Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-16 / 114. szám
A fehérgalléros bűnözők néhány százezer forintért licitálnak lakásokat Kakukkf é s zkekb en a lakásmaffia A vén diák jogra, közgazdaságira ballag Az érettségizők döntő többsége továbbra is szeretne iskolapadban maradni. Ez még a szakmát is tanuló szakközépiskolások egy részére is igaz: a Széchenyi kereskedelmi szak- középiskolában mintegy 200-an végeznek, s 17-en tervezik a továbbtanulást. A műszaki szakközépiskolákból és szakmunkásképzőkből kikerülve jobbára a munkaerőpiacon jelentkeznek a diákok. Keresettek a női és férfi ruhakészítők, őket a többi között az Iparművészeti Szakközép- iskola képzi, és a gépjárműszerelők, akik a közlekedési szakközépiskolában tanulnak. Tabon a Rudnay szakiskolában ezért népszerű az elektronikai műszerész-, és a ruhakészítőképzés. Több helyütt indítanak érettségizetteknek szakmát adó képzést, Barcson külkereskedelmi ügyintéző, Tabon számítás- technikai műszerész oktatás indul. A felsőoktatási intézményekbe beadott jelentkezések alapján a jogi és a közgazdasági karok a legfelkapottabbak. A kaposvári Táncsics gimnázium 165 végzőse közül 32- en készülnek közgazdásznak, 25-en jogásznak, s 19- en orvosnak, tudtuk meg Mihályfalvi László igazgatótól. A fonyódi igazgató is megerősíti: a jogász és közgazdász pálya a legnépszerűbb. B. T. Bekötötték Trixi fejét (Folytatás az első oldalról) — Alig tudtunk időt szakítani az esküvőre — felelte a Vasárnapi Somogyi Hírlap kérdésére Teremi Beatrix, akit a szakma is Trixinek becéz, akár csak kaposvári volt diáktársai, ismerősei. — Decembertől áprilisig Amerikában, Japánban és Németországban turnéztunk, ezért nehéz volt egy szabad hétvégét találni. Vőlegényem is velem volt. Trixi Kadarkúton élt 12 éves koráig, majd Kaposváron gyerekeskedett. Önnan Pécsre ment éneket tanulni, majd a fővárosba, ahol várta az operett romantikus-szi- rupos világa. A Operettben a Montmartre-i ibolyában, a Luxemburg grófjában játszott, s a Csárdáskirálynőben Stázit alakította. Most A mosoly országát próbálják, amelynek június közepén lesz a bemutatója, aztán irány: Németország. A nyár végén talán jut majd idő némi pihenésre. Egy operettszubrett nem otthonülős fajta. Férje — mivel szakmabeli — ezt nem is bánja. Bár majd a gyerekek — merthogy többet szeretnének — új szerepre, az anyaságra kényszerítik. És főzni is meg kell tanulnia. Teremi Beatrix Teremi Beatrix egy ideje édesanyja receptjeivel kísérletezik, gyűjti a szakács- könyveket; az ismerősöktől pedig a házi praktikákat. Azt mondja: a főzőkanál is jól áll a kezében, de még tanulnia kell a háziasszony szerepkört. A feleség egyébként klasszikus menyasszonyi ruhában állt az oltárnál. A férj sötétkék öltönyben mondta ki az igent. Szívszerelmének tavaszi virágból köttetett csokrot, amelyben nefelejcs is volt. (Lőrincz) (Folytatás az első oldalról) Egy vidéki városban az is előfordult, hogy a társaság néhány tagja fogta magát és beköltözött az egyik szobába. Ez sem volt elég, mert néhány hónapra kibéreltek egy garázst, és odapakolták az egykori tulaj minden bútorát. Ennél finomabb az a módszer, hogy olyan magas lakbért állapítanak meg a volt tulajdonosnak, amelyet kifizetni képtelenség és ezért kilakoltatják. Megesik az is, hogy a tulajdonos ki tudná fizetni a minimális összeget az árverésen. Ilyenkor már előtte közük vele: csak akkor nem srófolják föl az árat, ha a lakás értékének egy részét (általában a felét) kifizeti nekik. Erről aztán ügyvéd előtt hivatalos írásos szerződés születik: vagy papíron kölcsön adják a tulajnak az összeget, vagy adásvételi szerződést kötnek. Mindkettőt azzal a szóbeli kikötéssel, hogy meghatározott ideig letétbe helyezik a papírokat az ügyvédnél azért, hogy a tulajdonosnak legyen ideje kifizetnie a követelt összeget. Ha másként nem, hát úgy, hogy eladja a lakást. Még így is jobban jár, mintha más venné meg, mert akkor neki egy fillér sem maradna belőle. A határidőt persze nem várja meg a maffia, a közreműködő ügyvéd átadja az iratokat, s a lakást azonnal átíratják saját nevükre, a tulaj még körül sem néz, máris kihúzták alóla (Folytatás az első oldalról) A Karácsony névre keresztelt kései utód sokáig Erdélyben teljesített szolgálatot. Amikor megérkezett Kaszóba alapos vizsgálatnak vetették alá, felújították, újból vizsgáztatták, s most ismét forgalomba állították. Szabó Vilmos, a Kaszó Erdőgazdaság Rt főmérnöke elmondta, hogy a jeles ünnepre a ka- szói kisvasút barátai egy újabb nyitott személykocsit a talajt, a lakással együtt. Kedvelt módszerük az is, hogy a szorult helyzetben lévőknek kölcsönt adnak, és biztosítékként kötik meg a szerződést. Ilyen módszerrel előszeretettel „segítenek” olyan vállalkozókon, akiknek üzleteik vannak. Megtörtént már az is, hogy a vállalkozó jó barátja lakására vette föl a kölcsönt. A barát néhány hónappal később arra ment haza, hogy a lakásból hat-hét markos legény pakolja ki a bútorokat. Megtörtént, hogy kórházba került idős emberek néhány hét után hiába próbáltak bejutni otthonukba: a zárakat már kicserélték. Egyre több lakást árvereznek. Ezek többsége nem ön- kormányzati tulajdonú: Kaposváron már 80 jogerős bírósági ítélet született: a nyolc év alatt alig húsz bérlőt lakoltat- tak ki. A licittárgyalásokon változó a részvétel: akadt 12 licitáló is, de nem ritka, hogy csak egy ajánlat tevő ül a teremben. Kovács Kálmán bírósági végrehajtó azt mondta: 1995-től 1997 végéig 308 sikeres árverést tartottak, ebből 113 a kikiáltási ár feléért kelt el. Ilyenkor a befolyt összeg gyakran nem fedezi a volt tulajdonos tartozását, annak egy része továbbra is megmarad: ha valaha jövedelemre tesz szert, levonhatják tőle. Elméletileg. Gyakorlatilag azonban ez egy másfajta visszaélésre is lehetőséget nyújt. A tulajdois készítettek és rekonstruáltak egy motoros hajtányt is. A mozdonyszín új köntöst kapott. Innen indult ingajáratba tegnap a Karácsony, hogy három kocsijával a Ba- látához pöfögjön, ahol Sashalmi Miklós erdész szakavatott vezetésével a láp élővilágával ismerkedhettek az ünnep vendégei. Gáspár János, a kisvasúti napokat szervező Magyar Közlekedési Közművelődénos családtagja, rokona veszi meg a lakást, amit továbbra is a család birtokol, ráadásul megszabadulnak a tartozás egy részétől. Csakhogy ez kockázatos, mert közbeléphet a maffia, amely nem válogat az eszközökben. Egy családapa sokat mesélhetne, ha sebtében nem költözik el az ország másik végébe azt követően, hogy súlyos sérüléseiből felépült. Elúszott a 4 millió forint értékű háza, a becsülete, elhagyta a felesége gyerekeivel együtt. Egy idős asszonyt, akit még nem sikerült elüldözni a lakásából, a minap a fényes utcán vágott szájon ököllel a több milliós autójából kiszálló fehérgalléros bűnöző. Hiába kiabált, senki nem mert segíteni, pedig legalább féltucat szemtanúja volt az esetnek. Egyikükhöz oda is ment az „úriember”, és melegen ajánlotta neki, hogy eszébe ne jusson tanúskodni. A módszereket legjobban az jellemzi, hogy mindössze egy ilyen ügyről tudnak a rendőrségen, vagyis szinte senki sem mer feljelentést tenni. Az egyetlen, igazságért kiálló személy szerint a maffia még a feljelentés napján tudomást szerzett a feljelentés tényéről. A kapitányságon pedig igencsak ismerősen cseng a lakásmaffia néhány tagjának a neve: a főnököt egyszer már eütélték, jelenleg pedig felfüggesztett büntetése „ketyeg”. Katona József sért Alapítvány ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az erdei kisvasút fejlesztésével a kaszóiak hozzájárulhatnak a térség idegen- forgalmának fejlődéséhez. A külföldiek körében ugyanis rendkívül népszerűek a gőzmozdony vontatta kisvasúti szerelvények^ ma Magyarországon mindössze négy helyen hódolhatnak efféle szenvedélyüknek. Nagy Jenő Karácsony-ünnep Kaszóban Ingyen belépő a múzeumi világnapon Igazi börtön műlopásért Az idei múzeumi világnapnak - a téma fontosságát jelezve másodszor - a kulturális értékek tiltott kereskedelme elleni harc a mottója. Erről beszélt tegnap Magyar Bálint kultuszminiszter, a múzeumok budapesti majálisának megnyitóján, ahol a kaposvári Rippl-Ró- nai Múzeum is bemutatkozik. A tiltott műkincskereskedelem Somogybán nem vert föl nagy viharokat az utóbbi esztendőkben, s hogy létezik-e egyáltalán, arra a szakemberek széttárt keze a válasz. Az illegális kereskedelem szinte egyetlen ponton, a műkincsrabláskor érhető tetten. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának 12 köz- gyűjteménye közül az elmúlt években csak Somogyi úron jelentek meg a hívatlan látogatók. Ekkor a Kunffy-emlékmúzeumból a festőművész részint Párizsból származó, rendkívül értékes bútorait vitték el. A műtárgyak feltehetően nem a betörők szépérzékének estek áldozatul... A műkincslopást tavaly óta a Büntető Törvénykönyv is elítéli, szabálysértési bírság helyett börtönévek járnak érte. Dr. Király István Szabolcs igazgató a világnap alkalmából azt is elmondta, hogy a somogyi múzeumok tavalyi 70 ezer látogatója közül a legtöbben fiatalok voltak. Ők annál inkább fontosak, mert a NAT kihangsúlyozza a múzeumok tanító voltát. Ma a megye 10 településén várja gyűjtemény a látogatókat: Kaposváron a Rippl-Rónai Múzeum és a villa, Szennán a skanzen, Somogytú- ron a Kunffy-, Zalán a Zichy-, Szárszón a József Attila-, Niklán a Berzsenyi emlékmúzeum, Szemesen a Latinovits emlékkiállítás, Somogyváron a történelmi emlékhely, Lakócsán a nemzetiségi tájház. B. T. Banktól vette a ságvári hamvasztót Ha megszülettünk, el is porladunk E gy hölgy azt kívánta, hogy a Balatonba szórjuk a hamvait. Nem teljesítettük, mert ez számos jogi problémát vethet fel. Fal Péter Pál, a ságvári halotthamvasztó üzemeltetője, a Corpus Rex kft. ügyvezető igazgatója mondta ezt. — Tavaly év elején vásároltuk meg a halotthamvasztót egy banktól — folytatta az igazgató. — Nagy a kenyérharc a szakmában; kár lenne ezt titkolnunk. Az az érdekünk, hogy minél több órában dolgozzanak a kemencéink, hiszen ebből élünk. Ezért aztán Egerbe, Győrbe, vagy Salgótarjánba is elmegyünk a halottért. Amikor időjárási front van, ugrásszerűen több lesz a dolgunk. Olyan is előfordul, hogy huszonnégy órán keresztül megállás nélkül éget a két kemence. Egyébként csak két műszakban dolgoznak a munkatársaim, akik többségükben környékbeliek; ságváriak, siófokiak. Tizenegyen vagyunk; ide más szakmákból, más munkaterületekről jönnek az emberek, s egy kicsit át kell formálni mindenkit. Aki a kemencék mellé kerül, annak el kell végezni egy gázkazán-kezelői tanfolyamot, aztán ha ez megvan, jöhet a házi kiképzés; a halottkezeléstől a titokvédelmen át a megfelelő öltözködésig. Az épület fogadóterében kegyeleti helyiséget alakítottak ki. Itt a hozzátartozók hamvasztás előtti szertartás keretében vehetnek búcsút szeretteiktől. Kevesen kérik ezt.- Idő kell, mire az emberek szokásai megváltoznak — magyarázta Fal Péter Pál. — A hamvasztás egyébként egyre gyakoribb az országban, ez már jelzi a szemlélet változását. Amióta az egyház is elfogadja gyakrabban könnyebben választják ezt a formát. Nem beszélve arról, hogy jóval olcsóbb, mint a hagyományos temetés: egy hétköznapi hamvasztás ára nálunk szertartás nélkül bruttó 19 ezer forint nálunk. S azután a hozzátartozónak csak egy kicsiny kolumbá- rium-fedelet kell gondozni, nem egy nagyobb sírt. A kemencék csúcsteljesítményen 1200 Celsius fokon izzanak. Az átlagos művelet egy órán keresztül tart. A felkar és a lábszárcsontok nem porladnak el, ezért miután az automata égető leáll, a személyzet a maradványokat egy őrlőberendezésen vezeti keresztül, s az innen kikerülő hamut teszik az urnába. — Sokan kérdezik tőlem: hogyan bírom a szagokat — mondta Keszthelyi Lajos hamvasztómester. — Kevesen hiszik el, hogy nem jár szaghatással a halott éget és. Korszerű, levegőbefúvásos a rendszer, s a kéményen kijutó égéstermék sem árasztja el bűzzel a környéket, hiszen többszörös szűrő van beépítve. — Még a környezetemből is kapok olyan abszurd kérdéseket: tízesével tesszük-e kemencébe a meghaltakat ? — vette vissza a szót Fal Péter Pál igazgató. — Én bárkinek megmutatom, aki eljön ide Ságvárra, hogy miképpen dolgozunk. Nemrég egy katolikus papot kalauzoltunk végig. Kórháznál is tisztább sterilitást követelek meg, s garanciát vállalunk arra, hogy ha mi átveszünk egy halottat, akkor valóban annak a hamvai kerülnek bele az urnába. Számomra ez olyan természetes, mint hogy kétszer kettő négy. Mint ahogy az is, hogy nem várakoztatjuk hetekig a hozzátartozókat, napokon belül vállalni tudjuk a hamvasztást. Akár — ha messziről jönnek — éjszaka is. Fal Péter Pál szerint a magyarok kissé túlmisztifikálják a halált. Pedig — magyarázta — ha egyszer megszülettünk, törvényszerű, hogy el is porladunk. Erdélyben a virrasztás a halottal például sokkal emberközelibb része a mindennapoknak. S ez így természetes. Hasonlóan fogják fel ezt a ságvári halotthamvasztóban. Amikor az új tulajdonos átvette az üzemet, első teendője volt, hogy a „krematórium” feliratot - sokan visszariadtak ennek láttán - eltüntette mindenhonnan. Munkatársaitól is megköveteli, hogy ezt a kissé rossz emlékű szót ne használják. Fónai Imre Katolikus papot is kalauzoltak már \ A i
