Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-13 / 111. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1998. május 13., szerda Somogyi tájak 7 Egy gyermekkori barátság nyomában Rózsák cukorból Szamárral gyűjti a vasat A vörösréz a legnagyobb kincs Megy a bányász a szamáron, földig ér a lába... fotó: kovács tibor Komótosan baktat a csacsifogat a kapospu- lai úton. Rakománya kimustrált televízió, motorkerékpár és jó pár kiló ócskavas. A szamár menne tovább terhével, de gazdája pihenőt ad neki. Kapospula A kercseligeti Lévay László gyakran megjárja ezt az utat, mivel a szeméttelepeken, s a házaknál gyűjtött vasat, színesfémet Dombóváron vagy Sásdon értékesíti. Az 56 éves férfi korábban bányász volt, de egy ideje 12800 forintos járadékból él. — Most kaptam ezt a tévét egy idős bácsitól — mutat friss szerzeményére. — Holnap visszajövök, mert van itt egy Wartburg is, szétkalapálom és elviszem a Méh-be. Sásdon többet kapok a vörösrézért, mint Dombóváron. Azért ha tehetem, inkább ott adom le. Jönnék én két szamárral is, hiszen akkor jobban megpakolhatnám a kocsit, de sajnos, elütötték Kajak felügyelő párját, amit egy motorfűrészért cseréltem. — Milyen felügyelőjét? — Hát Kajakét... Tudja, ment a tévében az a sorozat, onnan adtam neki ezt a nevet. — Nem Kojakra gondolt? — De, arra, ám a Kajakot könnyebb kimondani. — Milyen állat a felügyelő? — Jó szándékú és igénytelen. Ha megrakom a kocsit, 9-10 mázsát is elhúz. Csak már elég öreg. Tizenhat éves, lassan meg kell válni tőle. Hűséges pára, hiszen ha egy kicsit többet iszom, nyugodtan ledőlhetek hátul, Kajak hazavisz. Szeretem a szamaram, mert vele keresem a kenyerünket. — Más állata nincs? — Van egy kis kecskegi- dám, veszek mellé majd egy bárányt is. Egy időben több kecském is volt, de levágtam őket. Sógorom megüzente: mire jönnek Amerikából, legyen ám bárányhús! Legutóbb négy éve voltak nálunk. Los Angelestől ötven kilométerre laknak. — Nem tudnának segíteni abban, hogy ne vasgyűjtésből kelljen megkeresni a pénzt? — Lehet, hogy támogatnának bennünket, ha nagyon akarnám, de nekünk nem kell a más pénze. Amikor itthon volt, akart adni egy százdollárost, de az asz- szonnyal nem fogadtuk el. Lőrincz Sándor Három hangszeren játszik a telepvezető Pörkölt nagyfröccsel Magyar Lajos csornai telepvezető 40 éve zenél szabadidejében. A három hangszeren játszó muzsikus most ünnepli pályafutásának negyvenedik évfordulóját. Egymással átellenben élt Szabadiban két kislány. Szüleik jól beszélték a németet, de a gyerekeiket magyar iskolába íratták, pedig akkoriban még egy német nyelvűben is tanítottak. Szabadi Ötven év telt el azóta, s mostanra se magyar, se német iskola a településen. A hajdani két tanító is békésen alussza örök álmát a szabadi temetőben. A két kis barátnő egyikét szüleivel együtt kitelepítették. Ötven éve, a németországi Griesheimben szólítják Irénkének. Már nem beszéli a magyar nyelvet, s most kötötte a második házasságát egy görög úrral. Marika, az egykori játszótárs azonban, Kiss Ferencné néven ma is Szabadiban él, s nyugdíjasán egyre gyakrabban gondol a gyermekkorára, távolba szakadt kis barátnőjére. — Nemrégiben beiratkoztam a budapesti LELŐ nyelviskolába. Már le is tettem az alapfokú német nyelvvizsgát, s ha nem jön közbe egy műtét, már a középfokún is túl lennék — mondja. — Élvezem a tanulást. Nyár végén ki akarok utazni a barátnőmhöz. A megözvegyült asszony életében először készül átlépni a magyar határt. Tele Mintegy harminc tolnai és somogyi honismereti szakember találkozott a dombóvári könyvtárban. Dombóvár A két megye honismerettel, helytörténetírással foglalkozó megszállottjai vitatták meg a van izgalommal, de nem hátrál meg. 25 évig tejkezelőként, felvásárlóként dolgozott; Szabadiban, Mosdóson és Nagyberkiben vette át a frissen fejt tejet. Lalujában 20 család, Mosdóson és Nagyberkiben 30-40 kereste föl, átlagosan napi 20-25 literrel. De akadt olyan gazda is, aki 3 kannával, mintegy 70 litert adott le. A rendszerváltást követően azonban „elfogytak” a tehenek. Szabadiban ugyan megvan a tejátvevő, de csak egy szállító rakja hűtőbe az értékes táplálékot, s Nagyberkiben is csak hárman négyen nevelnek tejelő állatot. Kiss Eerencné nyugdíjasán sem tétlen. A német nyelvtanulás mellett varrogat, s cukorrózsákat készít a jeles napokat ünneplők tortáira. Most éppen marcali barátnőjének formáz húszat. — Volt férje húsz év után most újból elveszi. Nekik szánom az „édes” virágokat. Közben gyakorlom a németet, mert Pünkösdkor ott szeretnék lenni a kitelepítettek 50 éves találkozóján. Kaposz- szekcsőn és Vásárosdombón tartják, de már értesítették a szabadiakat és nagyberkieket is. Aki csak tud, hazajön. A barátnőm apja is üzent: jönne, de 78 évesen nem meri vállalni az utat. Én megpróbálom. Egy hétig maradnék. Már alig várom a viszontlátást Irénkével. Várnai Ágnes múltkutatás helyzetét, s adtak számot eredményeikről. Egyebek mellett Fekete István életéről is hangzott el előadás. Bodó Imre, a göllei születésű írónak emléket állító magánmúzeum létrehozója kalauzolta a vendégeket a folyamatosan gyarapodó Fekete-relikviák társaságában. CSOMA-* Göllében kezdtem a zenélést — mondta Magyar Lajos. — Alig múltam 17 éves, amikor bevettek a helyi zenekarba. Lakodalmakba, bálokba jártunk. Abban az időben nem volt diszkó, így gyakran játszottunk fiatalok előtt is. Legtöbbször Büssü- ben, Kazsokon, Göllében, At- talában, Kisgyalánban léptünk fel. Kevés olyan környékbeli mulatság volt, ahová ne minket hívtak volna. A csapatot szakember tanította.-Milyenzenétjátszottak? — A cigányzene mellett lakodalmas nótákat és később táncdalokat. A 60-as évek végén új csapatba kerültem, s akkor már javában tartott a beat-korszak. A táncdalfesztivál legújabb nótáit éppúgy játszottuk, mint az akkor rendkívül divatos olasz slágereket. A falusi emberek rendkívül gyorsan megkedvelték a könnyűzenét. Gyorsan tanultunk, a repertoáron több száz dal szerepelt. A lakodalomban soha nem fordult elő olyan, hogy a kért számot ne tudtuk volna előadni.- Melyik volt a legemlékezetesebb fellépésük? — Még húsz éve is divat volt a nagy lagzi. Göllében egyszer ötszáz fős esküvőre hívtak. Hihetetlen mennyiségű étel-ital várta a vendégeket. Manapság már jóval ritkábban rendeznek nagy ünnepséget. Sántoson, Hajmáson, Szentbalázson egy időben divat volt, hogy 2 napig tartott a lakodalom. Ilyet már nem tartanak. Zenészként embert próbáló volt, hiszen szombat déltől vasárnap estig játszottunk. Addig pihentünk, amíg bekaptunk néhány falatot.- Bírja a 12 órás zenélést? — Szeretem a zenét, s így ritkán fáradok el. Ha elálmo- sodom, iszom néhány kávét. Bőven kapunk enni- és innivalót. Volt olyan hely, ahol már fogytán volt a pálinka, de a Főnix tagjainak azért még jutott egy-két kupica... Kedvencem a pörkölt amihez nagyfröccsöt iszom. Tartom a kondíciómat.- Trombitál, de ha kell hegedül, dobol. Melyik a kedvenc hangszere? — A fúvós hangszereket szeretem a legjobban. (Harsányi) Három megye határában Élénkítik a gazdaságot Gyöngyösi Tibor Dombóváron született. Ősei is itt éltek. A három megye határában lévő település lokálpatrióta alpolgármestere azt vallja: szeretné, ha tovább fejlődne a tolnai kisváros. Dombóvár Gyöngyösi Tibor fotó: kovács — A szennyvíz kivételével jelentősen megváltozott az infrastruktúra — mondta. — Van már gáz, korszerűsítettük az ivóvízrendszert, s abban bízunk, hogy az idegenforgalom is fellendül. Az alpolgármester szerint a város korábbi vezetőinek nem volt erőssége a regionális szemlélet. Mára azonban számos, a környékbeli megyéket, illetve településeket érintő társulás jött létre. A környezet- és az ivóvízvédelem nem állhat meg a köz- igazgatási határoknál. A kórház hetvenezres körzetet lát el, a tűzoltóságot Baranyába és Somogyba is riasztják. A kommunális szemétszállítás kapcsán tizenötéves szerződés köti Dombóvárt a Kaposvári Városgazdálkodási Rt- hez. Csorna és Szabadi vízmüvét a város üzemelteti, s a kaposvári Investment kft készítette el Dombóvár digitális közműtérképét. A szálak tehát átnyúlnak Somogyba is. Sok dombóvári jár Kaposvárra dolgozni, a dombóvári zeneiskolát kaposvári szakember igazgatja, a művelődési ház vezetőhelyettese pedig szennai. A városi önkormányzat gazdaságélénkítő programjáról azt mondta: a kezdő vállalkozóknak szánt inkubátorház után a tömegközlekedés fejlesztik és egy ipari park vagy egy logisztikai központ létesítésén törik a fejüket. (Lőrincz) Cukormázat formál az esküvőre fotó: török anett y Honismeretről a tékában Maximálták a pedagógusok bérpótlékát Titkárképző a gimnáziumban Berta Bálint, a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium igazgatója szerint több somogyi diák is járhatna intézményükbe. Most tizenöten tanulnak itt. Gölleiek vannak a legtöbben — az igazgató Is az —, de nóhá- nyan Csornából is átjárnak. Dombóvár — Szeretnénk, ha legalább Batéig elnyúlna a vonzáskörzet - mondta Berta Bálint igazgató. — Minden környékbeli iskolának elküldjük tájékoztatóinkat, programjainkat, és régi, somogyi tanítványainkkal is tartjuk a kapcsolatot. Sajnos, akadnak „rémhírterjesztő” pedagógusok is, akik azt sulykolják a szülőkbe: gyereküket ne engedjék a megyén kívülre. Miért ne? Szabad iskolaválasztás van. Berta Bálint örül, hogy a legutóbbi statisztika szerint a másfélszáz vegyes típusú középiskola között országos hatodik lett intézménye. Úgy látja: azért jó a dombóvári gimnázium, mert stabil a követelményrendszer, sokan tanulnak tovább, és az 523 diák között jó páran sikerrel szerepelnek a középiskolai tanulmányi versenyeken. Nyolc osztályos tagozata is van a gimnáziumnak. A hetedikesek közül a közelmúltban mind a négy diák bejutott a Tolna megyei Ifjú tudor vetélkedő döntőjére, ahol a devianciáról, a számítógép jelentőségéről és Mágocs német ajkú lakóiról tartanak előadást. A tizenharmadik évfolyam is népszerű; ezen ügyintézőtitkári ismereteket tanulnak a fiatalok, s egy év után — zsebükben nyelvvizsgával — újra megpróbálhatják a főiskolát, az egyetemet. Ezt a képzést egyébként jelentős összeggel támogatják a somogyi cégek is. A dombóvári gimnáziumban a mostani tanévben sem lesz jutalomosztás. Az ön- kormányzat ugyanis megtiltotta intézményeiben a jutalmazást. A szeptemberben esedékes minőségi bérpótlék-rendszert viszont már kidolgozták. Berta Bálint igazgató azt ígéri: nem „pofapénz” lesz ez; valóban a minőségi munkát honorálják. Egyeztettek a szak- szervezettel, egy tanárnak pedig a tanulók ítélték oda a pótlékot, amelynek havi, maximált összege 20 ezer forint. Lőrincz Sándor Önürítős kocsikat állítanak munkába Vasúton vitték a sínt Csornában megkezdődött a tavaszi szállítási szezon. Legutóbb betonaljba rögzített vasúti sínt szállítottak egy tolna megyei építkezéshez. CSOMA A több mint húsz méteres sínt speciális emelőberendezés segítségével rakták föl a vasúti kocsira. A darabonként is több tonnás szerelvényt napokon keresztül folyamatosan szállították el. Mikulecz Géza, a MÁV Részvénytársaság csornai állomásának forgalmi szolgálattevője elmondta: az ipari berendezés mellett elsősorban mezőgazdasági alapanyagot szállítanak. Ebben az évben még tavalyi termésű búzát, és kukoricát is vittek. A környéken megtermelt árut - a hazai piac mellett - elsősorban horvát- és szlovén kikötőkbe küldték. A közelgő aratás után ismét nagyobb mennyiségű gabonát szállítanak el a helyi és környékbeli termelőktől. A munkát meggyorsítja, hogy úgynevezett önürítős kocsikat állítanak munkába. Ezek segítségével lényegesen csökken majd a rakodási idő, s így hatékonyabb a munka. (Harsányi)
