Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 1998. április 1., szerda Gyámügyi vezetők konzultációja A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal megyei gyámhivatala havonta összehívja a városi gyámhivatalok vezetőit szakmai konzultációra. A tanácskozás célja: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény a végrehajtási rendeletek alkalmazásakor felmerült jogértelmezési problémáknak a tisztázása, az egységes joggyakorlat kialakítása. / Építési műszaki továbbképzés Szakmai konzultációsorozatot szervezett a megyei köz- igazgatási hivatal a kiemelt építési feladatokat ellátó elsőfokú hatóságok műszaki szakembereinek. Az egységes gyakorlat kialakítása végett megvitatják az építésigazgatás új szervezeti és jogi helyzetét. Az új törvényt és végrehajtási rendelkezéseit tűzte napirendre a kétnapos tanfolyam is, melyet Földváron a Jogarban szervezett. • Fogyasztóvédők új helyen A Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége Kaposváron a Fő utca 57. szám alá költözött. (A kapu alatt balra a 2. ajtó.) Az ügyfélfogadási idő változatlan: hétfő-csütörtök 8-12 és 13-16 óráig, pénteken 8-12 óráig. Telefon: 82/410-026, 82/424-151, az utóbbi fax is. Jegyzők szeme a cégtáblákon Az 1997-es kormányrendelet egy évet adott az üzletek elnevezésére vonatkozó előírások bevezetésére. A türelmi idő lejárt. Az üzletek elnevezésében csak magyar, illetve meghonosodott idegen szavak szerepelhetnek, s nem sérthetik a helyesírási szabályokat. A jegyzők, ügyintézők ezt ellenőrzik, s lista híján egészséges nyelvérzékükre hagyatkoznak. Aki az üzletelnevezési szabályoknak nem tesz eleget, annak az üzlete nem működhet tovább. Állampolgársági vizsgát tettek A megyei közigazgatási hivatal március 3-án szervezett alkotmányos-alapismereti vizsgát azoknak a külföldi ál- lamolgároknak, hontalanoknak, akik a magyar állampolgárságot honosítással szeretnék megszerezni. Tizenket- ten tettek sikeres vizsgát, hármat felkészületlenségük miatt utóvizsgára köteleztek. A megyei államigazgatási kollégium a lakosság szolgálatában Fényt a feketegazdaságra Új kihívások, ellentmondások és igények fogalmazódnak meg az államigazgatás megyei szervezetei számára. A központi szerveket és a lakosságot egyaránt foglalkoztatja a gazdaság és a szolgáltatás törvényes működése, a jogos érdekek védelme, az állampolgárbarát, szolgáltató jellegű közigazgatás kialakítása. Annak érdekében, hogy e területen eredményesebb, szervezettebb legyen a munka - a kormány döntése alapján - a megyei államigazgatási szerveknek együtt kell működni. Az együttműködés szervezeti, testületi formájaként tavaly a közigazgatási hivatal területi kormányhivatallá alakult át, s létrejött a megyei államigazgatási kollégium. Ez célul tűzte ki a fekete- gazdaság kirívó Somogy megyei jelenségeinek a vizsgálatát, az államigazgatási szervek közös ellenőrzéseinek és fellépési lehetőségeinek megteremtését. A múlt évben súlyos törvénysértések is történtek, például engedély nélküli élelmiszer-feldolgozás, jogsértő foglalkoztatás, különböző árucikkek hamis megjelölése, kereskedelmi méretű orvhalászat, számlaadás hiánya, engedély nélküli valutaváltás, illegális szállásközvetítés. Az Országgyűlés tavaly új törvényt fogadott el a fogyasztóvédelemről. A kollégium áttekinti a megye több szervezetét érintő fogyasztóvédelmi feladatokat, egyebek között a jegyzők és más szervek e téren kifejtett ellenőrző, igazgatásszervező tevékenységét, a vásárlói panasz- bejelentések tapasztalatait stb. A hozzánk érkező jelzések alapján tapasztaljuk, hogy az állampolgárok egyre határozottabban sürgetik jogaiknak államigazgatási szervek által történő védelmét, a különböző visszaélések elleni határozott fellépést. A kollégium az év második felében vizsgálja és értékeli a települési önkormányzatok és a megyei államigazgatási szervek kapcsolatát, az állampolgárok ügyeinek intézést, e téren új megoldások alkalmazhatóságának lehetőségeit. Az itt kialakult szakmai kapcsolat nagyban befolyásolja a lakossági ügyintézés gyorsaságát, szakszerűségét, a törvénysértő jelenségekkel szemben az összehangolt, határozott fellépést. Dr. Németh Jenő a megyei államigazgatási kollégium vezetője Termékeny év, több kedvező változás - Javult a döntéshozatal Törvénytisztelő önkormányzatok Somogy 245 önkormányzata - a múlt évben hozott döntéseket tekintve - termékeny évet tudhat maga mögött. 2133 rendeletet alkottak: 15,9 százalékkal többet, mint 1996-ban. A határozatok száma 22 379 - ez 11,8 százalékkal több az előző évinél. Döntéseik száma összesen 24 512, ez 0,3 százalékos emelkedést mutat. A törvényességi és ellenőrzési főosztály tavaly összesen 286 törvényességi észrevételt tett, ezek a döntések 1,2 százalékát érintették. Az adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a testületek döntései túlnyomó többségben megfeleltek a törvényesség követelményeinek, az előző évhez viszonyítva javult a döntéshozatali tevékenységük. Pozitív változás következett be a rendeletek alkotásában. A testületek nagyobb gondot fordítottak rá, hogy összhangban legyen a magasabb szintű szabályozással, igyekeztek - körültekintően szabályozni a helyi életviszonyokat. Előrelépésről lehet számot adni a köztisztviselők munkajogi kérdésével kapcsolatos döntésekben is. Nem mondható'el ugyanez a közalkalmazottak kinevezési és munkajogi ügyeiben. Itt előfordult hatáskörelvonás, joggal ellentétes döntés. A testületek jobban figyeltek, hogy eleget tegyenek az önkormányzati törvényben megfogalmazott nyilvánosság elvének betartására. A közmeghallgatást mint az állampolgárok közvetlen részvételi lehetőségét helyi ügyek intézésében egy-két kivételtől eltekintve megtartották. A települési önkormányzatok gazdasági helyzete is javult a múlt évhez képest. Ez elsősorban abból adódott, hogy a pályázati lehetőségeket kihasználva több önkormányzat jutott nagyobb összegű állami támogatáshoz. A központi szabályozó- rendszer változásának eredményeként bátrabban éltek az intézményracionalizálás lehetőségével, mivel a létszámleépítések költségeihez pályázatokon plusz pénzhez juthattak. Felgyorsult az önkéntes társulások megalakulásának folyamata, főleg az oktatás területén. Mindezek következtében mindössze 10 önkormányzat minősíthető nehéz gazdasági helyzetben lévőnek. E kedvező tendenciák mellett hiányosságok is vannak; a főosztálynak 160 észrevételt kellett tennie a működés körében elkövetett törvénysértésekkel kapcsolatban. Sajátos módon a testületek elsősorban a maguk alkotta szabályokat, rendeleteket sértették meg. így számos észrevétel született a szervezeti és működési szabályzat, a vagyonrendelet szabályainak megsértésével kapcsolatban. Viszonylag sokszor követtek el mulasztásos törvénysértést, például nem alkalmaztak belső ellenőrt, nem mindig írtak ki pályázatot. Összességében megállapítható, hogy 1997-ben az önkormányzatok törvényességi helyzete pozitív irányban változott, a megyében működő önkormányzatok - egy-két szélsőséges esetet kivéve - törvényesen működtek. Dr. Kisgyura Attila főosztályvezető Változások a gépjármű-adóban A január l-jétől hatályos szabályozás elsősorban az adómentességi, adókedvezményi feltételekben hozott változást. A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű és a szabályozott katalizátoros személyszállító gépjármű után 50 százalék az adókedvezmény, míg a nem szabályozott katalizátorral működő jármű után az egyébként járó adó 75 százalékát kell fizetni. Ezentúl csak a személyszállító gépjárművek után járnak az említett adókedvezmények. A tehergépjárművek adókedvezménye légszennyezés-csökkentéshez kötött, s a megyei közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján vehető igénybe. Az új szabályozás szerint továbbra is 50 százalékos adókedvezmény illeti meg azt a személyszállító gépjárművet,melyet 1997. december 31-ig elláttak bármelyik típusú katalizátorral. Változtak az adómentességi szabályok is. Súlyos mozgáskorlátozottsághoz köti a törvény az adómentességet, és kizárólag a személyszállító gépjármű után. Az új szabályozás átmeneti rendelkezései biztosítják: nem éri hátrány azokat a mozgáskorlátozottakat, akik korábban adómentességet kaptak. Új igazolás nélkül is megilleti őket, ha a korábbi igazolás szerint állapotuk végleges. Dr. Fehér Zoltán Hatósági feladatok, használatba vétel / Építésügyek, jogkörök Korábban az építéshatósági feladatok teljes körét első fokon az építés helye szerinti önkormányzat jegyzője vagy körjegyzőség esetén a körjegyző látta el. Január l-jétől ez a helyzet megváltozott. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény megosztja az első fokú építésügyi hatósági feladatokat és így a jogkör gyakorlását is aszerint, hogy milyen fajta eljárásról van szó. a) A városi önkormányzat jegyzője jár el a kiemelt építéshatósági ügyekben (az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési ügyekben). Somogybán 12 városi önkormányzat lát el illetékességi területén kiemelt építéshatósági feladatokat: Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Barcs, Csurgó, Fonyód, Kaposvár, Lengyeltóti, Marcali, Nagyatád, Siófok és Tab. b) A városi önkormányzati jegyzőkön kívül a kiemelt építésügyi hatósági jogkört annak a települési önkormányzatnak a jegyzője is elláthatja, mely önkormányzat önállóan vagy önkormányzati társulásban tartósan biztosítani tudja a meghatározott szakmai feltételeket. Ezek az önkormányzatok kezdeményezhetik (legközelebb 1999. április 30-ig) a fenti építéshatósági jogkörök ellátására a kijelölést - a belügyminiszterrel egyetértésben, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter útján - a kormánynál. A kijelölésről vagy megtagadásáról a kormány dönt. Kijelölés alapján kiemelt építéshatósági ügyeket megyénkben a következő kilenc település jegyzője kérelmezte és kapta meg a meghatározott illetékességi területén: Bala- tonszemes, Buzsák, Nagyberki (Csorna, Kercseliget, Szabadi településekkel társulásban), Gyékényes, Kadarkút (Miké, Kőkút, Hedrehely, Hencse, Visnye településekkel társulva), Iharosberény (Iharos, Inke, Pogányszentpéter településekkel társulásban), Kőröshegy, Nagybajom (Pálmajorral társulásban), Zamárdi. c) A kiemelt építéshatósági ügyeken kívüli - úgynevezett visszamaradó építési ügyekben - az építéshatósági jogkört elsőfokon a települési önkormányzat jegyzője látja el. Ilyen például a telekalakítás, építmény rendeltetése megváltoztatásának engedélyezése, ha az nem függ össze építési engedélyhez kötött építési munkával, tilalmak elrendelése, építésjogi követelmények megállapítása (például a beépítési kötelezettség elrendelése). A jogkörök megosztásával, szakemberek alkalmazásával remélhetőleg javul a hatósági munka és az építési fegyelem is. Tóth Katalin építésügyi főtanácsos A közlekedési kedvezmények igénylése A határidő: A súlyosan mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeivel kapcsolatos támogatási igények benyújtásának határideje április 30-a. A parkolási engedély, közlekedési támogatás, személygépkocsi-szerzési és -átalakítási támogatás iránti kérelmeket az önkormányzatok jegyzői bírálják el. Azok kapják, akik - a háziorvosi szakvélemény alapján - mozgásszervi állapotukat vizsgálva legalább 7 pontot elérnek, 1 főre eső jövedelmük pedig 34 ezer forint alatti. A parkolási engedély iránti kérelemhez csak a háziorvosi szakvéleményt kell csatolni, közlekedési támogatáshoz jövedelemnyilatkozatot és -igazolásokat is. Gépjárműszerzési és -átalakítási kérelemhez érvényes gépjárművezetői engeáprilis 30. dély is kell, s nyilatkozat, hogy a kérelmező 7 éven belül szerzési támogatást nem kapott. Igazolnia kell, hogy a gépkocsi iskolába vagy gyógyintézetbe történő rendszeres szállításhoz szükséges, és szülő, házastárs is vállalhatja a szállítását. Új elemmel bővült a kedvezmények köre. Méltányosságból személygépkocsi-szerzési támogatásra jogosultságot a megyei közigazgatási hivatal is megállapíthat azoknak, akik az orvosszakértői bizottság véleménye szerint alkalmatlanok gépjármű vezetésére, de jogosítvány hiányában a munkába vagy nevelőintézménybe szállításukat gyermek, illetve testvér írásban vállalja. A kérelmet minden esetben a lakóhely szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. Kovács Gézáné főtanácsos • • Önkormányzati társulások jogi szabályozása Az országgyűlés külön törvényt alkotott a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről, ezzel egyidejűleg módosítva az önkormányzati törvény társulásokra vonatkozó szakaszait. Az új törvény megalkotásához többek között az önkormányzati törvény korábbi kötött szabályozása vezetett, mely szerint az önkormányzati társulásoknak meg kellett felelni a jogi személlyel szemben támasztott követelményeknek. Ez a körülmény korlátozta az önkormányzati társulások számának növekedését. A törvényi szintű szabályozást megelőző felmérésink igazolták, hogy az önkormányzatok többsége nem a jogi személyként működő társulási formákat, hanem az önkormányzati törvényben lehetőségként biztosított „lazább” típusú megállapodásokat választották. A felmérések rámutattak arra, hogy egy-egy ön- kormányzat általában 5-6 társulásban is részt vesz. Általánosságban megállapítható, hogy a Somogy megyei ön- kormányzatok az alapfeladataik ellátására alakítottak ki együttműködési formákat kötöttek megállapodásokat (alapfokú oktatás, egészségügyi alapellátás, építés hatósági feladatok ellátása stb.). Jelentős számban kötöttek megállapodást a helyi önkormányzatok a Somogy Megyei Közgyűléssel is. A felmérés igazolta, hogy nemcsak a központi szervek tartották szükségesnek és fontosnak a társulások számának növelését, de az önkormányzatok is keresték a lehetőségeket a feladatok megállapodással való ellátására. Az önkormányzatok felismerték a társulások jelentőségét és szükségességét, de elvetették a „kényszertárulás” jogintézménye bevezetésének lehetőségét. A hatályos jogi szabályozás tiszteletben tartja az önkormányzatok szabad társulási jogát. Nem kényszerrel, hanem gazdasági eszközökkel kívánja ösztönözni az önkormányzatok társulási kedvét. Somogy megyében érezteti - ha csekély mértékben is - a hatását a körjegyzőségek állami támogatásáról szóló jogszabály, mert 1997 évben egy önkormányzat sem döntött arról, hogy önálló hivatalt kíván fenntartani. A törvényi szabályozás gyakorlati hatásait vizsgálva megállapítható, hogy az átfogó társulási rendszer nehezen bontakozik ki. A jogalkotásnak a feladata elősegíteni a hosszabb távú közös feladatellátást, ösztönöznie szükséges az önkormányzatok társulásait. Az önkormányzatoknak fel kell ismerni, hogy a társulásban való részvétel nem jár az önkormányzatok egyenrangúságának a feladásával. Minden önkormányzat a saját belátása szerint kezdeményezheti és alakíthatja ki önkormányzati társulásos kapcsolatát. A gyakorlat igazolta: az önállóan ellátott feladat költségesebb, több ügyintéző foglalkoztatását igényli. Somogy megye önkormányzatai a társulásos kapcsolatok kialakítása terén jó irányba indultak el. Érdekeik által befolyásoltan arra törekednek, hogy feladataikat, hatásköreiket minél hatékonyabban oldják meg, ezért anyagi és szellemi előforrásai- kat egyesítve együttműködnek. Dr. Ferencz Gyuláné főtanácsos Szociális otthon „feketén” Somogy megyében is nő az egészségügyi intézményekből kiszorult és a meglevő szociális intézmény szűkössége miatt be nem jutó öregek, fogyatékosok száma. Szorult helyzetüket használják ki azok a vállalkozók, akik a szükséges engedélyek, illetve a személyi és tárgyi feltételek megteremtése nélkül, vagyis „feketén” üzemeltetnek szociális otthont. A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal már megkezdte ezeknek az intézményeknek az ellenőrzését. Kaposváron egy ilyen - engedély nélküli - szociális intézmény működését felfüggesztette. Az ott ápoltak elhelyezése a megyei önkormányzattal karöltve történik. Az ellenőrzés folytatódik.
