér az Országos Borminősítő Intézet igazgató helyettese, aki hosszú évek óta zsűri elnökként visz- szajár Boglárra azt kérte a négy bíráló bizottságtól, hogy legye­nek nagyon szigorúak. Ennek tükrében komoly elismerés a 22 százaléknyi aranyérem és jelzés a továbblépéshez a nem minősített borok viszonylag nagy száma. A zsűri elnöke szerint óriási fejlődésen ment keresztül a borvidék. A legsike­resebb termelők, mint a BB Rt, az Öregbaglas, a St Donátus, a Szent Anna és a Bujdosó bor­ház, valamint Légii Ottó, Csiga Zoltán, Trunkó Ferenc, Ko- nyári János, Gergely Imre, Gá­dor Dénes, Tóth László, Lovasi Tibor, Faragó József, Katona Béla, Illés Gyula és fiai. Szendrődy Győző a Dél-Ba­latoni Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, hogy a borverseny fontos jelzés a termelőknek és a piacnak: jó technológiát alkalmaznak-e és ezt honorálja a fogyasztó? A piac ma telített, hatalmas a fehér bor készlet. Ráadásul a szőlők jól teleltek, tehát idén is a tavalyihoz hasonló bő termés ígérkezik. A mennyi­ség helyett a minőségre kell törekedni. A hegyközségek nemzeti tanácsa, amelynek Szendrődy Győző alelnöke, azt javasolta a földművelés- ügyi és pénzügyi tárcának, hogy a borfelesleg levezeté­sére adjanak exporttámoga­tást a FÁK országaiba szállí­tóknak. Lépjenek fel határo­zottabban a borhamisítók el­len, mert ez olcsóbb az ál­lamnak mint az exporttámo­gatás. G. M. Hírek Schlol tárlat Az észak­olaszországi Schio fotó­klubja hívta meg a Com- pur Fotóklubot kiállításra. A kaposvári testvérváros tárlatán Baksa Ferenc, Baksa Imre, Filotás Zol­tán, Győri Vilmos, Győző László, Kiss Attila, Török József és Sélley Miklós al­kotásai láthatók. 39 kép került a falra, természetfo­tók, zsánerképek és a so­mogyi tájat bemutató al­kotások. A tárlat - melyet a megyei és a városi köz­gyűlés mellett intézmény, vállalkozó is támogatott - egy hónapig látható. Esővíz a pincében A tegnapi esőzés nyomán két helyre is riasztották a tűzoltókat. A somogyi tűzoltóparancsnokság ügyeletese elmondta, Nagyatádra és Ságvárra kellett vonulniuk az egy­ségeknek, mindkét helyen vizet szivattyúztak. Szemes napok Balatonszemes, 1998. június 13-14. Az utóbbi években vált hagyománnyá az Antal- napi búcsú köré rakódott rangos kulturális ese­ménysorozat, a Szemes Napok Balatonszemesen, melyet idén is megrende­zünk. Egy kis ízelítőt szeretnénk adni a programokból a teljes­ség igénye nélkül, mellyel re­méljük kellemes hétvégi idő­töltést tudunk ajánlani Önök­nek. 13- án, szombaton 15 órakor településünk szülötte, Rajczi Zoltán festőművész és barátai kiállításának megnyitójával indul a rendezvénysorozat. 16 órakor a leglátványosabb és leghangulatosabb esemény, a menettánc következik, melyben helyi, környékbeli és távoli néptánc-együttesek a művelődési háztól a Vígadóig végigtáncolják az utcákat. 14- én 10 órakor Nagy Imre és mártírtársai halálának 40. évfordulóján, a Fábián család kertjében lesz megemlékezés. 14 órától pedig újra menet­tánc, az előbb említett útvona­lon. Most egy különösen kelle­mes hétvégét tölthetnek el Balatonszemesen. Szeretettel várjuk Önöket, legyenek a vendégeink! A rendezők Törvénymódosítást sürgetnek a szakképző iskolák Adófák a támogatóknak (Folytatás az 1. oldalról) A kötelezettségüket leróhat­ják úgy is ha gyakorlati he­lyet biztosítanak a tanulók számára. A kifizetett összeg költségként az adóalapot csökkenti, az iskolák pedig jelentősen növelhették bevé­telüket a felajánlások segít­ségével. Mindenki jól járt te­hát. Legalábbis eddig. A gya­korlat azonban idén ennél sokkal bonyolultabb és saj­nos úgy tűnik, a rövidebbet az iskolák húzzák. Ameny- nyiben ugyanis a cég az or­szágos szakképzési alapot gazdagítja befizetésével nem sújtja plusz kiadás, ha vi­szont iskolának adja — a tör­vény tavalyi változása óta —, 18 százalékos adó terheli. Mivel befizetőknek mindegy milyen számlára utalják az összeget, inkább adómente­sen teszik. Az országos alapra pedig pályázni kell, így a pénzhez hosszabb idő alatt juthatnak hozzá az is­kolák, mintha közvetlenül velük kötnek megállapodást a cégek, ráadásul az sem biz­tos, hogy megkapják. A marcali szakképző is­kola például az éves költség- vetés tizedének megfelelő összeghez jutott tavaly ilyen formában. Bodrogi Csaba az intézmény igazgatója el­mondta: idén még egyetlen cég sem jelezte, hogy segí­teni szeretne. Szőke Attila, a kaposvári élelmiszeripari szakközépiskola igazgatója nem tudott a hátráltató ren­delkezésről, de azt tapasz­talta, hogy a korábbi éveknél jóval kevesebben ajánlották fel eddig a támogatást. Még az elmúlt évben 15 cég segí­tett ilyen formában az isko­lának, eddig mindössze a cukorgyárral kötöttek megál­lapodást és egy biztosító tár­saság jelezte szándékát. A közlekedésipari szakközép­iskola igazgatója, Kiss László ezzel szemben arról számolt be, hogy többen keresték meg őket, bár ő is tart attól, hogy a hátrányos törvényi szabályozásnak az iskolák lesznek a vesztesei. Ezért az ipartestületek országos szö­vetségéhez fordult támogató segítségért. Erre pedig nagy szükség lenne, hiszen az idő sürget. Június 30. után a cé­gek már csak az országos alapba fizethetik be a hozzá­járulás időarányos összegét, ahonnan körülményesebben tudnak hozzájutni a somo­gyi szakképző iskolák. Fábos Erika Világháborús gránátokat hatástalanítottak Hússzoros robbantás (Folytatás az 1. oldalról) Molnár János zászlós, tűz­szerész járőrparancsnok el­mondta, ez főként az enyhe télnek tudható be, hiszen a hasonló lőszerek legnagyobb része építkezések vagy me­zőgazdasági munkák során kerül a felszínre. Somogybán egyébként az átlagnál több­ször fordulnak meg a szak­emberek. A Nagybajom — Böhöpye — Mesztegnyő há­romszög ugyanis halálmezö néven híresült el a tűzszeré­szek között. 1945-ben hóna­pokig állt itt a front, egy idős marcali bácsi pedig, aki érte­sült a robbanószerkezetekről arról mesélt, hogy egy lősze­reket szállító lovaskocsit ta­láltak el ezen a helyen az orosz katonák. Ezt a szóbe­szédet egyébként alátámasz­tani látszik az a tény is, hogy a lőszerekkel együtt egy ló­csontváz maradványait is megtalálták a munkások. A tűzszerészek tegnap átvizs­gálták a gránátok közelében a földet és azt feltételezik, hogy a környéken több löve­déket rejt még a föld. A kö­rültekintő pontossággal és komoly biztonsági előírások mellett elvégzett kutatás mintegy 2,5 óráig tartott aminek eredményeként 20 lőszer került a felszínre. Itt azonban nem töltöttek sok időt, mert azon nyomban szakszerűen hatástalanítot­ták valamennyit. Fábos Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom