Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-27 / 123. szám

SOMOGYI HÍRLAP 2 Világtükör 1998. május 27., szerda Fokozódó feszültség Egybehangzó informá­ciók szerint hétfőn fo­kozódott a feszültség a Szerbia déli részén fekvő Koszovó tarto­mányban. KOSZOVÓ Albán források kedden Pris- tinában, a tartomány főváro­sában „égő falvakról” szá­moltak be. Elmondták to­vábbá, hogy több mint 20 al­bánt öltek meg a szerb kü­lönleges rendőri erők a Dja- kovica város közelében lévő Decani és Pec falvak elleni nagyszabású offenzívájuk során. Belgrádi rádiójelenté­sek arról szólnak, hogy hét­főn egy járőröző szerb rendőr esett „albán terroris­ták” áldozatául. Öt koszovói albán fiatal­embert letartóztattak, köz­tük az egyik koszovói albán terrorista csoport vezetőjét. Azzal vádolják őket, hogy a jugoszláv-albán határ men­tén szolgálatot teljesítő ha­tárőrökre támadtak. Kevesebb eurómilliomos Félig-meddig érthető a németek ellenkezése az euró bevezetése miatt, már csak azért is, mert ezzel a kontinens leg­erősebb valutája szűnik meg. Másfelől - számítások szerint - a közös európai pénz hasz­nálatával felére csökken a márkamilliomosok száma. Mivel az euró-márka árfo­lyam megközelítőleg egy a kettőhöz, a magukat millio­mosoknak vallók száma nagyjából 70 ezerre zsugoro­dik Németországban, és ezt sokan „tekintélyvesztésként” élik meg. „Súlyosabb” a hely­zet a milliárdosok esetében, akik egyszerűen milliomossá fokozódnak le. Közéjük tar­tozik több multinacionális cég tulajdonosa is. Egydolláros kérdés Nem túl sikeres az amerikai fém egydolláros. A kongresz- szus arra utasította Rubin pénzügyminisztert, hogy 2000-ben új egydolláros ér­mét bocsáttasson ki. Jelcin aláírta a kormány szigorú stabilizációs programtervezetét Cél a gazdaság talpra állítása A kormányfő Jelcinnél, aláírás előtt fotó: feb/reuters Borisz Jelcin orosz el­nök a Kremlben aláírta az új orosz kormány stabilizációs költség- vetését és azt a gaz­dasági szigorító cso­magtervet, amelytől az ország helyzetének rendezését várják. Moszkva A 60 pontból álló intézke­dési terv célja, hogy megfé­kezze az orosz gazdaság drámai mélyrepülését. „Ez eltökélt szándékom”­mondta Borisz Jelcin államfő Szergej Kirijenko kormány­főnek. Az orosz kormány és a jegybank nem tervezi a ru­bel leértékelését - közölte Mihail Zadornov, a pénz­ügyi tárca vezetője, hogy le­hűtse a pénzpiaci válságra spekulálókat. Az orosz értéktőzsdén megfigyelhető áreséssel kapcsolatban a pénzügymi­niszter beszámolt arról, hogy az első negyedévben 15 százalékkal esett vissza az orosz export, s várhatóan az egész esztendőben ilyen arányú lesz a csökkenés. Megközelítőleg hasonló arányú veszteségeket szen­ved el a szövetségi költség- vetés bevételi oldala is. Külső elemzők emlékez­tetnek arra, hogy az orosz külső államadósság 122 mil­liárd dollárra, a belső pedig 25 milliárdra tehető. Az idén esedékes törlesztések mint­egy 50 milliárd dollárt tesz­nek ki, s ha az adósságtö­meget nem sikerül leépíteni, Oroszország gazdasága gya­korlatilag összeomlik. Az in­tézkedésekhez azonban kedvezőtlen légkört teremt a szociális elégedetlenség, a bányászok sztrájkfenyege­tése, hiszen hónapok óta emberek milliói várnak arra, hogy megkapják fizetésüket. Viktor Hrisztyenko orosz miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megerősítette, hogy Moszkva stabilizációs hitelről folytat tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal. A Kreml nem is oly régen azon az ál­lásponton volt, hogy Orosz­országnak - az IMF kibőví­tett hitelét követően, vagyis 1999-től - nem lesz szük­sége a Valutaalap további kölcsöneire. A pénzügyi-gazdasági kérdésekkel foglalkozó orosz kormánypolitikus sze­rint „több variáció” is felme­rült a tárgyalásokon. Szavai szerint az értéktőzsdén kia­lakult helyzet, valamint az államadósság szerkezetének átalakítására és csökkenté­sére irányuló eltökéltség te­szi szükségessé, hogy Moszkva újabb külföldi tá­mogatást kapjon. Hrisztyenko szerint az orosz kormány a stabilizá­ciós csomagtervtől azt re­méli, hogy az év végéig mintegy 2,5 milliárd dollá­ros többletbevételhez jut a költségvetés, míg a kiadáso­kat csaknem 6,5 milliárd dollárral sikerül mérsékelni. A több mint félszáz pontból álló takarékossági program intézkedéseit két hónap alatt kívánják bevezetni. Hírek Magyar kiállítás Palesztinában Az 1848-49. évi forradalmat és szabadságharcot bemutató kiállítás nyüt meg a palesztinok leg­rangosabb egyetemén, a Birzeiten. Csejtei Ist­ván magyar nagykövet megnyitója után az in­tézmény tanárai méltatták a palesztin diákok képzéséhez nyújtott magyar segítséget. Új német tartományi kormány A keletné­met Szász-Anhalt tartomány parlamentje kedden ismét a szociáldemokrata Reinhard Höppnert választotta miniszterelnökké. Az egykori állampárt utódja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) is támogatta a 49 éves politikus újraválasztását. Bécs segítene Pozsony bajain Ausztria kész anyagi segítséget nyújtani Szlovákiának a mohi atomerőműben tapasztalt hiányossá­gok megszüntetéséhez - jelentette be Viktor Kiima osztrák kancellár kedden Bécsben. Elmondta: levélben fordult Vladimír Meciar szlovák kormányfőhöz, akit telefonon is megkísérelt elérni, de azt a választ kapta, hogy szlovák kollégája kórházban van. Ketten a közel-keleti békéről A Peking- ben tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő külföldi pénzügyi segítséget kért azoknak a „biztonsági kiadásoknak” a fede­zésére, amelyeket Izrael Ciszjordániából való kivonulása tenne szükségessé. Kairóban pe­dig egy arab csúcsértekezlet megtartására szólított fel Jasszer Arafat, aki az Arab Liga székhelyén a zsidó államalapítás 50. évfordu­lója alkalmából beszélt a békefolyamatról. Európa tart az iszlám terrortól Algériából érkezett iszlám szélsőségesek ellen indítottak Európa-szerte razziát a hatóságok. Hétfő kora reggel a francia, a német, a belga, az olasz és a svájci rendőrök rajtaütésszerűen búvóhely­ként használható lakásokat vizsgáltak át. Franciaországban - ahol a labdarúgó-világ­bajnokság idején terrortámadásoktól tartanak - 53 személyt őrizetbe vettek. Újabb különvélemény Az Európai Unió bővítése és a pénz Miközben Brüsszelben folytatódtak az Európai Unió és hazánk között megkezdődött csatlako­zási tárgyalások, ame­lyeket magyar részről Pataki István külügyi he­lyettes államtitkár vezet, Ausztriában újabb ellen­véleményjelent meg a bővítés menetrendjével kapcsolatban. Ausztria Emin Proli alsó-ausztriai tar­tományi főnök az osztrák hi­vatalos állásponttal ellentét­ben nem tartja elképzelhető­nek, hogy 2008 előtt sor kerül­jön az Európai Unió keleti bő­vítésére. A politikus az új ta­gok 2008-2010 között várható felvétele után is hosszú, 10-15 éves átmeneti időszakot tart szükségesnek az Európai Uni­óban érvényes összes mező- gazdasági kedvezmény és munkajogi rendelkezés beve­zetése előtt. Az alsó-ausztriai tartományi főnök elképzelései szerint a majdani tagországokban csak akkor lehetne alkalmazni az összes uniós rendelkezést, ha azokban az átlagkeresetek el­érnék a közösségi szint leg­alább 75 százalékát. Az Európai Beruházási Bank (E1B) a következő három évben megkétszerezi a Kelet- és Közép-Európának nyúj­tandó hiteleit. A cél felkészí­teni ezeket az országokat az európai uniós tagságra - mondta Brian Unwin, a bank elnöke. A pénzintézet tavaly 1,5 milliárd ECU hitelt folyósí­tott hazánknak, Cseh- és Len­gyelországnak, valamint Szlo­vákiának. Az új NATO-tagállamok is vásárolhatnak belőle Európai páncélosok Négy NATO-állam - Né­metország, Franciaor­szág, Nagy-Britannla és Hollandia - közösen fej­leszti ki és gyártja a páncélozott terepjáró járművek új típusát. A GTK rövidítéssel jelzett, négytengelyes jármű nyolcke- rék-meghajtású, így igen moz­gékonynak és gyorsnak ígér­kezik. A felszereléstől függően használható lesz fegyveres harcra, vagy mentőautóként sebesültek szállítására. Nem meglepő, hogy a nagy terepjáró-rendelés elnyerésé­ért éles verseny folyt az érin­tett nyugat-európai vállalatok között. Olyannyira, hogy a franciák sokáig nem is akartak részt venni az együttműkö­désben, mert a járművet kizá­rólag ők akarták gyártatni. Végül azonban mégis meg­egyezett a négy ország. A ter­vek szerint 2004-ig a britek 1400, a franciák 600, a néme­tek 3000 darabot vásárolnak az új terepjáróból. A korszerű jármű olcsónak aligha nevezhető: a német hadsereg számlája 6 milliárd márkát, azaz 720 milliárd fo­rintot tesz ki. Búcsú a szextánstól Most már bizonyos, hogy a hajózásban is végérvényesen győzött a csúcstechnika. Annapolis A világ legnevesebb tengeré­szeti egyetemén, az annapolisi akadémián beszüntették a szextáns használatának okta­tását. A szextáns, amelynek felta­lálása egykor a legnagyobb lö­kést adta a hajózás fejlődésé­nek és a világ felfedezésének, amelynek segítségével évszá­zadokon át tájékozódtak a tengerészek, immár múze­umba kerül. Igaz, a helymeg­határozásra szolgáló navigá­ciós műholdak óta már szinte senki sem használta a megle­hetősen komplikált és érzé­keny műszert, amely a csilla­gok állása alapján tette lehe­tővé a tájékozódást a kietlen óceánokon. A végső bizonyosságot mégis a minapi annapolisi döntés jelentette. „A különb­ség olyan, mint a vonalzó és a kalkulátor között..., miért is kellene a csillagok nehézkes bemérésével bíbelődni, ami­kor egy számítógép a műhol­dak segítségével egyetlen gombnyomásra 20 méteres pontossággal megállapítja a hajó helyzetét...” - mondotta a szextánst „temető” beszédé­ben Larson admirális, az aka­démia főfelügyelője. FEB A dalai láma hazatérésre buzdítja emigrációban élő honfitársait Tibet őrzi hagyományait Amióta a dalai láma 1959-ben elmenekült Tlbetből, százezren követték őt Indiai száműzetésébe. Honfitár­sai közül több ezren Európában és Észak-Amerikában kerestek menedéket. A dalai láma most arra biztatja a külföldön kiművelődött, egyetemeken és főiskolákon magas szintű tudást szerzett tibetieket, hogy térjenek visz- sza hazájukba, és tartsák élet­ben hagyományaikat. S a tanítványok hallgatnak szavára: ugyanazon az úton, ahogy elmenekültek - gyalo­gosan, éhséggel küszködve, a kínai határőrök gyilkos tüze elől bujkálva -, megkísérlik a lehetetlent: hazajutni a Kína által megszállt Tibetbe. A leg­többen a tibeti-nepáli határt választják: ezen a vidéken so­kan élnek csempészésből, s ők segítik át a határon a Tibetbe igyekvőket. De nagy itt az illegális határ­forgalom Tibetből kifelé is. Sok zarándok indul útnak, hogy eljusson Indiába és ré­szesülhessen a dalai láma személyes áldásában. Közéjük tartozik a harmincéves Laks- han is, aki azt vallja: „a kínai­akkal szemben egyetlen lehe­tőségünk van az ellenállásra, és ez a kultúránk, a hagyomá­nyaink, a nyelvünk megőr­zése.” S amíg a szülők együtt imádkoznak vallási vezető­jükkel, gyermekeik egy indiai iskolában tanulhatják meg el­nyomott népük történelmét. Ez nagyon fontos mozzanat, mert a tibetiek új, fiatal nem­zedéke ismerheti így meg szü­lei, nagyszülei hagyományait. A kínai hatóságok minden erővel el akarják nyomni a ti­beti nép szabadságvágyát. Egy fiatalember nemrégiben így nyilatkozott: „Biztos va­gyok abban, hogy ha vissza­megyek, börtönbe vetnek. A kínaiak arra számítanak, hogy mindenkit meg lehet tömi. Nem akarják elhinni, hogy ez sohasem sikerülhet nekik...” Gyulay Zoltán * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom