Somogyi Hírlap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-09 / 108. szám

Papírdobozok főszerepben Urnaöltöztető (Folytatás az első oldalról) Két szavazás között az ur­nák is pihennek. Körjegy­zőségi szekrények mé­lyén, polgármesteri hivata­lok irattáraiban várják, hogy fontos feladatot kap­janak: népszavazáskor, országgyűlési képviselő, illetve önkormányzati vá­lasztáskor befogadják a polgárok voksait. — A kék címeres urná­kat nem dobják el a szava­zás után, hanem megőrzik a következő választásokig. Szétszedhetők, összerak- hatók, nem okoz gondot a tárolásuk — tudtuk meg dr. Pojtner Lászlótól, a te­rületi választási bizottság szervezési vezető-helyet­tesétől. — A mostani or­szággyűlési választásokon a tavaly őszi népszava­zásra kapott urnákat használják a szavazókö­rökben. Sok helyen még a négy évvel ezelőttiek is megtalálhatók. Vannak falvak, ahol a régi, nép­frontos faurnákat sem használták el méhkaptár- nak, őrzik valahol a sufni mélyén. Kiderült: a kellékek drágábbak az urnáknál. A szavazó urnát ugyanis nemzetiszínű szalaggal kell lekötni: nem akárho­gyan, kizárólag az erre a műveletre kifúrt lyukakon keresztül, aztán le kell pe­csételni és urnazáró cím­kével leragasztani. A cím­kén felirat: országgyűlési választások 1998. Szalagból is új kellett, mert a korábbi urnabon­tásnál elvágott piros-fe- hér-zöldet már nem lehe­tett használni. Szavazókö­rönként három rövid és há­rom hosszú pántlikát küld­tek a Belügyminisztérium Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalából — gondolva a kisebb mozgó urnákra, melyeket a bete­gekhez és a mozgássérül­tekhez visznek ki, és ter­mészetesen tartalék szalag is jó ha van. Péntek délig minden szavazókor megkapta eze­ket a fontos kellékeket egy barna dobozban. Az egy­ségcsomagban öt piros-fe- hér-zöld színnel díszített toll is volt, melyek ma már nemzetiszínű zsinórral fel­kötve, a fülkékben várják a választókat a sorsdöntő ak­tusra. A dobozból kerültek elő a nagy borítékok is, amelyekbe a kék színű, te­rületi listás szavazólapot és a kisebb egyéni szavazóla­pot teszik bele — szívük szerint kitöltve — a polgá­rok, majd dobják az ur­nákba. A múlt éjjel még őrizték az urnákat, s többnyire a szavazás kezdete előtt egy órával szállították ki a vá­lasztó körzetekbe. Az első választópolgár tiszte meg­nézni, üres-e az urna, s ezt aláírásával is bizonyítja egy ellenőrző szelvényen. Az esti szavazatszámlá­lás után az urnák újra visz- szakerülnek a szekrény mélyére, a következő vá­lasztásokig. S. Pap Gitta Az ügyvéd szerint Kérire nincs terhelő bizonyíték Zárda utca 5.: lejár (Folytatás az első oldalról) Schlégl Lászlót, a Somogy Me­gyei Közigazgatási Hivatal ta­nácsosát — a hivatal néhány nappal ezelőtti tájékoztatása szerint — még a bírósági eljárás lezárása előtt hivatalvesztésre ítélte a fegyelmi tanács. Dönté­süket azzal indokolták, hogy, bár a vesztegetés nincs össze­függésben Schlégl hivatali be­osztásával, egy köztisztviselő­től a társadalom a magánélet­ben is szigorú erkölcsi normák betartását várja. Dr. Kéri Lajos ügyében a fegyelmi vizsgálatot a bírósági eljárás lezártáig fel­függesztette a közgyűlés. A KBI egy hónappal ezelőtti tájékoztatása szerint „az al­jegyző további vizsgálandó magatartásáról tett nyilatkoza­tot”. Sokan próbálták a talá­nyos mondatot lefordítani. A KBI viszont — mint azt dr. Kéki Zoltán jegyző elmondta — csak a vitatott ügy, a Zárda utca 5. aktáit vitte el, s néhány hét el­teltével vissza is küldte. Amúgy a hivatalban semmiféle vizsgá­latot nem folytattak — esetleg a „további vizsgálandó magatar­tásra” utaló bizonyítékokat nem keresték, csak bent tartot­ták az aljegyzőt. Dr. Jakab József, dr. Kéri Lajos egyik ügyvédje úgy tudja: időközben a fővárosi bíróságon meghallgatták a tanukat, és az aljegyző ellen továbbra sem merültek fel terhelő bizonyíté­kok. Sőt bebizonyosodott: dr. Kéri Lajost sem a tulajdonos, Mayer Géza, sem a kivitelező, Szántó Gyula nem kereste meg. Az ügyvéd állítja: semmi olyan új tény nem merült fel az ügyben, amely alapján az elő­zetes letartóztatást meghosz­szabbítanák. Az ügyvédek azonban már tanultak az ápri­lis 10-i esetből, amikor is az előzetes letartóztatást az utolsó pillanatban, váratlanul rendelte el a bíróság. Most jó előre bead­ták a szabadlábra helyezés iránti kérvényt a Legfelsőbb Bí­rósághoz. Időközben a Somogy Me­gyei Közigazgatási Hivatal megvizsgálta a Zárda utca 5. ügyiratait. A hivatal megállapí­totta, hogy „az eljárás során anyagi és eljárásjogi jogsérté­sek történtek”. Az erről szóló észrevételt a jegyzőnek elküld­ték. Dr. Németh Jenő hivatal- vezető szerint az ügynek pol­gári jogi és államigazgatási ve- tületei is vannak. Az egyre bo­nyolultabb eset megoldására több lehetőség is van. A hivatal felettes szervként vizsgálta meg az ügyet, a döntést viszont a jegyzőnek kell meghozni el­sőfokon. Fellebbezés esetén másodfokon aztán a közigaz­gatási hivatal dönt. Dr. Kéki Zoltán kaposvári jegyző szerint eljárási jogsértés történt, egyebek közt az, hogy nem építési engedély-módosí­tást, hanem fennmaradási en­gedélyt kellett volna kiadni. — Megítélésem szerint anyagi jogsértés nem történt, nem is fogok olyan döntést hozni, hogy az épületet bont­sák le. A városnak — városképi szempontból is — az az érdeke, hogy ez a ház minél hamarabb megépüljön. így két megoldás marad: kötelezni az építtetőt, hogy az eredeti tervek szerint fejezze be az építkezést vagy — azóta egyébként visszavont — a módosított engedély szerint épüljön meg a Zárda utca 5., a vállalkozó az ehhez szükséges parkoló-megváltási díjat be is fizette. Jelenleg mérlegelem, hogy miként döntsék, de ha­marosan határozat születik az ügyben. Egyébként annak ide­jén is azért hagytuk jóvá a mó­dosítást, mert a vállalkozó úgy nyilatkozott: ebben az esetben június 30-ig befejezi az építke­zést. Ennek ellenére az idén még egy kapavágás sem történt a területen, úgy látszik, nem volt igazán komoly ez a szán­dék. Mi mindent elkövetünk, hogy hamarosan beépüljön az a telek. Hogy hasonló esetek ne tör­ténhessenek, húsvét után a ka­posvári városházán, a képvi­selő-testület rendkívüli köz­gyűlésén ad hoc bizottság felál­lításáról döntött. Az öt tagú bi­zottság elnöke Fekete Balázs. — Sokan félreértik a mun­kánkat: mi nem ebben a konk­rét ügyben vizsgálódunk, nem vagyunk magándetektívek, nem is azt nyomozzuk, hogy ki, mikor, kit és mennyivel fize­tett le. Általában vizsgáljuk a hivatal ügyeiben a működési, döntési mechanizmusokat, szabályozottságot, visszacsato­lásokat. Azt, hogy a döntési helyzetek mennyire szabályo­zottak és ezek a szabályok ho­gyan érvényesülnek. Megkap­tuk a működési szabályzato­kat, a bizottságok működési, döntési jogköréről, a pályáza­tokat elbíráló zsűrik feladatai­ról szóló szabályokat. Több ki- lónyi aktát kell átolvasnunk és megtenni javaslatainkat. Fo­lyamatosan dolgozunk, már vannak javaslataink olyan pon­tokra, amelyeken célszerű lenne változtatni. Jakab Edit Két keréken vetélkedtek Gyermekvárosok me­gyei közlekedésbiz­tonsági vetélkedőjét tartották tegnap Ka­posváron. Három ne­velőotthon tíz fős csapata versengett. Az elméleti- és gyakorlati feladatokkal tűzdelt vetél­kedő próbára tette a gye­rekek felkészültségét. So­kaknak a kresz-teszt kitöl­tése okozta a legnagyobb fejtörést, a megmérettetés legizgalmasabb része két­ségkívül a kerékpáros ügyességi verseny volt. A fiúk-lányok lelkesedésé­nek örült a versenyt ren­dező megyei balesetmege­lőzési bizottság ügyvezető elnöke Sinkovics Ferenc is. A tegnapi verseny vég­eredménye: csapatban első a nagyszakácsi általá­nos iskola és nevelőott­hon. Második helyen a kaposvári Zita nevelőott­hon versenyzői végeztek, a somogyjádi csapat pedig a harmadik lett. (Harsányt) AGRO-SAT GÉPKER! MTZ 82, LTZ 55, FS 18-25 LE traktorok. Permetezők, axiál-szántóföldi 200-600 l-es. Ásóboronák, fűkaszák, rendsodró, vetőgépek. Hitel 5 évre, ügyintézés helyben. Ingyenes kiszállítás! f NOVA-Zágorhida Telefon: 92/377-434 Becsületre, szeretetre intették egymást Unoka eskette a nagyszüleit — Vigyázzon mama — segítette fel a szóládi református templom lépcsőjére könyökénél fogva az aranylako­dalmára siető Pordán Lászlónét a lelkész, saját unokája. A falubéli, nyolcvan éves Tar Károlyné részt vett az 1948-ban tartott esküvőn is. Úgy emlékezett: akkor is sokan összegyűltek az oltár elé az aranyos pár tisztele­tére. — Nagyon furcsa érzés számomra, hogy én adom újra össze a nagyszüleimet — nyilatkozta tegnap a Va­sárnapi Somogyi Hírlapnak a 28 éves Hajdú Zoltán Le­vente református lelkész. — A liturgiát tekintve sok vá­lasztásom nincs, mert a nagymamám azt kérte: a példabeszéd ugyanaz le­gyen, mint ötven évvel ez­előtt volt. Pál apostol ko- rinthosiakhoz írott levelé­ből való Szeretet himnusza azt mondja: a legfontosabb a hit, a remény és a szeretet. Utóbbi a legfontosabb. S én azt kívánom, hogy a meg­változott körülmények kö­zött szeressék egymást to­vábbra is. — Én meg arra inteném az unokámat, hogy becsületes emberként élje le az életét, mert az a legfontosabb — mondta Pordán László. El­árulta azt is hamiskásan mosolyogva, hogy azért vál­lalta az aranylakodalommal járó procedúrát, mert mu­száj volt... Czene Attila Egyedülálló fauna Méltatlan körülmények között tartanak idős embereket egy toponári házban — állapította meg egy éve az ÁN1SZ egyik jelentése. A huza­vona azóta is folyik az ügyben, pedig már a mi­nisztériumot is megjárta. Szakmai berkekben más, engedély nélkül működő in­tézményekről is tudnak. Az eset hátterében valós társa­dalmi igény áll: kevés a ren­delkezésre álló hely az ellá­tásra szoruló idősek elhelye­zésére. Nyers Ferencné, az idősek gondozója: — Úgy bériem ezt a házat, havi 130 ezer forin­tot fizetek meg a rezsit, és egy fillér állami támogatást sem kértem. Vörös Tamás, a közigazga­tási hivatal vezetője: - Ez szociális intézmény, ezért többször felszólítottuk a vál­lalkozót, szerezze meg a szakhatósági és a működési engedélyt. A legutolsó határidő a hó­nap végén telik le. Megoldás, vélhetően azután sem lesz. Pedig már egy éve kezdődött: az ügyeletes orvos jelzése alapján tartott ellenőrzést a kaposvári ÁNTSZ. Megállapí­totta, hogy szakszerűtlenül ápolják a kiszolgáltatott idő­seket, akiknek nincs házior­vosuk. Közülük többet is életveszélyes állapotban kel­lett a kórházba szállítani. En­nek alapján a közigazgatási hivatal fölszólította a működ­tetőt, szerezze be az engedé­lyeket. Nyers Ferencné azzal érvelt: ez nem szociális in­tézmény, mert kevesebb mint tíz embert gondoz. Egy újabb, februári ÁNTSZ vizs­gálat megállapította: egy má­sik épületben is gondoznak időseket, összesen 19 em­bert. Hiányoznak a szerződé­sek, nincs szakápoló, se nyil­vántartás, a gyógyszerezést fejből végzik. A hivatal már­cius elején felfüggesztette az intézmény működését, a vá­rosi jegyző visszavonta Nyersné vállalkozói igazol­ványát a szakképesítés hiá­nya miatt. Valamennyi gon­dozottat nyilatkoztatták, többségük azonban nem kért más elhelyezést. A működ­tető időközben megfelleb­bezte a döntést, így került az ügy a Népjóléti Minisztéri­umba, amely új eljárás lefoly­tatására utasította a hivatalt. Nyersné ezután nyilatkozott arról, hogy az egyik házban megszüntette a tevékenysé­get, 11 időset gondoz: héttel ő, néggyel pedig édesanyja kötött gondozási szerződést. Ezt követte a hivatal újabb fölszólítása. A toponári ház legrégebbi lakója a 78 éves Mariska néni, ő másodmagával ten­geti napjait az egyik szobá­ban: - Két éve vagyok itt, négy gyerekem van, néha el is szoktak vinni. A 67 éves János bácsi agy­vérzést kapott, nem tudja ma­gát ellátni, szívbeteg felesége is alkalmatlan erre, a gyerekek pedig dolgoznak. Tibi bácsit és Kati nénit az Arany János utcából lakoltatták ki, még ut­cán is aludtak. Most a szociális otthoni elhelyezésre várnak, őket átmenetileg fogadták be. — Főzök, mosok, vasalok, takarítok, ellátom őket — mu­tat körbe a házban Nyers Fe­rencné. — A gyógyszereket a kórházi zárójelentés alapján kapják. Igaz, szakképesítésem nincs, de 14 évig dolgoztam ápolóként a kórházban. Itt al­szom a nappaliban, van, hogy éjjel egykor is felkelek hozzá­juk. Kiderül, volt háziorvosuk, de a betegkártyát nem adták le neki. A betegek szinte mind a kórházból kerültek ide, Nyersné szerint „valakitől megtudják a címet”. Az idő­sek, iÚetve hozzátartozóik havi 25 ezer forintot fizetnek a gondozásért. A tapasztalatok szerint egyre több a jelentkező, ami­óta megszűnt a kórházak el­fekvő jellege, a szociális ott­honokban pedig egyre hosz- szabb a sorban állás, vagyis a várakozási idő. A mende­mondák szerint akad olyan feketén működő magánott­hon, amelyben még a pincé­ben is öregek laknak. Tény, hogy a megye 22 önkormány­zati intézménye többnyire tel­jes kihasználtsággal működik. A 2 ezer hely pedig nem cse­kély szám, de elégtelenségét jelzi, hogy pályázati pénzek­ből hamarosan újabb 40 hely épül Szabáson, 70 Mosdóson és mintegy 50 Kaposváron. A kérdés az, hogy elég lesz-e ez, illetve jut-e elég pénz a fenn­tartásukra. Emellett egyre több a hivatalosan működő magán szociális otthon is: je­lenleg négy működik So­mogybán, 142 hellyel. Elégsé­ges megoldás híján, az illegális elfekvők száma is gyarapodik. Katona József Megállapodást kötött az auszt­riai Duna-ártéri és a magyaror­szági Duna-Dráva Nemzeti Park. Carl Manzano, az oszt­rák és Iványi Ildikó, a magyar nemzeti park kezelő szerveze­tének igazgatója tegnap Pé­csen írták alá a dokumentu­mot. A szakemberek informá­ció- és tapasztalatcserét foly­tatnak a vizes élőhelyek meg­őrzését, a fajvédelmi progra­mok megvalósítását, az ártéri erdők védelmét és kezelését, az ökoturizmus fejlesztését célzó tevékenységükről. A Duna-Dráva Nemzeti Park a Sió-torkolattól a déli határig húzódó Duna menti s az Őrti- los és Szentborbás közti Dráva menti csaknem ötvenezer hek­táros terület az óceáni, a hegy­vidéki, a balkáni és a kontinen­tális flóraelemek egyedülálló növénytársulásainak élőhelye. Faunája is különleges: a vilá­gon egyedül a Dráva mentén él egy ízeltlábú tegzesfaj.

Next

/
Oldalképek
Tartalom