Somogyi Hírlap, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-03 / 79. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1998. április 3., péntek Sok pénzt hozott az általános iskolának a gárdonyi kislány rajza Mónika díja, és hét éhes száj Horváth Mónika: Ez minden, ami a díjból maradt fotó: nagy Válogatnak vállalkozóból Fölértékelődött Drávatamási Ma dönt az üdülőövezet kialakítására szánt területek eladásáról a drávatamási képviselő-testület. Ha létrejön az adásvétel a falu s valamelyik vállalkozó között, rövid időn belül megkezdődhet az üdülőövezet kialakítása Drávatamásiban. Két vállalkozó jelentkezett az önkormányzatnál, az üdülőövezet kialakítására. Mindkettő nagyobb területet vásárolna. S közművesítené, telkeket alakítana ki, és nyaralókat építene, aztán értékesítené. Csak annyi a különbség, hogy az egyik azonnal fizetne, de kevesebbet, a másik csak az telekértékesítéssel párhuzamosan, de többet.- Az új falurész tervei készek. Új utcát nyitunk, egy meglévőt is továbbépítünk - mondta Csamári József polgármester. - Húsz lakótelket, parkot és játszóteret tervezünk ezen a területen. Reméljük, hogy körülbelül két év alatt sikerül kialakítani a drávatamási üdülőövezetet. Az eldugott, alig 400 lelkes község számára az üdülőfalu kialakítása nagy előrelépés volna. Munkaalkalmakat remélnek a helybeliek, s új jövedelemforrást az önkormányzat. Az ötletet az adta: sokan fölfedezték már Drá- vatamásit. - Pécsi, barcsi, szigetvári családok, amelyek itt vásároltak telket vagy házat - mondta a polgármester. - Az üdülőfalu építése még el sem kezdődött, de már erről is sokan érdeklődnek. A Dráva-parti kis falunak minden adottsága megvan, hogy vonzza a pihenni vágyókat. Ezzel párhuzamosan megoldódni látszik a sorsa a község majdnem-műemléké- nek, a Mária Terézia korabeli postaállomásnak. Le akarták bontani, de a műemlékvédelem idejében leállította a bontást. Szerencsére egy barcsi vállalkozó vállalta: megvásárolja és felújíttatja. N. L. Kétszázezer forintot nyert az iskolájának a Dow Egberts Omnia pályázatán egy dráva- gárdonyi kislány. A 24 legjobb közé választották rajzát, és ezt jutalmazták a kerek összeggel. A darányi iskolának jókor jött a pénz: magnetofont, cd-t, erősítőket, számítástechnikai eszközöket vettek belőle.- Hét-nyolc rajzzal nevezett be az iskolám, az egész országból pedig több mint 3000 rajzot küldtek be. Közülük választották ki a legjobb 24-et - mesélte az ötödikes Horváth Mónika. - A győztes rajzokért nagyon sok pénz járt, s volt olyan iskola, amelyiknek több tanulója is nyert. A szerencsésebb intézménynek egymillió forintot is hazavittek. A diákokat a 200 ezer forintból tízezer forint értékű könyvutalvány illette meg. Kemény mezőny volt, és szinte alig jutott be a döntőbe vidéki iskola. Főleg a nagyvárosi művészeti iskolák növendékei nyertek. Somogyból talán még egy díjazott volt rajtam kívül. A kérdésre, hogy milyen könyveket vett a pénzből, a leány sokáig nem válaszol. - Apu eladta, és amit kaptunk érte, azt felélte a család. Öt édestestvérem van, és most születik a mostohatestvérem. Apunak pedig most nincs munkája - bökte ki végül. Hogy ha megtarthatta volna a pénzt, mit vett volna rajta? A barátnőinek gyűrűt a búcsúban, s régóta szeretne egy Mountain Bike biciklit is... Mónika hosszan hallgat, amiTíztagú roma közhasznú brigád dolgozik már a kisebbségi ön- kormányzat foglalkoztatásában. Dolguk a közterületek rendben tartása, vízfolyások, árkok tisztítása, szemétgyűjtés. Szeretne a kisebbség újabb munkahelyeket is teremteni. Ötletük is van. - A faluban üresen álló magtárépület hasznosításával akár húsz új munkahelyet is létesíthetnénk - mondta Károlyi János, a cigányönkormányzat vezetője. - Ennek a pincéjében gombát is termeszthetnének a romák, a felső szintjeit pedig cirokkötésre, gyógynövény felvásárlására lehetne berendezni. S az efféle kor a szegénységük kerül szóba. Közben azt sem tudja, hová nézzen. Csak akkor oldódik fel,mikor a fővárosi pazar szállodára, drága ételekre emlékezhet. Bármim kiderült - enni nem nagyon tudott a megilletődöttségtől...- A legizgalmasabb az egészben a díjátadás volt - emlékezik a kislány. - Egy szép szállodában tartották Budapesten, ahol nagyon finom ételeket szolgáltranzitfoglalkoztatásra támogatást is lehetne szerezni. A dolog azonban nemcsak rajtuk áll, a települési önkormányzat közreműködése is kellene. Az pedig késik, hiába jó a kapcsolatuk. - Igyekeznek segíteni, épp csak ügyetlenül. A segélyért kuncsorgók sose jönnek el tőlük üres kézzel, de a munkahelyteremtésnél körülményeskednek. Nem értik, hogy a feltétel nélküli segéllyel még inkább leszoktatják a munkáról a fajtámat. Pedig hamar megkapjuk ám: a cigány bezzeg nem is akar dolgozni. A kisebbség jól kezdte idei munkáját. A Máltai Szolgálat tak fel, és valamennyiünknek gratulált a holland nagykövet. Ez a nap volt minden, ami a díjból az enyém maradt... Hazatértekor édesapja várta a darányi vasútállomáson. Persze neki is meg kellett hallgatnia az élményeket. Idő bőven volt rá, amíg az esti fagyban - vékony dzsekiben - lassan hazakerekeztek Darányból Drávagár- donyba. Nagy László ruhaadományát oszthatták szét, amelyet a lelkész közreműködésével kaptak. Az adományból minden rászoruló kapott. Sikerrel pályáztak a Magyarországi Cigányokért közalapítványhoz, amely a kiskerti művelés elősegítéséhez adott támogatást. - Ezáltal 28 istvándi család jutott kedvezményes áron vetőburgonyához és kerti vetőmaghoz. A pályázathoz szükséges önrész felét mi vállaltuk magunkra - mondta Károlyi János. A folytatás a cigány iskolások - 31 gyerekből 28 - felzárkóztató programjának elkészítése volt, együttműködve a pedagógusokkal. Ezzel a települést egymillió 250 ezer forint többlet támogatáshoz juttatták a romák'. Most dolgozzák ki az óvoda készségfejlesztő programját, amely hasonló összegű támogatást hozhat. Nagy László Nemcsak ruhaneműt, hanem vetőmagot is osztottak Istvándiban a Nagy ruhaadomány szétosztásával nyitott s vetőmag-programmal folytatta idén a munkát az istvándi cigányönkormányzat. Ezenkívül munkahelyteremtéssel próbálkozik, illetve olyan munkacsoport létrehozásával, amely árgus szemekkel figyelné a pályázatokat s megragadna minden alkalmat, amely- lyel pénzt szerezhetne a falu előbbre mozdításához. Csalók jártak Pogányszentpéteren Két csaló egy idős asszonyt lopott meg Pogányszentpéteren. A két fiatalember azzal állított be az asszonyhoz, hogy a nyugdíjintézettől jöttek, és pénzt hoztak. Azt állították, hogy az asszonynak emelik a nyugdíját, és a különbözetet velük küldte el az intézet. Az idős nő gyanút fogott, nem fogadott el egy fillért sem, hanem elküldte a férfiakat. Azonban annak ellenére, hogy végig figyelte őket, mégis sikerült ellopniuk az asszony 60 ezer forintját. Nevelővágások a lakócsai erdőkben A nevelő vágások elvégzése, a gyérítés és tisztítás időszerű feladat a Lakócsa környéki erdőkben. A körzethez 780 hektár erdőterület tartozik, a gerendái erdőrésszel és a Lugi-erdővel. A munkát a környékbeli falusiak végzik el, akik ennek fejében kedvezményes áron vásárolhatják meg a kitermelt fát. 300 000 forintot nyert az istvándi klub Sikerrel pályázott az istvándi cigány közösségi klub az ország- gyűlés emberjogi, vallásügyi és kisebbségi bizottsága támogatásáért. Működési célokra 300 ezer forint támogatást sikerült elnyernie a 60 százalékban romák lakta falu cigányszervezetének. Lopják az inkei vízmű vaselemeit Másodszor jártak tolvajok az inkei vízműnél. Nemrég az öntvény aknatetőket lopták el a vízmű területéről, ezek az újabb hívatlan látogatók pedig a vízmű vaskapuit emelték le és vitték magukkal. A kár ezúttal mintegy ötvenezer forint. Ismeretlen tettesek ellen nyomozást rendelt el a csurgói rendőrség. Könyvek a református gimnáziumnak Keszthely és Csurgó kapcsolata erősödött a Festetics-napok rendezvénysorával, s illeszkedik egy hosszabb távú kulturális programba is. Keszthelyről a Festetics családról írt ritka mű fénymásolt példányát kapta ajándékul a református gimnázium, Hévíz adománya pedig a múlt század elején Richard Bright angol orvos útleírása; Osváth Miklós hévízi festőművésznek a csurgói iskoláról festett képe díszíti a gimnáziumot. Bontják a barcsi kereskedőudvart Fogy a barcsi kereskedőudvar, az eredetileg 23 pavilonból már csak 19 áll, a többit lebontatták a tulajdonosok. Az újpiac fogyásának oka: kétéves fennállása alatt sem sikerült ide szoktatni a horvát vásárlókat. Bár a barcsi sportpályák szomszédságában kialakított piac közel van a határhoz, mégsem esik a bevásárlók útvonalába. Képünkön: a pénzváltó pavilont bontják a barcsi kereskedőudvarban. fotó: nagy Kevesebb területen gazdálkodnak Befejeződtek a földbérleti szerződés-kötések a szántóterületekre a Drávamenti szövetkezetnél. Nyilvánvalóvá vált: a korábbinál kevesebb területen gazdálkodhat az idei évtől a négy horvát ajkú falu szövetkezete. Többen úgy döntöttek, hogy önállóan művelik meg a földjeiket, s egyesek inkább megszabadulnak birtokuktól. Eddig 2000-2200 hektáron gazdálkodhatott a szövetkezet, 700 hektáron kalászosokat, hétszázon kukoricát a többin napraforgót, szóját, illetve némi takarmánykiegészítőt termelve. A rehabilitáció része a munka a Dráva Kastély kastélyos- dombói otthonában. Ötvenkilenc kevésbé súlyos fogyatékos él itt jelenleg, s hasznos foglalkoztatásukban jelentős szerepe van a munkának is. Többféle elfoglaltság közül is választhatnak. Munkát persze - az egészséges munkavállalókhoz hasonlóan - ők is egyre nehezebben kapnak, de a budapesti kézműipari vállalat máig rendszeres foglalkoztatójuk. Rongyszőnyeget készítenek, varrnak, drótot mentenek, mindig amire megrendelés érkezik. Emellett a jó idő elérkeztével a kerti munkákba is besegíthetnek. A kertben termesztett zöldséget és gyümölcsöt az intézmény konyháján hasznosítják. Rongyszőnyeget készítenek a dombói gondozottak fotó: nagy Régi mesterség - A szomszéd falvakból is jártak Szentborbásra Nehéz kenyér vesszőkosárból Kolarics József 23 évesen tanulta meg a kosárfonást. Font a fe-. lesége, és fontak a helybeliek is. Ez persze régen volt, akkor, amikor kosárfonóüzem működött Szentborbáson. Az ötvenes években sok embernek adott kenyeret ez a mesterség. A közeli településekről is többen átjártak dolgozni Szentborbásra. Mintegy negyven embernek adott munkát akkoriban a szentborbási üzem. Szépek a vesszőből fonott és különleges kosarak. Kolarics József elmondta azt is, hogyan készül egy-egy darab.- A fonáshoz a fűzfavessző a legjobb, de fonás előtt még főzni is kell - avatott be a titokba, mindjárt a beszélgetés kezdetén. - Ügy lesz csak hajlékony a vessző. Azután lehántolják és szántják. Készítettünk mi régen kosarakat, székeket, és műbőrrel díszített előszoba falakat is. Még külföldre is vitték a munkánkat. Kosárból naponta megcsináltam tíz darabot. Legszívesebben azonban székeket fontam, mert több pénzt kaptunk érte, ugyanakkor kevesebb vesszőt használtam fel hozzá. Előfordult többször is, hogy túlóráztunk. Még éjjel is dolgoztunk; ennek ellenére igen keveset kerestünk. Tíz évi munka után Kolarics József úgy döntött, hogy otthagyja az üzemet.- Nem volt olyan egyszerű, mert szerettem ezt a szép munkát, és itthon, a falu végén volt a munkahelyem. Pécsre a közúti építővállalathoz mentem dolgozni, és mindennap hazajártam. S ami nem volt mellékes: a dupláját kerestem annak, mint amit a kosárfonóüzemben. Kolarics József azt mondta, még mindig vannak itt a faluban Olyanok, akik értenek ehhez a régi mesterséghez. Neki egyébként is a kisujjában van mindez. Tavaly font utoljára: a gyerekeknek, unokáknak készített kosarat, kisszékeket. Maradt azonban egy kevés vesz- sző; ha ideje engedi, még felhasználja. Gamos Adrienn
