Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
1998. április 1., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 Pécs és Igái után Mernyén is alágyújt az üstnek Kivágta a rezet Beke István taszári rézműves azt vallja: a prostituáltakban, a drogban és a pálinkafőzésben van pénz. Mivel a szeszfőzdéből legálisan is meg lehet élni, ezért akar a pécsi és az igali mellett egyet Mernyén is nyitni. Egy foghíjtelek hátsó részén húzta fel műhelyét. Most egy hatalmas rézüstön dolgozik. Egy időben bográcsot, küszöbsínt, teakiöntőt, kilincset, öntöző kannát, dísztálat is készített, ám tudatosan le akarja építeni a szakmát. Most pálinkafőzőket gyárt és javít. Azt mondta: művészi tárgyakra már nincs igény, ő meg, nem akarja kalapáccsal kezében tölteni az életét. A pálinkafőző üstön megszámlálhatatlan kalapácsütés nyoma. S még mennyi lesz rajta, míg elkészül! A rézműves nem unt bele, csak égy kicsit megfáradt már. Órás vagy vegyészmérnök akart lenni, de — ügyes keze lévén — nem kesergett, amikor édesapja egy zalaegerszegi maszek rézműves mellé adta. A Dunántúlon nincs is más, aki ezzel foglalkozna! Ő volt az utolsó ipari tanuló. Beke István a maga ura, és segéd nélkül dolgozik. Egy időben lánya és fia is kóstolgatta ezt a munkát. Az esztergapadnál fúrták, pácolták, polírozták a rezet. — Fiát nem érdekli a rézműves szakma? — Őt a lányok érdeklik — mondta nevetve. A kalapács most is szaporán jár a mester kezében. Elvezettel kalapál, de könnyebb pénzkereseti lehetőségre vágyik. Büszkén mutatja pécsi pálinkafőzőjének a fényképét, s terveit sem rejti véka alá: — Hamarosan beindítjuk a kereskedelmi főzést. — Palackozóüzemet nyitunk és lesz egy mintaboltunk is. Memyén a vasút mellett is főznénk már, de eddig meg akartak fúrni. Már minden engedélyünk megvan, így hamarosan alágyújtunk az üstnek. Beke István lakásában egyetlen réz dísztárgy sincs. Azt mondja: az új házában viszont minden rézből lesz. Az eresz is. Lőrincz Sándor Ezernyi kalapácsütés „pikkelyesül” a rézfelületet fotó: kovács Felszántották a focipályát Felújítják a mosdósi futballpá- lyát. Az önkormányzat csaknem százezer forintot fordít erre. Már felszántanák a területet, s a lejtőt is megszüntették. Hamarosan a fűmag is a földbe kerül. A településen sportkör működik; itt tartják edzéseiket az öregfiúk és a női csapat tagjai. Gyakran rendeznek kispályás focibajnokságokat, és a gyerekek is rúgják a bőrt. Már nemzetközi tornát is rendeztek itt. Az idén a Poster kupának ad helyet a falu, ahol a helybelieken, a kőszegieken és a kocsériakon kívül osztrák, ukrán és szlovén csapatok mérkőznek meg. Az istállóban van a vagyonuk - A második műszak is megterhelő Túrót csöpögtet a gazda A Juhász testvérek gyarapítani szeretnék az állományt fotó: király — A gazdaságot kemény munkával építettük ki. Néhány embert próbáló év után már látszik az eredmény. Ha akarnánk, a visszacsordogáló pénzen autót vehetnénk. Csakhogy mi fejleszteni akarjuk a családi telepet. A mezőgazdaságnak van jövője, a hozzánk hasonló kisvállalkozók tartósan terveznek — mondta a kaposke- resztúri Juhász Árpád. A 26 éves fiatalember testvérével, Györggyel közösen gazdálkodik a négy hektáros földön, és tehenet, disznót tart. Juhász Árpád napközben egy batéi kft-ben dolgozik, ahol ugyancsak állattartással foglalkozik. Hajnali fél négykor kel, s munka után otthon folytatja a második műszakot. — Ami bizony majdnem olyan fárasztó, mint az első — mondta. Azt már az elején eldöntöttük: nem egyik pillanatról a másikra gondolkozunk. Számos példa akadt arra, hogy egy meggondolatlan ötlet miatt előbb-utóbb tönkre megy a vállalkozás. A munka mellett még bírom a mostani terhelést. Sőt, remélem, hogy később növelhetjük az állatok számát. A család érdekét nézzük; együtt élünk, közösen kell boldogulnunk. Juhász György kőművesnek tanult, de nem talált munkát. Testvérének segít a ház körüli munkában. Ottjár- tunkkor az istálló környékén dolgozott. A jó fizikumú fiatalember büszkén mesélte: három anyakoca, egy fejőstehén és borjú, s két bika a vagyonuk. A tejet házi fogyasztásra szánják. Ami nem fogy el, abból tejfölt, túrót készítenek. — Örülök, hogy egy másik szakma csínját-bínját is lassan kitanultam. Aki házi gazdaságban dolgozik, annak ezermesternek kell lenni. Nem elég, ha az állatok etetését, fejését tudja. Időnként fel kell újítani az istállót, máskor a traktorszerelés ad munkát — tette hozzá. Az udvar közepén álló erőgépnek nyugodtan lehet előre lehet köszönni — mondják nevetve —, hiszen lassan negyven éves a gép. Jó lenne, ha korszerűbbet használhatnának, de az egyelőre megfizethetetlen, ám abban bíznak: hamarosan erre is lesz lehetőség. Azt mondták: a kicsiny gazdaságok sorsa nem irigylésre méltó, ám ha a termelő keményen dolgozik, akkor talpon marad. Harsányi Miklós A tutyitól a hintóig mindenre alkudtak a hajdani vásárokon Baté krónikáját írja Czéh Ernő Batéban született, s ebből a faluból is nősült. A Dé- dásztól ment nyugdíjba, de a családi házat szülei halála után sem adta el. Gyakori vendég az ősi portán. Várják a gyümölcsfák, a hajdani ismerősök és a még felgyűjtetlen folklórkincs. Czéh Ernő ugyan már feldolgozta Baté történetét — dolgozatával harmadik lett a falukró- niká-író pályázaton — de a 32 fejezetet további kettővel ki akarja egészíteni. Mint mondta: a szokáskincs, a helyi szerveződések és szervezetek még hiányoznak a „leltárból”. — Szülőhelyem iránti szerétéiből, s a még ott élők kedvéért fogtam hozzá a monográfiához — meséli —, és nyugdíjas éveimben is hasznos dolgot akartam csinálni. Ezért kezdtem el kutatni a levéltárban, a könyvtárban, a múzeumban. Lefényképeztem a nevezetesebb épületeket. A templomot, a Gyulai Gaál-kastélyt, a gőzmalmot, a haranglábat, az útszéli kőkereszteket. Egyébként Sandi István kezdte a múltkutatást; a História Domusokból pedig Horváth Imre plébános tett közzé adatokat. — Milyen volt a gyerekkorában Baté? — Csendes, poros kis falu volt, összetartó, szorgos népek lakták, mint most. Éltek még a népszokások, a gyerekek eljártak kotyolni, betlehemezni. Az emberek már szombaton kitakarították a portájukat. Még az utcát is elgereblyézték, s vasárnap délután a ház előtti kispa- dokra kiülve diskuráltak az élet dolgairól. A szüreti bálról, a szomszéd Manci ruhájáról és a kukoricatermésről. Szederfák árnyékolta makadámút vezetett a falun keresztül, s a fiataloknak akkor még volt idejük sétálni. Ma már vég nélküli autósor húz át a falun. Nem tagadom, én az érzelmeimet is belevittem a dolgozatba, hiszen szívemhez közel áll ez a település. A nosztalgikus hangot büszkén vállalom. — Baté híres vásártartó hely volt. — Nagy esemény volt egy- egy vásár; általában a környező községekből vezették ide az állatokat. A vásárlók a tutyitól a hintóig mindenre alkudtak. — Van rá esély, hogy könyvben is megjelenik a falutörténet? — Igen. A helyi önkormányzat és a közművelődési egyesület is felajánlotta segítségét. A harmadik helyezésért kapott díjam összegét is felajánlottam a nyomdai munkákra. (Lőrincz) Tizenkét falu építési ügyeiről Tizenkét Surján-völgyi település első emberei találkoztak Simonfán, hogy az önkormányzatokhoz tartozó építési ügyek megoldásáról döntsenek. Abban határoztak, hogy a falvak közösen alkalmaznak egy szakembert, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a településekkel és ellátja a hatósági feladatokat. Belvízelvezetésről Kaposgyarmaton Képviselőtestületi ülést tartottak tegnap Kaposgyarmaton. Beszámoló hangzott el a pénzügyi helyzetről, segélykérelmeket bíráltak el és egy csere- ingatlanról is szó esett. A képviselők arról döntöttek: beadnak egy területfejlesztési pályázatot, mert egyre nagyobb gond a belvízelvezetés. A cigány kisebbség érdekképviseletéért A somogyaszalói kultúrházban megalakult a Kisebbségi Érdekképviseleti Közhasznú Szervezet. Ezen részt vett Somogyi Sándomé, a Somogyi Romanők Egyesületének elnöke, valamint Balogh Imre, a Cigány Képviselők Dél-Somogyi Szervezetének elnöke is. Továbbképzések a Hotel Igáiban Gyakran tartanak továbbképzéseket a Hotel Igáiban a különféle biztosító társaságok. A héten egy négynapos kurzus kezdődött, amelyen az AB-Aegon Biztosító harminc munkatársa vesz részt. A továbbképzéseket később vizsga követi. Vízvezeték épül Vótapusztán A kadarkúti önkormányzat végérvényesen meg akarja oldani a településhez tartozó Vó- tapuszta ivóvízgondját, ahova évek óta műanyagkannákban hordják a vizet. A vezetéképítést a jövő héten kezdik, s várhatóan még a tavasszal elkészülnek vele. Hét iskolából versengtek A nagybajomi általános iskola ebben az évben is megrendezte a Csokonai napokat, amelyen hét iskola diákjai vettek részt. Rajzpályázatot is hirdettek, amelyen a nagybajomi Ambrus Réka lett az első. A második helyezett a böhönyei Bősze Valéria, a harmadik a nagybajomi Zsobrák Andrea lett. A komplex vetélkedő győztesei — amelyen tizenkét csapat versengett — a somogysárdiak lettek. A második hely a kapos- mérőieknek, a harmadik helyezés a kaposfői diákoknak jutott. Űj lehetőségeket keres a nagyberki Kapós-völgye Szövetkezet Felújítanák a sertéstelepet A nagyberki Kapós-völgye szövetkezet megúszta a telet, ám a tavasz még okozhat meglepetést. Most a hosszú idő óta nem tapasztalt szárazság miatt félnek leginkább. Elképesztően alacsony a föld nedvességtartalma — mondta Parrag Imre elnök. — Februárban alig 15 milliméter eső hullott. A szárazság lassan az őszi kalászosok fejlődését hátráltatja. Ahhoz, hogy meginduljon a normális fejlődés, rövid idő alatt legalább 50 milliméter csapadéknak kellene hullni. Ráadásul az erős szél az utóbbi napokban kiszárította a földet. A felső rétegben már alig van víz. A szövetkezetnek korántsem mindegy, hogy milyen lesz az idei termés. A tavalyi gabonapiacon tapasztalt visz- szásság miatt számos elképzelésük másként alakult, mint ahogy azt korábban tervezték. A mintegy 184 millió forintos forgalom mellett várhatóan nullszaldóval zárják az elmúlt gazdasági évet. Az elnök szerint a fennmaradás záloga a megfontolt, takarékos gazdálkodás. Mint mondta, a dolgozók megértették a takarékos- sági program értelmét. Közös sorsuk, fejlődésük megtartása a tét. — Azt akarjuk, hogy a kilencvenes évek elején tapasztalt hullámvölgyből kijussunk. Folyamatosan új lehetőségek után kutatunk. Ä szövetkezet 61 dolgozónak ad munkát, a kistérség egyik legjelentősebb foglalkoztatója. Több kedvező jel arra mutat, hogy megindult a fejlődés. A termelőket számos támogatás segíti, amit mi is igyekszünk igénybe venni. Hónapok óta dédelgetett vágyuk, hogy újra indítják a sertéstartást. Évekkel ezelőtt gazdasági okok miatt felszámolták ezt. Már elvégezték az előzetes számításokat, ami szerint közel 170 millió forintba kerülne a telep felúj íParrag Imre FOTÓ: KIRÁLY tása. Ha 50 százalékos támogatást kapna a szövetkezet, abban az esetben is több mint 80 millió forint saját erőre volna szükség. Erre pillanatnyilag nincs fedezet. (Harsányi) Kilátó épül a három megye határán Turistacsalogató Kercseliget Mecseki János kercseligeti polgármester a falusi turizmusra alapoz. A fő úttól távol eső kis falu egyetlen reménye a profi vendéglátás meghonosítása. — A kis falvak lehetőségei erősen behatároltak, ám gondos tervezéssel fejleszthető a település — mondta Mecseki János. — Azt szeretnénk, ha mihamarabb elkészülne a Kercseliget és a tolnai Jágónak közötti összekötő út. Az alig 2,3 kilométer mintegy 80 millió forintba kerül. Az állami segítség mellett várhatóan az érintett települések is hozzájárulnak a beruházáshoz. Ezzel ugyanis a település kitörhetne az elzártságból. Bár egyfajta biztonságot jelent a fő utaktól való távolság, ám a kercseligetiek szerint célszerű volna ezen változtatni. Az út révén lényegesen közelebb kerül Dombóvár és Pécs. Az álláskeresőknek így nagyobb esélye lehet, s a falu is könnyebben megközelíthető lesz. A nyitottság segítheti a helyi gazdaság megerősödését. Bővelkedik látnivalóban a környék, a falusi turizmushoz ideális a vidék. Úgy tűnik, hogy vállalkozó szellemű helybeliekben sem lenne hiány. A falu meg akarja ismertetni értékeit, s a környék nevezetességeit. Az oda látogatók több közeli somogyi, tolnai és baranyai települést felkereshetnek fél-egy órás autózással. Kercseliget egyébként még a tavasszal egy kilátót épít a közeli Jágónak és Baranyajenő segítségével. H. M.
